Budapesti Közlöny, 1910. május (44. évfolyam, 100-122. szám)

1910-05-01 / 100. szám

Budapesti Közlöny 1910. május 1. kir. ítélőtábla kerületébe díjas joggyakornokká nevezte ki. A kassai m. kir. javítóintézet igazgatója a vezetése alatt álló intézethez Blum Lázár bőr­díszművest egyelőre ideiglenes minőségben munka­vezető-felügyelővé nevezte ki. Kiskorú Berger Mózes tiszaujlaki illetőségű budapesti lakos családi nevének »Berkes«-re kért átváltoztatása az 1910. évi 4.109. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett, Kuchárik J­ános privigyei illetőségű karvalyi lakos családi nevének »Köves«-re kért átváltoz­tatása az 1910. évi 7.589. számú belügyminis­teri rendelettel megengedtetett. Jakopánec György fogházőr, nagykanizsai illetőségű fiumei lakos családi nevének »Juh­ász«-re kért átváltoztatása az 1910. évi 7.914. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú K­h­o­n Dávid halalisi illetőségű pis­­kitelepi lakos családi nevének »Kertész«-re kért átváltoztatása az 1910. évi 15.457. számú bel­ügyministeri rendelettel megengedtetett. Reisman Irén és Reismann Olga ungvári illetőségű ugyanottani lakosok családi nevének »Zoltán«-ra kért átváltoztatása az 1910. évi 17.059. számú belügyministeri rendelettel meg­engedtetett. Kohn Alfréd soproni illetőségű ugyanottani lakos saját, valamint Jozefa nevű kiskorú leánya családi nevének »Rónai«-ra kért átváltoztatása az 1910. évi 17.284. számú belügyministeri ren­delettel megengedtetett. T­i­m­k­ó József posta- és távirdaszolga, mis­­kolczi lakos saját, valamint Timkó Gizella, Gyula és Timkó László nevű kiskorú gyermekei családi nevének »Telesd«-re kért átváltoztatása az 1910. évi 23.417. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Kämpfner Pál és István verebélyi illetőségű ugyanottani lakosok családi nevének »Kemény«-re kért átváltoztatása az 1910. évi 27.681. számú belügyministeri rendelettel meg­engedtetett. Sl­á­v­i­k Rudolf verespataki lakos, községi aljegyző családi nevének »Tusnádi«-ra kért átvál­toztatása az 1910. évi 27.912. számú belügy­ministeri rendelettel megengedtetett. Kleinert (Klein) Baruch orvostanhallgató, kurinai születésű budapesti lakos családi nevé­nek »Komlós«-ra kért átváltoztatása az 1910. évi 28.105. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Rob Ferencz nagybányai illetőségű földvai lakos saját, valamint Robb Lujza, Robb Ferencz és Robb Zoltán nevű kiskorú gyermekei családi nevének »Rákosfalvi«-ra kért átváltoztatása az 1910. évi 29.820. számú belügyministeri rende­lettel megengedtetett. H­e­r­c­z­k­a Zsigmond szentesi illetőségű buda­pesti lakos családi nevének »Horvát«-ra kért átváltoztatása az 1910. évi 31.600. számú bel­ügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Adler Ernő hevesi illetőségű ugyan­ottani lakos családi nevének »Sas«-ra kért át­változtatása az 1910. évi 34.817. számú belügy­ministeri rendelettel megengedtetett. Kohn Regina aradi illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Kovács«-ra kért átvál­toztatása az 1910. évi 35.652. számú belügy­ministeri rendelettel megengedtetett. Bornstein Lajos nagyszénási illetőségű ugyan­­ottani lakos családi nevének »Borostyán«-ra kért átváltoztatása az 1910. évi 36.440. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Burger Vincze nyíregyházi illetőségű ge­­lenczei lakos családi nevének »Balog«-re kért átváltoztatása az 1910. évi 36.651. számú bel­ügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Treiczker György főgimnáziumi tanuló, szatmárnémeti lakos családi nevének »Tőkés«-re kért átváltoztatása az 1910. évi 38.397. számú belügyministeri rendelettel meg­engedtetett. Klein Árpád palásti illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Kovács«-ra kért átvál­toztatása az 1910. évi 40.556. számú belügy­ministeri rendelettel megengedtetett. Dvorzsák József benczenczi illetőségű­ vajda­hunyadi lakos saját, valamint Elvira és Margit kiskorú gyermekei családi nevének »Dózsa« névre kért átváltoztatása az 1910. évi 41.493. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Vi­c­s­k­ó János m. kir. posta- és távirda­­segédszolga, valamint Ilona, Gizella és Irén nevű kiskorú gyermekei családi nevének » Váradi«-ra kért átváltoztatása az 1910. évi 43.439. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett, 57.000/1910. számú belügyministeri rendelet. Szabályzat a gépjárművek közúti forgalmáról. (Valamennyi törvényhatóságnak és a székesfővá­rosi m. kir. államrendőrség főkapitányának.) *) I. FEJEZET: A gépjárművekről általában. 1­ §• E rendelet hatálya alá a közutakon sínpálya nélkül közlekedő gépjárművek tartoznak. 2. §. Az 1. §-ban említett gépjárműveket a közúti forgalomban használni — akár köz-, akár magán­­czélra — csak akkor szabad, ha azokra az e ren­deletben megnevezett hatóság a forgalmi engedélyt kiszolgáltatta, és ha a gépjármű megfelelő forgalmi rendszámmal el van látva. A gépjárművek nemzetközi forgalmára vonat­kozó szabályokat a VI. fejezet állapítja meg. 3. §. A gépjármű biztos működésű és oly módon el­rendezett készülékkel legyen felszerelve, hogy e készülékek a lehetőség határain belül elhárítsák a kigyulladás avagy robbanás minden veszélyét, ne rémítsék el zörej­ükkel a hátas vagy igavonó álla­tokat, ne adjanak semmi okot a forgalom veszé­lyeztetésére, és füstjük avagy gőzük által ne le­gyenek kelletén túl terhekre a járókelőknek. Minden gépjárműnek felszerelve kell lennie: 1. megbízható irányító készülékkel, melylyel gyorsan és biztosan lehet kormányozni; 2. egymástól teljesen független két fékberen­dezéssel, melyek egyike közvetlenül a hátsó kere­kekre, avagy az ezekkel szilárdan összekapcsolt alkatrészekre hasson. Mindegyik féknek biztos működésűnek és olyan hatásosnak kell lennie, hogy azzal a gépjármű a leggyorsabban meg­állítható legyen; 3. olyan szerkezettel, mely a gépjárműnek mere­dek helyen hátrafelé csúszását meggátolja, az eset­ben is, ha a fékberendezések elromlanának; 4. egy táblácskával, mely az alvázat készítő c­éget, az alváz gyártási számát, a motor erejét (lóerőkben), vagy a hengerek furatának méretét és számát, valamint a gép löketét, végül az üres gépjármű súlyát tünteti fel. A motoros kerekekre (kerékpár, háromkerék) a 3. pont rendelkezése nem vonatkozik. A 350 kg.-nál nehezebb gépjárműveknek a vezető üléséből hátrafelé is indíthatóknak kell lenniök. A kezelő készülékek a gépjárművön úgy legye­nek elhelyezve, hogy azokat a vezető a nélkül is használhassa, hogy figyelmét az útról elvonni kénytelen lenne. 4­ §• A gépjárműveknek jelzése alkalmas kürttel is felszerelve kell lenniök. A motoros kerekek kürtje éleshangú legyen, az egyéb gépjárműveké pedig mély hangú. Sötétség és köd beálltával a gépjárművön elől két, hátul pedig egy színtelen üveggel ellátott világító lámpát kell alkalmazni. Az elől elhelyezett lámpáknak az utat kielégítő távolságra kell megvilágítaniuk, a hátsó világító lámpa pedig a rendszám megvilágítására szolgál. Motoros kerekekre csak elől kell alkalmazni egy színtelen üvegű lámpát. 5. §• A forgalmi engedélyt a lakóhely, tartózkodó hely vagy telep szerint illetékes kerületi szakértő (30. §.) székhelyén levő elsőfokú rendőrhatóságnál, Budapesten és a székesfővárosi m. kir. államrend­őrség ezen kívül eső működési területén és a budapesti kerületben a székesfővárosi m. kir. államrendőrség főkapitányságánál benyújtott kér­vényben kell kérni.6. §. A kérvényben megjelölendők: a) a birtokos családi és utóneve, lakhelye; b) a gyáros neve és az alváz gyári száma (esetleg typus és annak sorszáma); c) a gépjármű neme (személy- vagy teher­­automobil, motoros kerékpár, háromkerék stb.); d) a használat módja (köz- vagy magánhaszná­lat); e) az erőforrás neme (robbanógép, gőzgép, elektromotor stb.); f) a gép vagy motor lóerőinek száma; g) a gép elrendezése (fekvő vagy álló) s a henge­rek száma, furata és a gép lökete; h) a gépjármű önsúlya (kilogrammokban); i) a gépjármű megengedhető terhelései (kilogram­mokban vagy személyek száma vezető­vel együtt); j) azoknál a gépjárműveknél, a­melyek elegy­­súlya meghaladja a 4 tonnát, a maximálisan ter­helt gépjármű tengelynyomása. V­ §• A forgalmi engedély kiadása előtt a gépjárművet szakértői vizsgálat alá kell venni. Szakértőként Budapeseten és a budapesti kerü­letben (30. §. 2. pont) a gépjárművek és a gépjár­művezetők megvizsgálására szervezett szakértő bizottság elnöke által kirendelt tag (8. §.), az ország többi kerületeiben pedig a megbízott kerületi hiva­talos szakértő működik . 8. §. A gépjárművek és a gépjárművezetők meg­vizsgálására szervezett szakértő bizottság (7.­ §.) egy mérnöki képesítéssel, gyakorlati szakismeret­tel és a gépjárművezetésben való jártassággal bíró elnökből, ugyanily képzettségű négy rendes tagból szükséghez képest kinevezett póttagokból, végül pedig egy jegyzőből áll. A bizottság elnökét és négy rendes tagját, ezek közül egy rendes tagot a Magyar Automobil Club meghallgatása mellett, továbbá a szükséges pót­tagokat a belügyminister nevezi ki. A bizottság jegyzőjét a belügyminiszer rendeli ki. A kerület hivatalos szakértőket a bizottság javas­lata alapján a gépészmérnöki képesítéssel, gyakor­lati szakismerettel és vezetésben való jártassággal bíró szakférfiak sorából a belügyminiszer nevezi ki. A kinevezés három évre szól, de a kinevezett idő­közben is felmenthető. Az elnök, a tagok és a kerületi hivatalos szak­értők a három év letelte után újból is kinevezhetők. Gépjárműgyárosok és gépjárműkereskedők, vagy alkalmazottaik szakértőkül ki nem nevezhetők. A gépjárművek és a gépjárművezetők megvizs­gálására szervezett szakértő bizottság és a kerü­leti szakértők szervezeti és működési szabályzatát e rendelet kiegészítő részét képező Utasítás álla­m) Ez a rend­elet Fiaméra is kiterjed.*

Next