Budapesti Közlöny, 1910. július (44. évfolyam, 148-174. szám)

1910-07-01 / 148. szám

A Budapesti Közlöny 1910. julius 1. ponti állampénztárnál (Budapest, I. ker., Vár), a m. kir. állampénztáraknál (Budapest, IV. és IX. ker.), valamint az összes kir. adóhivatalok­nál is benyújthatók. A közvetítő helyeknél (központi állampénztár, budapesti kir. állampénztárak és kir. adóhivata­lok) a szelvény­utalványok a szokásos hivatalos órák alatt két példányban kiállítandó, s a szel­vényutalványok számait értékfokozatonként el­különítve számtani sorrendben tartalmazó jegy­zékek kíséretében nyújtandók be. Több jegyzékről ezenkívül még egy összesítő, vagyis a szelvényutalványok értékfokozatonkénti darabszámát tartalmazó főjegyzék is szolgálta­tandó be. A benyújtott szelvényutalványokról a benyújtó fél elismervényt kap, mely elismervény vissza­adása mellett az új szelvényivek legkésőbb a szelvényutalványok benyújtása napjától számított 30 nap múlva fognak kiszolgáltatni. A benyújtásnál használandó nyomtatványok az említett helyeken díjmentesen állanak ren­delkezésre. Az uj szelvényivek kiadása teljesen díjmentes. 1911. évi január 1-től kezdve az uj szelvény­ivek kizárólag a zágrábi állampénztárnál fognak kiszolgáltatni. Budapest, 1910. junius havában. 2—2 Am. kir. pénzügyministerium­­nak az illető pénztárnál vagy adóhivatalnál be­nyújtani, a jegyzékben a szelvény utalványok lénye­ges ismertetőjeleit (nem, szám és kicserélési idő­pont) felsorolni, s azonfelül a jegyzékeket a lakás megjelölése mellett aláírni. A különböző kamatesedékkel bíró kötvények szelvényutalványai külön-külön jegyzékbe fog­­lalandók. A benyújtott szelvényutalványok a közvetítő helyek által a bejelentést igazoló záradékkal láttatnak el, s a félnek azon időpont megjelölé­sével, melyben az uj szelvényivek felvehetők, visszaadatnak. A megjelölt időpontban az uj szelvényivek — a félnek a bejelentési záradékkal ellátott szel­vényutalványok benyújtása és bevonása mellett — ki fognak adatni. A szelvényivek felvétele csak annál a közve­títő helynél történhetik, melynél a megfelelő szelvényutalványok a­ szelvényivek kiadása végett benyujtattak és a bejelentési záradékkal ellát­tattak. Az uj szelvényivek a feleknek díjmentesen szolgáltatnak ki. Budapest, 1910. junius 26-án. A m. Jár. pénzügyministerium. 71.935/1910. szám. Hirdetmény. Az osztrák egyesitett államadósság 20.000 koronás és 10.000 forintos kötvényeihez tartozó uj szel­­­vényivek kiszolgáltatása tárgyában. Az osztrák egyesitett államadóság 20.000 ko­ronás (konvertált) és 10.000 forintos (nem kon­vertált) címleteihez kiadott szelvényivek utolsó szelvényive az 1910. év folyamán esedékessé válván, a szóban forgó kötvényekhez uj szelvényivek ki­szolgáltatása vált szükségessé. Ezen uj szelvényivek kiszolgáltatásánál a cs. kir. osztrák pénzügyministériumnak alárendelt hatóságokon és pénztárakon, valamint a külföldi közvetítő helyeken kívül az osztrák cs. kir. állam­adóssági igazgatóság megkeresése következtében tett ily arányú intézkedések alapján a m. kir. központi állampénztár Budapesten, a budapesti IX. ker. állampénztár és zágrábi kir. állampénz­tár, valamint a beszteczebányai, debreczeni, fiumei, kassai, kolozsvári, szatmárnémeti, nagyszebeni, pécsi, pozsonyi, soproni, szegedi, temesvári és eszéki kir. adóhivatalok is közre fognak működni. Az új szelvényivek mindegyike 18 drb féléven­ként esedékes szelvényt és 1 drb szelvényutal­ványt tartalmaz és az azokon levő szelvények a szerint, a­mint a szelvényiv 20.000 K-ás (kon­vertált) kötvényhez, vagy pedig 10.000 frtos (nem konvertált) kötvényhez tartozik, egyen­ként 400 koronáról, illetve 210 a. é. forintról szólnak. Az uj szelvényivek 1. a januári és júliusi kamatesedékkel biró 20.000 koronás (konvertált) kötvényekhez — és pedig 1911. január 1-től 1919. július 1-ig ese­dékes szelvényekkel — 1910. július 1-től; 2. a májusi és novemberi kamatesedékkel biró 20.000 koronás (konvertált) kötvényekhez — és pedig 1911. május 1-től 1919. november 1-ig esedékes szelvényekkel — 1910. november 1-től; 3. a februári és augusztusi kamatesedékkel biró 10.000 forintos (nem konvertált) papirjára­­dék-kötvényekhez — és pedig 1911. február 1-től 1919. augusztus 1-ig esedékes szelvényekkel — 1910. augusztus 1-től; 4. az áprilisi és októberi kamatesedékkel biró 10.000 forintos (nem konvertált) ezüstjáradék-köt­­vényekhez — és pedig 1911. évi április 1-től 1919. évi október 1-ig esedékes szelvényekkel — 1910. évi október 1-től kezdve fognak kiadatni. Azok, akik az uj szelvényiveket a m. kir. köz­ponti állampénztárnál, a budapesti IX. kerületi állampénztárnál vagy a zágrábi kir. állampénz­tárnál, vagy a fentebb megnevezett kir. adóhiva­talok valamelyikénél óhajtják felvenni, a régi szel­vény ivekhez tartozó sze­lvényutalványokat két példányban kiállított jegyzék kíséretében tartoz­ A kereskedelemügyi m. kir. minister által 1910. évi 31.428. szám alatt kiadott A közutak és vámokról szóló 1890. évi I. t.-cz. 81. és 86., illetve 90. §-ai alapján kiállított ezen engedélyokirat szerint báró Mednyánszkyné szül. G­hyczy Agatha brunóczi földbirtokos részére a Szentkereszt-Vágszerdahely közötti állami közutat a Hradek-Luka községek közötti törvényhatósági közúttal összekötő közúton a Vág folyón fennálló kocsi és személyszállításra berendezett, sodrony­­kötélen járó kompnak és az ahhoz csatlakozó s a folyó balpartján 55 méter, a jobbpartján 950 méter hosszú útrésznek fentartása, kezelése és eset­leges újbóli beszerzése, illetve újbóli kiépítése fejében a vámszedési jogot engedélyezem és azt, valamint annak gyakorolhatását a következő fel­tételekhez kötöm: I. Feljogosítom báró Mednyánszkyné szül. Ghyczy Agatha brunóczi földbirtokost arra, hogy az 1890. évi I. törvényczikk 93. §-a értelmében a vámszedésnek ezen engedélyokirat értelmében leendő tényleges megkezdése napjától számítandó egymásután következő 10 éven át vámszedési jogot gyakorolhasson, s annak érvényesítésénél a következő vámdíjakat szedhesse: Vámdí­j­ak: 1. Egy pár vonószekeres marha vagy ló után 32 fillér. 2. Egy darab vonószekeres marha, vagy ló után 24 fillér. 3. Egy darab szarvasmarha vagy ló után 16 fillér. 4. Egy darab egy éven aluli szarvasmarha vagy ló után 10 fillér. 5. Egy darab nyájban hajtott juh, kecske vagy sertés után 6 fillér. 6. Egy gyalogos kéziszekérrel, szánnal vagy kerékpárral 6 fillér. 7. Egy gyalogos után, akár visz terhet, akár nem, 2 fillér. 8. Egy automobil után 1 korona. A szokásos kocsirakományokat meghaladó oly terhek, gépek, kazánok vagy más ezekhez hasonló tárgyak után, ha ezek a komp teljes hordképessé­­gét vagy egész felületét igénybe veszik, amennyi­ben az átszállítás lehetősége technikai akadá­lyokba nem ütközik, a kompnak teljes megter­­heltetésekor fizetni szokott díjak összegének két­szeresénél magasabb díj nem számítható. A fen­tebbiekben megállapított vámdíjak csak egyszeri átkelésre vonatkoznak. gy . II. Vámtulajdonosnak a vámszedési jog gyakorol­­­hatásával járó felelősségét, kötelességét és fel­adatát a következőkben határozom meg. A forgalmi adatoknak jövőre való tekin­tettel szükséges gyűjthetése, úgyszintén a vámbevételek pontos megállapithatása és az 1890. évi I. törvényczikk 102. §-a értelmében arra hivatott hatóságok által gyakorlandó ellenőrzés biztosíthatása szempontjából vámtulajdonos, il­letve bérlő köteles lesz a vámbevételek terhére kiadásként elszámolható költségen az egyes vám­díjtételeknek megfelelő és két egyenlő részszel­vényből álló bárczákat tartalmazó összefűzött és a járási főszolgabíró hivatalos pecsétjével ellátott jegyfüzeteket beszerezni és a vámtárgyat hasz­nálóknak a vámdíj lefizetése alkalmával és annak igazolása czéljából a lefizetett vámdíjnak meg­felelő, a jegyfüzetből leszakított bárczajegyet kiszolgáltatni. A bárczajegy másik fele a jegy­füzetben maradván, az ellenőrzés és adatgyűjtés czéljaira fog szolgálni. IV. Az engedélyezett vámszedésnél a vámmentességet az 1890. évi I. t.-cz. 99. §-a alapján következőleg állapítom meg: A vámdíjak fizetése alól mentesek : 1. Az uralkodóház minden tagja és udvartartásaik, valamint ezeknek állatai és fogatai. 2. A kir. udvar, annak közvetlen kísérete és az udvarhoz, közvetlen kíséretéhez tartozó járművek, fogatok és állatok. 3. Az idegen hatalmasságok követei, képvise­lői és ezeknek fogatai és állatai. 4. A fegyveres erőhöz tartozó, vagy annak szol­gálatában álló egyének, nemkülönben mindazon fogatok (ideértve a kirendelt községi előfogatokat is) és állatok, melyek a fegyveres erő szükség­leteinek szállítására használtatnak. Ha az egyének vagy szállítási eszközök katonai minősége külsőleg felismerhető nem lenne, megfelelő hatósági bizonyít­­ványnyal kell bírniok. 5. Az állami és törvényhatósági tisztviselők, to­vábbá a közbiztonság fentartásával megbízott hivatalos közegek, a pénzügyőrök, a fegyenczek, foglyok, tolonczok és az azokat kisérő személyzet, nemkülönben mindezeket szállító fogatok, állatok. 6. Az állami javak általában és az azokat szállító személyek, fuvarok, állatok. 7. A m. kir. postát szállító személyek, fogatok, lovak, távirdai küldönczök és az azokat szállító fogatok, állatok. 8. Mindazok, kik állami, törvényhatósági, vasúti állomásokhoz vezető, községi közlekedési és községi utak s azokon levő műtárgyak építésével és jó karban tartásával vagy ezen teendők ellen­őrzésével vannak megbízva, s az ezeket szállító fogatok, állatok, azon vámtárgyakon, melyekre az illetők hivatalos tevékenysége kiterjed. 9. Mindazon fogatok, állatok, melyek az állami 1. A vámtulajdonos, illetőleg bérlő az 1890. évi I. törvényczikkben foglalt határozatok szerint és büntetések terhe alatt senkitől és semmi oly do­logért, a kik és a melyekre a vámdíjak fentebbi jegyzékében kötelezettséget nem állapítottam meg, úgyszintén azoktól sem, a kik az alábbi pont sze­rint vámmentesek, sem pénzt, sem pénzértéket nem követelhet és nem fogadhat el. 2. Az 1890. évi I. törvényczikk értelmében köte­les a vámtulajdonos a vámtárgyat állandóan jó­karban tartani, szükség esetén beszerezni, ellen­kező esetben ellene az idézett törvény határozatai fognak alkalmaztatni. 3. Minthogy a vámszedési jogot a közforgalom érdekéből engedélyezem, feladatává teszem a vám­tulajdonosnak, hogy a vámtárgy fentartása által ezt az érdeket szolgálja ; e végből kötelessége lesz : a) a közforgalom akadálytalan gyakorolhatása czéljából a vámtárgyat mindig kifogástalan jó és forgalomképes állapotban tartani; b) a közbiztonság szempontjából mindenkor a szükséges intézkedéseket megtenni. 4. A befolyó vámjövedelem másra, mint a vám­tárgy fentartására és helyreállítására vagy eset­leges újból való beszerzésének költségeire nem for­dítható, azért a vámbevételekről és kiadásokról számadás vezetendő, biztosíttatván az 1890. évi I. t.-cz. 102. §-ában felsorolt hatóságoknak azon joga, hogy ez irányban ellenőrzést gyakoroljanak és szükség esetén a vámdíjak újból való meg­állapítása iránt a szükséges lépéseket megtegyék. Engedélyokirat. III.

Next