Budapesti Közlöny, 1912. június (46. évfolyam, 122-145. szám)

1912-06-01 / 122. szám

ö­ késére, továbbá ezen utaknak műtárgyaival egye­temben, valamint az előbb már nevezett állami közút 146 818 és 147'8458 km. pontjainál haszná­latban levő két sorompónak és a szóban levő állami közút 146’814—147'8458 km. közötti kavi­csolt pályával és három kőátereszszel biró szaka­szának és az átereszeknek kezelési és legalább is a jelenleginek megfelelő minőségű berendezéssel va­n fenntartásából eredő költségeknek, valamint a most felsorolt, az engedélyokirathoz fűzött helyszínrajzon és műszaki leírásban fekvésük, hosszúságuk és burkolási módjuk, valamint a vám­sorompók helyei tekintetében is megfelelően fel­tüntetett, illetve leírt útvonalak és a rajtuk levő műtárgyak netalán szükségessé váló újbóli ki-, illetve felépítési költségeinek fedezése fejében a m. kir. belügyminiszerrel egyetértően kövezet­­vámszedési jogot engedélyezek és azt, valamint annak gyakorolhatását a következő feltételekhez kötöm : I. Feljogosítom Csongrád község közönségét arra, hogy az 1890. évi i. t.-c. 93. §-a értelmében jelen engedélyokirat kézhezvétele napjától számítandó egymásután következő tíz (10) éven át a vámsorom­póknál, továbbá az ottani vasúti állomáson fel­és leadott, valamint a Tiszán vizi járműveken a gőzhajó állomás előtti térre érkezett s onnan a vámtárgy érintésével elszállított áruk és szállít­mányok után kövezetvámszedési jogot gyakorol­hasson s annak érvényesítésénél a következő vám­dijakat szedhesse. Vámdíjak: A) A sorompóknál: Idegen határból a község vámterületére, bejövő állatok után: 1. Járműbe fogott minden igás marha után 6 fillér. 2. Minden nyergest, szekérhez kötött vagy szabadon hajtott nagy marha után darabonként 4 fillér. 3. Minden kisebb állat után, mint borjú, csikó, juh, kecske, és sertés után darabonként 2 fillér. B) A vasúton fel- vagy leadott, továbbá gőz- és uszályhajókon, közönséges vizi járműveken (fahajókon, csolnako­­kon, tutajokon) a gőzhajó állomás előtti térre érkező, a vámtárgy érintésével elszállított áruk és szállít­mányok után: 1. Bárány, gödölye, juh, kecske, kos, süldő­malac, egy éven aluli borjak, félmázsán aluli súlyú sertések után darabonként 2 fillér. 2. Csikó, szamár után darabonként 4 fillér. 3. Bika, bivaly, egy éven felüli borjak, hízott sertés, ökör, öszvér, tehén, tinó­s üsző után dara­bonként 8 fillér. 4. Hintók és kocsik után darabonként 40 fillér. 5. Kőszén, tűzifa, kő, tégla, homok, természetes és műtrágya után méter mázsánként 2 fillér. 6. Minden egyéb fentebb fel nem sorolt szállít­mány után métermázsánként 4 fillér. Jegyzet: Az 5. és 6. pontok alattiakra vonatko­zólag a métermázsán aluli szállítmány métermá­zsának tekintetik. II. Az engedélyezett vámszedésnél a vámmentes­ségeket az 1890. évi I. t.-c. 99. §-a alapján követ­kezőleg állapítom meg. v. :­ § A vámdíjak fizetése alól mentesek : A) A sorompóknál :­ 1. Az uralkodóház minden tagjának és udvar­tartásaiknak állatai. 2. A kir. udvarnak, közvetlen kíséretének állatai. 3. Az idegen hatalmasságok követeinek, kép­viselőinek befogott és hajtott állatai. 4. A fegyveres erőhöz tartozó vagy annak szol­gálatában álló, nemkülönben mindazon állatok (ideértve a kirendelt községi előfogatok állatait is), melyek a fegyveres erő szükségleteinek szállítására használtatnak. Ha az egyének vagy szállítási esz­közök katonai minősége külsőleg felismerhető nem lenne, megfelelő hatósági bizonyítványnyal kell bírniük. 5. Az állami és törvényhatósági tisztviselők, továbbá a közbiztonság fenntartásával megbízott hivatalos közegeket, a pénzügyőröket, a f­egyen­­­ceket, foglyokat, toloncokat és az azokat kísérő személyzetet szállitó állatok. 6. Az állami javakat szállitó állatok. 7. A m. kir. postát és a távirdai küldöncöket szállitó állatok. 8. Mindazokat szállitó állatok, kik állami, tör­vényhatósági, vasúti állomásokhoz vezető községi közlekedési és községi közlekedési utak s azokon levő műtárgyak építésével és jó karban tartásával, vagy ezen teendők ellenőrzésével vannak meg­bízva, azon vámtárgyakon, melyekre az illetők hivatalos tevékenysége kiterjed. 9. Mindazon állatok, melyek az állami vasutak, állami, törvényhatósági, vasúti állomáshoz vezető községi közlekedési vagy községi utak, azokon levő műtárgyak építésére és fenntartására, továbbá az árvédelem biztosítására szükséges anyagot szál­lítanak, még ha azok vállalat útján szállíttatnak is. 10. A 4., 5., 6., 8. és 9. pontokban említett vám­mentes állatok mentességüket üresen visszatér­tükben is élvezik. 11. A törvényhatósági útadó természetbeni le­rovását vagy községi közmunkát teljesítő állatok. 12. Hivatalos működésben eljáró s egyházi jel­vénynyel ellátott lelkészek által ily működésben használt állatok. 13. Temetkezési menetek és bucsujáratoknál használt állatok, ha a menet csoportosan és egyházi jelvénynyel vonul. 14. A templom, iskola és paplak építésére ingyen kiszolgáltatandó fuvaroknál használt állatok. 15. Közveszély (hófúvás, árvíz, tűz stb.) eseté­ben az elöljáróság által az 1886. évi XXII. t.-c. 136. §-a alapján kirendelt közerő, tűzvész, árvíz, vagy háború idején a mentők, menekülők állatai. 16. A tűzoltók, mentők állatai, midőn a vész, illetve szerencsétlenség helyére sietnek vagy onnan visszatérnek. 17. Minden mezőgazdasági célból közlekedő állatok azon közigazgatási és gazdasági határon belül, melyhez tartoznak. 18. A községből kimenő állatok. 19. Azon lovak és hordállatok, melyek katonai szolgálatra való besorozás, vagy az 1873. évi XX. t.-c. értelmében osztályozás végett az állítási helyre és onnan visszaszállíttatnak; továbbá a fegyveres erő élelmezése céljából beszerzett marhák, melyekre nézve a hajlóknak katonai hatóság által kiállított igazolványt kell felmutatniok. 20. A vámtulajdonos által önként vámmente­seknek elfogadott állatok, ideértve mindazon vám­­mentességeket is, melyek magánjogi szerződéseken vagy egyezségeken alapulnak. 21. Állami adót szállitó községi elöljárókat szállitó állatok. 22. A sorshúzás, ujoncállitás vagy ellenőrzési szemle céljából utazó községi elöljárókat szállitó állatok. 23. A cs. és kir. szab. Dunagőzhajózási, valamint a Magyar folyam- és tengerhajózási társaság tiszt­viselőinek az állomáshoz közlekedő és saját maguk által használt állatai. 24. A Tisza és Körös külső és belső árterére és védgátjaira védelmi célból közlekedő állatok. Mindazon személyeknek, fogatoknak és álla­toknak, melyek a fenti 5., 6., 8., 9., 10., 11., 12., 15., 19., 20., 21., 23. és 24. pont alattiak szerint vámmentesek, megfelelő hivatalos igazolványnyal kell bírniok. B) A vaspályán fel- vagy onnan leadott, továbbá gőz- és uszályhajókon, közönséges vízi járműveken (fahajókon, csónakokon, tutajokon) érkező s be­hozott s úgy a Tisza folyó partjaira kirakott szál­lítmányokra nézve megállapított vámdíjak fizetése alól mentesek : 1. A kir. uralkodóház minden tagjának és udvar­tartásaiknak szállítmányai. 2. A kir. udvarhoz, annak közvetlen kíséretéhez tartozó szállítmányok. 3. Az idegen hatalmasságok követeinek, kép­viselőinek szállítmányai. 4. A fegyveres erő szükségleteire, valamint hadi és honvédelmi célokra szolgáló összes szállítmányok. Ha a szállítmányok katonai minősége, illetve vámmentes jellege külsőleg felismerhető nem lenne, megfelelő hatósági bizonyitványnyal kell birniok. 5. Az állami javak általában, só, dohány stb. 6. A m. kir. posta, távirda (távbeszélő) összes szállítmányai.­­ 7. Az állami vasutak, állami, törvényhatósági, vasúti állomáshoz vezető, községi közlekedési vagy községi (közdűlő) közutak és azokon levő műtár­gyak építésére és fenntartására, továbbá az árvéde­lem biztosítására, nemkülönben az állami vagy középületek építésére, helyreállítására szükséges anyagok, szállítmányok. 8. A templom, iskola és paplak építésére, helyre­állítására szükséges anyagok, szállítmányok. 9. Közveszély (hófúvás, árvíz, tűz stb.) esetében az elöljáróság által az 1886. évi XXII. t.-c. 136. §-a alapján kirendelt közerő, tűzvész, árvíz vagy háború idején a mentők, menekülők szállítmányai. 10. A vaspályának saját szükségleteire szolgáló szállítmányok. 11. Emberi hullák. 12. Átviteli szállítmányok, vagyis azok, amelyek a vámtárgy érintése nélkül szállíttatnak a vasúti állomásra vagy onnan és illetve a vízi kikötési helyektől a vámtárgy érintése nélkül szállíttat­nak el. 13. Azon lovak és hordállatok, melyek katonai szolgálatra való besorozás vagy az 1873. évi XX. t.-c. értelmében osztályozás végett az állítási helyre és onnan vissza szállíttatnak; továbbá a fegyveres erő élelmezése céljából beszerzett marhák, melyekre nézve a hajtóknak katonai hatóság által kiállított igazolványt kell felmutatniok. 14. A vámtulajdonos által önként vámmente­seknek elfogadott szállítmányok, ideértve mind­azon vámmentességeket is, melyek magánjogi szerződéseken vagy egyezségeken alapulnak. Mindazon szállítmányoknak, melyek a fentebbi pontok szerint vámmentesek, amennyiben azoknak vámmentes jellege különben megállapítható nem volna, megfelelő hatósági igazolványnyal kell bir­niok, melylyel a vámmentességi igény beigazol­­tatik. III. Vámengedélyesnek a vámszedési jog gyakorol­­­hatásával járó felelősségét, kötelességét és feladatát a következőkben határozom meg: 1. A vámengedélyes az 1890. évi I. törvénycikk­ben foglalt határozatok szerint és büntetések terhe alatt semmi oly dologért, amelyekre ,a vámdíjak fentebbi jegyzékében kötelezettséget nem állapí­tottam meg, úgyszintén azok után az állatok és szállítmányok után sem, melyek a fentebbi pont szerint vámmentesek, sem pénzt, sem pénzértéket nem követelhet és nem fogadhat el. 2. Az 1890. évi I. t.-c. értelmében köteles a vám­engedélyes a vámtárgyat állandóan jó karban tar­tani, szükség esetén újból kiépíteni, ellenkező eset­ben ellene az idézett törvény határozatai fognak alkalmaztatni. 3. Minthogy a vámszedést a közforgalom érdeké­ből engedélyezem, feladatává teszem a vámtulaj­donosnak, hogy a vámtárgy fenntartása által ezt az érdeket szolgálja, evégből kötelessége lesz: a) a közforgalom akadálytalan gyakorol­tatása céljából a vámtárgyat mindig kifogástalan jó és forgalomképes állapotban tartani; b) a közbiztonság szempontjából mindenkor a szükséges intézkedéseket megtenni. 4. A befolyó jövedelem másra, mint a vámtárgy fenntartására és helyreállítására vagy esetleges újból való kiépítésének költségeire nem fordítható s ezért a vámbevételekről és kiadásokról zár­számadás vezetendő s minden év végével törvény­szerű elbirálás végett a vármegye közönségéhez beterjesztendő, fenntartatván úgy ennek, valamint az 1890. évi I. t.-c. 102. §-ában felsorolt hatósá­goknak azon joga, hogy ez irányban ellenőrzést gyakoroljanak és szükség esetén törvényszabta módon a vámdíjak újból való megállapítása, illetve leszállítása iránt a szükséges lépéseket megtegyék. 5. A forgalmi adatoknak jövőre való tekintettel szükséges megállapítása, úgyszintén a vámbevé­telek pontos megállapithatása és az 1890. évi I. t.-c. 102. §-a értelmében arra hivatott hatóságok által gyakorlandó ellenőrzés biztosithatása szem­pontjából vámtulajdonos, illetve bérlő köteles lesz a vámsorompóknál gyakorolt vámszedésnél a vámbevételek terhére kiadásként elszámolható költ­ségen az egyes vámdíjtételeknek megfelelő és két egyenlő részszelvényből álló tárcákat tartalmazó összefűzött és a járási főszolgabíró hivatalos pecsétjével ellátott jegyfüzeteket beszerezni és Budapesti Közlöny 1912. junius 1.

Next