Budapesti Közlöny, 1911. december (45. évfolyam, 276-299. szám)
1911-12-01 / 276. szám
1911. deczember 1. Budapesti Közlöny A m. kir. földmivelésügyi minister 1911. évi 100.056. Ill.I. számú körrendelete az állategészségügy rendezéséről szóló 1888. évi VII. t.-c. alapján törzskönyv vezetésére kötelezett vármegyék és törvényhatósági joggal felruházott városok területein előforduló állatcsempészet megakadályozása tárgyában 1905. évi február 15-én 3.453. sz. a. kibocsátott m. kir. földmivelésügyi ministeri rendelet módosítása iránt. Romániával szemben az állatok, állati nyersanyagok és állati termékek forgalmának állategészség rendőri kezelésére nézve megállapított határozmányok, valamint az életbeléptetésükre és végrehajtásukra vonatkozó rendelkezések közzététele végett 1910. évi augusztus 26-án 54 000. sz. a. kiadott földmivelésügyi ministeri rendelet (1. az 1026. számot az Állategészségügyi Értesítőben) — amint a II. fejezet 30 pontjának utolsóelőtti bekezdéséből is kitűnik — az 1888. évi 59203/V. sz. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministeri rendelet (1. az 1888. évi Magyarországi Rendeletek Tárának 2135. lapján) Romániára vonatkozólag hatályon kívül helyezvén, ezzel Rumániát kivette a keleti marhavészszel fenyegető országok sorából. Minthogy ennek következtében az említett 1910. évi 54.000. sz. rendelet 24. és 29. pontjaiban megállapított tilalmak, tehát szarvasmarhának Rumániából való behozatala iránt ez idő szerint fennálló tilalom is most már csupán általános állategészségügyi rendszabályok, de nem tekinthetők többé a keleti marhavész terjedése ellen hatóságilag elrendelt zár- vagy egyéb felügyeleti szabályoknak, ennélfogva szarvasmarhának Romániából való behozatala és általában az említett 1910. évi 54.000. sz. rendelet 24. és 29. pontjaiban megállapított tilalmak megszegése az 1888. évi VII. t.-c. 146. §-ában (1878. évi V- t.-c. 446. §.) körülirt vétség tényálladékát még szándékosság esetében sem tünteti fel. Ennek folytán az állategészségügy rendezéséről szóló 1888. évi VII. t.-c. alapján törzskönyv vezetésére kötelezett vármegyék és törvényhatósági joggal felruházott városok területén űzött állatcsempészet megakadályozása tárgyában az 1905. évi február 15-én 3.453/III.1. a. szám alatt Besztercze - Naszód, Maros - Torda, Csík, Háromszék, Hunyad, Brassó, Fogaras, Szeben, Krassó-Szörény, Temes, Torontál vármegyék, továbbá Pancsova és Versecz törvényhatósági joggal felruházott városok közönségéhez intézett földmivelésügyi miniszeri rendelet rendelkezései közül azokat, amelyek szarvasmarhának Romániából tilalom ellenére történt behozatala miatt indítandó eljárás eseteiben a hatáskör kérdését szabályozzák, ezennel hatályon kívül helyezem és elrendelem, hogy olyan esetekben, amidőn szarvasmarhát az ez idő szerint érvényben levő tilalom megszegésével Romániából behoznak, a közigazgatási hatóságok az ügyet még akkor se tegyék át a királyi bíróságokhoz, ha a behozatal szándékosságának nyilvánvaló jelei forognak is fenn, hanem az eljárást az 1888. évi VII. t.-c. 152. §-ának a) pontja és 155. §-a alapján ily esetekben is mindenkor saját hatáskörükben foganatosítsák. Egyben pedig a legeltetési forgalom megtiltásáról szóló 1910. évi VI. t.-c. végrehajtása tárgyában 7.300. évi. 1910. szám alatt kibocsátott itteni rendelet (1. az 1910. évi Állategészségügyi Értesítő 1028. számát) II. fejezetének 4-ik pontjában foglalt határozmányokat — a 3.453. 1905. számú itteni rendelet III. fejezetének módosítása mellett — azon idegen származású állatokra is kiterjesztem, melyek a Romániával 1909. évi április 23-án kötött és az 1910. évi V. t.-c-be iktatott pótszerződés alapján kiadott 54.000/1910. számú itteni rendelet II. fejezetének 24. pontában, illetve a Szerbiával 1910. évi julius 27-én kötött és az 1911. évi II. t.-c-be iktatott kereskedelmi szerződés alapján kiadott 26 500/1911. sz. itteni rendelet (1. az 1911. évi Állategészségügyi Értesítő 1062. számát) II. fejezetének 26. pontjában megállapított tilalom ellenére Romániából, illetve Szerbiából a vámhatáron át Magyarország területére élő állapotban behozatnak. A közigazgatási hatóságok által elkobzott ilyen állatokkal tehát a hatóságok ugyanolymódon kötelesek elbánni, mint ahogy ez a 7.300. évi 1910. sz. itteni rendelet hivatkozott pontjában a vámkülföldre hajtott vagy szállított és onnan tilalom ellenére élő állapotban visszahozott honi származású állatokra vonatkozólag előírva van. Budapest, 1911. évi november 23-án. Gróf Serényi Béla s. k. m. kir. földmivelésügyi minister. A m. kir. földmivelésügyi minister 1911. évi 121.489/111—3. számú körrendelete, valamennyi városi és vármegyei törvényhatósághoz. Az 1911. évit november 11-én 121.214. szám alatt kiadott körrendeletemben a négyhetes kornál fiatalabb borjakra vonatkozólag azt a korlátozó rendszabályt léptettem életbe, hogy ily borjak helybeli vásárra vagy más községbe (városba) csakis anyjukkal együtt hajthatók vagy szállíthatók. Eme rendelkezésemet ezennel olyképen egészítem ki, hogy a négyhetes kornál fiatalabb borjaknak anyjuk nélkül való forgalombahozatalát egyáltalában megtiltom. Jelen rendeletem megszegését az 1879. évi XL. t.-c. 1. §-a alapján kihágásnak minősítem, mely kihágás 200 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetén megfelelő elzárással büntetendő. Budapest, 1911. évi november 18. Gróf Serényi Béla s. k., m. kir. földmivelésügyi minister. Kereskedelemügyi m. kir. minister. 67.195 I. B. 1911. szám. A kereskedelemügyi m. kir. minister Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegye közönségéhez intézett 67.195/1911. számú rendeletével a Dunabogdány község által, a tulajdonát képező u. n. dunabogdány—kisoroszi réven gyakorolt vámszedési jog érvényesítésénél alkalmazandó vámdíjszabályzatot a vámtulajdonos község részére történt kézbesítés napjától számítandó, egymásután következő négy (4) év tartamára ideiglenesen a következőképen állapította meg: 1. Vámdijak. 1. Minden gyalog személy után, akár visz terhet, akár nem, 6 fillér. 2. Minden juh, sertés vagy kecske után 6 fillér. 3. Minden ló, tehén vagy ökör után, akár vezetéken, akár anélkül, 10 fillér. 4. Minden üres kocsi után 10 fillér. 5. Minden megterhelt kocsi után 20 fillér. 6. Minden közvetlenül a kompra beállított üres hordó után hektoliterenként 4 fillér. 7. Minden közvetlenül a kompra beállított teli hordó után hektoliterenként 8 fillér. 8. Termények és áruk után, melyek kocsi nélkül vizetnek át, egy kocsifuvart tevő mennyiségért 20 fillér. 9. Minden motoros kerékpár után 10 fillér. 10. Minden gépkocsi (automobil) után 1 korona. Jegyzet: Üres kocsinak a két (2) métermázsáig megrakott, megterhelt kocsinak pedig a két (2) métermázsán felüli sulylyal megrakott kocsi tekintendő. II. Vámmentességek: Az 1890. évi I. törvénycikk 99. §-ában 1 — 17., 20. és 21. pontok alatt felsorolt vámmentességek ezen vámszedési jog gyakorlásánál is érvényesitendők s ezeken kívül még vámmentesek a következők : 1. A távirdai küldöncök s az ezeket szállító járművek, állatok. 2. Az állami adót szállító, sorshúzás, ujoncállítás avagy ellenőrzési szemle céljából utazó községi elöljárók és az ezeket továbbitó járművek, állatok. Mindazon egyéneknek, akik és mindazon járműveknek és állatoknak, amelyek az 1890. évi I. 3 .-c. 99. §-ának 5., 6., 8., 9., 10., 11., 12,15. és 20. pontja alapján a fentebbiek szerint vámmentesek, valamint a fenti 1. és 2. pont alatt felsorolt vámmenteseknek, amennyiben ezen minőségük felismerhető nem volna, megfelelő igazolványnyal kell birniok. Budapest, 1911. évi november 25-én. A kereskedelemügyi m. kir. minister. A kereskedelemügyi m. kir. minister 1911. évi 76.231. szám alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Gömör-Kishont vármegye területéhez tartozó Csetnek községben az 1911. évi október 23-ára esett, de elmaradt országos állatvásár helyett 1911. évi december 18-án pótvásár tarttassék. A kereskedelemügyi m. kir. minister 1911. évi 84.564. szám alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Zala vármegye területéhez tartozó Keszthely községben az 1911. évben elmaradt több országos állat- és kirakóvásár helyett 1911. évi december 21-én pótvásár tarttassék. A kereskedelemügyi m. kir. minister 1911. évi 84.593. szám alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Bereg vármegye területéhez tartozó Nagydobrony községben az 1911. évben elmaradt több országos állat- és kirakóvásár helyett 1911. évi december 19-én pótvásár tarttassék. 138.536/1911. szám. Pályázat. A kolozsvári m. kir. Ferencz József tudományegyetem jog- és államtudományi karánál a kereskedelmi és váltójogi tanszékre ezennel pályázat hirdettetik. E tanszékkel, ha nyilvános rendes tanár fog kineveztetni, évi 6000 korona fizetés, az 1904. évi I. törvénycikk, illetve az 1906. évi IX. törvénycikk alapján járó személyi pótlék, egyenként 800 koronás ötödéves korpótlék, évi 1800 korona lakáspénz, mely a III. ötödéves korpótlék elérése után 2250 koronára emelkedik, ha pedig nyilvános rendkívüli tanár fog kineveztetni, évi 4000 korona fizetés, az 1904. évi I. törvénycikk, illetve az 1906. évi IX. törvénycikk alapján járó személyi pótlék, 5 egyenként 400 koronás ötödéves korpótlék, évi 1440 korona lakáspénz élvezete van összekötve. A kinevezendő tanár köteles lesz minden félévben heti 5 órában szaktárgyából főcollegiumot, heti 3 órában pedig speciale collegiumot illetve seminariumot hirdetni és tartani. Pályázni kívánók felhivatnak, hogy tudom fokozatukat, a tanári pályán eddigi működésüket vagy különbeni alkalmaztatásukat, irodalmi tevékenységüket és egyéb érdemeiket tanúsító okmányaikat születési anyakönyvi kivonattal és rövid életrajzzal (curriculum vitae) felszerelt kérvényeiket és pedig, ha jelenleg már alkalmazásban vannak, elöljáró hatóságuk útján, ellenkező esetben pedig közvetlenül a kolozsvári m. kir. tudományegyetem jog- és államtudományi karának dékánjához 1912. évi január 1-ig nyújtsák be. Budapest, 1911. november 25-én. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi 3—1 minister. 138.543/1911. szám. Pályázat. A kolozsvári m. kir. Ferencz József tudományegyetem jog- és államtudományi karánál a magyar polgári törvénykezési jogi tanszékre ezennel pályázat hirdettetik. E tanszékkel, ha nyilvános rendes tanár fog kineveztetni, évi 6000 korona fizetés, az 1904. évi I. törvénycikk, illetve az 1906. évi IX. törvénycikk alapján járó személyi pótlék, 5 egyenként 800 koronás ötödéves korpótlék, évi 1800 korona lakáspénz, mely a III. ötödéves korpótlék elérése után 2250 koronára emelkedik, ha pedig nyilvános rendkívüli tanár fog kineveztetni, évi 4000 korona fizetés, az 1904. évi I. törvénycikk, illetve az 1906. évi IX. törvénycikk alapján járó szer