Budapesti Közlöny, 1911. február (45. évfolyam, 27-49. szám)
1911-02-01 / 27. szám
2 el a fentebbi 2. §-ban említett területhasználati szerződés és pótszerződés határozmányaihoz ; — amennyiben ezen határozmányok a jelen §. a), b), t) és a)pontjai alatt felsorolt jogforrások, törvények, szabályrendeletek, rendeletek, utasítások, valamint a bevezetésben idézett engedélyokirat, illetve jelen függelék határozmányaival ellentétben nincsenek ; végül f) minden egyéb géperejű közúti vaspályákat stb. illetőleg később alkotandó törvényekhez, szabályokhoz, utasításokhoz és rendeletekhez. 4. §. A vasút építésénél és üzleti berendezésénél a jelen engedélyokirat-függeléknek határozatai és az 1910. évi április 22-én tartott engedélyezési tárgyalásról, valamint az 1909. évi november 24-én foganatosított közigazgatási bejárás eredményéről felvett, a jelen engedélyokirat-függelék kiegészítő részét képező jegyzőkönyvekben foglalt megállapítások, továbbá a közigazgatási bejárás alapján jóváhagyott tervek szolgálnak zsinórmértékül. Az építés kivitelét illetőleg különösen kiköttetik, hogy: . 1. A kőbányai és király utcai vonalakat összekötő vonal a Népszínház utcából kiágazólag a Rökk Szilárd-, Stáhly-, Gyöngytyuk-, Nyár- és Csányi-utcákon a Király-utcáig és viszont a Királyutcából elágazólag az Akácfa-, Dob- és Klauzálutcákon át egy vágánynyal, a Klauzál-téren pedig két vágánynyal létesítendő. 2. A népszínház-utcai és király-utcai vonalakat összekötő vonalnak a Rökk Szilárd-, Stahly- és Gyöngytyuk-utcákban a 3000 szelvényig terjedő része, valamint a Flór-utcában létesítendő összekötő vágány és az izraelita temetőnél létesítendő kitérő és hurokvágány a budapesti villamos városi vasút felsővezetékes vonalaira megállapított szabványok szerint, az összekötő vonalnak többi része pedig a budapesti villamos városi vasút alsóvezetékes vonalaira nézve megállapított szabványok szerint létesítendő. 3. Az összekötő vonal alsóvezetékes része a társaság Kertész-utcai áramfejlesztő-telepéből, a felsővezetékes rész pedig a kolozsvári utcai (őrházi) alállomásból táplálandó. 4. A Hungária-körút és Lenkey utca sarkán létesítendő telepen egy körülbelül 1224 m2 beépített területtel bíró I. emeletes pályafenntartási műhely, 10 tonnás futódaruval, továbbá egy körülbelül 168 m beépített területű lakóépület építendő. Ugyanezen területen 818 folyóméter kezelési vágány létesítendő, továbbá egy 2 tonna teherbírású, teljesen villamos hajtásra berendezett portáldaru és egy 75 tonna hordképességű szekérhídmérleg állítandó fel. 5. A ferencvárosi forgalmi pályaudvaron levő I. és I. kocsiszínek között 7105 m2 területű fedett helyiség létesítendő. 6. Fenti műhely berendezéséhez a következő gépek szerzendők be : 1 darab salakzúzó-gép; 1 darab téglaverő-gép ; 1 darab salakosztályozó-henger ; 1 darab betonkeverő-gép; 4 darab elektromotor (5 HF); 1 darab légkalapács ; 5 darab 5 HP elektromotor; 1 darab 35 HP elektromotor. 7. aréna-úti alállomás részére a Bulyovszkyutcára néző homlokzattal I. emeletes gépház emelendő a pincében a magasfeszültségű kapcsolók ré-szére betonfülkékkel, a padlástereken pedig az akkumulátorok elhelyezésére szolgáló helyiségekkel. Ezen gépház berendezéséhez beszerzendők: 1 darab teherfelvonó, kézihajtásra ; 1 darab futódaru 10 tonna teherbírással; 2 darab motordinamó 350 KW teljesítményre ; 1 darab Pirani-gép az akkumulátorok feltöltésére 42 KW teljesítményre ; 1 darab teljes kapcsoló-tábla berendezés; 1 darab akkumulátor-telep 117 elemmel 592 ampere-óra kapacitással. 8. A kolozsvár-utcai (őrházi) alállomás bővítésére beszerzendő 1 darab egyenáramú motordinamó 550 Volt feszültségnél 500 KW teljesítménynyel. 9. A kőbányai és temetői vonalak tápvezetékeinek megerősítésére 8640 méter hosszú, 186 mmkeresztmetszetű csupasz rézkötél szerelendő fel. 10. Az 1. alatti összekötő vonal táplálására a kertész-utcai teleptől a klauzál-téri várócsarnokig 2 darab 500 mm rézkeresztmetszetű vaspáncélos egyenáramú kábel fektetendő. 11. Egyebekben az 1909. évi november 24-én megtartott közigazgatási bejárás jegyzőkönyvében foglaltak, továbbá a társaság üzemben levő vonalaira érvényes építési és üzletberendezési feltételek, amennyiben azok a felsorolt és az engedélyezési tárgyalás alkalmával történt megállapítások által nem érintetnének, szintén érvényesek. 12. Mindezen létesítmények építésének befejezésére határidőül a helyhatósági építési engedély jogerőre emelkedésétől és a szükséges közterületek tényleges átengedésétől számított 10 hónap állapíttatik meg, a december 1-től március 1-ig terjedő időszak kivételével. 13. Az építési részlettervek az engedélyokirati függelék keltétől számított egy hónap alatt felterjesztendők. 5. §. .Az engedélyes társaság köteles a fennálló szabályok szerint elkészített építési terveket (hosszszelvény és helyzetrajz) a jelen engedélyokiratfüggelék keltétől számítandó 3 hónap alatt, a többi részletterveket pedig oly időben felterjeszteni 4 példányban a kereskedelemügyi magyar királyi minister elé, hogy azok a kivitelre alább megállapított határidőre való tekintettel, a miniszer által a kellő időre megvizsgálhatók és jóváhagyhatók legyenek. A késedelem következményei egyedül az engedélyes társaságot terheli. Az engedélyes társaság minden kárpótlási vagy egyéb igény kizárásával köteles a kereskedelemügyi magyar királyi miniszer által a pálya építése közben vagy bármikor azután is a fent érintett tekintetekből s alapon kívánt s bár az előzetesen jóváhagyott tervektől eltérő módosításokat és kiegészítéseket is foganatosítani. Ellenben az engedélyes társaság az általa, a kereskedelemügyi magyar királyi minister részéről már jóváhagyott terveknek bármily tekintetből kívánt megváltoztatásához a nevezett minister engedélyét, Budapest székesfőváros tanácsa útján mindenkor előzetesen kieszközölni tartozik. Engedélyes társaság az 1. §-ban körülírt vasútvonalat és tartozékait a kormányhatóságilag megállapítandó, illetve jóváhagyandó részletes kiviteli terveknek megfelelően a helyhatósági építési engedély kézbesítése s a vágányok lefektetésére szükséges közterületek rendelkezésre bocsátása után azonnal megkezdeni és jelen engedélyokirat-függelék keltétől számított tíz hó alatt befejezni és azt a közforgalomnak átadni tartozik, megjegyezvén, hogy a december 1-től március 1-éig terjedő időszak az építési időbe nem számítható be. Köteles a társaság a megállapított építési határidő letelte előtt megfelelő időben a műtanrendőri bejárás elrendelését a kereskedelemügyi magyar miniszernél kérelmezni. Az engedélyezett vasútvonal építésének és üzleti berendezésének a fentiek értelmében történt befejezése után a vasútvonal csak a kereskedelemügyi magyar királyi minister részéről elrendelendő műtanrendőri bejárás eredményéhez képest általa kiadandó engedély alapján lesz a közforgalomnak átadandó. 6. §. Az engedélyes társaság a budapesti közúti vaspályatársaság Rákóczi-úti Vonalának pályaszínben való keresztezése iránt a budapesti közúti vaspálya-társasággal a keresztezés módozataira, a kereskedelemügyi magyar királyi minister előzetes jóváhagyásának fenntartása mellett egyezségre lépni köteles. Más pályákkal való csatlakozási szerződéseket, nemkülönben az állomások vagy egyes csatlakozó vonalrészek közös vagy együttes (peage-jog) használatára vonatkozó szerződéseket engedélyes társaság csakis a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kieszközölt engedély alapján köthet, viszont azonban köteles engedéyes társaság más pályákkal ilynemű szerződésekre lépni, ha azoknak az engedélyes társaság vasútjához való csatlakozása, illetve a csatlakozási állomások vagy vonalrészek közös vagy együttes (penge-jog) használata akár engedélyokiratilag, akár kereskedelemügyi magyar királyi miniszer külön engdélyével biztosíttatott. Amennyiben pedig úgy ezekre nézve, mint a kocsikölcsönzés és minden ezekért járó kárpótlás tárgyában az illető vasúti vállalatok között egyezség létre nem jöhetne, az e részben megkötendő egyezmény feltételeit a kereskedelemügyi magyar királyi minister fogja az érdekelt felekre nézve kötelezőleg megállapítani. fc. fi fi] |n&s.la r’ rí ps-1 fmi nrs A pályának és tartozékainak az 1887. évi november 2-án 45.224. szám alatt kelt szabályrendelet 8. §-a értelmében a székesfővárosi hatóságok közreműködésével eszközlendő műszaki felülvizsgálatát, figyelemmel a felülvizsgálati és leszámolási műveletek elkészítéséhez szükséges időre a kereskedelemügyi magyar királyi minister rendeli el. 8. §: A jelen függelék 1. §-ában engedélyezett villamos vasútvonal és tartozékainak, valamint a jelen függelék 4. §-ában megállapított létesítményeknek és berendezéseknek, végül a kereskedelemügyi magyar királyi minister 1910. évi március 20-án 9630. szám alatt kelt rendeletével engedélyezett és a társaságnak a Lenkey utca és Hungária körut sarkán lévő telepéről a magyar királyi államvasutak ferenczvárosi pályaudvarához vezető vontatóvágánynak tényleges építési és üzletberendezési költségei 1.438.000 koronában, azaz egymillió és négyszázharmincnyolcezer koronában állapíttatnak meg. A tőkének fenti előzetes megállapítása dacára, köteles engedélyes társaság a műszaki felülvizsgálat alkalmával a szóban forgó vasútvonalnak és tartozékainak építésére és üzleti megfelelő berendezésére tényleg fordított költségeket a tervezésre, építésvezetésre és az időközi kamatokra előirányzott összegek kivételével, a tényleg felhasznált tőke megállapítása végett igazoltan kimutatni és a fenti tényleges tőkével szemben netán elérendő megtakarítást beruházási tartalékba helyezni. Ezen beruházási tartaléktőke csakis a kereskedelemügyi magyar királyi miniszertől, Budapest székesfőváros közönségének meghallgatása mellett esetenként előzetesen kikérendő engedély alapján és csakis beruházási célokra lesz felhasználhatóm Engedélyes társaság feljogosíttatik, hogy alaptőkéjét a jelen §. első bekezdésében említett építési és üzletberendezési költségek fedezése céljából a jelen függelék bevezetésében idézett engedélyokirat 14. §-ában megjelölt elvek és feltételek korlátai között, részvények vagy elsőbbségi kötvények kibocsátása útján a jelen §. első bekezdésében említett névérték erejéig felemelhesse, megjegyeztetvén, hogy a részvények kibocsátása esetén netán elért felpénz az engedélyes társaság rendelkezésére álló külön tartalékalapba helyezendő el. A társaságnak ezen külön tartalékalapja osztalékokra nem használható fel, ellenben a tartalékalap kamatai és jövedelmei az üzleti számlába helyezhetők. 9. §. Az 1. §-ban engedélyezett vasútvonalon a nyilvános személyforgalomban szedendő viteldíjak és ezen forgalomban alkalmazandó menetrendek a székesfőváros és az engedélyes társaság között egyetértőleg lesznek megállapítandók, mely megállapodások azonban ezen vonal műtanrendőri bejárása előtt a kereskedelemügyi magyar királyi, ministerhez jóváhagyás végett bemutatandók. Amennyiben a viteldíjakra és menetrendekre nézve akár ez alkalommal, akár később az üzlet tartama alatt a két fél között megegyezés létre nem jönne, a magyar királyi belügyministerrel egyetértőleg a kereskedelemügyi magyar királyi minister fog dönteni. 10 §• Az 1889. évi junius 18-án 27.217. szám alatt kiadott engedélyokiratban, továbbá az 1897. évi február 25-én 715. szám alatt kiadott engedélyokirati függelékben, valamint a jelen függelék 1. §-ában engedélyezett vonalak engedélye a székesfőváros által a fent idézett engedélyokirat 15. §. értelmében gyakorolható megváltási jog épségben tartásával 1940. évi január 1-éig terjed. Budapesti Közlöny 1911. február 1.