Budapesti Közlöny, 1911. március (45. évfolyam, 50-75. szám)

1911-03-01 / 50. szám

Budapest, 1911. 50. szám. Szerda, március­­ BUDAPESTi BpKÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Előfizetési árak: a »Hivatalos Értesitő« és az »Országgyűlési Értesitő« cimü mellékletekkel együtt, naponkint postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva. Egész évre...............................40 korona Félévre.......................................20 * Negyedévre.............................. 10 * Etsy teljes lap ára 60 fillér. Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Kiadóhivatal: VII., Rákóczi-út 54., Athenaeum-épület. Előfizetéseket elfogad és lappéldányokat árusít az EGGENBERGER-féle könyv­­kereskedés IV., Kecskeméti­ utca 3. sz. Hivatalos hirdetések: A »Hivatalos Értesítő«-be iktatandó hir­detések díja előlegesen küldendő be, még­pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 2 K, 100-200 szóig 4 K, 200-300 szóig 6 K és így tovább.­­ Ezenfelül beküldendő az esedékes nyugtatványbélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára, egyenkint 60 fillérjével. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos nonpareille-sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 40 fill., kétszer beiktatva egyenkint 36 fill., s háromszor vagy többször beiktatva 30 fill. számonkint külön-külön. Nyilvános ható­ságok és közintézetek számára 50% engedmény. HIVATALOS RÉSZ. A Személyem körüli magyar minis­­terium ideiglenes vezetésével megbizott magyar ministerelnököm előterjesztésére Kerpoy Kálmán debreczeni gazdasági akadémiai igazgatónak, a gazdasági felső­oktatás terén kifejtett sikeres munkássága elismeréséül, Ferencz József­ rendem tiszti keresztjét adományozom. Kelt Budapesten, 1911. évi február 15-én. Ferencz József s. k. Gróf Khuen-Héderváry Károly s. k. A Személyem körüli magyar minis­­térium ideiglenes vezetésével megbizott magyar ministerelnököm előterjesztésére Takó János ditrói plébános, szentszéki tanácsos és gyergyói főesperesnek, a köz­élet terén szerzett érdemei elismeréséül, Ferencz József-rendem lovagkeresztjét adományozom. Kelt Budapesten, 1911. évi február 14-én. Ferencz József s. k. Gróf Khuen-Héderváry Károly s. k. A m. kir. igazságügyminister Saxon Jánost, a dévai kir. ügyészséghez beosztott bírósági jegyzőt a dévai kir. ügyészség kerületébe ügyész­ségi megbízottá rendelte ki. A m. kir. igazságügyminiszer Fehér Sándor betétszerkesztő telekkönyvvezetőnek a nagykőrösi kir. járásbiróságtól a magyaróvári kir. járás­bírósághoz történt kirendelését hatályon kívül helyezte. A képviselőház elnöke kinevezte Oláh Géza gyakornokot a képviselőházhoz terembiztossá a XI-ik rangosztály 3-ik fokozatába. A m. kir. pénzügyminister Márk László buda­pesti lakost ideiglenes minőségű díjtalan minis­­teri számg­­atornokká a pénzügyministeri szám­vevőséghez kinevezte. A kereskedelemügyi m. kir. minister Mészáros Mihály állami mértékhitelesítő hivatali szolgát a m. kir. szabadalmi hivatalhoz hivatalszolgává nevezte ki. A budapesti kir. ítélőtábla elnöke Torday Géza Jári­s jog- és államtudományi doktor, budapesti lakos, ügyvédjelöltet a budapesti kir. ítélőtábla területére díjas joggyakornokká ne­vezte ki. Kopacsik Mihály tótdiósi illetőségű buda­pesti lakos családi nevének „Kálmán”-ra kért átváltoztatása az 1910. évi 172.275. számú bel­­ügyministeri rendelettel megengedtetett. Levinstein Julián kővágóőri illetőségű ugyanottani lakos saját, valamint György nevű kiskorú gyermeke családi nevének »Lénárd«-ra kért átváltoztatása az 1911. évi 28.084. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. A m. kir. földmivelésü­gyi minister 4.100/VI—2 IBII. számú körrendelete, az ISII. évi tavaszi állatösszeirás tárgyában. Valamennyi törvényhatóságnak (Fiume kivé­telével). Az 1894. évi XII. t.-c. 23. §-ában elrendelt évenkénti rendes tavaszi állatösszeirásnak az 1911. évben való végrehajtása összeesik a m. kir. központi statisztikai hivatalnak a magyar ország­­gyűlés képviselőháza által elfogadott munkaterve szerint 1911. évi március 1. és 15-ike között végzendő országos állatösszeirás idejével. E körülmény folytán a magyar királyi köz­ponti statisztikai hivatal által 2­ 200. évi. 1911. sz. a. kibocsátott s egy-egy példányban ide­mellékelt felhívás és utasítás szerint végre­hajtandó állatösszeírás az említett rendes tavaszi összeírást is hivatva lesz helyettesíteni oly érte­lemben, hogy az országos állatszámlálás össze­gezett községi eredményei egyszersmind felhasz­­nálandók a rendes tavaszi összeírás céljaira, mely utóbbinak adatait a fent idézett törvény 23. §-a szerint a járási főszolgabíróhoz kell március végéig terjeszteni. Az eljárásnak tehát a következőleg kell tör­ténnie : 1. Az eddigitől eltérő, új rovatokkal kiegészí­tett és idecsatolt »Állatösszeírási lap« — mely a közös legeltetésnek megállapítandó számbeli adataival is kibővíttetett — az országos állat­számlálásnál használandó (a központi statisztikai hivatal által előírt) »kimutatás« azon adataiból töltendő ki, amelyek a csatolt »Állatösszeírási lap« rovatainak m­egfelelnek s a kitöltés után minden kis- és nagyközség összeirási lapjának két példá­nya a járási főszolgabíróhoz március végéig be­terjesztendő. 2. A járási főszolgabirák, miután meggyőződ­tek arról, hogy valamennyi község megfelelően kitöltött összeirási lapja az előírt két példányban együtt van, azokat a községnevek betűrendje szerint rendezzék el s azután épúgy, mint a rendezett tanácsú városok polgármesterei, az ez alkalommal is a szokásos módon megtartandó állategészségügyi vizsgálatnál eljárt állatorvossal, amennyiben az az­ összeíráskor vagy közvetlen azután nem történt volna meg, az adatok igazo­lása végett írassák alá és 1911. évi április 15-ig az egyik példányt a vármegye alispánjához ter­­jeszszék fel, a másikat pedig a járási (városi) mezőgazdasági bizottság tárgyalása elé utalják­­. Az alispánok meggyőződvén arról, hogy valamennyi járásból és r. t. városból az össze­irási lapok egy-egy példányai beérkeztek, ezeket 1911. évi május 15 ig terjeszszék fel hozzám. A törvényhatósági városok tanácsai az össze­irási lapokat szintén május 15-ig kötelesek hoz­zám felterjeszteni. 4. A kis- és nagyközségek állatösszeírási lap­jának második példányát a járási mezőgazdasági bizottság lehetőleg mielőbb, de legkésőbb május hó folyamán tartozik abból a szempontból meg­vizsgálni: van-e a községekben a törvényhatóság idevonatkozó szabályrendeletének megfelelőleg kellő számú tenyészapaállat, továbbá nem mutat­kozik-e valamely községben a törvény 21. §-ának a) pontjába ütköző legelő tidterhelés? Ha egyes községekben a kellő számú apaállat nincs meg, a hiányzók beszerzésére a járási főszolgabíró a községeket a járási mezőgazda­­sági bizottság javaslata alapján kötelezi s ha a községek ebbeli kötelességüknek záros határidőn belül meg nem felelnének, az 1894. évi XII. t.-c. 25. §-a alapján a főszolgabíró a beszerzés­ről a község költségére tartozik gondoskodni. Ha pedig legelő túlterhelés mutatkozik, úgy elsősorban az vizsgálandó meg, hogy a közlegelő területe kizárólagos táplálékot nyújt-e a kijáró állatoknak, vagy pedig a községhez közelebb fekvő legelőről az állatok még külön etetés végett naponkint hazajárhatnak, mely utóbbi esetben ugyanis az 1894 : XII. t.-c 21. §-ába ütköző legelő túlterhelés elő nem állhat, mert a kihajtás tulajdonképen az állatoknak szabad mozgásából eredő előnyökért történik. A kizárólagos táplálékot nyújtó közlegelők túlterhelése esetében az idézett törvény végre­hajtása iránt kiadott 48.000/894. sz. rendelet 23. §-a értelmében a bizottság javaslata alapján a főszolgabírónak utasítani kell a községi elöl­járóságot, illetve a birtokossági tanácsot, hogy a legelőre kihajtott állatok számát megfelelőleg kevesbítse. Amennyiben egyes birtokosok (legelő­jogosultak) megfelelő kárpótlás mellett önként nem vállalkoznak arra, hogy a közös legelő használatáról lemondjanak, a legelőre hajtott állatok számának apasztása azon állattulajdono­sokra nézve foganatosítandó, akik egynél több állatot hajtanak ki a közös legelőre. A közös legelőről ekként kimaradt állatok részére, ha a tulajdonosok úgy kívánják, legelőterület bérel­­hetése iránt kell intézkedni, esetleg a tulajdo­nosok a közös legelőről kimaradt állatok legel­tetése értékének megfelelő kárpótlásban részesít­­hetők. A kárpótlásba az esetleg fizetendő köz­legelő használati díjak beszámítandók. A legelőbérlet költségei a­ közös legelőre ki­hajtott állatok száma arányában a közös legelőt használó birtokosok között osztandók meg. A fentebb részletezett feladatok megoldásához szükséges állatösszeírási űrlapokat a vármegyebeli községek (városi kerületek) s­ámához mért pél­dányszámban egyidejűleg a törvényhatóság ren­­delkezésére bocsátom. Felhívom végül a törvényhatóságot, hogy — te­kintettel a szóban levő hatósági munkálatok határidőhöz kötött sürgősségére — jelen rendele- A lap mai számának 5-dik oldalán kezdődik a »Hivatalos Értesitő« két és egynegyed iv melléklettel; csatolva van továbbá a közös ügyek tárgyalására a magyar országgyűlés által kiküldött bizottságnak Budapesten, 1911. évi február 28-án tartott 20-dik üléséről szóló értesítő.

Next