Budapesti Közlöny, 1911. február (45. évfolyam, 27-49. szám)

1911-02-01 / 27. szám

2 el a fentebbi 2. §-ban említett területhasználati szerződés és pótszerződés határozmányaihoz ; — amennyiben ezen határozmányok a jelen §. a), b), t) és a)pontjai alatt felsorolt jogforrások, törvények, szabályrendeletek, rendeletek, utasítások, vala­mint a bevezetésben idézett engedélyokirat, illetve jelen függelék határozmányaival ellentétben nin­csenek ; végül f) minden egyéb géperejű közúti vaspályákat stb. illetőleg később alkotandó törvényekhez, sza­bályokhoz, utasításokhoz és rendeletekhez. 4. §. A vasút építésénél és üzleti berendezésénél a jelen engedélyokirat-függeléknek határozatai és az 1910. évi április 22-én tartott engedélyezési tárgyalásról, valamint az 1909. évi november 24-én foganatosított közigazgatási bejárás ered­ményéről felvett, a jelen engedélyokirat-függelék kiegészítő részét képező jegyzőkönyvekben fog­lalt megállapítások, továbbá a közigazgatási be­járás alapján jóváhagyott tervek szolgálnak zsinór­­mértékül. Az építés kivitelét illetőleg különösen kikötte­tik, hogy: . 1. A kőbányai és király­ utcai vonalakat össze­kötő vonal a Népszínház­ utcából kiágazólag a Rökk Szilárd-, Stáhly-, Gyöngytyuk-, Nyár- és Csányi-utcákon a Király-utcáig és viszont a Király­utcából elágazólag az Akácfa-, Dob- és Klauzál­­utcákon át egy vágánynyal, a Klauzál-téren pedig két vágánynyal létesítendő. 2. A népszínház-utcai és király-utcai vonalakat összekötő vonalnak a Rökk Szilárd-, Stahly- és Gyöngytyuk-utcákban a 3­0­00 szelvényig terjedő része, valamint a Flór-utcában létesítendő össze­kötő vágány és az izraelita temetőnél létesítendő kitérő és hurokvágány a budapesti villamos városi vasút felsővezetékes vonalaira megállapított szab­ványok szerint, az összekötő vonalnak többi része pedig a budapesti villamos városi vasút alsóveze­tékes vonalaira nézve megállapított szabványok szerint létesítendő. 3. Az összekötő vonal alsóvezetékes része a tár­saság Kertész-utcai áramfejlesztő-telepéből, a felső­vezetékes rész pedig a kolozsvári­ utcai (őrházi) alállomásból táplálandó. 4. A Hungária-körút és Lenkey­ utca sarkán létesítendő telepen egy körülbelül 1224 m2 beépített területtel bíró I. emeletes pályafenntartási műhely, 10 tonnás futódaruval, továbbá egy körülbelül 168 m­ beépített területű lakóépület építendő. Ugyanezen területen 818 folyóméter kezelési vágány létesítendő, továbbá egy 2 tonna teher­bírású, teljesen villamos hajtásra berendezett portáldaru és egy 7­5 tonna hordképességű szekér­­hídmérleg állítandó fel. 5. A ferencvárosi forgalmi pályaudvaron levő I. és I­. kocsiszínek között 710­5 m2 területű fedett helyiség létesítendő. 6. Fenti műhely berendezéséhez a következő gépek szerzendők be : 1 darab salak­zúzó-gép; 1 darab téglaverő-gép ; 1 darab salakosztályozó-henger ; 1 darab b­etonkeverő-gép; 4 darab elektromotor (5 HF); 1 darab légkalapács ; 5 darab 5 HP elektromotor; 1 darab 35 HP elektromotor. 7. aréna-úti alállomás részére a Bulyovszky­­utcára néző homlokzattal I. emeletes gépház eme­lendő a pincében a magasfeszültségű kapcsolók ré-­­­szére betonfülkékkel, a padlástereken pedig az­­ akkumulátorok elhelyezésére szolgáló helyisé­gekkel. Ezen gépház berendezéséhez beszerzendők: 1 darab teherfelvonó, kézihajtásra ; 1 darab futódaru 10 tonna teherbírással; 2 darab motordinamó 350 KW­ teljesítményre ; 1 darab Pirani-gép az akkumulátorok feltölté­sére 42 KW teljesítményre ; 1 darab teljes kapcsoló-tábla berendezés; 1 darab akkumulátor-telep 117 elemmel 592 ampere-óra kapacitással. 8. A kolozsvár-utcai (őrházi) alállomás bővíté­sére beszerzendő 1 darab egyenáramú motordinamó 550 Volt feszültségnél 500 KW teljesítménynyel. 9. A kőbányai és temetői vonalak tápvezetékei­nek megerősítésére 8640 méter hosszú, 186 mm­­keresztmetszetű csupasz rézkötél szerelendő fel. 10. Az 1. alatti összekötő vonal táplálására a kertész-utcai teleptől a klauzál-téri várócsarnokig 2 darab 500 mm­ rézkeresztmetszetű vaspáncélos egyenáramú kábel fektetendő. 11. Egyebekben az 1909. évi november 24-én megtartott közigazgatási bejárás jegyzőkönyvében foglaltak, továbbá a társaság üzemben levő vona­laira érvényes építési és üzletberendezési feltételek, amennyiben azok a felsorolt és az engedélyezési tárgyalás alkalmával történt megállapítások által nem érintetnének, szintén érvényesek. 12. Mindezen létesítmények építésének befeje­zésére határidőül a helyhatósági építési engedély jogerőre emelkedésétől és a szükséges közterületek tényleges átengedésétől számított 10 hónap álla­­píttatik meg,­­ a december 1-től március 1-ig terjedő időszak kivételével. 13. Az építési részlettervek az engedélyokirati függelék keltétől számított egy hónap alatt felter­­j­esztendők. 5. §. .Az engedélyes társaság köteles a fennálló sza­bályok szerint elkészített építési terveket (hossz­­szelvény és helyzetrajz) a jelen engedélyokirat­függelék keltétől számítandó 3 hónap alatt, a többi részletterveket pedig oly időben felterjeszteni 4 pél­dányban a kereskedelemügyi magyar királyi mi­nister elé, hogy azok a kivitelre alább megállapí­tott határidőre való tekintettel, a miniszer által a kellő időre megvizsgálhatók és jóváhagyhatók legyenek. A késedelem következményei egyedül az engedélyes társaságot terheli. Az engedélyes tár­saság minden kárpótlási vagy egyéb igény kizárá­sával köteles a kereskedelemügyi magyar királyi miniszer által a pálya építése közben vagy bármi­kor azután is a fent érintett tekintetekből s alapon kívánt s bár az előzetesen jóváhagyott tervektől eltérő módosításokat és kiegészítéseket is fogana­tosítani. Ellenben az engedélyes társaság az általa, a kereskedelemügyi magyar királyi minister részéről már jóváh­agyott terveknek bármily tekintetből kívánt megváltoztatásához a nevezett minister engedélyét, Budapest székesfőváros tanácsa útján mindenkor előzetesen kieszközölni tartozik. Engedélyes társaság az 1. §-ban körülírt vasút­vonalat és tartozékait a kormányhatóságilag meg­állapítandó, illetve jóváhagyandó részletes kiviteli terveknek megfelelően a helyhatósági építési en­gedély kézbesítése s a vágányok lefektetésére szük­séges közterületek rendelkezésre bocsátása után azonnal megkezdeni és jelen engedélyokirat-függe­lék keltétől számított tíz hó alatt befejezni és azt a közforgalomnak átadni tartozik, megjegyezvén, hogy a december 1-től március 1-éig terjedő idő­szak az építési időbe nem számítható be. Köteles a társaság a megállapított építési határ­idő letelte előtt megfelelő időben a műtanrendőri bejárás elrendelését a kereskedelemügyi magyar miniszernél kérelmezni. Az engedélyezett vasútvonal építésének és üzleti berendezésének a fentiek értelmében történt be­fejezése után a vasútvonal csak a kereskedelem­ügyi magyar királyi minister részéről elrendelendő műtanrendőri bejárás eredményéhez képest általa kiadandó engedély alapján lesz a közforgalomnak átadandó. 6. §. Az engedélyes társaság a budapesti közúti vas­pályatársaság Rákóczi-úti Vonalának pályaszín­­ben való keresztezése iránt a budapesti közúti vaspálya-társasággal a keresztezés módozataira, a kereskedelemügyi magyar királyi minister elő­zetes jóváhagyásának fenntartása mellett egyez­ségre lépni köteles. Más pályákkal való csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) hasz­nálatára vonatkozó szerződéseket engedélyes tár­saság csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kieszközölt engedély alap­ján köthet, viszont azonban köteles enged­éyes társaság más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes társaság vasút­­jához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állo­mások vagy vonalrészek közös vagy együttes (penge-jog) használata akár engedélyokiratilag, akár kereskedelemügyi magyar királyi miniszer külön engdélyével biztosíttatott. Amennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyez­ség létre nem jöhetne, az e részben megkötendő egyezmény feltételeit a kereskedelemügyi magyar királyi minister fogja az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. fc. fi fi] |n&s.la r’ rí p­s-1 fmi nrs A pályának és tartozékainak az 1887. évi novem­ber 2-án 45.224. szám alatt kelt szabályrendelet 8. §-a értelmében a székesfővárosi hatóságok közre­működésével eszközlendő műszaki felülvizsgálatát, figyelemmel a felülvizsgálati és leszámolási mű­veletek elkészítéséhez szükséges időre a kereske­delemügyi magyar királyi minister rendeli el. 8. §: A jelen függelék 1. §-ában engedélyezett villa­mos vasútvonal és tartozékainak, valamint a je­len függelék 4. §-ában megállapított létesítmények­nek és berendezéseknek, végül a kereskedelemügyi magyar királyi minister 1910. évi március 20-án 9630. szám alatt kelt rendeletével engedélyezett és a társaságnak a Lenkey­ utca és Hungária­ körut sarkán lévő telepéről a magyar királyi államvas­utak ferenczvárosi pályaudvarához vezető vontató­­vágánynak tényleges építési és üzletberendezési költségei 1.438.000 koronában, azaz­ egymillió és négyszázharmincnyolcezer koronában állapít­tatnak meg. A tőkének fenti előzetes megállapítása dacára, köteles engedélyes társaság a műszaki felülvizsgá­lat alkalmával a szóban forgó vasútvonalnak és tartozékainak építésére és üzleti megfelelő beren­dezésére tényleg fordított költségeket a tervezésre, építésvezetésre és az időközi kamatokra előirány­zott összegek kivételével, a tényleg felhasznált tőke megállapítása végett igazoltan kimutatni és a fenti tényleges tőkével szemben netán elérendő megtakarítást beruházási tartalékba helyezni.­­ Ezen beruházási tartaléktőke csakis a kereskede­lemügyi magyar királyi miniszertől, Budapest szé­kesfőváros közönségének meghallgatása mellett esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján és csakis beruházási célokra lesz felhasználhatóm Engedélyes társaság feljogosíttatik, hogy alap­tőkéjét a jelen §. első bekezdésében említett építési és üzletberendezési költségek fedezése céljából a jelen függelék bevezetésében idézett engedélyok­irat 14. §-ában megjelölt elvek és feltételek kor­látai között, részvények vagy elsőbbségi kötvé­nyek kibocsátása útján a jelen §. első bekezdésé­ben említett névérték erejéig felemelhesse, meg­jegyeztetvén, hogy a részvények kibocsátása ese­tén netán elért felpénz az engedélyes társaság ren­delkezésére álló külön tartalékalapba helyezendő el. A társaságnak ezen külön tartalékalapja oszta­lékokra nem használható fel, ellenben a tartalék­­alap kamatai és jövedelmei az üzleti számlába he­lyezhetők. 9. §.­ ­ Az 1. §-ban engedélyezett vasútvonalon a nyil­vános személyforgalomban szedendő viteldíjak és ezen forgalomban alkalmazandó menetrendek a székesfőváros és az engedélyes társaság között egyetértőleg lesznek megállapítandók, mely meg­állapodások azonban ezen vonal műtanrendőri be­járása előtt a kereskedelemügyi magyar királyi, ministerhez jóváhagyás végett bemutatandók.­­ Amennyiben a viteldíjakra és menetrendekre nézve akár ez alkalommal, akár később az üzlet tartama alatt a két fél között megegyezés létre nem jönne, a magyar királyi belügyministerrel egyetértőleg a kereskedelemügyi magyar királyi minister fog dönteni. 10­ §• Az 1889. évi junius 18-án 27.217. szám alatt ki­adott engedélyokiratban, továbbá az 1897. évi február 25-én 715. szám alatt kiadott engedély­okirati függelékben, valamint a jelen függelék 1. §-ában engedélyezett vonalak engedélye a szé­kesfőváros által a fent idézett engedélyokirat 15. §. értelmében gyakorolható megváltási jog épségben tartásával 1940. évi január 1-éig terjed. Budapesti Közlöny 1911. február 1.

Next