Budapesti Közlöny, 1911. február (45. évfolyam, 27-49. szám)
1911-02-14 / 37. szám
1911. február 14. Budapesti Közlöny távozmányainak 14. §-ában megállapított módon gondoskodni, mi mellett kiköttetik, hogy az építésnél belföldi illetőségű munkások alkalmazandók. Ha valamely munkanemhez külön szakismerettel biró és a magyar állam területén kellő számban, minőségben vagy elfogadható bér mellett meg nem szerezhető munkaerőre volna szükség, ilyennek alkalmazásához előzetesen a kereskedelemügyi magyar királyi miniszer engedélye kérendő ki. 9. §. A pálya műszaki felülvizsgálatát a kereskedelemügyi magyar királyi minister rendeli el. Amennyiben az évszak és az időjárási viszonyok megengedik, a pálya műszaki felülvizsgálata az építkezések teljes befejezése és a felülvizsgálati tervek bemutatása után engedélyes kérelmére lehetőség szerint azonnal el fog rendeltetni. 10. §. Engedélyes köteles a jelen engedélyokirat kiadása előtt 300.000 korona, azaz: háromszázezer koronányi biztosítékot készpénzben vagy óvadékképes értékpapírokban a m. kir. központi állampénztárnál letenni. Ezen biztosíték csak a pálya műszaki felülvizsgálatának eredményes befejezése után, s illetőleg a műszaki felülvizsgálat eredményének a kereskedelemügyi magyar királyi miniszer részéről történt helybenhagyása" alkalmával adatik vissza. Egyébiránt e biztosíték a műszaki felülvizsgálat alkalmával megállapított hiányok teljes pótlásáig, továbbá a kisajátítási, kártalanítási és telekkönyvelési ügyek végleges lebonyolításáig, illetve a jótállási határidők lejártáig, egészben vagy aránylagos részben visszatartható. Ha az engedélyes a jelen engedélyokiratban a pálya kiépítését illetőleg megszabott kötelezettségeknek, különösen a 4. §-ban megállapított kiépítési határidő, továbbá a 8. §-ban a hazai ipar és munkásság védelme tekintetében nem tenne eleget, a kereskedelemügyi m. kir. ministernek önként érthetőleg jogában áll a fentebbi biztosítékot akár az állam javára lefoglalni, akár a pálya kiépítésére vagy a kisajátítási kártalanítások fedezésére felhasználni, miáltal az alábbi 24. §-ban foglalt rendelkezések nem érintettek. 11 §• Az engedélyezett pálya üzletének kezelését az 1880. évi XXXI. törvénycikk 8. §-ának b) pontja alapján engedélyes a kereskedelemügyi magyar királyi minister jóváhagyásával az engedély egész tartamára a magyar királyi államvasutak igazgatóságára ruházván át, az e részben megkötött szerződés a jelen engedélyokirat kiegészítő részét képezi. Engedélyes köteles az üzletkezelés iránti szerződést a fenti 10. §-ban foglalt jogkövetkezmények terhe alatt oly időben megkötni, hogy az a pálya megnyitását 60 nappal megelőzőleg jóváhagyható legyen. 12. §. A menet- és szállítási díjak az engedélyezett vasút számára a következőleg szabatnak meg: a) A személyforgalomban legmagasabb árszabási tételként személy- és kilométerenként a magasabb osztályban 10 fillér, az alsóbb osztáyban pedig 6 fillér szedhető be. A magasabb osztályt használó utasok legalább is az elsőrangú vasutakon használatban levő Ilod osztályú, illetőleg ezeknek megfelelő berendezésű kocsikban szállítandók. Amennyiben engedélyes három kocsiosztályt rendezne be, a közbeeső osztályért személy- és kilométerenként 8 fillér díjtétel szedhető be. b) Úti podgyásznál és gyorsárunál, melyek 10 kilogrammnyi súlytételekre fölfelé kikerekíthetők, 10 kilogramm és kilométerenként 0,80 fillérnyi legmagasabb díjtétel alkalmazható. Úti podgyásznál szabadsúly nem követelhető. Gyorsáruként szállítandó élőállatok, hullák és hintók viteldíjaira nézve a magyar királyi államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók. c) Az áruk szállításánál alkalmazható legmagasabb árszabási tétel kilométerenként és 100 kilogrammonként az I. darabáru-osztályban 180 fillér, a II. mérsékelt darabáru-osztályban 120 fillér és a terjedelmes áruk után 240 fillér. A kőszén, vaskő, só, tűzi- és épületfa, trágya, kőrész és tégla teljes kocsirakományokban kilométerenként és 100 kilogrammonként legfeljebb 1 fillér díjtétel mellett szállítandó. Ugyanezen 100 kilogrammnyi és kilométerenkénti díjtétel szolgál maximális viteldíj gyanánt a kocsirakományokban feladásra kerülő élőállatok szállításánál is. A kocsirakományokban feladásra kerülő egyéb árukra, valamint a szabványsúly alapján szállítandó élőállatokra nézve a mérsékelt darabáru-osztály fentebbi tétele szolgál legmagasabb díjtételként. Az áruk osztályozása s a többi szállítási és díjszabási, illetve díjszámítási határozmányok, valamint kezelési és mellékilletékek tekintetében, úgyszintén a különvonatok szállítására és viteldíjaira nézve a magyar királyi államvasutak vonalain fennálló határozmányok és szabályok alkalmazandók. Mihelyt az engedélyezett pálya tiszta jövedelme három egymást követő éven át a fentebbi 7. §-ban megállapított tényleges építési és berendezési tőke 7%-át meghaladja, jogában állandó kereskedelemügyi magyar királyi ministernek az engedélyes meghallgatása mellett a díjszabásokat megfelelőleg leszállítani. Azon esetre, ha a törvényhozás a díjszabási ügyet az összes hazai vasutakra vonatkozólag szabályozná, ezen szabályozás, tekintet nélkül a jelen engedélyokirat határozataira, az engedélyezett vasútra is érvényes leend. Engedélyes a vasút üzletét mindenkor olykép fogja vezetni, hogy díjszabási intézkedései a hazai ipar és termelés érdekeivel összhangzásban legyenek, különösen kötelezi magát engedélyes: 1. hogy mindazon kedvezményeket, melyeket külföldi cikkekre engedélyez, egyúttal a hazai termékeknek is engedélyezni fogja, ha ezek saját vonalain legalább ugyanazon távolságra szállíttatnak, mint a kedvezményezett külföldi cikkek ; 2. hogy a külföldi cikkekre soha alacsonyabb díjtételt vagy díjrészletet nem fog engedélyezni, mint amilyent ugyanazon rendeltetési helyre szállított hasonló hazai cikk után valamely közelebb fekvő állomásról szed; 3. hogy az adriai kikötők felé irányuló forgalomban mérsékléseket csupán a hazai kikötők javára fog engedélyezni; 4. hogy az átmeneti forgalomban a tarifák felállításának jogát engedélyes a m. kir. államvasutakra ruházza át és pedig olyképen, hogy ezen forgalomból engedélyesnek csakis bizonyos pályahasználati díjra lesz igénye, mely pályahasználati díj engedélyes meghallgatásával a kereskedelemügyi magyar királyi minister által fog egyoldalúlag megállapíttatni; 5. hogy — amennyiben a magyar királyi államvasutakkal való csatlakozó forgalomban a kereskedelemügyi magyar királyi miniszer közérdekből különleges díjmérsékléseket rendelne el — a minister kivonatára engedélyes saját illető összdíjtételeit ugyanoly százalékarányban leend köteles leszállítani, mint amely százalékarányban azt a magyar királyi államvasutak saját csatlakozó vonalaikra nézve tették; 6. hogy oly viszonylatokban, amelyeknél a magyar királyi államvasutak érdekelve vannak, engedélyes közvetlen díjtételeket csakis a magyar királyi államvasutakkal, illetve ezekkel egyetértőleg fog felállítani és ilyeneknek felállításához a magyar királyi államvasutak kívánságára mindenkor hozzájárulni fog; 7. hogy a magyar királyi államvasutakon a személy- és árudíjszabás tekintetében életbeléptetett új rendszerekhez, saját vonalát illetőleg, a saját állomások közötti forgalom kivételével, a kereskedelemügyi magyar királyi minister kívonatára csatlakozni fog. 113- Ez előző §. értelmében meghatározott díjszabási tételek engedélyei által időközben egészben, vagy csak a tárgyak egyes nemeire, a vasút egyik vagy mindkét irányában, minden szállítási távolságra egyenlően, vagy a távolság növekedésével nagyobbodó mérvben leszállíthatók. Az ekként leszállított díjszabási tételek az előbbi mértékre ismét felemelhetők ugyan, mindazonáltal e felemelés csak a szabályszerű kihirdetés napjától számított három hó múlva lép hatályba. Minden szállítási kedvezmény a fennálló szabályok értelmében előzetesen kihirdetendő és abban ugyanazon feltételek alapján mindenki egyaránt részesítendő. 14. §. Az élelmiszereknek a belföldön beállott rendkívüli megdrágulása esetében joga van a kereskedelemügyi magyar királyi ministernek azok fuvardíjait a drágaság tartamára az engedélyokirati legmagasabb díjtételek felére leszállítani. 15. §. A katonaság és katonai javak leszállított díjtételekkel szállítandók és pedig egyrészt a császári és királyi közös hadügyminiszer és a magyar királyi honvédelmi minister, másrészt a vasutigazgatóságok közt 1905. évi május 1-én megkötött egyezmény, illetőleg a mindenkor hatályban álló katonaszállítási díjszabás és annak függeléke alapján. A katonaszállítás iránt létrejött vagy létrehozandó és az állam részére kedvezőbb egyezmények ezen engedélyezett pályára is érvényesek lesznek. A fentebbi határozmányok alkalmazandók továbbá a pénzügyi, valamint a közbiztonsági közegek, végül a fegyencek és toloncok szállítása tekintetében is. Az engedélyes köteles alkalmazkodni a katonai szállításokra vonatkozó szabályzathoz s az abban foglalt megállapodások és egyezményekhez, melyek által a szállításhoz szükséges felszerelési tárgyak beszerzése és készentartása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzet rendelkezésre bocsátása, a forgalmi eszközök és üzleti személyzettel való kölcsönös kisegítés és a katonai egészségügyi célokra berendezett vasúti kocsik használata szabályoztatnak. Köteles továbbá az engedélyes azon határozmányok és szolgálati szabályokhoz is alkalmazkodni, melyek a hadi vasúti osztályoknak s azoknak béke idején új építkezésekhez vagy fenntartási munkálatokhoz való használatára vonatkozólag a császári és királyi közös hadügyministérium által kiadattak vagy megállapíttatni fognak. Háború és mozgósítás esetén köteles az engedélyes a szabadságosokat és tartalékosokat a szabályszerű igazolvány alapján a lakhelyükhöz legközelebb eső állomástól a rendeltetési helyig legközelebb eső állomásig a katonai leszállított díjszabás alkalmazásával szállítani. A katonai szállításokra vonatkozó fenti határozatok és kedvezmények önként érthetőleg érvényesek a szolgálatban utazó magyar királyi honvédségre és azon csapatokra is, melyek, mint a hadsereg kiegészítő részei, a népjog oltalma alatt állanak. Végül köteles az engedélyes feltétlenül alkalmazkodni azon határozatokhoz, melyek a hadsereg, haditengerészet és a honvédség kiszolgált altisztjeinek alkalmazására vonatkozólag az 1873. évi II. törvénycikkben megállapitvák., 16. §. Az állami tisztviselők, hivatalnokok és szolgák, kik a vasutak igazgatása és üzlete felett őrködő hatóságok megbízásából, vagy az állam érdekeinek ezen engedélyokirat alapján való megóvása végett, vagy jövedéki célokból a vasutat használják és azt, hogy az illetékes hatóság által megbizattak, igazolják, úti málháikkal együtt ingyen szállítandók. 17. §• Az engedélyes a jelen engedélyokirat tárgyát képező vasúti vonalon, vagy annak csak egyes részein is, a kereskedelemügyi magyar királyi miniszer kivonatára, a magyar királyi postát szállítani köteles. A postaszállitás feltételeit— az 1888. évi IV. törvénycikk 4. §-ának b) pontja értelmében —a kereskedelemügyi magyar királyi minister rendeleti uton fogja megállapítani. A vasút igazgatósága és alárendeltjei, vagy az utóbbiak közt váltott szolgálati levelezés a vasúti közegek által postabérmentesen szállítható. *• 8