Budapesti Közlöny, 1910. május (44. évfolyam, 100-122. szám)
1910-05-01 / 100. szám
Budapesti Közlöny 1910. május 1. kir. ítélőtábla kerületébe díjas joggyakornokká nevezte ki. A kassai m. kir. javítóintézet igazgatója a vezetése alatt álló intézethez Blum Lázár bőrdíszművest egyelőre ideiglenes minőségben munkavezető-felügyelővé nevezte ki. Kiskorú Berger Mózes tiszaujlaki illetőségű budapesti lakos családi nevének »Berkes«-re kért átváltoztatása az 1910. évi 4.109. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett, Kuchárik János privigyei illetőségű karvalyi lakos családi nevének »Köves«-re kért átváltoztatása az 1910. évi 7.589. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Jakopánec György fogházőr, nagykanizsai illetőségű fiumei lakos családi nevének »Juhász«-re kért átváltoztatása az 1910. évi 7.914. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Khon Dávid halalisi illetőségű piskitelepi lakos családi nevének »Kertész«-re kért átváltoztatása az 1910. évi 15.457. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Reisman Irén és Reismann Olga ungvári illetőségű ugyanottani lakosok családi nevének »Zoltán«-ra kért átváltoztatása az 1910. évi 17.059. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kohn Alfréd soproni illetőségű ugyanottani lakos saját, valamint Jozefa nevű kiskorú leánya családi nevének »Rónai«-ra kért átváltoztatása az 1910. évi 17.284. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Timkó József posta- és távirdaszolga, miskolczi lakos saját, valamint Timkó Gizella, Gyula és Timkó László nevű kiskorú gyermekei családi nevének »Telesd«-re kért átváltoztatása az 1910. évi 23.417. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Kämpfner Pál és István verebélyi illetőségű ugyanottani lakosok családi nevének »Kemény«-re kért átváltoztatása az 1910. évi 27.681. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Slávik Rudolf verespataki lakos, községi aljegyző családi nevének »Tusnádi«-ra kért átváltoztatása az 1910. évi 27.912. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kleinert (Klein) Baruch orvostanhallgató, kurinai születésű budapesti lakos családi nevének »Komlós«-ra kért átváltoztatása az 1910. évi 28.105. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Rob Ferencz nagybányai illetőségű földvai lakos saját, valamint Robb Lujza, Robb Ferencz és Robb Zoltán nevű kiskorú gyermekei családi nevének »Rákosfalvi«-ra kért átváltoztatása az 1910. évi 29.820. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Herczka Zsigmond szentesi illetőségű budapesti lakos családi nevének »Horvát«-ra kért átváltoztatása az 1910. évi 31.600. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Adler Ernő hevesi illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Sas«-ra kért átváltoztatása az 1910. évi 34.817. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kohn Regina aradi illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Kovács«-ra kért átváltoztatása az 1910. évi 35.652. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Bornstein Lajos nagyszénási illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Borostyán«-ra kért átváltoztatása az 1910. évi 36.440. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Burger Vincze nyíregyházi illetőségű gelenczei lakos családi nevének »Balog«-re kért átváltoztatása az 1910. évi 36.651. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Treiczker György főgimnáziumi tanuló, szatmárnémeti lakos családi nevének »Tőkés«-re kért átváltoztatása az 1910. évi 38.397. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Klein Árpád palásti illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Kovács«-ra kért átváltoztatása az 1910. évi 40.556. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Dvorzsák József benczenczi illetőségű vajdahunyadi lakos saját, valamint Elvira és Margit kiskorú gyermekei családi nevének »Dózsa« névre kért átváltoztatása az 1910. évi 41.493. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Vicskó János m. kir. posta- és távirdasegédszolga, valamint Ilona, Gizella és Irén nevű kiskorú gyermekei családi nevének » Váradi«-ra kért átváltoztatása az 1910. évi 43.439. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett, 57.000/1910. számú belügyministeri rendelet. Szabályzat a gépjárművek közúti forgalmáról. (Valamennyi törvényhatóságnak és a székesfővárosi m. kir. államrendőrség főkapitányának.) *) I. FEJEZET: A gépjárművekről általában. 1 §• E rendelet hatálya alá a közutakon sínpálya nélkül közlekedő gépjárművek tartoznak. 2. §. Az 1. §-ban említett gépjárműveket a közúti forgalomban használni — akár köz-, akár magánczélra — csak akkor szabad, ha azokra az e rendeletben megnevezett hatóság a forgalmi engedélyt kiszolgáltatta, és ha a gépjármű megfelelő forgalmi rendszámmal el van látva. A gépjárművek nemzetközi forgalmára vonatkozó szabályokat a VI. fejezet állapítja meg. 3. §. A gépjármű biztos működésű és oly módon elrendezett készülékkel legyen felszerelve, hogy e készülékek a lehetőség határain belül elhárítsák a kigyulladás avagy robbanás minden veszélyét, ne rémítsék el zörejükkel a hátas vagy igavonó állatokat, ne adjanak semmi okot a forgalom veszélyeztetésére, és füstjük avagy gőzük által ne legyenek kelletén túl terhekre a járókelőknek. Minden gépjárműnek felszerelve kell lennie: 1. megbízható irányító készülékkel, melylyel gyorsan és biztosan lehet kormányozni; 2. egymástól teljesen független két fékberendezéssel, melyek egyike közvetlenül a hátsó kerekekre, avagy az ezekkel szilárdan összekapcsolt alkatrészekre hasson. Mindegyik féknek biztos működésűnek és olyan hatásosnak kell lennie, hogy azzal a gépjármű a leggyorsabban megállítható legyen; 3. olyan szerkezettel, mely a gépjárműnek meredek helyen hátrafelé csúszását meggátolja, az esetben is, ha a fékberendezések elromlanának; 4. egy táblácskával, mely az alvázat készítő céget, az alváz gyártási számát, a motor erejét (lóerőkben), vagy a hengerek furatának méretét és számát, valamint a gép löketét, végül az üres gépjármű súlyát tünteti fel. A motoros kerekekre (kerékpár, háromkerék) a 3. pont rendelkezése nem vonatkozik. A 350 kg.-nál nehezebb gépjárműveknek a vezető üléséből hátrafelé is indíthatóknak kell lenniök. A kezelő készülékek a gépjárművön úgy legyenek elhelyezve, hogy azokat a vezető a nélkül is használhassa, hogy figyelmét az útról elvonni kénytelen lenne. 4 §• A gépjárműveknek jelzése alkalmas kürttel is felszerelve kell lenniök. A motoros kerekek kürtje éleshangú legyen, az egyéb gépjárműveké pedig mély hangú. Sötétség és köd beálltával a gépjárművön elől két, hátul pedig egy színtelen üveggel ellátott világító lámpát kell alkalmazni. Az elől elhelyezett lámpáknak az utat kielégítő távolságra kell megvilágítaniuk, a hátsó világító lámpa pedig a rendszám megvilágítására szolgál. Motoros kerekekre csak elől kell alkalmazni egy színtelen üvegű lámpát. 5. §• A forgalmi engedélyt a lakóhely, tartózkodó hely vagy telep szerint illetékes kerületi szakértő (30. §.) székhelyén levő elsőfokú rendőrhatóságnál, Budapesten és a székesfővárosi m. kir. államrendőrség ezen kívül eső működési területén és a budapesti kerületben a székesfővárosi m. kir. államrendőrség főkapitányságánál benyújtott kérvényben kell kérni.6. §. A kérvényben megjelölendők: a) a birtokos családi és utóneve, lakhelye; b) a gyáros neve és az alváz gyári száma (esetleg typus és annak sorszáma); c) a gépjármű neme (személy- vagy teherautomobil, motoros kerékpár, háromkerék stb.); d) a használat módja (köz- vagy magánhasználat); e) az erőforrás neme (robbanógép, gőzgép, elektromotor stb.); f) a gép vagy motor lóerőinek száma; g) a gép elrendezése (fekvő vagy álló) s a hengerek száma, furata és a gép lökete; h) a gépjármű önsúlya (kilogrammokban); i) a gépjármű megengedhető terhelései (kilogrammokban vagy személyek száma vezetővel együtt); j) azoknál a gépjárműveknél, amelyek elegysúlya meghaladja a 4 tonnát, a maximálisan terhelt gépjármű tengelynyomása. V §• A forgalmi engedély kiadása előtt a gépjárművet szakértői vizsgálat alá kell venni. Szakértőként Budapeseten és a budapesti kerületben (30. §. 2. pont) a gépjárművek és a gépjárművezetők megvizsgálására szervezett szakértő bizottság elnöke által kirendelt tag (8. §.), az ország többi kerületeiben pedig a megbízott kerületi hivatalos szakértő működik . 8. §. A gépjárművek és a gépjárművezetők megvizsgálására szervezett szakértő bizottság (7. §.) egy mérnöki képesítéssel, gyakorlati szakismerettel és a gépjárművezetésben való jártassággal bíró elnökből, ugyanily képzettségű négy rendes tagból szükséghez képest kinevezett póttagokból, végül pedig egy jegyzőből áll. A bizottság elnökét és négy rendes tagját, ezek közül egy rendes tagot a Magyar Automobil Club meghallgatása mellett, továbbá a szükséges póttagokat a belügyminister nevezi ki. A bizottság jegyzőjét a belügyminiszer rendeli ki. A kerület hivatalos szakértőket a bizottság javaslata alapján a gépészmérnöki képesítéssel, gyakorlati szakismerettel és vezetésben való jártassággal bíró szakférfiak sorából a belügyminiszer nevezi ki. A kinevezés három évre szól, de a kinevezett időközben is felmenthető. Az elnök, a tagok és a kerületi hivatalos szakértők a három év letelte után újból is kinevezhetők. Gépjárműgyárosok és gépjárműkereskedők, vagy alkalmazottaik szakértőkül ki nem nevezhetők. A gépjárművek és a gépjárművezetők megvizsgálására szervezett szakértő bizottság és a kerületi szakértők szervezeti és működési szabályzatát e rendelet kiegészítő részét képező Utasítás állam) Ez a rendelet Fiaméra is kiterjed.*