Budapesti Közlöny, 1912. április (46. évfolyam, 75-98. szám)
1912-04-02 / 75. szám
2 Budapesti Közlöny 1912. április 2.1 kir. tanfelügyelőséghez berendelt, Szorán András somkutpataki, Téglásné Egyed Gizella, nagyecsedi, Erdödi Ferenc völcsöki, Fogas Ábrahám menyői, Jakó Károly börgezdi, Lucs Ferenc hadadnádasdi, Mátéfi János érk alvási, Nagy György szilágyborzási, Nagy Sándor szilágyvármegyei kir. tanfelügyelőséghez berendelt. Pegár János somlyócsehi, Benkéné Márkus Erzsébet krasznai, Berentésné Délceg Rózsa zilahi, Csorna Mariska szilágysomlyói, Fodorászky Jenő zilahi, Horváth Zsigmond szilágysomlyói, Kozár Mihály ippi, Lázárné Leoasteán Mária szilágysomlyói, Mezeiné Veress Zzusza zsibói, Pokoly Kálmán zilahi, Eperjesy József szolnok-dobokavármegyei kir. tanfelügyelőséghez berendelt, Erdész János sajószentandrási, Lázár Alajos leményi, Várkonyi Ferenc tesölgyi, Juscsákné Ninnsee Paula varjasi, Vukovitschné Tittel Matild csáki, Somogyi Etelka székelykevei, Schwarczl Róza tordai, Tulogdiné Nagy Hana alsójárai, Feketéné Mester Ida aranyospolyári, Gáborné Mártonffy Anna alsószentmihályi, Lind Gyula törökbecsei, Osztics Béla nagybecskereki, Simon István szüregi, Szegfű Sándor nagybecskereki, Török Tamás magyarmajdani, özv. Radosné Létmányi Mária törökbecsei, Frech János torontálszécsári, Priboj Endre ókereszturi, Marjanovics Tódor pancsovai, Funk Mihály kevedobrai, Prekopp Ferenc hegyesmajtényi, Andrásek János beczkói, Kisfaludy Pál kunfalvi, Fencl Irma máriatölgyesi, Vadász István trencséni, Szecsányi Alajos határújfalui, Pehán István báni, Bányai Leo oroszkai, Pletrichné Striss Hermin alsóturcseki, Mihályfiné Szittner Mária felsőstubnyai, Kelemen Róna székely udvarhelyi, Széll Erne olaszteleki, Székely János bibarczfalvi, Györffy István homoródszentmártoni, Pillér Józsefné Kreichl Etel tiszaújlaki, Anderkó János turczi, Glodán Péter nagyszőllősi, Sükösd István ungvári, Pékh György baranyai, Boross Józsekarcsavai, Kallót Adolf görhegyi, özv .Schönfvicznerné Fehér Ilona muraszombati, Bársony István marokréti, Thorday János Csáktornyai, Tilik László zalaegerszegi, Fazekas Lajos zalaegerszegi, Ficherné Dugovitsch Betti Csáktornyai, Majorné Kiss Jolán hodosányi, Steinauerné Gérics Mária muracsányi, Kovács Miklós, id. Szabó István, Kaán Mária és Nagyné Stetter Borbála nagykanizsai, Náday Ferenc perlaki, sértessyné Nagy Mária sümegi, Balogh Ferenc szentorbánhegyi, Baján Ferenc zalaegerszegi, Bézenhoffer Mihály drávanagyfalvi, Honfy Lőrinc zrinyifalvi, Banekovich János nagykanizsai, Gellért Mór sümegi, Madarász János homonnai kir. tanfelügyelőséghez berendelt, özv. Csizmaziáné Berki Erzsébet mezőlaborczi, Tömöry Vilmos zólyomlipcsei és Gemziczky Béla breznóbányai állami elemi iskolai tanítókat, illetve tanítónőket, állomáshelyükön évi 200 korona pótlék élvezete mellett, igazgató-tanítókká, tanítónőkké léptette elő. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister Csépes Tivadarné szül. Einer Etel bercsényifalvi állami óvónőt a pancsovai belvárosi állami óvodához jelen minőségében áthelyezte. A cs. és kir. Ház és a külügyek cs. és kir. ministere Zionit Viktor tiszteletbeli irodahivatalnokot és cs- és kir. 32. sz. gyalogezredbeli hadnagyot követségi irodatisztté nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister Csegely László bágyoni lakost ideiglenes minőségű díjtalan pénzügyi számgyakornokká a tordai m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez kinevezte A szegedi kir. ítélőtábla elnöke dr. Szeley Imre mezőtúri kir. járásbirósági joggyakornokot a vezetése alatt álló kir. ítélőtábla kerületébe díjas joggyakornokká nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister az 1886. évi XXIX., az 1889. évi XXXVIII. és az 1891. évi XVI.cikkek értelmében, a telekkönyvi betétszerkesztő munkálatok foganatba vételét a sárvári kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság területére nézve elrendelte. M. kir. igazságügyminister. 10 284/1912. I. M. V. A m. kir. ministerium 1911. évi október 17- én tartott tanácsában, az 1890. évi XXIX. t.-c. 2. §-ában nyert felhatalmazás alapján, a kir. járásbíróságoknak az 1885. évi III. t.-c. 3. §-ában meghatározott létszámát érintetlenül hagyva, e létszám keretén belül a győri kir. törvényszék kerületébe tartozó győrszentmártoni kir. járásbíróságot megszüntette és a területéhez tartozó Bőnyrétalap, Győrasszonyfa, Győrság, Győrszentmárton, Kisbarátfalu, Kisbaráthegy, Mezőőrs, Nagybarátfalu, Nagybaráthegy, Nagyécsfalu, Nagyécshegy, Nyalka, Gyulfalu, Nyulhegy, Pázmándfalu, Pázmándhegy, Pér, Havazd és Tápszentmiklós községeket a hozzájuk tartozó pusztákkal és telepekkel együtt a nevezett törvényszék kerületén belül a győri kir. járásbírósághoz csatolta át; viszont pedig a zilahi kir. törvényszék kerületében Kraszna székhelylyel kir. járásbíróságot állított fel és ennek területéhez a zilahi kir. törvényszék kerületében levő szilágysomlyói kir. járásbíróság területéből a krasznai közigazgatási járás egész területét, nevezetesen Alsóbán, Bagolyfalu, Ballaháza, Bogdánháza, Baján, Boronamező, Csizér, Felsőbán, Felsőszék, Füzes, Füzespaptelek, Gyümölcsénes, Hosszúaszó, Jáz, Kraszna, Krasznahorvát, Krasznatótfalu, Magyarkeczel, Magyarpatak, Magyarvalkó, Márva, Oláhkeczel, Oláhvalkó, Paliczka, Pecsej, Perje, Petenye, Háton, Récse, Sereden, Tusza, Ujvágás, Varsolcz, és Váralja községeket a hozzájuk tartozó pusztákkal és telepekkel együtt átcsatolta. Ez a rendelet az 1912. évi július 1-ső napján lép hatályba. Ugyane naptól kezdve a krasznai kir. járásbíróságot az 1871. évi XXXI. tc. 24. §-ában nyert felhatalmazás alapján a törvényhozás utólagos jóváhagyása mellett, saját területére nézve telekkönyvi hatáskörrel ruházom fel. Budapest, 1912. évi március 20-án. A minister helyett: Imling s. k., államtitkár. 23.787/1912. szám. Hirdetmény. Az államosított Magyar Nyugoti vasút I. kib. elsőbbségi kötvényeihez és részvényeihez tartozó IV. sorozatú szelvényivek kiadása tárgyában. Az 1889. évi XIV. t.-cikk alapján államosított Magyar Nyugoti vasút I. kib. elsőbbségi kötvényeihez kiadott III. sorozatú szelvényivek utolsó szelvénye az 1912. évi április 1-én, az említett vasút részvényeihez kiadott III. sorozatú szelvényivek utolsó szelvénye pedig az 1912. évi julius 1-én lejárván, a még forgalomban levő elsőbbségi kötvényekhez és részvényekhez tartozó új IV. sorozatú szelvényivek az 1912. évi április 1-től, illetőleg az 1912. évi julius 1-től kezdve Budapesten a m. kir. központi állampénztárnál, az ott jelentkező feleknek — a megfelelő III. sorozatú szelvény utalványok benyújtása ellenében — ki fognak szolgáltatni. A szelvényutalványok, és pedig az elsőbbségi kötvényekhez tartozó szelvényutalványok az 1912. évi április 1-től szeptember 30-ig s a részvényekhez tartozó szelvényutalványok az 1912. évi julius 1-től december 31-ig, ezenkívül még a »K. k. priv. österr. Credit-Anstalt für Handel und Gewerber bécsi banknál is benyújthatók lesznek. A szelvényutalványok a m. kir. központi állampénztárnál egy példányban, a nevezett banknál pedig két példányban kiállítandó s a szelvényutalványok számait számtani sorrendben tartalmazó jegyzék kíséretében a hivatalos, illetve üzleti órák alatt nyújtandók be. Több jegyzékről ezenkívül még egy összesítő, vagyis a szelvényutalványok darabszámát tartalmazó főjegyzék szolgáltatandó be. Önérthetőleg úgy az elsőbbségi kötvényekhez, mint a részvényekhez tartozó szelvényutalványokról külön-külön jegyzékek szerkesztendők. A benyújtott szelvényutalványokról a benyújtó fél elismervényt kap, mely elismervény visszaadása mellett az új szelvény ívek a szelvényutalványok benyújtásától számított négy (4) hét múlva fognak kiszolgáltatni. A benyújtásnál használandó nyomtatványok az említett helyeken díjmentesen állanak rendelkezésre. Az elsőbbségi kötvényekhez tartozó szelvényivek kiszolgáltatása díjmentes, a részvényekhez tartozó szelvényivek kiszolgáltatásánál azonban a »K. k. priv. ésterr. Credit-Anstalt für Handel und Gewerber közvetítésével kiadott szelvényutalványok után, a felek által a nevezett intézetnek a következő jutaléktételek lesznek fizetendők és pedig: 25 darabig terjedő tételekért szelvényivenként 12 fillér, 25 darabon felüli tételekért szelvényivenként 6 fillér, utóbbi esetben azonban legalább 3 korona. Az elsőbbségi kötvényekhez tartozó uj szelvényivek az 1912. évi október 1-től, a részvényekhez tartozó uj szelvényivek pedig az 1913. évi január 1- től kizárólag a m kir. központi állami pénztárnál Budapesten fognak kiadatni. Budapest, 1912. évi március havában. 2—1 A m. kir. pénzügyministerium. A kereskedelemügyi m. kir. minister a m. kir. pénzügyminister hozzájárulásával az Aczélöntőde részvénytársaság budapesti cég acél- és lágyvasöntvényeket előállító üzemágai részére annak idején 71/* évre engedélyezett állami kedvezményeket a cég felszámolása következtében az 1911. évi augusztus 1-től kezdődő hatálylyal megvonta. 17.704/XI-3. 1912. szám. Pályázati hirdetmény. Az okszerű méhészet ismertetése és terjesztése céljából az »Erdélyrészi Méhészeti Egyesület« kolozsvári méhészeti telepén a folyó évben is fognak időszaki méhészeti tanfolyamok tartatni; ezeknek határideje a következőképen állapíttatik meg: 1. tanfolyam földmives kisgazdák részére május 2019-ig; 2. tanfolyam földmives kisgazdák részére május 22-től június 8-ig és 3. tanfolyam vasúti alkalmazottak részére junius 10—27-ig terjedő időközben. Minden egyes tanfolyamra 30—30 hallgató vétetik fel, a résztvevők az említett méhészeti telepen nyernek oktatást és a tanfolyam tartama alatt 3 korona napidíjban részesülnek annak élében, hogy élelmezésükről és lakásukról maguknak kell gondoskodniuk. A tanfolyamon résztvevő földmíves kisgazdák ezen kívül felvételkor III. osztályon való utazásra érvényes féláru vasúti jegy váltására szóló igazolványt is kapnak, az utazási költség másik fele pedig a tanflyam sikeres befejeztével megtéríttetik. A pályázni szándékozók felhivatnak, hogy egykoronás okmánybélyegjeggyel ellátott folyamodványukat a m. kir. földmivelésügyi ministerhez címezve lehetőleg egy hónappal a látogatni szándékolt tanfolyam kezdete előtt nyújtsák be. Budapest, 1912. évi március 30. 3—1 Am. kir. földmivelésügyi minister. 17.498/XI. 3. 1912. szám. . Pályázati hirdetmény. A gödöllői állami méhészeti gazdaságban földmives gazdák részére az 1912. évben négy 18—18 napra terjedő méhészeti tanfolyam fog tartatni, nevezetesen az első május 2—19., a második május 22-től június 8-ig, a harmadik június 12 — 29. és a negyedik július 3—20-ig. Ezen tanfolyamok célja, alkalmat szolgáltatni a résztvevőknek a méhtenyésztéssel kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítására és a méhkaptárak és méhészeti eszközök készítésének megtanulására. A tanfolyam a résztvevőkre nézve teljesen ingyenes, amennyiben nemcsak ellátásban részesülnek, de a m. kir. államvasutak vonalain III-ad