Budapesti Közlöny, 1911. április (45. évfolyam, 76-100. szám)
1911-04-01 / 76. szám
1 2_____________ _ napibéres szolgát a királyhelmeczi kir. járásbírósághoz hivatalszolgává nevezte ki. Kiskorú Markstein Jenő szatmárudvari illetőségű budapesti lakos, ápoló a budapestlipótmezei m. kir. állami elmegyógyintézetben családi nevének »Marosi«-ra kért átváltoztatása az 1911. évi 8.073. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Neugebauer Arthur dettai illetőségű jászberényi lakos saját, valamint Anna Mária nevű kiskorú gyermeke családi nevének »Fehér«-re kért átváltoztatása az 1911. évi 35.262. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Glück Róbert budapesti illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Gabor«-ra kért átváltoztatása az 1911. évi 39.455. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Schwarcz Leni nagyváradi illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Sipos«-ra kért átváltoztatása az 1911. évi 43.219. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett, Fürst Jenő rábamolnári illetőségű budapesti lakos családi nevének »Földes«-re kért átváltoztatása az 1911. évi 44.879. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Duschkau Sándor, továbbá kiskorú Duschkau István és György budapesti illetőségű ugyanottani lakosok családi nevének »Dénes«-re kért átváltoztatása az 1911. évi 46.938. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Glück Ignác mikóházi illetőségű sátoraljaújhelyi lakos családi nevének »Gáspár«-ra kért átváltoztatása az 1911. évi 49.570. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. A m. kir. igazságügyministernek 15.013/1911. I. M. számú rendelete, konzuli tisztviselőinknek a Németbirodalomban és a Németbirodalom konzuli tisztviselőinek Magyarországon tanúként kihallgatása tárgyában. A Németbirodalommal 1891. évi december 6-án kötött s az 1892. évi III. t.-c.-be iktatott kereskedelmi és vámszerződés 20 cikke értelmében »a szerződő felek egyikének konzulai, a kölcsönösség feltétele mellett a másik fél területén ugyanazon jogokat, szabadalmakat és kedvezményeket élvezendik, melyeket bármely más állam konzulai gyakorolnak, vagy gyakorolni fognak. Ezen szerződés módosítása iránt az 1905. évi január 25-én kötött s az 1908. évi XX. törvénycikkbe iktatott pótszerződés 5. cikkének XIII. pontja értelmében pedig »a kölcsönösség megállapított feltételére való tekintettel az egyik fél konzulainak a másik fél területein a legnagyobb kedvezménynél fogva adandóelőjogok, jogosultságok és kedvezmények nem nyújthatók nagyobb mértékben, mint amelyben azok az utóbbi fél konzuli képviselői részére az előbbi fél területein adatnak.« Figyelemmel ezekre a rendelkezésekre közlöm, hogy a német birodalmi kormány értesítése szerint a Német birodalom területén az idegen államok konzuli tisztviselőinek tanuskodási kötelezettsége tekintetében a konzuli tisztviselőket megillető előjog legnagyobb mértékét a NémetBirodalom és Szerbia között 1883. évi január 6-án létrejött konzuli szerződés III. cikke állapítja meg, amely a következőleg hangzik: »A konzuli tisztviselők kötelesek a bíróságok előtt tanúskodni, ha azt az ország bíróságai szükségesnek tartják. De a bíróságnak ebben az esetben hivatalos átirattal kell őket megkeresnie, hogy előtte megjelenjenek. Az említett tisztviselők akadályoztatása esetén, ha annak az államnak polgárai, amely őket kinevezte, a bíróságnak szóbeli kihallgatásuk céljából lakásukra kell mennie, vagy pedig a két állam mindegyikében fennálló alakszerűségek megtartása mellett írásbeli tanúságtételt kell tőlük kérnie. Az illető tisztviselők kötelesek a részükre megállapított határidő alatt a bíróság kívánságának eleget tenni, és aláírásukkal és hivatalos pecsétjükkel ellátott vallomásukat írásban a bírósághoz átküldeni. Ettől eltérőleg a mi konzuli egyezményeink, jelesül az északamerikai Egyesült Államokkal kötött és az 1871. évi XXXVI. t.-c.-be iktatott egyezmény III. és XV. cikke; Portugállal kötött s az 1874. évi XXXII. t.-c.-be iktatott egyezmény III. és XX. cikke; Olaszországgal kötött és az 1875. évi XIII. törvénycikkbe iktatott egyezmény IV. és XXII. cikke; Franciaországgal kötött s az 1884. évi VI. törvénycikkbe iktatott kereskedelmi egyezmény pótcikkével érvényben tartott konzuli egyezmény III. és XV. cikke, és Szerbiával kötött s az 1882. évi XXXV. törvénycikkbe iktatott egyezmény IV. és XII. cikke alapján azok a többi államok, amelyek a konzuli tisztviselők jogviszonyai tekintetében az úgynevezett legnagyobb kedvezményre tarthatnak igényt, a tanúskodás tekintetében azt az előjogot élvezik, hogy konzuli tisztviselőik, ha azon állam allattvalói, melytől megbízatásukat nyerték, tanúként való megjelenésre nem idézhetők, hanem a bíróság, ha tanúskodásukat szükségesnek tartja, lakásukon jelenik meg, hogy szóbeli utón hallgassa ki, vagy e célból illetékes tisztviselőt küld ki, vagy végre írásbeli nyilatkozatot kíván tőlük. Ezekhez az itteni előjogokhoz képest azok a fentebb részletezett előjogok, amelyek a Németbirodalomban az idegen államok konzuli tisztviselőit és ezek közt a mi konzuli tisztviselőinket is a tanúskodási kötelezettség tekintetében megilletik, kisebb mértékűek. Minthogy pedig a Németbirodalom konzulai a fent idézett 1905. évi pótszerződés 5. cikkének XIII. pontja értelmében nálunk nem részesíthetők nagyobb előjogokban, mint a minőkben a mi konzuli tisztviselőink a Németbirodalomban részesülnek, ennélfogva a magyar bíróságok, ha a Németbirodalom konzulainak tanúskodását szükségesnek tartják, megjelenésüket kívánhatják, de egyszerű idézés helyett hivatalos átiratban kell őket megkeresni, hogy tanúskodás céljából a bíróságnál megjelenjenek és a magyar bíróságnak csak akkor kell a Német Birodalom konzulainak lakásán a tanúvallomás kivétele céljából megjelenni, vagy tőlük írásbeli tanúságtételt kívánni, ha a német konzulok a magyar bíróság előtt való megjelelenésben akadályozva vannak. A konzulok akadályoztatása fennállónak tekintendő, ha a konzulok akadályozottnak nyilvánítják magukat. Ha a bíróságoknak kételyei támadnak abban az irányban, hogy az akadályozottság esete csakugyan fennáll-e, a kérdésnek diplomáciai útán leendő tisztázása végett hozzám kell jelentést tenni. Miután előbb jelzett konzuli egyezményeink szerint az idegen államok konzulai nálunk a tanúskodás tekintetében csak abban az esetben élveznek előjogot, ha azon állam polgárai, melytől megbízatásukat nyerték, a Németbirodalom konzulai a fentebb körvonalazott előjogot is csak akkor élvezhetik, ha ők német állampolgárok. A Németbirodalommal az 1891. évi december 6-án kötött s az 1892. évi III. törvénycikkbe iktatott kereskedelmi és vámszerződés zárójegyzőkönyvének a szerződés 20. és 21. cikkeihez tartozó rendelkezése szerint »konzuli néven minden a konzuli teendőkkel megbízott egyén értendő«. E rendelkezés alá esik a konzuli bíróságok minden tisztviselője, kivéve azokat, akik pusztán gépies segédmunkák végzésére vannak hivatva Budapest, 1911 április 1-én. Dr. Székely Ferenc s. k., m. kir. igazságügyminister. Az 1889. évi XV. és az 1890. évi VII. törvénycikkek alapján a m. kir. államkincstár terhére átvállalt 4%os budapest—pécsi vasúti elsőbbségi kölcsönkötvényekhez kiadott II. sorozatú szelvényivek utolsó szelvénye 1911. évi április 1-én lejárván, ugyanezen naptól kezdve az uj szelvényivek Budapesten, a m. kir. központi állampénztárnál, az ott jelentkező feleknek a kötvényekhez tartozó szelvényutalványok benyújtása ellenében ki fognak szolgáltattatni. A szelvényutalványok ezenfelül folyó évi április 1- től bezárólag folyó évi szeptember 30-ig még az alábbi közvetítő helyeknél is benyújthatók és pedig: a m. kir. állampénztáraknál Budapesten (IV- és IX. kerület), a kir. állampénztárnál Zágrábban, az összes kir. adóhivataloknál, továbbá Budapesten, a Magyar Általános Hitelbanknál, Bécsben, a »K. k. priv. Oesterr. Credit-Anstalt für Handel- und Gewerbe« című intézetnél. A közvetítő helyeknél (budapesti és zágrábi kir. állampénztárak, adóhivatalok és bankintézetek) a szelvényutalványok a szokásos hivatalos, illetőleg üzleti órák alatt két példányban kiállítandó s a szelvényutalványok számait számtani sorrendben tartalmazó jegyzékek kíséretében nyújtandók be. A benyújtott szelvényutalványokról a benyújtó fél elismervényt kap, mely elismervény visszaadása ellenében az uj szelvényivek legkésőbb a szelvényutalványok benyújtása napjától számított 30 nap múlva fognak kiszolgáltattatni. Az új szelvényivek kiadása díjmentes. A benyújtásnál használandó nyomtatványok az említett helyeken díjmentesen állanak rendelkezésre. Az 1911. évi október 1-től kezdve az uj szelvényivek kizárólag a m. kir. központi állampénztárnál Budapesten fognak kiszolgáltattatni. Budapest, 1911 március havában. 2— 2 Am. Tár. pénzügyministerium. Budapest Közlöny 1911. április 1. 18.675/1911. szám. Hirdetmény. Az 1889. évi XV. és az 1890. évi VII. törvénycikk alapján a m. kir. államkincstár terhére átvállalt 4%-os budapest—pécsi vasúti elsőbbségi kölcsönkötvények uj szelvényiveinek kiadása tárgyában A kereskedelemügyi m. kir. minister 1911. évi 23.084. szám alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Nyitra vármegye területéhez tartozó Vágsellye községben az 1910. évi szeptember 14-re esett, de a kolerajárvány miatt elmaradt országos kirakodóvásár helyett 1911. évi április 3-án pótvásár tarttassék. 34.378. Pályázati hirdetmény. Hivatásos honvéd állatorvosi tisztviselőkké való kiképzés céljából, egyévi önkéntessé még fel nem avatott pályázók a m. kir. budapesti állatorvosi főiskolába az alább felsorolt feltételek mellett vétetnek fel. Felvétel csakis az I. félévre történik. A felvett pályázók »honvéd állatorvosi akadémikusok«-nak neveztetnek. A pályázók legmagasabb életkorául a 20. életév, mint legkisebb testmagasság 164 cm. határoztatik meg. A felvétel a m. kir. honvédségben teljesítendő hét évi tényleges honvéd állatorvosi szolgálat kötelezettségével van egybekötve. A honvéd állatorvosi akadémikusok tanulmányidejük alatt a Ludovika Akadémia honvéd akadémikusaihoz (G—22. számú szóig. könyv) hasonló módon a honvédelmi tárca költségén együttesen helyeztetnek el, élelmeztetnek, ruháztatnak, szereltetnek fel és láttatnak el fegyverrel. Az akadémikusok a tandíjak, az élőszigorlati és szigorlati díjak, valamint a látogatási bizonyítvány és az állatorvosi oklevél kiállításáért járó díjak fizetése alól fel vannak mentve. Az állatorvosi tanulmányok befejezésére a záros határidőt a honvédelmi miniszer akként állapítja meg, hogy az állatorvosi akadémikusok a 4-ik tanév befejezése után, még a szigorlat letételéig, illetőleg az állatorvosi oklevél megszerzéséig, azonban nem hat hónapnál tovább, az intézetben maradnak. A záros határidőnek rövid időre terjedő meghosszabbítását különös méltánylást érdemlő esetek