Budapesti Közlöny, 1911. december (45. évfolyam, 276-299. szám)

1911-12-01 / 276. szám

1911. deczember 1. Budapesti Közlöny A m. kir. földmivelésü­gyi minister 1911. évi 100.056. Ill.I. számú körrendelete az állategészségügy rendezéséről szóló 1888. évi VII. t.-c. alapján törzskönyv vezetésére kötelezett vármegyék és törvényhatósági joggal felruházott városok területein előforduló állatcsempészet meg­akadályozása tárgyában 1905. évi február 15-én 3.453. sz. a. kibocsátott m. kir. földmivelésügyi ministeri rendelet módosítása iránt. Romániával szemben az állatok, állati nyers­anyagok és állati termékek forgalmának állat­­egészség rendőri kezelésére nézve megállapított határozmányok, valamint az életbeléptetésükre és végrehajtásukra vonatkozó rendelkezések közzé­tétele végett 1910. évi augusztus 26-án 54 000. sz. a. kiadott földmivelésügyi ministeri rendelet (1. az 1026. számot az Állategészségügyi Értesítő­ben) — amint a II. fejezet 30­ pontjának utolsó­­előtti bekezdéséből is kitűnik — az 1888. évi 59203/V. sz. földmivelés-, ipar- és kereskedelem­ügyi ministeri rendelet (1. az 1888. évi Magyar­­országi Rendeletek Tárának 2135. lapján) Romá­­niára vonatkozólag hatályon kívül helyezvén, ezzel Rumániát kivette a keleti marhavészszel fenyegető országok sorából. Minthogy ennek következtében az említett 1910. évi 54.000. sz. rendelet 24. és 29. pontjai­ban megállapított tilalmak, tehát szarvasmarhá­nak Rumániából való behozatala iránt ez idő szerint fennálló tilalom is most már csupán általános állategészségügyi rendszabályok, de nem tekinthetők többé a keleti marhavész terje­dése ellen hatóságilag elrendelt zár- vagy egyéb felügyeleti szabályoknak, ennélfogva szarvas­­marhának Romániából való behozatala és álta­lában az említett 1910. évi 54.000. sz. rendelet 24. és 29. pontjaiban megállapított tilalmak meg­szegése az 1888. évi VII. t.-c. 146. §-ában (1878. évi V- t.-c. 446. §.) körülirt vétség tény­­álladékát még szándékosság esetében sem tün­teti fel. Ennek folytán az állategészségügy rendezésé­ről szóló 1888. évi VII. t.-c. alapján törzskönyv vezetésére kötelezett vármegyék és törvényható­sági joggal felruházott városok területén űzött állatcsempészet megakadályozása tárgyában az 1905. évi február 15-én 3.453/III.1. a. szám alatt Besztercze - Naszód, Maros - Torda, Csík, Háromszék, Hunyad, Brassó, Fogaras, Szeben, Krassó-Szörény, Temes, Torontál vármegyék, továbbá Pancsova és Versecz törvényhatósági joggal felruházott városok közönségéhez intézett földmivelésügyi miniszeri rendelet rendelkezései közül azokat, amelyek szarvasmarhának Romániá­ból tilalom ellenére történt behozatala miatt indítandó eljárás eseteiben a hatáskör kérdését szabályozzák, ezennel hatályon kívül helyezem és elrendelem, hogy olyan esetekben, amidőn szarvasmarhát az ez idő szerint érvényben levő tilalom megszegésével Romániából behoznak, a közigazgatási hatóságok az ügyet még akkor se tegyék át a királyi bíróságokhoz, ha a behoza­tal szándékosságának nyilvánvaló jelei forognak is fenn, hanem az eljárást az 1888. évi VII. t.-c. 152. §-ának a) pontja és 155. §-a alapján ily esetekben is mindenkor saját hatáskörükben foganatosítsák. Egyben pedig a legeltetési forgalom megtiltásá­ról szóló 1910. évi VI. t.-c. végrehajtása tárgyá­ban 7.300. évi. 1910. szám alatt kibocsátott itteni rendelet (1. az 1910. évi Állategészségügyi Értesítő 1028. számát) II. fejezetének 4-ik pontjában foglalt határozmányokat — a 3.453. 1905. számú itteni rendelet III. fejezetének módosítása mellett — azon idegen származású állatokra is kiterjesztem, melyek a Romániával 1909. évi április 23-án kötött és az 1910. évi V. t.-c-be iktatott pótszerződés alapján kiadott 54.000/1910. számú itteni rendelet II. fejezeté­­nek 24. pontában, illetve a Szerbiával 1910. évi julius 27-én kötött és az 1911. évi II. t.-c-be iktatott kereskedelmi szerződés alapján kiadott 26­ 500/1911. sz. itteni rendelet (1. az 1911. évi Állategészségügyi Értesítő 1062. számát) II. fejezetének 26. pontjában megállapított tilalom ellenére Romániából, illetve Szerbiából a vám­határon át Magyarország területére élő állapot­ban behozatnak. A közigazgatási hatóságok által elkobzott ilyen állatokkal tehát a hatóságok ugyanoly­­módon kötelesek elbánni, mint ahogy ez a 7.300. évi 1910. sz. itteni rendelet hivat­kozott pontjában a vámkülföldre hajtott vagy szállított és onnan tilalom ellenére élő állapot­ban visszahozott honi származású állatokra vonatkozólag előírva van. Budapest, 1911. évi november 23-án. Gróf Serényi Béla s. k. m. kir. földmivelésügyi minister. A m. kir. földmivelésügyi minister 1911. évi 121.489/111—3. számú körrendelete, valamennyi városi és vármegyei törvényható­sághoz. Az 1911. évit november 11-én 121.214. szám alatt kiadott körrendeletemben a négyhetes kornál fiatalabb borjakra vonatkozólag azt a korlátozó rendszabályt léptettem életbe, hogy ily borjak helybeli vásárra vagy más községbe (városba) csakis anyjukkal együtt hajthatók vagy szállít­hatók. Eme rendelkezésemet ezennel olyképen egészí­tem ki, hogy a négyhetes kornál fiatalabb borjaknak anyjuk nélkül való forgalombahoza­­talát egyáltalában megtiltom. Jelen rendeletem megszegését az 1879. évi XL. t.-c. 1. §-a alapján kihágásnak minősítem, mely kihágás 200 koronáig terjedhető pénz­­büntetéssel, behajthatatlanság esetén megfelelő elzárással büntetendő. Budapest, 1911. évi november 18. Gróf Serényi Béla s. k., m. kir. földmivelésügyi minister. Kereskedelemügyi m. kir. minister. 67.195 I. B. 1911. szám. A kereskedelemügyi m. kir. minister Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegye közönségéhez intézett 67.195/1911. számú rendeletével a Dunabogdány község által, a tulajdonát képező u. n. duna­bogdány—kisoroszi réven gyakorolt vámszedési jog érvényesítésénél alkalmazandó vámdíjszabály­zatot a vámtulajdonos község részére történt kézbesítés napjától számítandó, egymásután követ­kező négy (4) év tartamára ideiglenesen a követ­kezőképen állapította meg: 1. Vámdijak. 1. Minden gyalog személy után, akár visz terhet, akár nem, 6 fillér. 2. Minden juh, sertés vagy kecske után 6 fillér. 3. Minden ló, tehén vagy ökör után, akár vezetéken, akár anélkül, 10 fillér. 4. Minden üres kocsi után 10 fillér. 5. Minden megterhelt kocsi után 20 fillér. 6. Minden közvetlenül a kompra beállított üres hordó után hektoliterenként 4 fillér. 7. Minden közvetlenül a kompra beállított teli hordó után hektoliterenként 8 fillér. 8. Termények és áruk után, melyek kocsi nél­kül vizetnek át, egy kocsifuvart tevő mennyisé­gért 20 fillér. 9. Minden motoros kerékpár után 10 fillér. 10. Minden gépkocsi (automobil) után 1 korona. Jegyzet: Üres kocsinak a két (2) métermázsáig megrakott, megterhelt kocsinak pedig a két (2) métermázsán felüli sulylyal megrakott kocsi tekintendő. II. Vámmentességek: Az 1890. évi I. törvénycikk 99. §-ában 1 — 17., 20. és 21. pontok alatt felsorolt vámmentességek ezen vámszedési jog gyakorlásánál is érvényesiten­­dők s ezeken kívül még vámmentesek a követ­kezők : 1. A távirdai küldöncök s az ezeket szállító járművek, állatok. 2. Az állami adót szállító, sorshúzás, ujonc­­állítás avagy ellenőrzési szemle céljából utazó községi elöljárók és az ezeket továbbitó járművek, állatok. Mindazon egyéneknek, akik és mindazon jár­műveknek és állatoknak, amelyek az 1890. évi I. 3­ ­.-c. 99. §-ának 5., 6., 8., 9., 10., 11., 12,15. és 20. pontja alapján a fentebbiek szerint vámmentesek, valamint a fenti 1. és 2. pont alatt felsorolt vámmenteseknek, amennyiben ezen minőségük felismerhető nem volna, megfelelő igazolványnyal kell birniok. Budapest, 1911. évi november 25-én. A kereskedelemügyi m. kir. minister. A kereskedelemügyi m. kir. minister 1911. évi 76.231. szám alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Gömör-Kishont vármegye területé­hez tartozó Csetnek községben az 1911. évi októ­ber 23-ára esett, de elmaradt országos állatvásár helyett 1911. évi december 18-án pótvásár tart­­tassék. A kereskedelemügyi m. kir. minister 1911. évi 84.564. szám alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Z­a­l­a vármegye területéhez tartozó Keszt­hely községben az 1911. évben elmaradt több országos állat- és kirakóvásár helyett 1911. évi december 21-én pótvásár tarttassék. A kereskedelemügyi m. kir. minister 1911. évi 84.593. szám alatt kelt rendeletével meg­engedte, hogy a B­e­r­e­g vármegye területéhez tar­tozó Nagydobrony községben az 1911. évben elmaradt több országos állat- és kirakóvásár helyett 1911. évi december 19-én pótvásár tart­tassék. 138.536/1911. szám. Pályázat. A kolozsvári m. kir. Ferencz József tudomány­egyetem jog- és államtudományi karánál a keres­kedelmi és váltójogi tanszékre ezennel pályázat hirdettetik. E tanszékkel, ha nyilvános rendes tanár fog kineveztetni, évi 6000 korona fizetés, az 1904. évi I. törvénycikk, illetve az 1906. évi IX. törvény­cikk alapján járó személyi pótlék,­­ egyenként 800 koronás ötödéves korpótlék, évi 1800 korona lakáspénz, mely a III. ötödéves korpótlék elérése után 2250 koronára emelkedik, ha pedig nyilvá­nos rendkívüli tanár fog kineveztetni, évi 4000 korona fizetés, az 1904. évi I. törvénycikk, illetve az 1906. évi IX. törvénycikk alapján járó személyi pótlék, 5 egyenként 400 koronás ötödéves kor­pótlék, évi 1440 korona lakáspénz élvezete van összekötve. A kinevezendő tanár köteles lesz minden félévben heti 5 órában szaktárgyából főcollegiumot, heti 3 órában pedig speciale colle­­giumot illetve seminariumot hirdetni és tartani. Pályázni kívánók felhivatnak, hogy tudom­ fokozatukat, a tanári pályán eddigi működésüket vagy különbeni alkalmaztatásukat, irodalmi tevé­kenységüket és egyéb érdemeiket tanúsító okmá­nyaikat születési anyakönyvi kivonattal és rövid életrajzzal (curriculum vitae) felszerelt kérvényei­ket és pedig, ha jelenleg már alkalmazásban vannak, elöljáró hatóságuk útján, ellenkező eset­ben pedig közvetlenül a kolozsvári m. kir. tudomány­egyetem jog- és államtudományi kará­nak dékánjához 1912. évi január 1-ig nyújtsák be. Budapest, 1911. november 25-én. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi 3—1 minister. 138.543/1911. szám. Pályázat. A kolozsvári m. kir. Ferencz József tudo­mány­egyetem jog- és államtudományi karánál a magyar polgári törvénykezési jogi tanszékre ezen­nel pályázat hirdettetik. E tanszékkel, ha nyilvános rendes tanár fog kineveztetni, évi 6000 korona fizetés, az 1904. évi I. törvénycikk, illetve az 1906. évi IX. törvény­cikk alapján járó személyi pótlék, 5 egyenként 800 koronás ötödéves korpótlék, évi 1800 korona lakáspénz, mely a III. ötödéves korpótlék elérése után 2250 koronára emelkedik, ha pedig nyilvá­nos rendkívüli tanár fog kineveztetni, évi 4000 korona fizetés, az 1904. évi I. törvénycikk, illetve az 1906. évi IX. törvénycikk alapján járó sze­r

Next