Budapesti Közlöny, 1913. január (47. évfolyam, 1-25. szám)
1913-01-01 / 1. szám
Budapest, 1913. Szerda, január 11. szám. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Előfizetési árak: a »Hivatalos Értesítő« és az »Országgyűlési Értesítő« című mellékletekkel együtt, naponkint postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva • Egész évre 40 korona Félévre..................................... 20 * Negyedévre............................... 10 * Egy teljes lap ára 60 fillér. Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Kiadóhivatal: VII., Rákóczi-út 54., Athenaeum-épület. Előfizetéseket elfogad és lappéldányokat árusít az EGGENBERGER-féle könyvkereskedés IV., Kecskeméti utca 3. sz. Hivatalos hirdetések: A »Hivatalos Értesitő«-be iktatandó hirdetések díja előlegesen küldendő be, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 2 K, 100- 200 szóig 4 K, 200-300 szóig 6 K és így tovább. — Ezenfelül beküldendő az esedékes nyugtatványbélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára, egyenkint 60 fillérjével. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos nonpareille-sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 40 fill., kétszer beiktatva egyenkint 36 fill., s háromszor vagy többször beiktatva 30 fill. szájponkint külön-külön. Nyilvános hatóságok és közintézetek számára 50% engedmény. HIVATALOS RÉSZ. 1912. évi LXIII. TÖRVÉNYCIKK a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről.Szentesítést nyert 1912. évi december hó 21-én. — Kihirdettetett az »Országos Törvénytár «-ban 1912. évi december hó 31-én.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, CSEHORSZÁG KIRÁLYA STB. ÉS MAGYARORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYA. Kedvelt Magyarországunk és társországai hű Főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvénycikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: 4 §• Az ezen a törvényen alapuló közigazgatási feladatok végrehajtására a ministerium kormánybiztosokat nevezhet ki, akik csak magyar honos polgári egyének lehetnek. A kormánybiztosok a ministeriumnak alárendelvék, működésük megkezdése előtt a miniszerelnök kezébe esküt tesznek. Hivatásuk az is, hogy szükség esetén a közrend és a közbiztonság fenntartásáról gondoskodjanak és hogy azokat a rendes közigazgatási intézkedéseket is megtegyék, amelyek a hadviselés sikere érdekében szükségesek. A kormánybiztosok az illető katonai parancsnokok szándékaival összhangban kötelesek eljárni. Az állandó székhelylyel kinevezett kormánybiztosok hatásköre egy vagy több törvényhatóság (megye, város) területére terjedhet ki. Annak a kormánybiztosnak a hatásköre pedig, aki a magyar szent korona országai területén vezénylő valamelyik katonai parancsnok mellé, ennek közvetlen támogatására van kinevezve, felölelheti az illető parancsnok egész parancsnoklási területét. A kormánybiztosok ebben a kivételes hatáskörükben a megyei, városi és községi alkalmazottakkal és közegekkel, valamint a csendőrség, az államrendőrség, a határrendőrség és a pénzügyőrség alkalmazottaival és közegeivel, valamint az állami erdészet személyzetével közvetlenül rendelkezhetnek és hozzájuk közvetlenül intézhetnek rendeleteket. A csendőrség, államrendőrség és határrendőrség alkalmazottai és közegei a belügyminiszernek, a pénzügyőrség alkalmazottai és közegei a pénzügyminiszernek, végül az állami erdészet személyzete a földmivelésügyi miniszernek engedélyével oly területen és oly szolgálatra is igénybe vehetők, amely rendes működési körükön kívül esik. Az előbbi bekezdésben felsorolt alkalmazottakés közegek a kormánybiztosnak e törvény alapján tett rendelkezéseit haladék nélkül és feltétlenül kötelesek végrehajtani és e miatt fölöttes hatóságaik részéről felelősségre nem vonhatók. A késlekedő vagy nem engedelmeskedő alkalmazottakat és közegeket a kormánybiztos hivataluktól vagy állásuktól fegyelmi eljárás nélkül felfüggesztheti és másokkal helyettesítheti. A felfüggesztett alkalmazott vagy közeg ellen a törvényszerű fegyelmi eljárást hivatalból folyamatba kell tenni. A fegyelmi hatóság ítélete azonban a felfüggesztés hatályát nem érinti. Azt az alkalmazottat, akit a kormánybiztos a rábízandó feladat teljesítésére nem tart megfelelőnek, rendelkezési állapotba helyezheti és mással helyettesítheti. A felfüggesztés, a rendelkezési állapotba helyezésés a helyettesítés tartama legfeljebb az e törvény alapján igénybevett kivételes hatalom megszűnéséig terjedhet. A kormánybiztosnak e törvény alapján tett rendelkezései ellen tizenöt nap alatt, birtokon kívül felebbezésnek van helye az illetékes miniszerhez, aki a kérdésben végérvényesen határoz. Horvát-Szlavonországok területén ez országok önkormányzatának körébe tartozó ügyekben a kormánybiztosi jogkör betöltése iránt a bán intézkedik. 5. §: A ministérium felhatalmazhatja a belügyminiszert, hogy városok területén a csendőrség igénybevételét elrendelhesse. A ministérium elrendelheti, hogy az önkormányzati testületek szabályrendeleteinek rendőri természetű rendelkezései ideiglenesen hatályon kívül helyeztessenek és helyükbe a belügyminiszernek, illetőleg a kormánybiztosnak a rendelkezései lépjenek. A belügyminiszer a törvényhatósági bizottságnak vagy a községi (rendezett tanácsú városi) képviselőtestületnek minden oly határozatát, amely a hadviselés érdekének sérelmével jár, vagy a közrend és a közbiztonság fenntartását veszélyezteti, hivatalból megsemmisítheti s amennyiben a fenti szempontból intézkedésre szükség van, ezt saját hatáskörében megteheti. Az e törvény alapján tett rendelkezések és intézkedések ellen nincs helye felírásnak a kormányhoz, sem pedig panasznak a közigazgatási bírósághoz. 6. §. A ministerium az útlevélkiállítás jogát az állam egész területén vagy egy részén az 1903 : VI. t.-c. 6. §-ában megállapított hatóságok hatásköréből kiveheti és a belügyministernek, Horvát-Szlavonországokban a bánnak a hatáskörébe utalhatja. A ministerium megfelelően kiterjesztheti az 1903 :V. t.-c. 2., 8., 11., 12., 1 4. és 15. §-ainak rendelkezéseit azokra a magyar állampolgárokra is, akik oly városban, nagy- vagy kisközségben, vagy ezekhez közigazgatásilag csatolt oly lakott helyen szállnak meg, amely nem állandó lakhelyük. Kiterjeszthetők ezek a rendelkezések azokra a községbeliekre is, akik az e §. alapján kiadandó rendelet hatálya előtt, de három hónapnál nem régebben szálltak meg. Az előbbi két bekezdés rendelkezései az 1903 : V. t.-c. 10. §-ára is állnak, amelyet akként kell alkalmazni, hogy az az egyén, akinek illetőségi községe nem fekszik az illető törvényhatóság területén, ennek egész területéről kitiltható, ha ott tartózkodása az állam érdekeire vagy a közrendre és a közbiztonságra aggályos. Ha ez az aggályosság olyan egyénre nézve forog fenn, akinek illetőségi községe ugyanabban a törvényhatóságban van, őt arra lehet kötelezni, hogy illetőségi községét az e §. alapján kiadott rendelet hatálya alatt hatósági engedély nélkül el ne hagyja. A ministérium felhatalmazást adhat annak elrendelésére, hogy a hadifelszerelést felvett, illetőleg hadiállapotba helyezett erődített helyekről a lakosságnak az a része, melynek jelenléte a hadviselés szempontjából hátrányos, eltávolítható legyen. Aki az e §. alapján kiadott rendelkezéseket megszegi, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. I. FEJEZET. Kivételes hatalom. Háború idején, sőt ha szükséges, már a háború fenyegető veszélyének okából elrendelt katonai előkészületek esetében is, a ministérium, valamennyi tagjának felelőssége mellett, az ebben a törvényben meghatározott kivételes hatalmat a szükség mértékéhez képest igénybe veheti. A kivételes hatalom a háború befejezésével megszűnik. Ugyanakkor hatályon kívül kell helyezni a kivételes hatalom alapján tett intézkedéseket, ha hatályukat a ministérium már előbb nem szüntette meg. Ha a háború a kivételes hatalom alapján tett első intézkedéstől számított négy hónapon belül nem tört ki, a kivételes hatalom alapján tett intézkedéseket hatályon kívül kell helyezni, hacsak fenntartásukhoz az országgyűlés hozzá nem járul. A hozzájárulás kérdésében az országgyűlés mindkét háza vita nélkül határoz, ha a kormány, hivatkozással az államérdekre, a vita mellőzését kívánja. Ha a háború fenyegető veszélye megszűnt, a kivételes hatalom alapján tett intézkedéseket a katonai előkészületek megszűnésével hatályon kívül kell helyezni. 2 §. A kivételes hatalomból folyó intézkedések körét, hatályuk területét és hatályba lépésük időpontját a ministérium állapítja meg. Erre vonatkozó rendeleteit köteles a ministérium az állam hivatalos lapjában közzétenni és minden községben, amelyre a tett intézkedések hatálya kiterjed, az ott szokásos módon kihirdetni. Ugyanígy kell eljárnia, ha intézkedéseit kiterjeszti, korlátolja vagy hatályukat megszünteti. A kivételes hatalom igénybevételét, valamint azt, hogy a kivételes hatalomból folyó intézkedések mely területre terjednek ki, az országgyűlésnek a legközelebbi ülésben be kell jelenteni. 3. §. Az e törvény alapján tett kivételes intézkedések hatályának megszűnésével a már folyamatban levő ügyekre nézve is azonnal a rendes törvényes állapot áll helyre. A lap mai számához van mellékelve az „Országgyűlési Értesítő* a képviselőház 1912. évi december 31-iki 432-dik üléséről