Budapesti Közlöny, 1912. február (46. évfolyam, 25-48. szám)

1912-02-01 / 25. szám

2 francia címmel és szöveggel ellátott füzet, boríté­kán »Magyar postaigazgatás« »Azonos­sági könyvecske« felirattal és a könyvecske sor­számával. A boríték belső (2) oldala a tulajdonos saját­kezű aláírásával ellátott körülbelül 6X9 cm. nagyságú fényképének felerősítésére szolgál. A boríték hátsó lapjának belső oldala a tulaj­donos számára szükséges tudnivalókat tartalmazza. A könyvecske sorszáma nyomtatva van és esetleg a balfelől levő 0 jegyekkel együtt öt számjegyből áll, pl. 00001­0­1, 00.543 , 543 stb. Az első betétlapon (3 oldal) ismét előfordul a külső borítékon levő felirat és a sorszám s ezek után következik a könyvecske érvényességi határ­ideje, továbbá a tulajdonos neve, életkora, állása, illetve foglalkozása és lakóhelye, a kiállítás ideje, a kiállító postahivatal hely- és kertbélyegzőjének tiszta lenyomata és a kiállító tisztviselőnek név­aláírása. A következő (4. számú) oldalon van a tulaj­donos személyleírása és sajátkezű aláírása, leg­alul pedig az érvényességi határidő meghosszabbí­tása esetében alkalmazandó záradék helye. A következő (5-től 24 ig számozott) oldalakon a kézbesítések alkalmával kitöltendő számozott szelvények és nyugták vannak, laponként kettő­kettő (összesen tehát 20 drb »szelvény« és 20 drb »nyugta«). A szelvények a páratlan számú, a nyugták a páros számú oldalakon vannak oly képen el­helyezve, hogy a szelvény az e­l­őoldalon s annak megfelelő nyugta a hátsó oldalon van. A­ szelvények alatt a »Magyar kir- postaigaz­gatás« körirattal és az egyesített címerrel ellátott bélyegző domborlenyomata látható. A kiállító hivatal mind a húsz nyugta bal szélén, a »..........sz. nyugta« szavak alatt, ezek­től balra ugyanazt a bélyegzőlenyomatot alkal­mazza, melylyel a könyvecskét második és har­madik oldalán ellátta. A könyvecske tulajdonosa a könyecske átvétele alkalmával győződjék meg, hogy a kiállító hiva­tal mind a húsz nyugtát ellátta-e az előírt bélyegzőlenyomattal. Általában a félnek érdeke a könyvecske ki­állítása alkalmával arról tájékozódni, hogy a ki­állítás körül valamely formahiba nem merült-e fel. A posta azért, ha a könyvecske használata a kiállítás hiányossága vagy hibája miatt akadályba ütközik, kártérítést semmiféle címen sem ad és ilyen megokolt esetben csak a kiállítás díját téríti meg. A nyugtát a kézbesitő közeg könyvelt postai küldemény kézbesítésénél kivágja s a kézbesitő okmányra ragasztja; a szelvény a könyvecskében marad. Más esetekben nyugta kivágására nincs szükség. A könyvecske 27—32. oldalain a használatra vonatkozó több nyelven ismételt utasítás ol­vasható. 4. Az azonosságú könyvecskéket csak a kincs­tári és az I. osztályú nem kincstári postahivata­lok állítják ki. Budapesten csak az 1., számú (Vár), 2. számú (Víziváros), 3. számú (Óbuda), 10. számú (Kőbánya), 11. számú (Kelenföld), 41. számú (központi levélkézbesítő hivatal), 56 számú (Angyalföld) és 95. számú (Ferencváros p. u.) postahivatalok, vidéki városokban és községekben, ahol több postahivatal működik, csak az 1. számmal jelzett hivatalok állíthatnak ki ily könyvecskéket. 5. Azonossági könyvecskét csak az kaphat, aki i­r­n­i, olvasni tud, a postahivatal előtt személy- és név szerint teljesen ismeretes, illetve személyazonosságát kétséget kizáró módon be­igazolja (»P. és T. R. T.« 1906. 39. sz. 51.941. sz- rendelet; »P. és T. R. T.« 1908. 7. és 52. számokban 3.776. és 82.620­ sz. rendeletek; »P. és T. R. T.« 1910. 23. számában 12.194. sz. rendelet) és jól felismerhető látogatójegy alakú arcképet bocsát rendelkezésre. Az érdekelt fél köteles az arcképre, ennek baloldalán és a könyvecskébe a 4. oldalon nevét sajátkezűleg a kiállító postatisztviselő előtt aláírni. Tekintettel arra, hogy egy-egy azonossági köny­vecske csak 20 szelvényt és 20 nyugtát tartalmaz, egyszerre több azonossági könyvecske is váltható. 6. Az azonossági könyvecske kiállításáért min­den esetben 50 fillér kezelési díj jár, melyet a könyvecske 2. oldalára felragasztandó s a posta­­hivatal által lebetűzendő frankojegygyel kell leróni. 7. Az azonossági könyvecskék érvényességi határideje a kiállítástól számított 3 év. Ha azon­ban a tulajdonos kinézése annyira megváltozott, hogy az alkalmazott arckép vagy személyleírás a postahivatal megítélése szerint többé nem meg­felelő, a könyvecske még az érvényességi határ­időn belül is érvénytelenné válik. Az ily köny­vecskét a postahivatal visszatartja. A 20-ik szelvény és nyugta felhasználásánál, ha a tulajdonos új könyvecskét nem akar ki­állíttatni, a postahivatal az utolsó (20-ik) szelvényt a 20-ik nyugtával együtt bevonja s a kézbesítő okmányra ragasztja. A könyvecske ezentúl érvényességi határidejének lejártáig a postahivatalok előtt olyan esetekben, mely ese­tekre nézve nyugta kivágása nincs előírva, sze­mélyazonosság igazolására még használható-8. Az azonossági könyvecske egy ízben egy évre meghosszabbítható, feltéve, hogy az arckép, a személyleírás és az aláírás még megfelelő. A meghosszabbításra (belföldi könyvecske meg­hosszabbítására) csak olyan postahivatal illetékes, mely azonossági könyvecske kiállítására fel van hatalmazva. De a kívánságot a könyvecske át­adása esetén bármely postahivatal (ügynökség) közvetíti a könyvecskét kiállító hiva­talnál. A tulajdonos minden esetben köteles a könyvecskét meghosszabbító, illetve a meg­hosszabbítást közvetítő postahivatal (ügynökség) előtt a könyvecske 4-ik oldalának alján a meg­hosszabbítási záradék számára előnyomott hely alatt aláírását alkalmazni. A meghosszabbítás díjmentes, azonban, ha a fél nem azonossági könyvecske kiállítására felhatalmazott posta­­hivatalnál kéri a könyvecske érvényének meg­hosszabbítását, a közvetítésnek (az ajánlva való elküldésnek és ajánlva való visszaküldésnek stb.) a korona átlagban meghatározott díját tartozik megfizetni. Ez frankojegyben a könyvecske utolsó (34-ik) betétlapján lerovandó. A frankojegy a könyvecskét meghosszabbító postahivatal által lebetűzendő. Abban az esetben, ha a könyvecske érvényét nem a könyvecskét kiállító postahivatal hosszabbítja meg, hanem más olyan postahivatal, mely könyvecske kiállítására fel van hatalmazva, ez az utóbbi postahivatal a meghosszabbításról elő­jegyzés végett mindig értesíteni tartozik azt a postahivatalt, mely a könyvecskét kiállította. 9. Az azonossági könyvecske tulajdonosa e könyvecske alapján, személyazonosságának újabb igazolása nélkül (igazoló okmányul a régi könyvecske szolgál) új könyvecske kiállítását igényelheti, feltéve, hogy a postahivatal megíté­lése szerint külső kinézése a bevonandó régi könyvecskéhez tartozó arcképnek és a könyvecskébe írt személyleírásnak és aláírása a könyvecské­ben (s az ehhez tartozó fényképen) alkalmazott aláírásnak megfelel. Amennyiben a postahivatal azonossági köny­vecskék kiállítására illetékes, a régi arckép fel­­használásával maga kiállítja az új könyvecskét, ellenkező esetben csak közvetíti az új könyvecske kiállítását annál a postahivatalnál, mely a régit kiállította. Közvetítés esetében a fenti 8. pontban említett 1 korona közvetítési díj szintén a tulajdonost terheli. Az 1 korona közvetítési díj frankot egyben az új könyvecske utolsó (34-dik) betétlapján rovandó le s a frankojegy a könyvecskét kiállító postahivatal által lebetűzendő. A tulaj­donos köteles ily esetben aláírását a régi köny­vecske 4-ik oldalán legalul alkalmazni s az uj könyvecske kiszolgáltatása előtt annak ugyancsak 4-ik lapján az előnyomott helyre nevét odaírni. Uj könyvecske kiállításánál az 50 fillér ki­állítási díj szintén beszedendő és frankos egyben az uj könyvecskén lerovandó. 10. A könyvelt küldemények (ajánlott külde­mény, utalvány, pénzes- vagy értéklevél, csomag) kézbesítése alkalmával a könyvecske tulajdonosa mint címzett a könyvecskében a sorban követ­kező s a postahivatal által kitöltött szelvényen, nemkülönben nyugtán a névírás azonosságának megállapítására nevét kiírja s egyúttal a küld­e­­mény átvételét a kézbesítőokmányon rendes módon elismeri, a postahivatal pedig a nyugtát a könyvecskéből kivágja és meg­tartja. Ha a könyvecske tulajdonosa egyszerre több küldeményt vesz át a postahivataltól, a könyvecskének csak egy szelvénye és nyugtája (egy küldemény adataival) töltendő ki s ha ugyanattól a postahivataltól folytatólagosan vesz át újabban és újabban érkező küldeményeket, a szelvények és nyugták kitöltése szintén elmarad. Ilyen esetekben elegendő a könyvecske fel­mutatása és adatainak feljegyzése. Azonossági könyvecske alapján a tulajdonos csak személyesen (meghatalmazott kizárásával) veheti át küldeményét. 11. Ha a tulajdonos azonossági könyvecskéjét elveszti vagy azt tőle ellopják, ezt a könyvecske kiállítási adatainak (szám, a tulajdonos neve, a kiállító postahivatal neve, a kiállítás ideje) fel­sorolása mellett a tartózkodási helyén levő posta­­hivatalnál és a könyvecskét kiállító postahivatal­nál írásban bejelenteni tartozik, úgyszintén azok­nál a postahivataloknál is, a­hová küldeményez­­ket vár. Ezt a bejelentést a fél saját költségére táviratilag is megteheti. A posta azonban nem vállal felelősséget azért, ha ezek az értesítések a kívánt célt nem bizto­sítanák. A tulajdonos által értesített postahivatalok a bejelentést előjegyzésbe veszik és kézbesítőiket utasítják, hogy a szóban levő azonossági könyv­­­ecskét felmutatás esetén igazolásul ne fogadják el, hanem vonják be s az esetet nyomban jelentsék. 12. A postát azokért a postaküldeményekért, melyeket szabályszerű módon kiállított azonos­sági könyvecske alapján a szabályoknak meg­felelően kézbesített, kártérítési kötelezettség nem terheli. Nem felelős a posta azokért a károkért sem, melyek a tulajdonost a könyvecske elveszése, vagy az azzal űzött visszaélések következtében érhetik. 13. Az azonossági könyvecskék használata 1912. évi február 1-én veszi kezdetét. Ettől az időtől kezdve érvényesek a magyar posta által kiállított azonossági könyvecskék a 2-ik pontban felsorolt országokban is, valamint ezeknek az ■országoknak postahivatalai által (Dániát, Mon­tenegrót, Norvégiát és Spanyolországot kivéve) kiállított azonossági könyvecskék és igazolójegyek a belföldi postahivataloknál is. A budapesti kir. közjegyzői kamara köz­hírré teszi, hogy az 1­012. évi január 29-én elhalt dr. Molnár Albert czeglédi kir. közjegyző irodája részére hivatalból helyettessé dr. Nagy Lajos czeglédi kir. közjegyző-helyettest, az állás betöltéséig terjedő hatálylyal, kirendelte. A kereskedelemügyi m. kir- minister 1912­ évi 5.469. szám alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Zala vármegye területéhez tartozó Csáktornya községben az 1912. évi június 30-ára eső országos kirakó- és állatvásár július 1-én és az október 13-ára eső országos kirakó- és állat­vásár pedig október 14-én tarttassék ez évben kivételesen meg­ A kereskedelemügyi m. kir. minister 1912. évi 6.230. szám alatt kelt rendeletével megengedte, ho­­y az Ugocsa vármegye területéhez tartozó Salunk községben az 1912- évi május 22. és 23-ára eső országos vásár ez évben kivételesen május 29. és 30-án tarttassék meg. Budapesti Közlöny 1912. február 1. Pályázat. A néhai rev. Holdampf Albertné szül. Halász Alojzia által az esztergomi városi reáliskola tanulói javára tett ösztöndíj, alapítványnál rend­szeresített két, egyenkint évi 220 koronás ösztön­díjra ezennel pályázat hirdettetik. Az ösztöndíjban részesülhetnek az esztergomi városi reáliskola mindazon tanulói, kik jó maga­viselet mellett kiváló előmenetelt tanúsítanak. Alapítványt tevőnek az esztergomi városi reál­iskolába járó rokonai más pályázókkal szemben előnyben­ részesülnek. Rokon pályázók, hiányában elsősorban dorogi, másodsorban­ Esztergom városi, harmadsorban.

Next