Budapesti Közlöny, 1912. szeptember (46. évfolyam, 197-221. szám)

1912-09-01 / 197. szám

mester, Morvai János, Szajid­ Pál és Tillmann József csővezeték részére, a bátaszéki önkéntes tűzoltóság kebeléből Bajomi Vilmos alparancs­­nok, Halersberger Péter tb. alparancsnok és Martina János gépmester részére adományozta. A m. kir. pénzügyminister Szamosi Lajos sepsiszentgyörgyi lakost ideiglenes minőségű segélydíjas pénzügyi számgyakornokká a debre­­czeni m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez kinevezte. A szegedi­ kir. ítélőtábla elnöke Lakos István ügyvédjelölt, szentesi lakost a vezetése alatt álló kir. ítélőtábla kerületébe díjas joggyakornokká nevezte ki. Srózenberg Lajos budapesti illetőségű ugyan­ottani lakos, valamint József és Szeréna nevű kiskorú gyermekei családi nevének »Szilágyi”-ra kért átváltoztatása az 1912. évi 122.438. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. A m. kir. belügyminister 1912. évi 136.000. számú körrendelete a sajtótermékeknek házaló vagy utcai terjesztése tárgyában. Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének, Budapesti államrendőrség főkapitányának. A sajtótermékek és ezek között elsősorban a hírlapok és folyóiratoknak házaló, illetőleg utcai terjesztése az ország egész területén oly mérve­ket öltött, hogy e kérdés szabályozása — egyrészt, mert az érvényben levő rendelkezések több minis­­teri rendeletben elszórtan találhatók fel, másrészt pedig mivel a hatóságok és érdekeltek az erre vonatkozó rendelkezések részbeni módosítását foly­ton sürgetik — tovább nem volt elodázható. A jelenleg hatályban levő rendeletek szerint ugyanis csak a tanköteles gyermekek vannak el­tiltva a sajtótermékek házaló, vagy utcai terjesz­tésétől és még az ismétlő iskolába járó (12—15 éves) gyermekek is foglalkozhatnak újságárulással. Ennek a következménye, hogy az újságárulás mindjobban elvonja a serdülő fiatalságot az iskolai tanulmányoktól és a komoly ipari munkától, a serdülő korban levő gyermekek mindinkább na­gyobb számban foglalkoznak utcai hirlapárusítás­­sal, a­mely címen egész napokat, sőt éjjeleket töltve az utcákon, csavargáshoz, renyheséghez szoknak és jelentékeny százalékuk az utcán való állandó tartózkodás hatása alatt közbiztonsági szempontból is veszélyes elemmé válik, a­mit a fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények sta­tisztikája elszomorítóan igazol. A sajtótermékek házaló vagy utcai terjesztésé­nek engedélyezésénél az eddigi gyakorlatot lénye­gében fenntartom és csak az utcai újságárulással való foglalkozás feltételeit és az újságárulás utcai rendjét kívánom szabályozni, midőn a jövőben az újságárusítást rendőri engedélytől teszem függővé és ezen foglalkozást űző kiskorú egyének korhatá­rát 18 évben állapítom meg. Az eddigi gyakorlatnak fő hibája az volt, hogy a rendőrség, illetőleg a közbiztonsági közegek a ki­fogás alá eső újságárusítókkal szemben megfelelő­­leg nem járhattak el, mert azokat maguk az egyes kiadóhivatalok alkalmazták és velük szemben a rendőri hatóságnak más szerepe nem volt, mint­hogy »a kiadóhivatal által az elárusítással meg­bízott egyének neveinek bejelentését tudomásul vegye.« Ennek tulajdonítható, hogy az ujságeláru­­sítók között elemi iskolába járó tanulók, valamint undort keltő betegségben szenvedők is találhatók — utóbbiak az ujságárusítás leple és­­ürügye alatt gyakran koldulva és a közönséget adakozásra és minél nagyobb szánakozásra igyekezve bírni. Ezen felsorolt okok tették indokolttá, hogy jövőben csak személyes jelentkezés mellett kiállí­tandó igazolvány alapján engedtessék meg a há­zaló vagy utcai újságárusítás és annak rendje a szerzett tapasztalatok és általános panaszok figye­lembevételével elő legyen írva. Hogy e rendőri szabályoknak érvény legyen szerezhető, intézkednem kellett az iránt is, hogy a sajtótermékek házaló vagy utcai terjesztése körül észlelt szabálytalanságok és visszaélések meghatá­rozott eseteiben az illetékes hatóságok úgy az engedélyt, mint az árusítók igazolványát vissza­vonhassák, valamint, hogy a rendőri tilalmak megszegőivel szemben rendőri büntető után el­járhassanak. A sajtótermékeknek házaló vagy utcai terjesz­tése tárgyában kiadott rendeletet mellékelve cím­nek tudomásvétel és miheztartás végett oly fel­hívással küldöm meg, hogy a rendeletnek kellő közhírré tételéről gondoskodjék és egyúttal uta­sítsa az illető közigazgatási hatóságokat és köze­geket, hogy a rendeletben foglaltak végrehajtása érdekében szükséges intézkedéseket saját hatás­körükben szintén tegyék meg, — elvárva, hogy úgy címed, mint a hatóságok az ellenőrzés körüli kötelességüknek mindenben meg fognak felelni. Budapest, 1912. évi augusztus hó 26-án. Lukács László s. k., m. kir. belügyminister. Melléklet a 136 000/912. B. M. számú körrendelet­hez. 136.000/912. B. M. sz. rendelet. A sajtó­termékeknek házaló vagy utcai terjesztése tár­gyában. •1. §. Sajtótermék házalás, vagy utcán és nyílt tere­ken való árusítás vagy ingyen osztogatás útján csak akkor terjeszthető, ha arra az illetékes ható­ság engedélyt adott. 2­ §. Sajtótermék alatt ebben a rendeletben minden nyomtatványt, iratot és képes ábrázolatot kell érteni. (1878. V. t.-c. 63. §.) A szokásos meghivókra, valamint egyszerű üzleti hirdetésekre ez a rendelet nem terjed ki. 3. §. A sajtóterméknek házalás utján vagy utcán és nyilvános tereken való terjesztésére (árusítására vagy ingyen osztogatására) az engedélyt belföldi sajtótermékre nézve az illető törvényhatóság első tisztviselője, külföldi sajtótermékre a belü­gy­­minister adja meg. Hírlapok és folyóiratok kivételével a belügy­­miniszer adja meg az engedélyt a belföldi sajtó­terméknek házalás útján vagy utcán és nyílt tereken való terjesztésére is, ha az engedélyt több törvényhatóság vagy az ország egész terü­letére kérik. 4­ §• Hírlap és folyóirat házalás útján vagy utcán és nyílt tereken való terjesztésére az engedély leg­feljebb 3 hónapra, más sajtótermékek hasonló terjesztésére legfeljebb egy évre adható meg. Az engedélyt idejének leteltével kérelemre újból meg lehet adni. A megadott engedélyt a törvényhatóság első tisztviselője a törvényhatóság hivatalos lapjá­ban, ilyennek hiányában valamely helyi lapban, a belügyminiszer pedig az általa megadott engedélyt a Belügyi Közlönyben közhírré teszi. 5­ §. Az engedély kérésekor köteles a kérvényező azt a sajtóterméket, amelyet a házalás útján vagy utcán és nyílt tereken terjeszteni kíván, előzetesen bemutatni. A hírlapok és folyóiratok minden egyes példány­számát a kiadó az utcai árusítás megkezdése előtt a törvényhatóság első tisztviselőjének, ha pedig a sajtótermék nem a törvényhatóság székhelyén jelenik meg vagy nem ott terjesztetik, a helyi ható­ságnak bemutatni köteles. Házaló vagy­ utcai terjesztésre szánt minden sajtótermék első (külső) lapján az illető példány árának szembetűnő módon és nyomtatásban fel kell tüntetve lennie. 6. §. Nem engedélyezhető az olyan sajtótermék ter­jesztése, amely a közönség megtévesztése céljából a sajtótermék külsején vagy belső oldalain olyan feltűnő címeket tartalmaz, amelyek nyilvánvaló valótlanságok, vagy a közlemény tartalmát nem fedik. Ha az első bekezdésben foglalt eset már árusí­tási engedélyt nyert sajtótermékben fordult elő, az engedélyező hatóság írásban figyelmezteti a sajtótermék kiadóját, hogy ismétlődés esetén a házaló és utcai terjesztésre vonatkozó engedélyt vissza fogja vonni. 7. §: Nem adható engedély­ oly sajtótermék házalás útján vagy utcán és nyilvános tereken való ter­jesztésére, amelynek címe és alakja egy más ismert és elterjedt sajtótermékhez annyira hasonló, hogy ez által a közönség megtévesztése lehetséges. 8. §. Ha hírlap vagy folyóirat bemutatott száma a 6. vagy 7. §. rendelkezéseibe ütközik, vagy olyan közleményt tartalmaz, amely izgat, a közrendet veszélyezteti, a szemérmet, a közerkölcsiséget sérti, vagy a családi élet belső ügyeit sértő módon tár­gyalja, vagy valamely hitfelekezet elleni gyűlölet felkeltésére irányul, az engedélyező, illetőleg helyi hatóság az illető sajtótermék (hírlapszám) terjesz­tését megtilthatja. A helyi hatóság erről haladék­talanul jelentést tesz a törvényhatóság első tiszt­viselőjéhez, aki a tilalmat hatályon kívül helyezheti. A törvényhatóság első tisztviselője, ha a ki­fogást alaposnak találja, az illető sajtóterméknek házalás útján vagy utcán és nyílt tereken­­való terjesztését megakadályozza és ha erre alapos ok forog fenn, a hírlap vagy folyóirat házaló és utcai árusítására vonatkozó engedélyt — a 6. §. esetei­ben a figyelmeztetés előrebocsátása után — saját területére visszavonja s ezt az összes iratokkal felszerelve a belügyminiszernek bejelenti. Ha a belügyminiszer az iratokból azt látja, hogy a hírlap és folyóirat tényleg alapos kifogás alá esik és állandóan az első bekezdésben említett tartalommal jelenik meg, úgy a kifogás alá eső hírlap vagy folyóirat terjesztését az ország egész területére megtilthatja. Ebben az esetben a tör­vényhatóság első tisztviselője az illető sajtótermék házaló vagy utcai terjesztésére az engedélyt csak akkor adhatja meg, ha a belügyminiszer ezt a tilalmat visszavonta. Az engedély visszavonását közhírré kell tenni (4. §. 2. bekezdése). 9. §. Hírlapnak és folyóiratnak házalás útján vagy utcán és nyílt tereken való terjesztésével csak az foglalkozhatik, akinek az illetékes rendőrhatóság (főszolgabíró, városi rendőrkapitány, a székesfővá­rosi m. kir. államrendőrség főkapitánya) »Ujság­elárusitói igazolványát állított rá. Az »Ujságelárusitói igazolványát a rendőrható­ság a kérelmező személyes jelentkezésére állítja ki s annak tartalmaznia kell: az igazolvány nyil­vántartási számát, annak a területnek a megjelö­lését, amelyen árusíthat, az elárusító nevét, korát és lakását. A budapesti m. kir. államrendőrség hatáskörének területén és a 10.000 lakosnál többet számláló városokban és nagyközségekben az »Ujságeláru­sítói igazolvány» hátlapjára rá kell erősíteni az elárusítónak a rendőrhatóság hivatalos pecsétjé­vel ellátott arcképét is. 10. §. Az ujságelárusitót a székesfővárosi m. kir. állam­­rendőrség főkapitánya karszalaggal is elátja, me­lyen az elárusítói igazolvány nyilvántartási szá­mát kell feltüntetni és melynek viselése az ujság­­elárusitóra kötelező. Oly városokban és nagyközségekben, ahol ez az ellenőrzés hatályossága szempontjából kívána­tosnak mutatkozik, a rendőrhatóság kötelezővé teheti a karszalag viselését. 11. §. Ujságelárusítói igazolványt csak az nyerhet, aki 18-ik életévét betöltötte. 12. §. Nem nyerhet újságelárusítói igazolványt: 1. aki undort keltő vagy ragályos betegségben szenved; 2. aki rendőri felügyelet alatt áll; 3. aki emberélet, testi épség, szemérem vagy vagyon ellen irányuló büntetendő cselekmény miatt legalább 6 hónapi szabadságvesztés bünte­tésre ítéltetett el vagy a­ki csavargás, koldulás

Next