Budapesti Közlöny, 1912. április (46. évfolyam, 75-98. szám)

1912-04-02 / 75. szám

2 Budapesti Közlöny 1912. április 2.1 kir. tanfelügyelőséghez berendelt, Szorán András somkutpataki, Téglásné Egyed Gizella, nagy­­ecsedi, Erdödi Ferenc völcsöki, Fogas Ábrahám menyői, Jakó Károly börgezdi, Lucs Ferenc hadadnádasdi, Máté­fi János érk alvási, Nagy György szilágyborzási, Nagy Sándor szilágyvár­megyei kir. tan­felügyelőséghez berendelt. Pegár János somlyócsehi, Benkéné Márkus Erzsébet krasznai, Berentésné Délceg Rózsa zilahi, Csorna Mariska szilágysomlyói, Fodorászky Jenő zilahi, Horváth Zsigmond szilágysomlyói, Kozár Mihály ippi, Lázárné Leoasteán Mária szilágysomlyói, Mezeiné Veress Zzusza zsibói, Pokoly Kálmán zilahi, Eperjesy József szolnok-dobokavármegyei kir. tan­felügyelőséghez berendelt, Erdész János sajószentandrási, Lázár Alajos leményi, Várkonyi Ferenc tesölgyi, Juscsákné Ninnsee Paula varjasi, Vukovitschné Tittel Matild csáki, Somogyi Etelka székelykevei, Schwarczl Róza tordai, Tulogdiné Nagy Hana alsójárai, Feketéné Mester Ida aranyospolyári, Gáborné Mártonffy Anna alsószentmihályi, Lind Gyula törökbecsei, Osztics Béla nagybecskereki, Simon István szüregi, Szegfű Sándor nagybecskereki, Török Tamás magyarmajdani, özv. Radosné Létmányi Mária törökbecsei, Frech János torontálszécsári, Priboj Endre ókereszturi, Marjanovics Tódor pancsovai, Funk Mihály kevedobrai, Prekopp Ferenc hegyesmajtényi, Andrásek János beczkói, Kisfaludy Pál kunfalvi, Fencl Irma mária­­tölgyesi, Vadász István trencséni, Szecsányi Alajos határújfalui, Pehán István báni, Bányai Leo oroszkai, Pletrichné Striss Hermin alsó­­turcseki, Mihályfiné Szittner Mária felsőstubnyai, Kelemen Róna székely udvarhelyi, Széll Erne olaszteleki, Székely János bibarczfalvi, Györffy István homoródszentmártoni, Pillér Józsefné Kreichl Etel tiszaújlaki, Anderkó János turczi, Glodán Péter nagyszőllősi, Sükösd István ung­vári, Pékh György baranyai, Boross Józse­­karcsavai, Kallót Adolf görhegyi, özv .Schönf­vicznerné Fehér Ilona muraszombati, Bársony István marokréti, Thorday János Csáktornyai, Tilik László zalaegerszegi, Fazekas Lajos zala­egerszegi, Ficherné Dugovitsch Betti Csáktornyai, Majorné Kiss Jolán hodosányi, Steinauerné Gérics Mária muracsányi, Kovács Miklós, id. Szabó István, Kaán Mária és Nagyné Stetter Borbála nagykanizsai, Náday Ferenc perlaki, sértessyné Nagy Mária sümegi, Balogh Ferenc szentorbánhegyi, Baján Ferenc zalaegerszegi, Bézenhoffer Mihály drávanagyfalvi, Honfy Lőrinc zrinyifalvi, Banekovich János nagy­­kanizsai, Gellért Mór sümegi, Madarász János homonnai kir. tanfelügyelőséghez berendelt, özv. Csizmaziáné Berki Erzsébet mezőlaborczi, Tömöry Vilmos zólyomlipcsei és Gemziczky Béla breznó­­bányai állami elemi iskolai tanítókat, illetve tanítónőket, állomáshelyükön évi 200 korona pótlék élvezete­ mellett, igazgató-tanítókká, tanító­nőkké léptette elő. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister Csépes Tivadarné szül. Einer Etel bercsényifalvi állami óvónőt a pancsovai belvárosi állami óvodá­hoz jelen minőségében áthelyezte. A cs. és kir. Ház és a külügyek cs. és kir. ministere Zionit Viktor tiszteletbeli irodahiva­talnokot és cs- és kir. 32. sz. gyalogezredbeli had­nagyot követségi irodatisztté nevezte ki. A m. kir. pénzügyminister Csegely László bágyoni lakost ideiglenes minőségű díjtalan pénz­ügyi számgyakornokká a tordai m. kir. pénzügy­igazgatóság mellé rendelt számvevőséghez ki­nevezte­ A szegedi kir. ítélőtábla elnöke dr. Szeley Imre mezőtúri kir. járásbirósági joggyakornokot a vezetése alatt álló kir. ítélőtábla kerületébe díjas joggyakornokká nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister az 1886. évi XXIX., az 1889. évi XXXVIII. és az 1891. évi XVI.­­­cikkek értelmében, a telekkönyvi betétszerkesztő munkálatok foganatba vételét a sárvári kir. járásbíróság mint telekkönyvi ható­ság területére nézve elrendelte. M­. kir. igazságügyminister. 10 284/1912. I. M. V. A m. kir. ministerium 1911. évi október 17- én tartott tanácsában, az 1890. évi XXIX. t.-c. 2. §-ában nyert felhatalmazás alapján, a kir. járás­bíróságoknak az 1885. évi III. t.-c. 3. §-ában meghatározott létszámát érintetlenül hagyva, e létszám keretén belül a győri kir. törvényszék kerületébe tartozó győrszentmártoni kir. járás­bíróságot megszüntette és a területéhez tartozó Bőnyrétalap, Győrasszonyfa, Győrság, Győrszent­­márton, Kisbarátfalu, Kisbaráthegy, Mezőőrs, Nagybarátfalu, Nagybaráthegy, Nagyécsfalu, Nagyécshegy, Nyalka, Gyulfalu, Nyulhegy, Páz­­mándfalu, Pázmándhegy, Pér, Havazd és Tápszent­­miklós községeket a hozzájuk tartozó pusztákkal és telepekkel együtt a nevezett törvényszék kerületén belül a győri kir. járásbírósághoz csatolta át; viszont pedig a zilahi kir. törvényszék kerületében Kraszna székhelylyel kir. járásbíróságot állított fel és ennek területéhez a zilahi kir. törvény­szék kerületében levő szilágysomlyói kir. járás­bíróság területéből a krasznai közigazgatási járás egész területét, nevezetesen Alsóbán, Bagolyfalu, Ballaháza, Bogdánháza, Baján, Boronamező, Csizér, Felsőbán, Felső­szék, Füzes, Füzespap­­telek, Gyümölcsénes, Hosszúaszó, Jáz, Kraszna, Krasznahorvát, Krasznatótfalu, Magyarkeczel, Magyarpatak, Magyarvalkó, Márva, Oláhkeczel, Oláhvalkó, Paliczka, Pecsej, Perje, Petenye, Háton, Récse, Sereden, Tusza, Ujvágás, Varsolcz, és Váralja községeket a hozzájuk tartozó pusz­tákkal és telepekkel együtt átcsatolta. Ez a rendelet az 1912. évi július 1-ső napján lép hatályba. Ugyane naptól kezdve a krasznai kir. járás­bíróságot az 1871. évi XXXI. t­c. 24. §-ában nyert felhatalmazás alapján a törvényhozás utólagos jóváhagyása mellett, saját területére nézve telekkönyvi hatáskörrel ruházom fel. Budapest, 1912. évi március 20-án. A minister helyett: Imling s. k., államtitkár. 23.787/1912. szám. Hirdetmény. Az államosított Magyar Nyugoti vasút I. kib. elsőbbségi kötvényeihez és részvényeihez tartozó IV. sorozatú szelvényivek kiadása tárgyában. Az 1889. évi XIV. t.-cikk alapján államosított Magyar Nyugoti vasút I. kib. elsőbbségi kötvényei­hez kiadott III. sorozatú szelvényivek utolsó szelvénye az 1912. évi április 1-én, az említett vasút részvényeihez kiadott III. sorozatú szelvény­ivek utolsó szelvénye pedig az 1912. évi julius 1-én lejárván, a még forgalomban levő elsőbbségi kötvényekhez és részvényekhez tartozó új IV. sorozatú szelvényivek az 1912. évi április 1-től, illetőleg az 1912. évi julius 1-től kezdve Buda­pesten a m. kir. központi állampénztárnál, az ott jelentkező feleknek — a megfelelő III. sorozatú szelvény utalványok benyújtása ellenében — ki fognak szolgáltatni. A szelvényutalványok, és pedig az elsőbbségi kötvényekhez tartozó szelvényutalványok az 1912. évi április 1-től szeptember 30-ig s a részvények­hez tartozó szelvényutalványok az 1912. évi julius 1-től december 31-ig, ezenkívül még a »K. k. priv. österr. Credit-Anstalt für Handel und Gewerber bécsi banknál is benyújthatók lesznek. A szelvényutalványok a m. kir. központi állam­­pénztárnál egy példányban, a nevezett banknál pedig két példányban kiállítandó s a szelvény­utalványok számait számtani sorrendben tartal­mazó jegyzék kíséretében a hivatalos, illetve üzleti órák alatt nyújtandók be. Több jegyzékről ezenkívül még egy összesítő, vagyis a szelvényutalványok darabszámát tartal­mazó főjegyzék szolgáltatandó be. Önérthetőleg úgy az elsőbbségi kötvényekhez, mint a részvényekhez tartozó szelvényutalványok­ról külön-külön jegyzékek szerkesztendők. A benyújtott szelvényutalványokról a benyújtó fél elismervényt kap, mely elismervény vissza­adása mellett az új szelvény ívek a szelvényutal­ványok benyújtásától számított négy (4) hét múlva fognak kiszolgáltatni. A benyújtásnál használandó nyomtatványok az említett helyeken díjmentesen állanak rendel­kezésre. Az elsőbbségi kötvényekhez tartozó szelvény­ivek kiszolgáltatása díjmentes, a részvényekhez tartozó szelvényivek kiszolgáltatásánál azonban a »K. k. priv. ésterr. Credit-Anstalt für Handel und Gewerber közvetítésével kiadott szelvény­utalványok után, a felek által a nevezett intézet­nek a következő jutaléktételek lesznek fizetendők és pedig: 25 darabig terjedő tételekért szelvényivenként 12 fillér, 25 darabon felüli tételekért szelvényivenként 6 fillér, utóbbi esetben azonban legalább 3 korona. Az elsőbbségi kötvényekhez tartozó uj szelvény­ivek az 1912. évi október 1-től, a részvényekhez tartozó uj szelvényivek pedig az 1913. évi január 1- től kizárólag a m­ kir. központi állami pénz­tárnál Budapesten fognak kiadatni. Budapest, 1912. évi március havában. 2—­1 A m. kir. pénzügyministerium. A kereskedelemügyi m. kir. minister a m. kir. pénzügyminister hozzájárulásával az Aczél­­öntőde részvénytársaság budapesti cég acél- és lágyvasöntvényeket előállító üzem­ágai részére annak idején 71/* évre engedélyezett állami kedvezményeket a cég felszámolása követ­keztében az 1911. évi augusztus 1-től kezdődő hatálylyal megvonta. 17.704/XI-3. 1912. szám. Pályázati hirdetmény. Az okszerű méhészet ismertetése és terjesztése céljából az »Erdélyrészi Méhészeti Egyesület« kolozsvári méhészeti telepén a folyó évben is fognak időszaki méhészeti tanfolyamok tartatni; ezeknek határideje a következőképen állapít­­tatik meg: 1. tanfolyam földmives kisgazdák részére május 2­019-ig; 2. tanfolyam földmives kisgazdák részére május 22-től június 8-ig és 3. tanfolyam vasúti alkalmazottak részére junius 10—27-ig terjedő időközben. Minden egyes tanfolyamra 30—30 hallgató vétetik fel, a résztvevők az említett méhészeti telepen nyernek oktatást és a tanfolyam tartama alatt 3 korona napidíjban részesülnek annak élében, hogy élelmezésükről és lakásukról maguk­nak kell gondoskodniuk. A tanfolyamon részt­vevő földmíves kisgazdák ezen kívül felvételkor III. osztályon való utazásra érvényes féláru vasúti jegy váltására szóló igazolványt is kap­nak, az utazási költség másik fele pedig a tan­­flyam sikeres befejeztével megtéríttetik. A pályázni szándékozók felhivatnak, hogy egykoronás okmánybélyegjeggyel ellátott folyamod­ványukat a m. kir. földmivelésügyi ministerhez címezve lehetőleg egy hónappal a látogatni szán­dékolt tanfolyam kezdete előtt nyújtsák be. Budapest, 1912. évi március 30. 3—1 Am. kir. földmivelésügyi minister. 17.498/XI. 3. 1912. szám. . Pályázati hirdetmény. A gödöllői állami méhészeti gazdaságban föld­mives gazdák részére az 1912. évben négy 18—18 napra terjedő méhészeti tanfolyam fog tartatni, nevezetesen az első május 2—19., a második május 22-től június 8-ig, a harmadik június 12 — 29. és a negyedik július 3—20-ig. Ezen tanfolyamok célja, alkalmat szolgáltatni a résztvevőknek a méhtenyésztéssel kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítására és a méhkaptárak és méhészeti eszközök készí­tésének megtanulására. A tanfolyam a résztvevőkre nézve teljesen ingyenes, amennyiben nemcsak ellátásban része­sülnek, de a m. kir. államvasutak vonalain III-ad

Next