Budapesti Közlöny, 1913. január (47. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-01 / 1. szám

2­ 7­ §• A ministérium korlátolhatja, sőt egészen eltilt­hatja oly tárgyak tartását, használatát és forga­lomba hozatalát, amelyek a hadviselés érdekeinek vagy a közrendnek és a közbiztonságnak veszélyez­tetésére használhatók (fegyverek, lőszer, lőpor, rob­bantó anyagok stb.) és az ily tárgyak beszolgálta­tását elrendelheti. Ha az a gyanú merül fel, hogy valaki ily tárgyat jogosulatlanul tart birtokában, ennek megállapítása végett nála személymotozás és házkutatás tartható. A jogosulatlanul birtokolt tárgyakat el kell kobozni. Ahol attól lehet tartani, hogy a fogyasztási cikkek árai a nem tényleges állományú legénységnek na­gyobb számban történő bevonulása következtében aránytalanul és pedig nem indokolt mértékben fel fognak szökni, elrendelheti a ministérium, hogy ott a legszükségesebb élelmezési cikkekért követelhető legmagasabb árakat a közigazgatási hatóság meg­állapítsa. Ha a katonai előkészületek vagy a háború követ­keztében a fogyasztási cikkek árainak nem indokolt mértékben aránytalanul való drágulása a katona­ság elvonulása után, vagy más vidékeken jelent­kezik, a közigazgatási hatóság javaslatára a minis­térium elrendelheti, hogy a legszükségesebb élel­mezési cikkekért követelhető legmagasabb árakat a közigazgatási hatóság arra az időre és ott is meg­állapítsa. Mindkét esetben ezeket a cikkeket az ekként hatóságilag megállapított áraknál drágábban áru­sítani tilos. A hatóságilag megállapított ár ellen a végrehajtási rendeletben megállapítandó módon birtokon kívül felebbezésnek van helye. Aki az első, negyedik és ötödik bekezdés alapján kibocsátott rendelkezéseket megszegi, kihágást kö­vet el és két hónapig terjedhető elzárással, valamint hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bün­tetendő. 8. §. A ministérium, a nemzetközi egyezmények korlá­tai közt, megteheti mindazokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek avégből, hogy a postai, táv­írdai és távbeszélő forgalom és érintkezés a had­viselés érdekeinek megóvása céljából ellenőrzés alá vétessék. Aki az e §-on alapuló ellenőrzés során valamely postaküldemény, távirat vagy távbeszélgetés tar­talmáról tudomást szerez, arra nézve ez a tudomás hivatalos titok és közlése vagy közzététele, amennyi­ben súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, az 1878 : V. t.-c. 479. §-a szerint, Horvát-Szlavon­­országokban pedig az ott fennálló törvényes ren­delkezések szerint büntetendő. 9. §. A ministerium oly törvényhatóság (megye, város) területén, ahol az állam biztonsága szempontjából szükséges : 1. új egyesületeknek vagy fiókegyesületeknek alakítását megtilthatja ; 2. a már meglevő egyesületek vagy fiókegyesü­letek gyűlését ellenőriztetheti, működését korlátol­hatja vagy felfüggesztheti; 3. elrendelheti, hogy a kereskedelmi társaságok, vagy külön törvények alapján létesült oly társu­latok, pénztárak stb., amelyek közigazgatási ható­sági ellenőrzés alatt nem állanak, rendőrhatósági ellenőrzés alá vonassanak, ha az a gyanú merül fel, hogy működésük törvénybe, rendeletbe vagy alapszabályaikba ütközik, avagy államellenes irány­zatot vesz. A gyanú beigazolása esetén gyűléseik betilthatók, vagy feloszlathatók, jogellenes hatá­rozataik végrehajtása pedig megtiltható. Sürgős esetben a kormánybiztos is jogosult a 2. pontban meghatározott intézkedések megtételére. Aki e §­ alapján tett valamely rendelkezést meg­szeg, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbün­tetéssel büntetendő. 10. §. Oly törvényhatóságokban, ahol az állam bizton­sága érdekében szükséges, a ministérium politikai jellegű népgyűlések, felvonulások, körmenetek stb. tartását megtilthatja és — a közigazgatási hatósá­gok gyűléseinek kivételével — egyéb gyűlések tar­tását hatósági engedélytől teheti függővé, tekintet nélkül arra, hogy bejelentésük rendes körülmények közt kötelező-e vagy sem. Sürgős esetben a kormánybiztos is jogosult az előbbi bekezdésben meghatározott intézkedések megtételére. Aki tilalom ellenére vagy engedély nélkül gyű­lést (népgyűlést stb.) összehív, rendez, rendezésénél vagy megtartásánál közreműködik, valamint aki az ily gyűlésben tilalom ellenére vagy az engedély hiányát tudva részt vesz, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 11. §. A ministérium elrendelheti, hogy az időszaki lapoknak és más sajtótermékeknek a sajtóügyi közvádlóhoz benyújtandó sajtórendészeti köteles példányait a szétküldés előtt kell a legközelebbi kir. ügyészségnek, illetőleg rendőrhatóságnak kéz­­besíteni és hogy a szétküldés, amennyiben a kir. ügyészség vagy a rendőrhatóság korábban meg nem engedi, időszaki lapoknál csak a sajtórendészeti köteles példány kézbesítésétől számított három óra múlva, más sajtótermékeknél a kézbesítés napjától számított egy hét múlva veheti kezdetét. Ha az első bekezdés értelmében kijelölt kir. ügyészség vagy rendőrhatóság arról győződik meg, hogy valamely sajtótermékkel oly bűncselekmény követtetnék el, amely a hadviselés érdekeit érinti, a sajtóterméknek szétküldését megtilthatja. Köte­les azonban a kir. ügyészség vagy a rendőrhatóság a tilalommal együtt a tilalom megszegésének a 25. §-ban megállapított következményeit a sajtó­termék előállítójával (nyomdászszal stb.) közölni és őt arra figyelmeztetni. A jelen §-ban meghatározott ellenőrzés gyakor­lásával a kir. ügyészségnek vagy a rendőrhatóság­­goknak egyes kirendelt tagjai is megbízhatók. A ministérium intézkedhetik, hogy egyes belföldi időszaki lapoknak, amennyiben közleményeik a hadviselés érdekeit veszélyeztetik, megjelenése és terjesztése eltiltassék. |§|S%Sslj A ministérium intézkedhetik, hogy a külföldről érkező sajtótermékek rendeltetési helyükre juttatás előtt ellenőrzés alá vétessenek és a mennyiben tar­talmuk a hadviselés érdekeire veszélyes, lefoglal­tassanak. Külföldi időszaki lapoknak behozatala és terjesztése egészen is eltiltható. Aki az első bekezdés alapján kibocsátott rendelet megszegésével a sajtórendészeti köteles példány beszolgáltatását elmulasztja, vagy a sajtótermék szétküldését a megállapított idő előtt megkezdi, valamint az, aki a negyedik és ötödik bekezdés alapján eltiltott időszaki lapot kiad, terjeszt vagy behoz, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 12. §. A ministerium : 1. a kir. törvényszékek hatáskörébe utalhatja a főtárgyalást az 1897 : XXXIV. t.-c. 15. §-a szerint az esküdtbíróságok hatáskörébe tartozó mind­azokra a bűncselekményekre nézve, amelyek a had­viselés érdekeit érintik ; 2. oly helyeken, ahol az igazságszolgáltatás érde­kében szükségesnek tartja, az esküdtbíróságok mű­ködését egészen is felfüggesztheti és az eskü­dt­­bíróságokhoz tartozó ügyekben a főtárgyalás meg­tartását a kir. törvényszékek hatáskörébe utal­hatja ; 3. a hadviselés érdekeit érintő, vagy a közrendet és a közbiztonságot veszélyeztető egyes bűncselek­mények tekintetében az eljárást és ítélethozást a fennálló törvények szerint arra hivatott bíróságok­ról kivételesen az 1. és 2. pont esetein kívül is más polgári büntető bíróságokra ruházhatja át; 4. elrendelheti, hogy a hadviselés érdekeit érintő bűncselekményekre, amennyiben az 1912 : XXXIII. t.-c. 14. §-a és az 1912 : XXXII. t.-c. 14. §-a értel­mében katonai büntető bíráskodás alá nem esnek (32. §.), a polgári büntető bíróságoknál a gyorsított bűnvádi eljárásnak a 31. §. értelmében kibocsátott szabályai nyerjenek alkalmazást. E szabályok kere­tében a hűtlenségre, a lázadásra, a gyilkosságra, a szándékos emberölésre, a közegészség ellen halál okozásával elkövetett bűntettre, a rablásra, a gyuj­­togatásra, a vízáradás okozásának bűntettére, vas­pályákon, távírdákon (távbeszélőn) vagy hajókon elkövetett közveszélyű cselekmények bűntettére kivételesen a rögtönbiráskodás, valamint az 1912 : XXXII. t.-c. 444. §-ában és az 1912 : XXXIII. t.-c. 444. §-ában meghatározott büntetés megállapítható arra az esetre, ha az utóbb idézett két törvénycikk 435. §-ának második bekezdésében említett feltéte­lek fennforognak. 13. §. A ministérium az 1. §. korlátai között megálla­pítja azt az időt, amelyet a 18—27. §-ok szem­pontjából háború idejének kell tekinteni. 14. §: A ministérium azokat a hadicikkekre fel nem esketett, tényleges szolgálatban álló katonai egyé­neket, akik a fegyveres erő mozgósítás alatt álló vagy már mozgósított részének állományába, avagy valamely hadifelszerelést felvett, illetőleg hadi állapotba helyezett erődített helynek védőőrségé­hez tartoznak, hivatásbeli kötelességeik megszegése miatt ugyanazok alá a büntetőjogi rendelkezések alá helyezheti, amelyek a hadicikkekre felesketett katonai egyénekre nézve szolgálati kötelességeik megszegése tekintetében mértékadók. 15. §. A belügyminiszer rendelettel kihágássá minősít­heti a kormánybiztosok olyan rendelkezéseinek a megszegését, amelyeket megbízatásuk körében tesznek. Az ezen a törvényen alapuló, valamint az előbbi bekezdés alapján a belügyminiszer által megállapí­tandó kihágások elbírálása annak a közigazgatási hatóságnak hatáskörébe tartozik, amely a törvény értelmében kihágási ügyekben a rendőri büntető bíráskodást gyakorolja. A székesfővárosi m. kir. államrendőrség működési területén elsőfokon az illetékes kerületi kapitány jár el. 16. §. A ministérium a magánjogi követelések érvénye­sítése tekintetében — ideértve a váltókövetelések érvényesítését is — továbbá a polgári peres és nem peres eljárás és általában a polgári igazságszolgál­tatás, végül a jegybank ügyvitele tekintetében rendkívüli intézkedéseket tehet és evégből a fenn­álló törvényektől eltérő rendelkezéseket is állapíthat meg. 17. §: A ministérium felhatalmaztatik, hogy a hadi­szükségletek fedezésére szükséges összegeket addig, amig azok a törvényhozás utján meg nem állapít­tatnak, az elkerülhetetlen szükség mérvéig előlegez­hesse és azok megszerzése iránt hitelművelet utján intézkedhessék. Budapesti Közlöny 1913. január 1. II. FEJEZET. A büntetőtörvénykönyvek módosítása és kiegészí­tése. 18. §. Az 1878 : V. t.-c. 144. §-ának rendelkezése alá esik az a magyar honos, aki az 1878 : V. t.-c. 455. §-ában meghatározott intézkedéseket, tárgyakat háború idején abból a szándékból kémleli ki, hogy azokról az ellenséget értesítse. Az 1878 : V. t.-c. 145. §-a ebben az esetben is alkalmazandó. 19. §. Aki az 1878 : V. t.-c. 172. §-ában meghatározott cselekményt háború idején követi el, öt évig terjed­hető börtönnel büntetendő. 20. §. Aki az 1878 : V. t.-c. 177. §-ában meghatározott cselekményt háború idején követi el, három évig terjedhető börtönnel büntetendő. Aki háború idején a hadviselés megnehezítése vagy meghiúsítása végett munkásokat a munka közös beszüntetésére, munkaadókat munkásoknak vagy munkásokat munkaadóknak kizárására rá­bír, vagy a munka közös beszüntetésére, munkások vagy munkaadók kizárására az 1878 : V. t.-c. 171. §-ának első bekezdésében meghatározott módon fel-

Next