Budapesti Közlöny, 1911. február (45. évfolyam, 27-49. szám)

1911-02-14 / 37. szám

1911. február 14. Budapesti Közlöny távozmányainak 14. §-ában megállapított módon gondoskodni, mi mellett kiköttetik, h­ogy az építés­­nél belföldi illetőségű munkások alkalmazandók. Ha valamely munkanemhez külön szakismeret­tel biró és a magyar állam területén kellő szám­ban, minőségben vagy elfogadható bér mellett meg nem szerezhető munkaerőre volna szükség, ilyennek alkalmazásához előzetesen a kereskedelem­ügyi magyar királyi miniszer engedélye kérendő ki. 9. §. A pálya műszaki felülvizsgálatát a kereskede­lemügyi magyar királyi minister rendeli el. Amennyiben az évszak és az időjárási viszonyok megengedik, a pálya műszaki felülvizsgálata az építkezések teljes befejezése és a felülvizsgálati tervek bemutatása után engedélyes kérelmére lehetőség szerint azonnal el fog rendeltetni. 10. §. Engedélyes köteles a jelen engedélyokirat ki­adása előtt 300.000 korona, azaz: háromszázezer koronányi biztosítékot készpénzben vagy óvadék­képes értékpapírokban a m. kir. központi állam­­pénztárnál letenni. Ezen biztosíték csak a pálya műszaki felülvizs­gálatának eredményes befejezése után, s illetőleg a műszaki felülvizsgálat eredményének a keres­kedelemügyi magyar királyi miniszer részéről tör­tént helybenhagyása" alkalmával adatik vissza. Egyébiránt e biztosíték a műszaki felülvizsgálat alkalmával megállapított hiányok teljes pótlásáig, továbbá a kisajátítási, kártalanítási és telekköny­velési ügyek végleges lebonyolításáig, illetve a jótállási határidők lejártáig, egészben vagy arány­­lagos részben visszatartható. Ha az engedélyes a jelen engedélyokiratban a pálya kiépítését illetőleg megszabott kötelezett­ségeknek, különösen a 4. §-ban megállapított ki­építési határidő, továbbá a 8. §-ban a hazai ipar és munkásság védelme tekintetében nem tenne eleget, a kereskedelemügyi m. kir. ministernek önként érthetőleg jogában áll a fentebbi biztosítékot akár az állam javára lefoglalni, akár a pálya ki­építésére vagy a kisajátítási kártalanítások fede­zésére felhasználni, miáltal az alábbi 24. §-ban foglalt rendelkezések nem érintettek. 11­ §• Az engedélyezett pálya üzletének kezelését az 1880. évi XXXI. törvénycikk 8. §-ának b) pontja alapján engedélyes a kereskedelemügyi magyar királyi minister jóváhagyásával az enge­dély egész tartamára a magyar királyi állam­vasutak igazgatóságára ruházván át, az e részben megkötött szerződés a jelen engedélyokirat ki­egészítő részét képezi. Engedélyes köteles az üzletkezelés iránti szer­ződést a fenti 10. §-ban foglalt jogkövetkezmények terhe alatt oly időben megkötni, hogy az a pálya megnyitását 60 nappal megelőzőleg jóváhagy­ható legyen. 12. §. A menet- és szállítási díjak az engedélyezett vasút számára a következőleg szabatnak meg: a) A személyforgalomban legmagasabb ár­szabási tételként személy- és kilométerenként a magasabb osztályban 10 fillér, az alsóbb osztáy­­ban pedig 6 fillér szedhető be. A magasabb osztályt használó utasok legalább is az elsőrangú vasutakon használatban levő Il­od osztályú, illetőleg ezeknek megfelelő be­rendezésű kocsikban szállítandók. Amennyiben engedélyes három kocsiosztályt rendezne be, a közbeeső osztályért személy- és kilométerenként 8 fillér díjtétel szedhető be. b) Úti podgyásznál és gyorsárunál, melyek 10 kilogrammnyi súlytételekre fölfelé kikerekíthetők, 10 kilogramm és kilométerenként 0,80 fillérnyi legmagasabb díjtétel alkalmazható. Úti podgyász­nál szabadsúly nem követelhető. Gyorsáruként szállítandó élőállatok, hullák és hintók viteldíjaira nézve a magyar királyi állam­vasutak vonalain fennálló határozmányok és szabá­lyok alkalmazandók. c) Az áruk szállításánál alkalmazható legmagasabb árszabási tétel kilométerenként és 100 kilogrammon­ként az I. darabáru-osztályban 180 fillér, a II. mér­sékelt darabáru-osztályban 120 fillér és a terjedel­mes áruk után 2­40 fillér. A kőszén, vaskő, só, tűzi- és épületfa, trágya, kőrész és tégla teljes kocsirakományokban kilomé­terenként és 100 kilogrammonként legfeljebb 1 fillér díjtétel mellett szállítandó. Ugyanezen 100 kilogrammnyi és kilométerenkénti díjtétel szolgál maximális viteldíj gyanánt a kocsi­rakományokban feladásra kerülő élőállatok szállításánál is. A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árukra, valamint a szabványsúly alapján szállí­tandó élőállatokra nézve a mérsékelt darabáru-osz­tály fentebbi tétele szolgál legmagasabb díjtétel­ként. Az áruk osztályozása s a többi szállítási és díj­szabási, illetve díjszámítási határozmányok, vala­mint kezelési és mellékilletékek tekintetében, úgy­szintén a különvonatok szállítására és viteldíjaira nézve a magyar királyi államvasutak vonalain fenn­álló határozmányok és szabályok alkalmazandók. Mihelyt az engedélyezett pálya tiszta jövedelme három egymást követő éven át a fentebbi 7. §-ban megállapított tényleges építési és beren­dezési tőke 7%-át meghaladja, jogában álland­ó kereskedelemügyi magyar királyi ministernek az engedélyes meghallgatása mellett a díjszabásokat megfelelő­leg leszállítani. Azon esetre, ha a törvényhozás a díjszabási ügyet az összes hazai vasutakra vonatkozólag szabályozná, ezen szabályozás, tekintet nélkül a jelen enge­délyokirat határozataira, az engedélyezett vasútra is érvényes leend. Engedélyes a vasút üzletét mindenkor olykép fogja vezetni, hogy díjszabási intézkedései a hazai ipar és termelés érdekeivel összhangzásban legyenek, különösen kötelezi magát engedélyes: 1. hogy mindazon kedvezményeket, melyeket külföldi cikkekre engedélyez, egyúttal a hazai termékeknek is engedélyezni fogja, ha ezek saját vonalain legalább ugyanazon távolságra szállít­tatnak, mint a kedvezményezett külföldi cikkek ; 2. hogy a külföldi cikkekre soha alacsonyabb díj­tételt vagy díjrészletet nem fog engedélyezni, mint a­milyent ugyanazon rendeltetési helyre szállított hasonló hazai cikk után valamely kö­zelebb fekvő állomásról szed; 3. hogy az adriai kikötők felé irányuló forgalom­ban mérsékléseket csupán a hazai kikötők javára fog engedélyezni; 4. hogy az átmeneti forgalomban a tarifák felállí­tásának jogát engedélyes a m. kir. államvasutakra ruházza át és pedig olyképen, hogy ezen for­galomból engedélyesnek csakis bizonyos pálya­­használati díjra lesz igénye, mely pályahasználati díj engedélyes meghallgatásával a kereskedelem­ügyi magyar királyi minister által fog egyoldalú­­lag megállapíttatni; 5. hogy — amennyiben a magyar királyi állam­vasutakkal való csatlakozó forgalomban a keres­kedelemügyi magyar királyi miniszer közérdekből különleges díjmérsékléseket rendelne el — a minis­ter kivonatára engedélyes saját illető összdíjtételeit ugyanoly százalékarányban leend köteles leszál­lítani, mint a­mely százalékarányban azt a magyar királyi államvasutak saját csatlakozó vonalaikra nézve tették; 6. hogy oly viszonylatokban, a­melyeknél a magyar királyi államvasutak érdekelve vannak, engedélyes közvetlen díjtételeket csakis a magyar királyi államvasutakkal, illetve ezekkel egyetértő­­leg fog felállítani és ilyeneknek felállításához a magyar királyi államvasutak kívánságára minden­kor hozzájárulni fog; 7. hogy a magyar királyi államvasutakon a sze­mély- és árudíjszabás tekintetében életbeléptetett új rendszerekhez, saját vonalát illetőleg, a saját állomások közötti forgalom kivételével, a keres­kedelemügyi magyar királyi minister kívonatára csatlakozni fog. 113-­­ Ez előző §. értelmében meghatározott díjszabási tételek engedélyei által időközben egészben, vagy csak a tárgyak egyes nemeire, a vasút egyik vagy mindkét irányában, minden szállítási távolságra egyenlően, vagy a távolság növeke­désével nagyobbodó mérvben leszállíthatók. Az ekként leszállított díjszabási tételek az előbbi mértékre ismét felemelhetők ugyan, mindazon­által e felemelés csak a szabályszerű kihirdetés napjától számított három hó múlva lép hatályba. Minden szállítási kedvezmény a fennálló szabá­lyok értelmében előzetesen kihirdetendő és abban ugyanazon feltételek alapján mindenki egyaránt részesítendő. 14. §. Az élelmiszereknek a belföldön beállott rend­kívüli megdrágulása esetében joga van a keres­kedelemügyi magyar királyi ministernek azok fuvar­díjait a drágaság­ tartamára az engedélyokirati legmagasabb díjtételek felére leszállítani. 15. §. A katonaság és katonai javak leszállított díj­­tételekkel szállítandók és pedig egyrészt a császári és királyi közös hadügyminiszer és a magyar királyi honvédelmi minister, másrészt a vasut­­igazgatóságok közt 1905. évi május 1-én meg­kötött egyezmény, illetőleg a mindenkor hatály­ban álló katonaszállítási díjszabás és annak függe­léke alapján. A katonaszállítás iránt létrejött vagy létre­hozandó és az állam részére kedvezőbb egyezmé­nyek ezen engedélyezett pályára is érvényesek lesznek. A fentebbi határozmányok alkalmazandók to­vábbá a pénzügyi, valamint a közbiztonsági közegek, végül a fegyencek és toloncok szállítása tekin­tetében is. Az engedélyes köteles alkalmazkodni a ka­tonai szállításokra vonatkozó szabályzathoz s az abban foglalt megállapodások és egyezményekhez, melyek által a szállításhoz szükséges felszerelési tárgyak beszerzése és készentartása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzet rendelkezésre bo­csátása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzettel való kölcsönös kisegítés és a katonai egészségügyi célokra berendezett vasúti kocsik használata szabályoztatnak. Köteles továbbá az engedélyes azon hatá­rozmányok és szolgálati szabályokhoz is alkalmaz­kodni, melyek a hadi vasúti osztályoknak s azok­nak béke idején új építkezésekhez vagy fenntartási munkálatokhoz való használatára vonatkozólag a császári és királyi közös hadügyministérium által kiadattak vagy megállapíttatni fognak. Háború és mozgósítás esetén köteles az enge­délyes a szabadságosokat és tartalékosokat a szabályszerű igazolvány alapján a lakhelyükhöz legközelebb eső állomástól a rendeltetési helyig legközelebb eső állomásig a katonai leszállított díjszabás alkalmazásával szállítani. A katonai szállításokra vonatkozó fenti határo­zatok és kedvezmények önként érthetőleg érvényesek a szolgálatban utazó magyar királyi honvédségre és azon csapatokra is, melyek, mint a hadsereg ki­egészítő részei, a nép­jog oltalma alatt állanak. Végül köteles az engedélyes feltétlenül alkal­mazkodni azon határozatokhoz, melyek a had­sereg, haditengerészet és a honvédség kiszolgált altisztjeinek alkalmazására vonatkozólag az 1873. évi II. törvénycikkben megállapitvák., 16. §. Az állami tisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbízásából, vagy az állam érdekeinek ezen engedélyokirat alapján való megóvása végett, vagy jövedéki célokból a vasutat használják és azt, hogy az illetékes hatóság által megbizattak, igazolják, úti málháikkal együtt ingyen szál­lítandók. 17. §• Az engedélyes a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasúti vonalon, vagy annak csak egyes részein is, a kereskedelemügyi magyar királyi miniszer kivonatára, a magyar királyi postát szál­lítani köteles. A postaszállitás feltételeit— az 1888. évi IV. tör­vénycikk 4. §-ának b) pontja értelmében —a kereskedelemügyi magyar királyi minister rende­leti uton fogja megállapítani. A vasút igazgatósága és alárendeltjei, vagy az utóbbiak közt váltott szolgálati levelezés a vasúti közegek által postabérmentesen szállítható. *• 8

Next