Budapesti Közlöny, 1909. december (43. évfolyam, 274-298. szám)

1909-12-01 / 274. szám

t­ ségi vizsgálatok tartásának jogát is véglegesen megadta. ________ M. kir. pénzügyministerium. 121.634/1909. szám. Hirdetmény. Az 1900. évi VIII. t.-cz. alapján kibocsátott 4%-os m. korona járadék kölcsön kötvények uj szelvényiveinek kiadása tárgyában. Az 1900. évi VIII. t.-cz. alapján kibocsátott: A. betűs 200.001—202.000. folyószámla, egyen­ként 100 K n. é. B. betűs 300.001 — 304.000. folyószámla, egyen­ként 200 K n. é. C. betűs 224.001—238.000. folyószámu, egyen­ként 500 K n. é. D. betűs 570.001—666.000. folyószámu, egyen­­ként 1000 K. n. é. E. betűs 30.001—31.600. folyószámu, egyen­ként 10000 k. n. é. 4°/0-os m. koronajáradék kölcsönkötvényekhez kiadott I. sorozatú szel­vényivek utolsó szelvénye 1909. évi deczember 1-én lejárván, ugyanezen naptól kezdve az uj­­szelvényivek Budapesten, a m. kir. központi állampénztárnál, az ott jelentkező feleknek, a kötvényekhez tartozó szelvényutalványok be­nyújtása ellenében ki fognak szolgáltatni. A szelvényutalványok ezen kívül folyó évi de­czember 1-től bezárólag 1910. évi május 31-ig még az alábbi közvetítő helyeknél is benyújt­hatók, és­pedig: a m. kir. állampénztáraknál Budapesten, IV. és IX. kerület, a kir. állampénztárnál Zágráb­ban, az összes kir. adóhivataloknál, továbbá Budapesten, a Magyar Általános Hitelbank­nál, a Magyar Földhitelintézetnél, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesületnél, a Pesti Ma­gyar Kereskedelmi Banknál, a Magyar Leszá­mítoló és Pénzváltó Banknál, a Hazai Bank Részvénytársaságnál, Bécsben, a k. k. priv. österr. Credit-Anstalt für Handel und Gewerbe című intézetnél, a k. k. priv. alig. oest. Bodenkredit Anstalt című inté­zetnél, az S. M. von Rothschild bankháznál, az Union bank című intézetnél; Berlinben: a Direction der Disconto Gesell­schaft című intézetnél, az S. Bleichreder bank­háznál, a Mendelssohn & Co. bankháznál, a Bank für Handel und Industrie című intézetnél; Mim. Frankfurtban : a Direction der Disconto Gesellschaft című intézetnél, a Deutsche Effecten & Wechselbank című intézetnél; Hamburgban: a Norddeutsche Bank in Ham­burg című intézetnél, az L. Behrens & Söhne bankháznál, az M. M. Warburg & Co. bank­háznál ; Münchenben: a Bayerische Hypotheken & Wechselbank című intézetnél; Breslauban: az E. Heimann bankháznál, Leipzigben: az Allgemeine Deutsche Credit- Anstalt című intézetnél, Párisban: a De Rothschild Fréres bank­háznál, Bruxellesben: az L. Lambert bankháznál, Amsterdamban: az L. Auerbach bankháznál, az Amsterdamsche Bank című intézetnél, a Lippmann, Rosenthal & Co. bankháznál; Londonban, az N. M. Rothschild & Sons bankháznál. A közvetítő helyeknél (budapesti és zágrábi kir. állampénztárak, adóhivatalok és bankinté­zetek) a szelvényutalványok a szokásos hivatalos, illetőleg üzleti órák alatt két példányban ki­állítandó s a szelvényutalványok számait érték­fokozatonként elkülönítve, számtani sorrendben tartalmazó jegyzékek kíséretében nyújtandók be. Több jegyzékről ezenkívül még egy összesítő, vagyis a szelvény­utalványok értékfokozatonkénti darabszámát tartalmazó főjegyzék is szolgálta­tandó be. A benyújtott szelvényutalványokról a benyújtó fél elismervényt kap, mely elismervény vissza­adása mellett az uj szelvényivek legkésőbb a szelvényutalványok benyújtása napjától számított 4 hét múlva fognak kiszolgáltatni. Az uj szelvényiveknek a német közvetítő he­lyeknél való felvétele alkalmával a német biro­dalmi szelvényiv bélyegköltségeit az egyes fel­vevő felek tartoznak viselni. Az uj szelvényivek kiadása egyébként teljesen díjmentes. A benyújtásnál használandó nyomtatványok az említett helyeken díjmentesen állanak rendel­kezésre. 1910. évi junius 1-től kezdve az uj szel­vényivek kizárólag a m. kir. központi állam­­pénztárnál Budapesten fognak kiszolgáltatni. Budapest 1909. évi november hóban. 2—2 A m. kir. pénzügyministerium. « _______ Budapesti Közlöny 1909. deczember 1. A kereskedelemügyi m. kir. minister által 1909. évi 69.380. szám alatt kiadott Engedélyokirat. A közutak és vámokról szóló 1890. évi I. törvény­­czikk 81. és 86. §-ai alapján kiállított ezen enge­délyokirat szerint Versecz bhj. város részére hivatali elődöm által 56.343/1896. sz. alatt a belügyministerrel egyetértőleg engedélyezett s a 85.920/901. számú itteni rendeletben kiadott füg­gelék s legutóbb 28.385—909. számú itteni ren­deletben foglalt ideiglenes engedély alapján gya­korolt kövezetvámszedési jogot a m. kir. belügy­ministerrel egyetértőleg meghosszabbítom, illető­leg azt újból engedélyezem és annak gyakorolha­­tását a következő feltételekhez kötöm : I. Feljogosítom Versecz bhj. város közönségét arra, hogy az 1890. évi I. törvényczikk 93. §-a értelmében 1913. évi deczember 31-éig bezárólag a városnak, a mellékelt térképen vörös szinü vona­lakkal körülkerített belterületén s a műszaki le­írásban és hozzá tartozó kimutatásban részletesen felsorolt összes közutak, utczák, terek és azok tartozékainak építése, fentartása és kezelése czél­­jából a verseczi sorompóknál és a vasúton érkező szállítmányok után kövezetvámszedési jogot gya­korolhasson s annak érvényesítésénél a következő vámdíjakat szedhesse. V­á­m­d­í­j­a­k. a) Sorompóknál. 1. Minden egyfogatu kocsi vagy szekér után a vonó állatokkal együtt 20 fillér. 2. Minden kétfogatú kocsi vagy szekér után a vonó állatokkal együtt 30 fillér. 3. Minden további vonó állat után 10 fillér. 4. Egy megrakott állat után 10 fillér. 5. Hajtott vagy vezetett marha után éspedig: a) szarvasmarhia, ló és 20 kilón felüli sertés után 10 fillér, b) borjú, szamár, tinó, üsző, csikó, birka, kecske és 20 kilón aluli sertés után 6 fillér, c) bárány és malacz után 4 fillér. 6. Minden gépkocsi (automobil) után 1 korona. Jegyzet: Azon esetben, ha helybeli fuvarosok árukat vagy állatokat mások részére, vagy pedig önmaguknak üzérkedési czélból a városba behoz­nak, a fenti, díjszabályzat alá esnek. b) A vasúton érkező szállítmányok után: 1. a gabonanemű, tűzifa, kőszén és minden­nemű építési anyag szállítmányok minden 50 kgrja után 1 fillér. 2. Minden egyéb tárgyak 50 kgrja után 2 fillér.­­ II. Vámtulajdonosnak a vámszedési jog gya­­korolhatásával járó felelősségét, kötelességét és feladatait a következőkben határozom meg: 1. A vámtulajdonos az 1890. évi I. törvényczikk­­ben foglalt határozatok szerint és büntetések terhe alatt senkitől és semmi oly dologért, akik és ame­lyekre a vámdíjak fentebbi jegyzékében kötelezett­séget nem állapítottam meg, úgyszintén azoktól sem, a kik az alábbi pont szerint vámmentesek, sem pénzt, sem pénzértéket nem követelhet és nem fogadhat el. 2. Az 1890. évi I. törvényczikk értelmében kö­teles a vámtulajdonos a vámtárgyat állandóan jó karban tartani, szükség esetén felépíteni, ellen­kező esetben ellene az idézett törvény határozatai fognak alkalmaztatni. 3. Minthogy a vámszedést a közforgalom érde­kéből engedélyezem, feladatává teszem a vám­tulajdonosnak, hogy a vámtárgy fenntartása­ által ezt az érdeket szolgálja; e végből kötelessége lesz: a) a közforgalom akadálytalan gyakorolhatása czéljából a vámtárgyat mindig kifogástalan jó és forgalomképes állapotban tartani; b) a közbiztonság szempontjából a szükséges intézkedéseket mindenkor megtenni. 4. A befolyó vámjövedelem másra, mint a vám­­tárgy fenntartására és helyreállítására vagy eset­leges újból való felépítésének költségeire nem fordítható. 5. A vámbevételekről és kiadásokról vezetett zárszámadás évenként a m. kir. belügyminiszer­­hez bemutatandó. III. Annak megjegyzésével, hogy a vasúton érkező s ott már megvámolt állatok, fuvarok és szállít­mányok a teljesített vámdíjfizetésnek igazolásával a sorompóknál nem tartoznak vámot fizetni, az engedélyezett vámszedésnél a vámmentességet az 1890. évi I. t.-cz. 99. §-a alapján következőleg állapítom meg: A vámdíjak fizetése alól mentesek: a) A sorompóknál. 1. Az uralkodóház minden tagjának és udvar­tartásaiknak állatai és fogatai; 2. a kir. udvarhoz, közvetlen kíséretéhez tartozó járművek, fogatok és állatok ; 3. az idegen hatalmasságok követeinek, kép­viselőinek fogatai és állatai; 4. a fegyveres erőhöz tartozó vagy annak szol­gálatában álló egyének fogatai, állatai, nemkülön­ben mindazon fogatok (ideértve a kirendelt köz­ségi előfogatokat is) és állatok, melyek a fegy­veres erő szükségleteinek szállítására használ­tatnak. Ha az egyének vagy szállítási eszközök katonai minősége külsőleg felismerhető nem lenne, megfelelő hatósági bizonyítványnyal kell bírniok; 5. az állami és törvényhatósági tisztviselőket, továbbá a közbiztonság fenntartásával megbízott hivatalos közegeket, a pénzügyőröket, a fegyen­­czeket, foglyokat, tolonczokat és az azokat kisérő személyzetet szállító fogatok, állatok;­­ 6. az állami javak általában és az azokat szállító fuvarok, állatok; 7. a m. kir. postát szállító fogatok, lovak, távirdai küldönczöket szállító fogatok, állatok; 8. mindazokat, kik állami, törvényhatósági, vasúti állomásokhoz vezető, községi közlekedési és községi utak s azokon levő műtárgyak építésé­vel és jó karban tartásával vagy ezen teendők ellen­őrzésével vannak megbízva, szállító fogatok, álla­tok, azon vámtárgyakon, melyekre az illetők hivatalos tevékenysége kiterjed ; 9. mindazon fogatok, állatok, melyek az állami vasutak, állami, törvényhatósági, vas­­ti állomás­hoz vezető, községi közlekedési, vagy községi utak, azokon levő műtárgyak építésére és fenntar­tására, továbbá az árvédelem biztosítására szüksé­ges anyagot szállítanak; 10. a 4., 5., 6., 8. és 9. pontokban említett vám­mentes tárgyakat szállító magánfuvarok (fogatok, állatok) vámmentességüket üresen visszatértükben is élvezik; 11. a törvényhatósági útadó természetbeni le­rovását, vagy községi közmunkát teljesítő fuvarok és állatok; 12. a hivatalos működésben eljáró, s egyházi jelvénynyel ellátott lelkészek által ily működés­ben használt fogatok, állatok; 13. temetkezési menetek és búcsú­járatoknál használt fogatok, állatok, ha a menet csoportosan és egyházi jelvénynyel vonul; 14. a templom, iskola és paplak építésére ingyen kiszolgáltatandó fuvarok; 15. közveszély (hófúvás, árvíz, tűz stb.) eseté­ben az elöljáróság által az 1886. évi XXII. t.-czikk 136. §-a alapján kirendelt közerő, tűzvész, árvíz vagy háború idején a mentők, menekülők fogatai, állatai; 16. a tűzoltók, mentők s azok fogatai, állatai, midőn a vész, illetve szerencsétlenség helyére siet­nek, vagy onnan visszatérnek; 17. minden mezőgazdasági czélból közlekedő fogatok, vagy hajtott állatok, azon határon belül, melyhez tartoznak;

Next