Budapesti Közlöny, 1913. január (47. évfolyam, 1-25. szám)

1913-01-01 / 1. szám

1913. január 1. Budapesti Közlöny hiv, öt évig terjedhető fegyházzal és nyolcezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Ugyane büntetés alá esnek azok is, akik az előbbi bekezdésben meghatározott célból az 1878 : Y. t.-c. 177. §-ának második­ bekezdésében meghatározott csoportosulással a munka megkezdését vagy foly­tatását megakadályozzzák. Aki háború idején, tudva, hogy a munka közös beszüntetésének, a munkások vagy a munkaadók kizárásának célja a hadviselés megnehezítése vagy meghiúsítása, a munka közös beszüntetésében részt vesz, munkásokat vagy munkaadókat kizár, vétsé­get követ el és három évig terjedhető fogházzal, valamint négyezer koronáig terjedhető pénzbünte­téssel büntetendő. Ugyanő büntetés alá esik az, aki a jelen­t. máso­dik és harmadik bekezdésében meghatározott cse­lekményt, bár nem a negyedik bekezdésében meg­határozott célból követi el, ha a cselekmény a had­viselés érdekeit érinti. 21. §. Aki az 1878 : Y. t.-c. 439. §-ában (1888 : XXXI. t.-c. 12. §.) meghatározott cselekményeket háború idején követi el, öt évig terjedhető börtönnel és négyezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel bün­tetendő ; aki pedig az 1878 : V. t.-c. 441. §-ában meghatározott cselekményt követi el háború ide­jén, két évig terjedhető fogházzal és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 22. §: Aki háború idején a fegyveres erő vagy a csend­őrség tagját oly katonai bűntettre csábítja, vagy neki oly katonai bűntett elkövetéséhez nyújt se­gélyt, a­mely katonai bűntett nem tartozik az 1878 : V. t.-c. 453. §-ában említett szökésnek, vagy a katonai behivási parancs iránt tanúsított engedet­lenségnek (1890: XXI. t.-c. 1., 3. és 4. §.) esetei közé, az, amennyiben cselekménye súlyosabb bün­tető rendelkezés alá nem esik, öt évig terjedhető börtönnel és négyezer koronáig terjedhető pénz­­büntetéssel büntetendő. 23. §. Az 1878 : V. t.-c. 456. §-ában meghatározott bün­tetéssel büntetendő az is, aki az idézett §-ban meg­határozott cselekményt valamely szövetséges állam haderejére vonatkozólag követi el. 24. §. Az 1878 : V. t.-c. 481. §-ában megállapított bün­tetéssel büntetendő a hivatali kötelesség megtaga­dása, vagy a hivatali kötelesség szándékos elmu­lasztása, ha az háború idején az ő Felsége uralko­dása alatt álló államok vagy valamely szövetséges állam haderejével szemben vagy a hadi védelemből kifolyólag teljesítendő hivatali kötelességre vonat­kozik. 25. §. Aki az e törvény 11. §-a értelmében kibocsátott tilalmat ismerve, e tilalom megszegésével a sajtó­terméket szétküldi, vagy szétküldését szándékos mulasztásával lehetővé teszi, az, amennyiben a sajtótermék tartalma olyan, amelynek terjesztésére az 1878 : V. t.-c. büntetést állapit meg, e büntetés­sel büntetendő; ha a sajtótermék tartalma az 1878 . V. t.-c. 144. §-ában, 146. §. első bekezdésében vagy 147. §-ában meghatározott bűntettek vala­melyikének tényálladékát foglalja magában, három évtől öt évig terjedhető fegyházzal, ha pedig a 146. §-ának második bekezdésében, vagy 456. §-ában, vagy a jelen törvény 23. és 26. §-ában meghatározott bűncselekmények valamelyikének tényálladékát foglalja magában, három évig terjedhető állam­fogházzal és négyezer koronáig terjedhető pénz­­büntetéssel büntetendő. Az előbbi bekezdés értelmében büntetendő a sajtótermék előállítója (nyomdász stb.) akkor is, ha a sajtóterméknek az e törvény 11. §-ának első bekezdése alapján elrendelt beszolgáltatását szán­dékosan elmulasztotta, vagy szétküldését a meg­állapított idő előtt megkezdette és tudta, hogy a sajtótermék tartalma az előbbi bekezdésben meg­határozott bűncselekménynek tényálladékát al­kotja. Az előbbi két bekezdésben meghatározott bűn­cselekmények elkövetőinek felelősségére az 1848: XVIII. t.-c. 13. és 33. §-ában foglalt szabályok nem nyernek alkalmazást. 26. §. Az 1879 : XL. t.-c. 33. §-ában meghatározott cse­lekménynek háború idején elkövetése vétség, mely két évig terjedhető fogházzal és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 27. §. Aki az 1879 : XL. t.-c. 34. §-ában meghatározott cselekményeket háború idején követi el, az, ameny­­nyiben cselekménye nem esik a jelen törvény 7. §-a alá, valamint az, aki a fennálló törvények alapján az 1879 : XL. t.-c. 34. §-ában nem említett egyes hadiszükségletekre háború idején kiadott kiviteli, átviteli, behozatali tilalmakat vagy egyéb forgalmi korlátozásokat megszegi, két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbün­tetéssel büntetendő. 28. §. A 18—27. §-okban meghatározott cselekményeket háború idején elkövetetteknek kell tekinteni akkor is, ha azokat háború fenyegető veszélyének okából elrendelt katonai előkészületek esetében a 13. §. szerint meghatározott időben követték el. 29. §. mm A közös haderő vagy a honvédség kötelékébe tartozó nem tényleges állományú egyén, aki oly időben, midőn az 1903 : VI. t.-c. 2. §-a alapján a ministerium által kiadott rendelet értelmében a fegyveres erő kötelékébe tartozó egyének részére útlevél kiadása tilos, a magyar állam területét oly célból hagyja el, hogy katonai szolgálatra való esetleges behívását meghiúsítsa, vétséget követ el és öt évig terjedhető fogházzal büntetendő. Ha az előbbi bekezdésben meghatározott cse­lekményt népfelkelésre kötelezett egyén oly célból követi el, hogy a népfelkelési szolgálatra való eset­leges behivatását meghiúsítsa, cselekménye vétség, mely két évig terjedhető fogházzal büntetendő. 30. §. A jelen fejezetbe ütköző vétségek kísérlete bün­tetendő. III. FEJEZET. Zárórendelkezések, 31. §. Az igazságügyminiszer felhatalmaztatik, hogy a gyorsított bűnvádi eljárásnak a 12. §-ban említett szabályait, a rögtönbiráskodási szabályokat is ideértve, az 1896 : XXXIII. törvénycikkben fog­lalt rendelkezések módosításával és kiegészítésével és az 1912. évi XXXII. és XXXIII. t.-c. elveinek szem előtt tartásával rendeleti uton megállapít­hassa. 32. §. A jelen törvény kihirdetése napján lép életbe és végrehajtásával a ministérium és az illető szak­­miniszerek, amennyiben pedig hatálya Horvát- Szlavonországokra is kiterjed s végrehajtása nem a központi kormányt illeti, a bán bízatnak meg. Horvát-Szlavonországokban az önkormányzati tör­vényhozás körébe tartozó ügyekre nézve az ottani törvények irányadók. E törvénynyel egyidejűleg lép életbe az 1912 : XXXII. t.-c. 14. §-a és az 1912 : XXXIII. t.-c. 14. §-a. Mi e törvénycikket s mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősitjük és szentesítjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más Híveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezerkilencszáztizenkette­­dik évi december hó huszonegyedik napján. Ferencz József, s. k. (P. H.) Lukács László s. k. , 1912. évi LXIV. TÖRVÉNYCIKK az erőhatalom hatásáról a váltón, a keres­kedelmi utalványon és a csekken alapuló jogokra. (Szentesítést nyert 1912- évi december hó 26-án. — Kihirdettetett az »Országos Törvénytár«-ban 1912- évi december hó 31-én.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, CSEHORSZÁG KIRÁLYA STB. ÉS MAGYARORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYA. Kedvelt Magyarországunk és társorszá­gai hű Főrendei és képviselői közös egyet­értéssel a következő törvénycikket ter­jesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1­ §• Ha a váltó bemutatása vagy az óvás felvétele a megszabott határidőkben elháríthatatlan aka­dályba ütközik (erőhatalom esete), ezek a határ­idők meghosszabbittatnak. A váltóbirtokos köteles az őt közvetlenül meg­előző forgatót az erőhatalom esetéről haladékta­lanul értesíteni és ezt az értesítést kerettel és aláírásával ellátva a váltóra vagy a váltó tolda­tára feljegyezni; egyebekben az 1876: XXVII. t.-c. 45., 46. és 47. §-ának rendelkezései nyernek alkalmazást. Az erőhatalom megszűnte után a váltóbirtokos köteles a váltót elfogadás vagy fizetés végett haladéktalanul bemutatni és az óvást, ha helye van, felvétetni. Ha az erőhatalom a lejárattól számított harminc napon túl tart, a visszkereset érvénye­síthető anélkül, hogy akár a bemutatásra, akár az óvás felvételére szükség volna.­­ A látra vagy láz után bizonyos időre szóló váltók tekintetében a harminc napi határidő attól a naptól kezdődik, amely napon, még ha ez a nap a bemutatási határidő eltelte előtt van is, a váltóbirtokos az őt közvetlenül megelőző forgatót az erőhatalom esetéről értesítette. Nem tekinthetők erőhatalom eseteinek azok az események, amelyek merőben a váltóbirtokos személyét, vagy annak a személyét érik, akit a váltóbirtokos a váltó bemutatásával vagy az óvás felvételével megbízott. 2. §. Az 1. §. rendelkezései a kereskedelmi utalvá­nyokra és a csekkekre megfelelően nyernek alkalmazást- 3- §• Ez a törvény kihirdetésének napján lép életbe és rendelkezéseit az 1- §. második bekezdésében foglalt rendelkezés kivételével e naptól kezdve abban az esetben is alkalmazni kell, ha a be­mutatást vagy az óvás felvételét az 1. §-ban megjelölt elháríthatatlan akadály (erőhatalom) e törvény életbe lépte előtt, de 1912­ évi szeptember hó 29. napja után gátolta. E törvény végrehajtásával a kereskedelemügyi és az igazságügyi miniszer, Horvát-Szlavon­országokban pedig a törvénykezés tekintetében Horvát-Szlavon- és Dalmátországok bánja biza­­tik meg. Mi e törvénycikket s mindazt, a­mi abban foglaltatik, összesen és egyenként helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősitjük és szentesítjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más Híveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezerkilenczszáztizenkette­­dik évi december hó huszonhatodik napján. Ferencz József s. k. (P. H.) Lukács László s. k.

Next