Budapesti Közlöny, 1913. január (47. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-01 / 1. szám

Budapest, 1913. Szerda, január 1­1. szám. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Előfizetési árak: a »Hivatalos Értesítő« és az »Országgyűlési Értesítő« című mellékletekkel együtt, naponkint postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva • Egész évre 40 korona Félévre..................................... 20 * Negyedévre............................... 10 * Egy teljes lap ára 60 fillér. Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Kiadóhivatal: VII., Rákóczi-út 54., Athenaeum-épület. Előfizetéseket elfogad és lappéldányokat árusít az EGGENBERGER-féle könyv­­kereskedés IV., Kecskeméti­ utca 3. sz. Hivatalos hirdetések: A »Hivatalos Értesitő«-be iktatandó hir­detések díja előlegesen küldendő be, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 2 K, 100- 200 szóig 4 K, 200-300 szóig 6 K és így tovább. — Ezenfelül beküldendő az esedékes nyugtatványbélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára, egyenkint 60 fillérjével. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos nonpareille-sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 40 fill., kétszer beiktatva egyenkint 36 fill., s háromszor vagy többször beiktatva 30 fill. szájponkint külön-külön. Nyilvános ható­ságok és közintézetek számára 50% engedmény. HIVATALOS RÉSZ. 1912. évi LXIII. TÖRVÉNYCIKK a háború esetére szóló kivételes intézkedé­sekről.­­Szentesítést nyert 1912. évi december hó 21-én. — Kihirdettetett az »Országos Törvénytár «-ban 1912. évi december hó 31-én.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, CSEHORSZÁG KIRÁLYA STB. ÉS MAGYARORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYA. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű Főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvénycikket ter­jesztették szentesítés végett Felségünk elé: 4­ §• Az ezen a törvényen alapuló közigazgatási fel­adatok végrehajtására a ministerium kormány­biztosokat nevezhet ki, akik csak magyar honos polgári egyének lehetnek. A kormánybiztosok a ministeriumnak alárendelvék, működésük meg­kezdése előtt a miniszerelnök kezébe esküt tesznek. Hivatásuk az is, hogy szükség esetén a közrend és a közbiztonság fenntartásáról gondoskodjanak és hogy azokat a rendes közigazgatási intézkedése­ket is megtegyék, amelyek a hadviselés sikere érde­kében szükségesek. A kormánybiztosok az illető katonai parancs­nokok szándékaival összhangban kötelesek eljárni. Az állandó székhelylyel kinevezett kormány­­biztosok hatásköre egy vagy több törvényhatóság (megye, város) területére terjedhet ki. Annak a kormánybiztosnak a hatásköre pedig, aki a magyar szent korona országai területén vezénylő valame­lyik katonai parancsnok mellé, ennek közvetlen támogatására van kinevezve, felölelheti az illető parancsnok egész parancsnoklási területét. A kormánybiztosok ebben a kivételes hatáskörük­ben a megyei, városi és községi alkalmazottakkal és közegekkel, valamint a csendőrség, az állam­­rendőrség, a határrendőrség és a pénzügyőrség alkalmazottaival és közegeivel, valamint az állami erdészet személyzetével közvetlenül rendelkezhet­nek és hozzájuk közvetlenül intézhetnek rendelete­ket. A csendőrség, államrendőrség és határrendőr­ség alkalmazottai és közegei a belügyminis­zernek, a pénzügyőrség alkalmazottai és közegei a pénzügy­­miniszernek, végül az állami erdészet személyzete a földmivelésügyi miniszernek engedélyével oly területen és oly szolgálatra is igénybe vehetők, amely rendes működési körükön kívül esik. Az előbbi bekezdésben felsorolt alkalmazottak­­és közegek a kormánybiztosnak e törvény alapján tett rendelkezéseit haladék nélkül és feltétlenül kötele­sek végrehajtani és e miatt fölöttes hatóságaik részéről felelősségre nem vonhatók. A késlekedő vagy nem engedelmeskedő alkalma­zottakat és közegeket a kormánybiztos hivataluk­tól vagy állásuktól fegyelmi eljárás nélkül felfüg­gesztheti és másokkal helyettesítheti. A felfüggesztett alkalmazott vagy közeg ellen a törvényszerű fegyelmi eljárást hivatalból folya­matba kell tenni. A fegyelmi hatóság ítélete azon­ban a felfüggesztés hatályát nem érinti. Azt az alkalmazottat, akit a kormánybiztos a rá­bízandó feladat teljesítésére nem tart megfelelőnek, rendelkezési állapotba helyezheti és mással helyet­tesítheti. A felfüggesztés, a rendelkezési állapotba helyezés­­és a helyettesítés tartama legfeljebb az e törvény alapján igénybevett kivételes hatalom megszűnéséig terjedhet. A kormánybiztosnak e törvény alapján tett ren­delkezései ellen tizenöt nap alatt, birtokon kívül felebbezésnek van helye az illetékes miniszerhez, a­ki a kérdésben végérvényesen határoz. Horvát-Szlavonországok területén ez országok önkormányzatának körébe tartozó ügyekben a kor­mánybiztosi jogkör betöltése iránt a bán intéz­kedik. 5. §: A ministérium felhatalmazhatja a belügyminis­­zert, hogy városok területén a csendőrség igénybe­vételét elrendelhesse. A ministérium elrendelheti, hogy az önkormány­zati testületek szabályrendeleteinek rendőri ter­mészetű rendelkezései ideiglenesen hatályon kívül helyeztessenek és helyükbe a belügyminiszernek, illetőleg a kormánybiztosnak a rendelkezései lép­jenek. A belügyminiszer a törvényhatósági bizottságnak vagy a községi (rendezett tanácsú városi) képviselő­­testületnek minden oly határozatát, amely a had­viselés érdekének sérelmével jár, vagy a közrend és a közbiztonság fenntartását veszélyezteti, hiva­talból megsemmisítheti s amennyiben a fenti szempontból intézkedésre szükség van, ezt saját hatáskörében megteheti. Az e törvény alapján tett rendelkezések és intéz­kedések ellen nincs helye felírásnak a kormányhoz, sem pedig panasznak a közigazgatási bírósághoz. 6. §. A ministerium az útlevélkiállítás jogát az állam egész területén vagy egy részén az 1903 : VI. t.-c. 6. §-ában megállapított hatóságok hatásköréből kiveheti és a belügyministernek, Horvát-Szlavon­­országokban a bánnak a hatáskörébe utalhatja. A ministerium megfelelően kiterjesztheti az 1903 :V. t.-c. 2., 8., 11., 12., 1 4. és 15. §-ainak rendelkezéseit azokra a magyar állampolgárokra is, akik oly városban, nagy- vagy kisközségben, vagy ezekhez közigazgatásilag csatolt oly lakott helyen szállnak meg, amely nem állandó lakhelyük. Kiterjeszthetők ezek a rendelkezések azokra a községbeliekre is, akik az e §. alapján kiadandó rendelet hatálya előtt, de három hónapnál nem régebben szálltak meg. Az előbbi két bekezdés rendelkezései az 1903 : V. t.-c. 10. §-ára is állnak, amelyet akként kell alkal­mazni, hogy az az egyén, akinek illetőségi községe nem fekszik az illető törvényhatóság területén, ennek egész területéről kitiltható, ha ott tartózko­dása az állam érdekeire vagy a közrendre és a köz­biztonságra aggályos. Ha ez az aggályosság olyan egyénre nézve forog fenn, akinek illetőségi községe ugyanabban a tör­vényhatóságban van, őt arra lehet kötelezni, hogy illetőségi községét az e §. alapján kiadott ren­delet hatálya alatt hatósági engedély nélkül el ne hagyja. A ministérium felhatalmazást adhat annak el­rendelésére, hogy a hadifelszerelést felvett, illetőleg hadiállapotba helyezett erődített helyekről a lakos­ságnak az a része, melynek jelenléte a hadviselés szempontjából hátrányos, eltávolítható legyen. Aki az e §. alapján kiadott rendelkezéseket meg­szegi, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbün­tetéssel büntetendő. I. FEJEZET. Kivételes hatalom. Háború idején, sőt ha szükséges, már a háború fenyegető veszélyének okából elrendelt katonai elő­készületek esetében is, a ministérium, valamennyi tagjának felelőssége mellett, az ebben a törvényben meghatározott kivételes hatalmat a szükség mér­tékéhez képest igénybe veheti. A kivételes hatalom a háború befejezésével meg­szűnik. Ugyanakkor hatályon kívül kell helyezni a kivételes hatalom alapján tett intézkedéseket, ha hatályukat a ministérium már előbb nem szün­tette meg. Ha a háború a kivételes hatalom alapján tett első intézkedéstől számított négy hónapon belül nem tört ki, a kivételes hatalom alapján tett intéz­kedéseket hatályon kívül kell helyezni, hacsak fenn­tartásukhoz az országgyűlés hozzá nem járul. A hozzájárulás kérdésében az országgyűlés mind­két háza vita nélkül határoz, ha a kormány, hivat­kozással az államérdekre, a vita mellőzését kívánja. Ha a háború fenyegető veszélye megszűnt, a kivételes hatalom alapján tett intézkedéseket a katonai előkészületek megszűnésével hatályon kí­­vül kell helyezni. 2­ §. A kivételes hatalomból folyó intézkedések körét, hatályuk területét és hatályba lépésük időpontját a ministérium állapítja meg. Erre vonatkozó rendeleteit köteles a ministérium az állam hivatalos lapjában közzétenni és minden községben, amelyre a tett intézkedések hatálya ki­terjed, az ott szokásos módon kihirdetni. Ugyanígy kell eljárnia, ha intézkedéseit kiterjeszti, korlátolja vagy hatályukat megszünteti. A kivételes hatalom igénybevételét, valamint azt, hogy a kivételes hatalomból folyó intézkedések mely területre terjednek ki, az országgyűlésnek a legközelebbi ülésben be kell jelenteni. 3. §. Az e törvény alapján tett kivételes intézkedések hatályának megszűnésével a már folyamatban levő ügyekre nézve is azonnal a rendes törvényes állapot áll helyre. A lap mai számához van mellékelve az „Országgyűlési Értesítő* a képviselőház 1912. évi december 31-iki 432-dik üléséről

Next