Budapesti Közlöny, 1910. március (44. évfolyam, 49-74. szám)

1910-03-01 / 49. szám

2 nevű kiskorú gyermeke családi nevének »Ko­­hódi«-re, kért átváltoztatása az 1910. évi 14.116. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Gr­o­s­s­­­e­r Emil m. kir. posta- és távirda­­segédtiszt, temesvári lakos családi nevének »Gyi­­mes«-re kért átváltoztatása az 1910. évi 14.262. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kellerman Erneszt (Ernő) felsővisói illető­ségű ugyanottani lakos családi nevének »Köves«-re kért átváltoztatása az 1910. évi 14.659. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Königstein Miksa főgimnáziumi tanuló, miskolczi lakos családi nevének »Ker­­tesz«-re kért átváltoztatása az 1910. évi 14.764. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Lefkovics Jenő nagyváradi illető­ségű ugyanottani lakos családi nevének »Bihari«-ra, kért átváltoztatása az 1910. évi 15.068. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Deutsch György Ferencz és Elemér budapesti születésű ugyanottani lakosok családi nevének »Dózsa« névre kért átváltoztatása az 1910. évi 15.508. számú belügyministeri rende­lettel megengedtetett. Tersztenyák Károly Vilmos nagykanizsai születésű budapesti lakos családi nevének »Tol­nai­«-ra kért átváltoztatása az 1910. évi 16.200. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Laurinyecz András próbacsendőr, címzetes őrsvezető, csanádapáczai illetőségű dombroványi lakos családi nevének »Lévai«-ra kért átvál­toztatása az 1919. évi 17.020. számú belügy­ministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú ~W­e­i­s­z Dezső kereskedelmi iskolai tanuló, budapesti lakos családi nevének »Vár- Iéonyi«-T& kért átváltoztatása az 1910. évi 19.952. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Szinaiberger Matilda budapesti illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Sinai«-ra kért átváltoztatása az 1910. évi 23.020. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kohn Sára makói illetőségű budapesti lakos családi nevének »Kalmár«-ra kért átváltoztatása az 1910. évi 27.438. számú belügyministeri ren­delettel megengedtetett. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister a zentai községi főgimnáziumnak mint nyolcz osztályú középiskolának a nyilvánossági jogot, úgyszintén az érettségi vizsgálat tartásának jogát végleg megadta. A m. kir. honvédelmi minister 14.261/1910. számú körrendelete, valamennyi magyarországi vármegyei és városi törvényhatóságnak, valamint valamennyi horvát­­szlavonországi megyei hatóságnak, továbbá Zágráb, Eszék, Zimony és Varasd városoknak. Miután ki van zárva a lehetősége annak, hogy az 1910. évi fősorozás a folyó év márczius és április hónapjaiban megtarttassék, ennek folytán az ide fölterjesztett ujonczozási, utazási és műkö­dési tervezetek, mint most már tárgytalanok, jóvá nem hagyhatók és újabbi felszólításig új működési tervezetek nem szerkesztendők. Egyúttal minden további kétség eloszlatása és miheztartás, valamint az állandó sorozó bizott­ságok polgári elnökeinek, továbbá a sorozó járási tisztviselőknek megfelelő értesítése végett akként rendelkezem, hogy a hadkiegészítési kerületi pa­rancsnokságok székhelyein rendszerint, valamint az említett székhelyeken kívül eső helyeken szer­vezett állandó sorozó bizottságok a védtőr­ Budapesti Közlöny 1910. márczius 1. vényi utasítás I. része 102. §-a 3. pontjában meghatározott, esetleg attól eltérőleg megállapí­tott napokon, — és pedig miután az idei ujoncz­­állítás a rendes időben meg nem tartható, — márczius és április hónapokban is egybeüljenek ugyan, de működési körük általában és akként korlátoztassék, hogy az említett bizottságok mű­ködése — miként az akkori hivatali elődömnek 9700/8/a/906. számú körrendeletében részleteseb­ben kifejtett — csakis a gyámolításra szorult férfirokonok keresetképességének megállapítására (L. a védtörvényi utasítás I. része 57. §-át, vala­mint az 59. §-ának 2. pontját), továbbá a magyar szent korona országaiban tartózkodó és meg­keresés útján itten utóállítandó osztrák honos­ságú állításkötelesek megvizsgálására szorítkozzék. Magyar honosságú állításkötelesek ellenben mindaddig, míg az 1910-ik évi újonczjutalékok az országgyűlés által meg nem ajánltatnak, az állandó sorozó bizottságok elé nem vezetendők, továbbá az Ausztriában tartózkodó és ottan való állittatásukat kérő magyar honosságú állításkö­­teleseknek Ausztriában leendő állittatása iránt mindaddig, míg az 1910-ik évi újonczjutalékok az országgyűlés által meg nem szavaztatnak, ille­tőleg az ez iránt kibocsátandó további rendele­­tekig, az osztrák hatóságokhoz megkeresések nem intézendők. Ezúttal a folyó 1910. évre szervezett vegyes felülvizsgáló bizottságok működését is akként szabályozom, illetőleg korlátozom, hogy eme bi­zottságok elé, az újonczjutalékok megszavazásáig, csak a már besorozott és tényleg szolgáló katonák és honvédek, továbbá a keresetképességük tekin­tetéből felülvizsgálandó férfirokonok vezettessenek és általuk csak ilyenek vizsgáltassanak felül, a még be nem sorozott állitáskötelesek azonban felülvizsgáló bizottság elé egyáltalában ne vezet­tessenek. Az említett bizottságoknak polgári elnökei erről a törvényhatóság által értesitendők. Budapest, 1910. február 22-én. Hazai s. k. m. kir. honvédelmi minister. A kereskedelemügyi m. kir. minister 1910. évi 13.528. szám alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Gömör-Kishont vármegye területé­hez tartozó Nagyrőcze rendezett tanácsú város­ban a folyó évi márczius 19-re eső országos vásár ez évben kivételesen márczius 21-én tart­­tassék meg. A kereskedelemügyi m. kir. minister 1910. évi 13.547. szám alatt kelt rendeletével megen­gedte, hogy a L­i­p­­­ó vármegye területéhez tartozó Rózsahegy községben a folyó évi már­czius 19-ére eső országos vásár ez évben kivé­telesen márczius 17-én tarttassék meg. 35.767/1910. szám. Pályázati hirdetés a Keszthelyen, Tordán és Lőcsén tartandó gyü­­mölcsészeti tanfolyamokra. 1. Keszthelyen (a m. kir. gazdasági akadémiá­nál) április 11-től 20-ig, 2. Tordán (az állami kertmunkás-iskolánál) április 15-től 24-ig, 3. Lőcsén (az állami kertmunkás-iskolánál) május 2-től 11-ig gyümölcsészeti tanfolyam fog tartatni. Czélja ezen tanfolyamoknak, a­­hogy a fiatalabb s a fatenyésztés iránt érdeklődő tanítók a faiskolakezelésben és gyü­mölcstenyésztésben úgy elméletileg, mint gya­korlatilag kiképezést nyerjenek; b) hogy a tanfolyamot sikerrel végzett tanítók a fatenyésztést és gyümölcstermelést iskoláikban nagyobb sikerrel taníthassák, és c) hogy működésük helyén a gyümölcsterme­léssel foglalkozó gazdáknak a gyümölcsfák neme­sítésében, kezelésében és gondozásában, valamint a gyümölcs értékesítését illetőleg, kellő útmuta­tást adhassanak. Mindent egyes tanfolyamra csak 16 tanító fog­­ az állam költségére felvétetni s ezek egyenként 30 korona utazási átalányt és napi 4 korona ellátási díjat kapnak. Ogy tanító, aki ily tan­folyamban már részt vett, vagy aki a faiskolá­jáért földhitelintézeti pályadíjat nyert, nem pályázhatik. A felvételnél azok részesülnek előnyben, akik gazdasági ismétlőiskolát vezet­nek, továbbá azok, kik oly járásból valók, amelyből ily tanfolyamon még egy tanító sem volt. Felhivatnak azon gazdasági ismétlő iskolai tanítók és faiskolát kezelő néptanítók, akik ezen tanfolyamokon részt venni óhajtanak, hogy­­ koro­nás bélyeggel ellátott kérvényeiket, ha Keszt­helyre folyamodnak, 1910. évi márczius 20-ig, ha Tordára folyamodnak, 1910. évi márczius 25-ig, ha pedig Lőcsére folyamodnak, 1910. évi április 20-ig bezárólag közvetlenül hozzám ter­jesszék fel. Ezen határidőn túl beérkező kérvények nem fognak figyelembe vétetni. * A kérvényben a folyamodók lakóhelye, (vár­megye és község) életkora, nyelvismerete­s fa­iskolában töltött eddigi működése, valamint a kezelésére bízott faiskola terjedelme is megjelö­lendő s ez adatok valósága közvetlen iskolai ha­tóságok által is igazolandó. Az állami ellátási díj mellett felveendő taní­tókon kívül mindegyik tanfolyamra fel fog még vétetni 3—4 földbirtokos, gazdatiszt vagy kert­tulajdonos is, akik azonban állami ellátásban nem részesülnek. Ez utóbbiak kérvényeiket 1910. évi márczius 20-ig ugyancsak hozzám terjes­­­­­szék be. A tanfolyamot állami költségen végzett hall­gatók az országos gyümölcsészeti és fatenyésztési ministeri biztos vagy helyettese jelenlétében el­méleti és gyakorlati vizsgát tesznek és ennek eredményéről bizonyítványt nyernek. Budapest, 1910. február 14. 3—2 A m. kir. földmivelésügyi minister. 4.723/1910. szám. Pályázati hirdetmény a néhai Sternegg Ignácz volt kincstári tanácsos által létesített és újjászervezett alapít­vány évi 240 koronás ösztöndíjára. A néhai Sternegg Ignácz volt kincstári taná­csos által létesített és az 1907. évi május 10-én kelt legfelső elhatározással újjászervezett alapít­ványnak egy évi 240 koronás ösztöndíja meg­üresedvén, az ösztöndíj az 1909/1910. tanév folya­mán betöltésre kerül.. Ezen ösztöndíjra a m. kir. pénzügyministe­­rium, mint illetékes adományozó hatóság, ezen­nel pályázatot hirdet, a következő feltételekkel: 1. A Sternegg Ignácz által létesített alapít­vány ösztöndíjai csak oly vagyontalan gyerme­keknek adományozhatók, akiknek édes­atyja a magyar állami pénzügyi közigazgatásnak — az alábbi 2. pontban külön ki nem vett — valamely ágazatánál mint véglegesen ki­nevezett tisztviselő■ szolgál, avagy szolgált -e, akiknek szüleik is teljesen vagyontalanok. By gyermekek, atyjuk életében, csak abban az eset­ben részesíthetők az ösztöndíjban, ha atyjuk a VII. fizetési osztálynál alacsonyabb, tehát a Vili a XI. fizetési osztályok egyikébe tartozó valamely állásban működik, avagy ha ilyen után nyert nyugellátást. A már elhunyt pénzügyi tiszt­viselők gyermekeire azonban ez a korlátozás nem áll fenn, amennyiben ezek az atyjuk által betöltött állás fizetési osztályára,­ továbbá a saját nevelési járulékuknak és a netán még élet­ben levő anyjuk nyugellátásának nagyságára való tekintet nélkül elnyerhetik az ösztöndíjat. 2. Nem részesíthetők azonban ezekben az ösz­töndíjakban a jövedéki bírságalapból fenntartott ösztöndíjakra, igényjogosultaknak, tehát a pénz­ügyőrség, a vámhivatalok és a fogyasztási adó­hivatalok tisztviselőinek, nemkülönben azoknak a tisztviselőknek, a gyermekei­k sem, akik az állami szolgálatból büntetőbírósági, avagy fegyelmi íté­let következtében bocsáttattak el. 3. Ezen előfeltételek mellett, az évi 240 %-ás ösztöndíjakra oly' fiúgyermekek tarthatnak­, igényt, akik a gimnázium, reáliskola, polgári is .

Next