Budapesti Közlöny, 1910. július (44. évfolyam, 148-174. szám)
1910-07-29 / 172. szám
1910. julius 29. Budapesti Közlöny A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister kinevezte Császy László kisvárdai állami polgári iskolai helyettes tanítót ugyanezen iskolához a XI. fizetési osztályba segédtanítóvá. tési osztályú m. kir. állatorvost a VIli. fizetési osztályba m. kir. főállatorvossá, Tachauer Adolf és Hetzel Henrik X. fizetési osztályú m. kir. állatorvosokat a IX. fizetési osztályba, Bruckner Ödön, Kovács Elek és Horváth Károly XI. fizetési osztályú m. kir. állatorvosokat a X. fizetési osztályba, Goldner Ferencz, Deák Sándor és Szabó Károly m. kir. állatorvos-gyakornokokat a XI. fizetési osztályba m. kir. állatorvosokká, továbbá Nyíri Ede m. kir. állatorvosi főiskolai tanársegédet, Kovács Sándor okleveles állatorvost és Vadas József községi állatorvost ideiglenes minőségű m. kir. állatorvos-gyakornokokká nevezte ki. A m. kir. földmivelésügyi minister Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegye váczi járására Mátéffy Andor váczi lakost a gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister kinevezte Péterffy Lajos karánsebesi állami polgári iskolai helyettes tanítót a felsővisói állami polgári iskolához a XI. fizetési osztályba segédtanítóvá. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister kinevezte Egri Lajos szombathelyi államilag segélyezett községi polgári fiúiskolai helyettes tanítót ugyanezen iskolához a XI. fizetési osztályba segédtanítóvá. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister Horváth István, Wagán Ferencz, Szabó Károly, Simon József, Sturm József, Fiedler Lajos, Varga Béla, Joó Sándor és Lett József ideiglenes minőségű gyógypaedagogiai tanítókat állásukban véglegesítette. A belügyministérium vezetésével megbízott m. kir. ministerelnök a gépjárművek közúti forgalmáról — az 67.000/1910. B. M. számú rendelettel — kiadott Szabályzat 8. §-a alapján Szabó Lajos okleveles gépészmérnököt, kir. iparfelügyelőt, a Magyar Automobil Club tagját, az 1910—1912. év tartamára, a gépjárművezetők megvizsgálására szervezett szakértő bizottság rendes tagjává kinevezte. A belügyministerium vezetésével megbízott m. kir. ministerelnök az idézett szabályzat 8. §-a alapján, az 1910—1912. év tartamára, hivatalos kerületi szakértőkké kinevezte: a brassói kerületbe, Brassó város székhelylyel, Róna Sándor okleveles gépészmérnököt, kir. iparfelügyelőt; a debreczeni kerületbe, Debreczen város székhelylyel, Debreczeni Jenő okleveles gépészmérnököt, a Debreczen sz. kir. városi világítási vállalat igazgatóját; a győri kerületbe, Győr város székhelylyel, — Sopron és Vas vármegyék, valamint Sopron törvényhatósági város kivételével — Gröber Géza okleveles gépészmérnököt, Győr sz. kir. város mérnökét; ugyanezen kerületbe, Sopron város székhelylyel, Sopron és Vas vármegyék, valamint Sopron törvényhatósági város területére Bermann Géza okleveles gépészmérnököt, kir. posta- és távirda főmérnököt, a kassai kerületbe, Kassa város székhelylyel, Balassa János okleveles gépészmérnököt, a kassai kir. felső ipariskola tanárát; a kolozsvári kerületbe, Kolozsvár Város székhelylyel, Plósz Pál okleveles gépészmérnököt, az elektromos világítási centrale igazgatóját; a pécsi kerületbe, Pécs város székhelylyel, Kisfaludy Károly okleveles gépészmérnököt, kir. posta- és távirdamérnököt; a pozsonyi kerületbe Pozsony város székhelylyel, Bejczy Árpád oklevelesgépészmérnököt, a kir. állami szakiskola igazgatóját; a szegedi kerületbe, Szeged város székhelyijei, Rohonyi Gyula okleveles gépészmérnököt, kir. felsőipariskolai tanárt; a temesvári kerületbe, Temesvár székhelylyel, — Aradvármegye és Arad sz. kir. város kivételével — Hermann Sándor okleveles gépészmérnököt, m. Mr. államvasuti főmérnököt; ugyanezen kerületbe, Arad város székhelylyel, Arad vármegye és Arad sz. kir. város területére Szathmáry Károly okleveles gépészmérnököt, az Arad sz. kir. városi gépüzemek igazgatóját, a fiumei kerületbe, Fiume város székhelylyel, Nádory Istvánt, a kir. kormányzóságnál beosztott kir. gépészmérnököt. A belügyministerium vezetésével megbízott m. Mr. ministerelnök a belügyministeri számvevőséghez Garam Vilmos számvevőségi díjnokot díjtalan számgyakornokká nevezte ki. A m. kir. földmivelésügyi minister Reitz János m. kir. főállatorvosi címmel felruházott IX. fizeA belügyministerium vezetésével megbízott m. kir. ministerelnök a budapesti m. kir. államrendőrséghez dr. Udvarhelyi Károly budapesti akot. műtőorvost, a IX. fizetési osztály 3. fokozatában rendszeresített illetményekkel és 1200 korona személyhez kötött működési pótlékkal, rendőrorvossá nevezte ki. A belügyministérium vezetésével megbízott m. kir. ministerelnök a szabadkai II. anyakönyvi kerületbe dr. Gonda Gyula külterületi tiszti orvost anyakönyvvezető-helyettessé nevezte ki és nevezettet a házassági anyakönyv vezetésével s a házasságkötésnél való közreműködéssel is megbízta. A m. kir. igazságyminister Bánhidy Gyula gyöngyösi kir. járásbirósági joggyakornokot a csikszentmártoni kir. járásbírósághoz jegyzővé nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister Resich Béla szatmárnémeti kir. törvényszéki telekkönyvi betétszerkesztő szakdijnokot a szabadkai kir. törvényszékhez írnokká nevezte ki. A m. kir. honvédelmi minister rendeletével kineveztetnek, 1910. évi augusztus 1-ével, tartalékos hadapródokká , később meghatározandó ranggal, a következő tartalékos hadapródjelöltek: Kákosy Ágost Gusztáv, a nagykanizsai 20., Krusnjak János, és Kasumovic Illés, az eszéki 28., Török László, a miskolczi 10., Békefi István, a székesfehérvári 17., Varga Kálmán, a soproni 18., Lisac Ede, az eszéki 28., Friedmann Ábrahám, a trencséni 15., Rausnitz Tivadar, a kolozsvári 21., Descovich Brúnó, a nagykanizsai 20., Kempfner Sándor, a brassói 24. és Goldmann Vilmos, a kassai 9. honvéd gyalogezrednél ; a tiszti rendfokozatáról kért leköszönése elfogadtatik : Vadászy Ödön miskolczi 10. honvéd gyalogezredbeli hadnagynak, nevezettnek egyúttal a zászlósi rendfokozat adományoztatik; a honvédség kötelékéből elbocsáttatnak. 1910. évi augusztus 1-ével, a szolgálati, illetve védkötelezettség teljesítése után, tiszti rendfokozatuk megtartása nélkül, saját kérelmükre.dr. Szemző Miksa szegedi 5., Lábos Béla kassai 9., 83.500/1910. szám. Hirdetmény az 1910-1911-iki termelési időszakra érvényes szeszkontingens megállapítása tárgyában. Az 1910/1911-iki termelési időszak szeszkontingensét, vagyis azt az alkoholmennyiséget, mely az 1910. évi szeptember 1-től 1911. év augusztus 31-éig terjedő évi időtartam alatt a fogyasztási adó alá eső szeszfőzdékben termelhető és a fogyasztási adó kisebbik tételének alkalmazása mellett elszállítható, az 1908. évi XXVIII. t.-cz. 78. §-ának második bekezdése alapján 808.701. hektoliterben állapítom meg. Budapest, 1910. évi julius 22-én. A m. kir. pénzügyminiszer helyett: Papp 8. k. államtitkár, 3 Horvatovics János pozsonyi 13., Boros Béla nagykanizsai 20. és dr. Petricsics Zsivko zágrábi 25. honvéd gyalog és dr. Joó Aurél szabadkai 4. honvéd huszárezredbeli tartalékos hadnagyok ; továbbá Kubik Gyula, a budapesti I. honvédkerületi parancsnokság nyilvántartásában álló szolgálaton kívüli viszonybeli főhadnagy, Klein József, és Widder Lajos, a budapesti L. Littke József, a székesfehérvári V. és Zvelec Péter, a zágrábi horvát-szlavón VII. honvédkerületi parancsnokság nyilvántartásában álló szolgálaton kívüli viszonybeli hadnagyok. Augusztin János komáromi illetőségű budapesti lakos családi nevének a Szemesig-re kért átváltoztatása az 1910. évi 52.111. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett Goldstein Lőrincz hajdudorogi illetőségű budapesti lakos saját, valamint Ibolya és Aranka nevű kiskorú gyermekei családi nevének .Gákra kért átváltoztatása az 1910. évi 107.690. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. A kereskedelemügyi m. kir. minister 48.831/1910. számú rendelete, a tengeri kereskedelmi hajóknak és a yachtoknak a hadihajókkal és erődítményekkel szemben követendő magatartása iránt. 1. §Minden magyar tengeri kereskedelmi hajó, valahányszor a cs. és kir. haditengerészetnek valamely hajójával találkozik, amely maga is lobogót visel, köteles saját lobogóját felhúzni. A területi vizeken ezen kötelezettség idegen kereskedelmi hajókra is kiterjed. 2 §• A magyar és idegen kereskedelmi hajók kötelesek a magyar vagy az osztrák területi vizekben lobogójukat napfelkeltétől naplementéig viselni. E kötelezettség alól kivétetnek: 1. A szárazföldi partok Gradótól Parenzóig, továbbá a Nera foktól Zara Vecchiáig és Trautól Molontáig. 2. Veglia szigetének partjai, Cherso szigetének azon partjai, melyek az azonos nevű helységtől északra fekszenek, továbbá a Murvica világítótól délre fekvő összes szigeteknek partjai. 3. A Zara-i csatornában a Melada—Nonai vonaltól délre fekvő partok. Ezen határozmányok azonban nem mentik fel a hajókat a volt földmivelés-, ipar-- és kereskedelemügyi ministerium által 1884. évi márczius 24-én 13.471. sz. a. kiadott rendeletnek 1. §-ában megállapított azon kötelezettség alól, mely szerint a kikötőbe érkezésükkor lobogójukat felhúzni tartoznak. 3. §• A magyar tengeri kereskedelmi hajók kötelesek idegen területi vizeken a parttól három ten-