Budapesti Közlöny, 1912. július (46. évfolyam, 146-171. szám)

1912-07-02 / 146. szám

a­ sági segéddé, Hallwachs Róbert udvari és minis­­teri irodatisztet udvari és ministeri irodai fő­tisztté, Bodó Frigyes írnokot udvari és ministeri irodatisztté és Hihorcovic Károly irodai gyakor­nokot írnokká nevezte ki. A bosznia-hercegovinái tartományi főnök kinevezte Stanislaus Seha erdőgondnokot fő­erdésszé a IX-dik díjosztályba. A m. kir. földmivelésügyi minister Fálfy László okleveles gyógyszerész, budapesti lakost a X. fizetési osztályba ideiglenes minőségű m. kir ménesintézeti gyógyszerészszé nevezte ki. A belügyministérium vezetésével megbízott magyar kir. ministerelnök Jeney József őrmester, igazolványos altisztet, Becz Sándor, Kreisz Mi­hály, Matis Gábor és Neuberger János belügy­­ministeri napibéres szolgákat a belügyministe­­riumhoz hivatalszolgákká nevezte ki. A debreczeni kir. törvényszék dr. Gajzágó László debreczeni lakost a debreczeni kir. tör­vényszék mellé állandó német, francia és olasz tolmácscsá nevezte ki, dr. Tijlak­i Hugót pedig kizárólag a német nyelv tolmácsává nevezte ki. Silberstein Lipót budapesti születésű ugyanottani lakos családi nevének »Ötvös«-re kért átváltoztatása az 1912. évi 79.450. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Salamon Ferenc laki születésű debreceni lakos családi nevének »Szabó«-ra kért átváltoztatása az 1912. évi 85.178. számú bel­ügyministeri rendelettel megengedtetett. Kvasztik Sándor vágsellyei születésű illavai lakos családi nevének »Horváth«-ra kért átvál­toztatása az 1912. évi 87.524. számú belügy­miniszeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Kronovits Emil miskolczi illető­ségű ugyanottani lakos családi nevének »Kor­­mos”-ra kért átváltoztatása az 1912. évi 88.395. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Klein Sámuel nagyhalászi illető­ségű budapesti lakos családi nevének »Molnár«-ra kért átváltoztatása az 1912. évi 90.170. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. B­a­r­b­u­r­a Károly nyírbátori illetőségű buda­pesti lakos, valamint Gyula és László nevű kis­korú gyermekei családi nevének »Buzdi«-ra­ kért átváltoztatása az 1912. évi 90.337. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Sonnenfeld József budapesti illető­ségű ugyanottani lakos családi nevének »Kepes«-re kért átváltoztatása az 1912. évi 90.391. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Herz E­mil brassói illetőségű pándor­­falvi lakos családi nevének »Benkö«-re kért át­változtatása az 1912. évi 90.393. számú belügy­ministeri rendelettel megengedtetett. Heller Imre (Salamon) békésszentandrási illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Horvát«-ra kért átváltoztatása az 1912. évi 90.662. számú belügyministeri rendelettel meg­engedtetett. S­t­r­o­n­­­a György temesvári illetőségű ugyan­ottani lakos, valamint Emília és Győző nevű kiskorú gyermekei családi nevének »Murányi«-ra kért átváltoztatása az 1912. évi 90.697. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. P­a­s­k­u­s­z Emil szeredi illetőségű nyitrai lakos családi nevének »Pásztor«-ra kért átvál­toztatása az 1912. évi 91.547. számú belügy­ministeri rendelettel megengedtetett. P­o­lj­á­k Géza alsólendvai születésű budapesti lakos családi nevének »Pál«-ra kért átváltozta­tása az 1912. évi 93.410. számú belügyminis­teri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Gelb Róza budapesti illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Gál«-ra kért átváltoztatása az 1912. évi 93 751. számú bel­ügyminiszeri rendelettel megengedtetett. W­e­i­s­z Ármin krivaházai születésű budapesti lakos családi nevének »Szántó«-ra kért átvál­toztatása az 1912. évi 93.804. számú belügy­ministeri rendelettel megengedtetett. P­a­v­u­k­­Mihály füzesmezői születésű bereg­­szilvási lakos, valamint kiskorú gyermekei: Pavuk Katalin, Jenő, Gyula családi nevének »Peres«-re kért átváltoztatása az 1912. évi 95.240. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Acker Viktor ruszkatői illetőségű ugyan­ottani lakos családi nevének »Ambrus«-ra kért átváltoztatása az 1912. évi 95.299. számú bel­ügyministeri rendelettel megengedtetett. Dr. Schwarcz Jenő budapesti illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Szili«-re kért átváltoztatása az 1912. évi 96.923. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Lichtblau Albert a pécsi illetőségű buda­pesti lakos családi nevének »László«-ra kért át­változtatása az 1912. évi 97.094. számú belügy­ministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Rosengarten Laura dévai szüle­tésű budapesti lakos családi nevének »Erdélyi«-re kért átváltoztatása az 1912. évi 97.170. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Grünbaum Móric budapesti illetőségű ugyanottani lakos, valamint Hugó nevű kiskorú gyermeke családi nevének »Gábor«-ra kért átvál­toztatása az 1912. évi 98.398. számú belügy­ministeri rendelettel megengedtetett. Spitzer József kassai illetőségű ugyanottani lakos, valamint Aranka nevű gyermeke családi nevének »Szilágyi«-ra, kért átváltoztatása az 1912. évi 99.319. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. W­e­i­s­z Béla, kiskorú Weisz Géza és Ödön karánsebesi illetőségű budapesti lakosok családi nevének »Vince« névre kért átváltoztatása az 1912. évi 100.521. számú belügyministeri ren­delettel megengedtetett. G­o­l­d­s­t­e­i­n Alfréd előpataki illetőségű budapesti lakos családi nevének »Székely«-re kért átváltoztatása az 1912. évi 101.286. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett, 3.834/M. E. I. szám. Rendelet. A m. kir. ministeriumnak 1912. évi junius 28-án 3.8341 M. E. I. sz. a. kelt rendelete a magyar szent korona országainak területén ér­vényes vasúti üzletszabályzathoz tartozó C) mellék­let módosítása és kiegészítése tárgyában. Az 1909. évi november 11-én 5­592­ M. E. I. sz. a. kibocsátott vasúti üzletszabályzathoz tar­tozó C) melléklet (Magyarországi Rendeletek Tára 1909. évfolyam 148. f. szám) következőleg módosittatik, illetőleg egészittetik ki: 1. Az L a) fejezet D. (3.) bekezdés f) pontja következő szövegezést nyeri: f) A kocsikra »Könnyen robbanó. 2. Csoport:A kéknyomatú megjelölést tartalmazó bárcát kell ragasztani. Budapesti Közlöny 1912. július 2. 2. Az I. d) fejezet G) pontjához, mint (4.) be­kezdés felvétetik: (4 ) Oxygén 0,3 atmosphaera nyomásig sűrítve, gummi, telitett szövet, vagy hasonló anyagból készült zsákokban korlátozás nélkül fogadtatik el fuvarozásra. 3. A VI. fejezet 3. száma alatt a »sajtolt faggyú« törlendő. 4. A VI. fejezet A) (2.) bekezdése alatt a b) pont következő szövegezést nyeri: b) A 3., 7. és 9. szám alatti anyagoknál külön csomagolásra nincs szükség, mindazonáltal, ha csomagolatlanul adatnak fel, tömör kocsiponyvá­val teljesen befedve kell lenniük. Az alommal vegyes istálló trágyánál (7. szám) vékony homok, vagy földréteggel való befedés is elégséges, ha az alommal vegyes istállótrágya nedves, úgy mindenféle befedése mellőzhető. A külön erre a célra berendezett, a porlódást megakadályozó kocsiban szállított házi szemétnél (9. szám) a leponyvázás nem szükséges. 5. A VI. fejezet A) (2) bekezdés f) pontja következő szövegezést nyert: • f) A 8. szám alatti anyagokat biztosan elzárt erős tömör tartályokba kell csomagolni. A száraz kutyaganajnak és a száraz galambtrágyának erős tömör zsákokba is szabad csomagolva lennie. 6. A VI. fejezet B) (2.) bekezdésének végére felveendő: Az A) (2.) bekezdés f) pontjának­­utolsó mondatában foglalt szabályok szerint csomagolt száraz kutyaganat szállításához fedett vagy jól záró befedéssel ellátott nyitott kocsit kell hasz­nálni. A cs. kir. osztrák vasúti miniszer, akivel ez­iránt megállapodás létesült, a birodalmi tanács­ban képviselt országok és tartományok részére egyidejűleg hasonló értelemben rendelkezett. Az alommal vegyes istállótrágya vasúti szállí­tása tárgyában 1911. évi junius 12-én 36.046/III. kereskedelemügyi miniszeri szám alatt, továbbá a vasúti üzletszabályzathoz tartozó C) melléklet I. a) fejezet D) (3.) f) pontjának módosítása iránt 1911. évi november 20-án 78.124/III. kereskedelemügyi ministeri szám alatt kiadott rendeletek jelen rendelet életbelép­tétetésének idejével egyidejűleg érvényen kívül helyeztetnek. Jelen rendelet az 1912. évi julius 10-én lép hatályba. Budapest, 1912. évi junius 28-án. Lukács László s. k., m. kir. ministerelnök. Beöthy László s. k., kereskedelemügyi m. kir. minister. 58.670/1912. sz. Hirdetmény. (Nyugtatványi bélyegilleték készpénzben való lerovásának engedélyezése.) A bélyeg és illetékek iránti törvények és sza­bályok hivatalos összeállítása 58. §-ának a) pontja alapján a »Szlavóniai agrár takarékpénztár rész­vénytársaság« eszéki cég engedélyt nyert arra, hogy a jelen rendelet kiadása után keletkezett közönséges jelzálogkölcsönök törlesztési részle­teinek és kamatainak felvételéről kiállított nyug­­tatványok után járó II. fokozatú illetéket, a vonatkozó naplókivonatok beterjesztése mellett, minden hó 1-ét követő 14 napon belül készpénz­ben fizethesse le. Budapest, 1912. évi junius 8-án. A m. kir. pénzügyministerium. A kereskedelemügyi m. kir. minister rendelete az 1874. évi Vili. törvénycikk alapján felállított hordó­­hitelesitő hivatalok további működése tárgyában 1909. évi január 7-én 1.054. szám alatt kiadott rendelet hatályának ujabbi meghosszabbítása iránt. Miután a magyarországi törvényhatóságok, városok és községek egy nagy részének az 1874. évi VIII. törvénycikk alapján felállított hordó­­hitelesitő hivatalaik hordójelző hivatalokká leendő átalakítása iránt az 1907. évi V. törvénycikk 39. §-a alapján hozott határozatai ezidőszerint még végrehajtva nincsenek, sőt ezek egy jelentés

Next