Budapesti Közlöny, 1910. február (44. évfolyam, 26-48. szám)

1910-02-22 / 43. szám

1910. február 22. Budapesti Közlöny 73. §. Az elnök kivételével senkinek sem szabad a szónokot beszédében megszakítani. Zavaró tetszés­vagy nem-tetszés-nyilvánítások kerülendők. 74. §. A vita berekesztése után az elnök megállapítja azon kérdések sorrendjét, a­melyekről szavazni kell. 75. §. A tárgyalás alapjául szolgáló indítvány előtt a halasztó, azután a módosító indítványok, l­egelőbb is azok az indítványok bocsátandók sza­vazásra, a­melyek a tárgyalás alapjául szolgáló indítványt teljesen elvetik vagy nagyobb mérvben módosítják. 76. §. Az elnöknek mindig úgy kell feltennie a kér­dést, hogy igen vagy nemmel lehessen szavazni. 77. §: A szavazás rendszerint felállással vagy ülve maradással történik. A­mennyiben az elnök ezt szükségesnek ítéli, a szavazás szóbelileg is történhetik, név szerinti felszólítással. Ezen esetben a szavazók neve föl­veendő a jegyzőkönyvbe. A szavazatnak indokolással kísérése tilos. 78. §. A vita elhalasztása bármikor indítványozható és elhatározható. A vita berekesztésére vonatkozó indítvány, az elnök beleegyezésével, azonnal szava­zásra bocsáj­tható. 79. §. Az elnök minden ülés végén megállapítja a legközelebbi ülés napirendjét. Mindenekelőtt napi­rendre tűzendők az elintézetlen tárgyak, továbbá a járási hivatal előterjesztései és a bizottsági jelen­tések. 80. §. A járási tanács elé kerülő ügyek előzetes tár­gyalása bizottságokban történhetik. A járási tanács belátása szerint ilyen czélból bizonyos ügyek egész csoportja vagy csupán egyes ügyek részére bizottságok választhatók. A járási tanács a kellő pártolásban részesített indítványt a már meglevő bizottságok valamelyiké­hez avagy külön erre a czélra alakítandó bizott­sághoz utasítja. Az illető bizottság a hozzá utasított indítványról ugyanazon ülésszakban jelentést tenni tartozik. Az elnök határozza el, hogy a járási hivatal átiratai is bizottsághoz utasíttassanak-e ? 81. §. A járási tanács tagjai valamely bizottságba történt megválasztásukat vissza nem utasíthatják,­­ kivéve, ha az elnök elfogadhatónak ítéli a vissza­utasítás indokait. 82. §: A bizottságok ülései nem nyilvánosak. A járási tanács elnöke és helyettese megjelen­hetnek a bizottsági üléseken. A kormány képviselőjének beleegyezésével mind­­egyik bizottság meghívhat üléseire olyan tanács­tagokat, a­kikről felteszi, hogy közelebbről ismerik a szőnyegen forgó tárgyat, valamint szakértőket, hogy meghallgassa szóbeli előterjesztésüket. 83. §. Mindegyik bizottságnak elnököt kell válasz­tania. Bizottsági előadó a járási tanács elnöke, illetőleg helyettese által kijelölendő jegyző, 84. §. A kormányt a járási tanácsban a járási főnök vagy az országos kormány által e czélra kirendelt helyettese képviseli. A kormány képviselője jelen lehet a járási tanács és az összes bizottságok ülésein, és ott nyilváníthat a napirenden lévő tárgyról véleményt, a járási hivatal közléseit a járási tanácsnak tudomására hozhatja, az ülésekről föl­vett jegyzőkönyvekbe betekinthet és hitelesítésük után aláírja azokat. 85. §. A járási tanács minden tagjának jogában áll, hogy a kormány képviselőjéhez intézett kérdés révén szóvá tegyen a járási tanács hatáskörébe eső olyan ügyeket, a­melyek nincsenek napirenden. 86. §. Ilyen kérdések az ülés előtt az elnöknek szóbeli­leg vagy írásban bejelentendők. A kormány képviselője a választ azonnal meg­adja vagy későbbi ülésre helyezi kilátásba, vagy pedig megfelelő indokolással megtagadja. A kérdésről és az adott válaszról vitának nincs helye. 87. §. Ha a napirendre tűzött tárgy túllépi a járási tanácsnak törvényesen megszabott hatáskörét, úgy a kormány képviselője az elnök közvetítésével tartozik megakadályozni a vitát ezen tárgyról, és ha az elnök nem teljesítené a kormány képviselő­jének ezen kívánságát, akkor az utóbbi tartozik az ülést nyomban berekeszteni. A kormány képviselőjének hasonlóképen jogá­ban áll, hogy a 62. §. határozmányai értelmében a járási tanács valamelyik tagjának megrovását indítványozza. 88. §. Azon esetben, ha a járási tanács nagyobb számú tagjainak zavaró magaviselete lehetetlenné tenné a napirenden lévő ügyek nyugodt és tárgyilagos megvitatását, a kormány képviselőjének jogában áll, hogy az ülést berekeszsze, ismétlés esetén pedig, hogy az ülésszakot bizonytalan időre el­napolja. Ugyanez áll a járási tanács bizottságaira nézve is. V. Záró határozmányok, 89. §. A járási határok tekintetében esetleg bekövet­kező változások, új járások alakítása, vagy meg­lévő járások egyesítése a járási tanács területi hatásköre tekintetében is megfelelő változást von maga után. Ilyen változás esetén a járási anyagi eszközökre, intézetekre és egyéb járási vagyonra vonatkozólag az érdekelt járási közigazgatási tanácsok között netán szükségessé váló tárgyalást az érdekelt járási tanácsok javaslatainak meghallgatása után az országos kormány rendeli el. 90. §. Ha a járási tanács elhanyagolja a jelen törvény­ben kijelölt kötelességeit, ha működése a jelen vagy egyéb érvényben levő törvénybe ütközik, ha továbbá a járási tanács működése a közérdeket veszélyeztetné, úgy az országos kormánynak jogá­ban áll, hogy bármikor feloszlassa a járási tanácsot. Feloszlatás esetén az új járási tanács meg­választása a feloszlatást követő három hónapon belül elrendelendő. 91. §. , A jelen törvény kihirdetése napján lép hatályba és ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeztetnek az országos kormánynak a közigazgatási tanácsok alakítása és hatásköre tárgyában az 1879. évi május hó 14-én kelt legfelső elhatározással jóváhagyott és 1879. évi julius hó 20-án 471. évi. szám alatt ki­adott rendeletében foglalt határozmányok. Kelt Bécsben, ezerkilenczszáztizedik évi február hó tizenhetedik napján. Perencz József s. k. P. H. Burián s. k. 17 Magyar miniszertanácsom előterjeszté­sére a Csávosi és Bobdai Csávossy Gyula, részére adományozott bárói méltóságot és örökös főrendiházi tagsági jogot fiára, Csávosi és Bobdai Csávossy Gyulára és törvényes utódaira, illetőleg fiutódaira is kiterjesztem. Kelt Bécsben, 1910. évi február 16-án. Ferencz József s. k. Gróf Khuen-Héderváry Károly s. k. A belügyministerium vezetésével meg­bízott magyar miniszerelnököm előterjesz­tésére Szász József nyugalmazott várme­gyei alispánt Alsó-Fehér vármegye, Urbán Iván volt főispánt Arad vármegye és Arad szabad királyi város, Szily Tamás országos tejgazdasági felügyelet Baranya vármegye, Kürthy Lajos nyugalmazott fő­ispánt Bars és Zólyom vármegyék, báró Vay Elemér nyugalmazott főispánt Borsod vármegye és Miskolcz törvényhatósági város, dr. Kállay Zoltán nyugalmazott főispánt Heves vármegye, Domahidy Ele­mér volt főispánt Hajdú vármegye és Debreczen szabad királyi város, Bartal Aurél volt főispánt Pozsony vármegye és Pozsony szabad királyi város, Makfalvay Géza volt államtitkárt Somogy vármegye, és dr. Dellimanics Lajos volt főispánt Torontál vármegye főispánjává kinevezem. Kelt Bécsben, 1910. évi február 17-én. Ferencz József s. k. Gróf Khuen-Héderváry Károly s. k. A császári és apostoli Tarályi Felsége 1910. évi február 16-án kelt legfelső elhatározásával gróf Desselwffy Aurél belső titkos tanácsosnak, a magyar országgyűlés főrendiháza elnökének, ezen állásáról való lemondását elfogadván, őt ezen állásától kegyelemben felmenteni méltóztatott. Ő császári és apostoli k­irályi Felsége a cs. és kir. Ház és a külügyek ministerének leg­alázatosabb előterjesztésére, 1910. évi január 24-én kelt legfelső elhatározásával legkegyel­mesebben megengedni méltóztatott, hogy Sárvári és Felsővidéki dr. gróf Széchényi Dénes cs. és kir. rendkívüli követ és meghatalmazott minister az »Officier de l’Instruction Publique« franczia kitüntetést, dr. báró Flotow Lajos cs. és kir. I. osztályú követségi tanácsos a porosz királyi vörös sas-rend II. osztályát, valamint az I. Károly román királyi emlékérmet, báró Andrian- Wer­burg Lipót cs. és kir. I. osztályú követségi tit­kár a görög királyi Megváltó-rend középkereszt­jét, a román királyi Korona-rend középkereszt­jét és az orosz császári Szent Anna-rend III. osztályát, gróf Schönborn-Buchheim Ervin cs. és kir. I. osztályú követségi titkár a franczia becsület­rend lovagkeresztjét, lovag Storch Vil­mos cs. és kir. I. osztályú követségi titkár a kínai császári Sárkány-rend második osztálya 3-ik fokozatát és dr. báró Gagern János cs. és kir., követségi attache a román királyi Korona-rend­ tisztikeresztjét, valamint a szerb királyi Szt.­­Száva-rend IV. osztályát elfogadják és viseljék. 2.

Next