Budapesti Közlöny, 1913. augusztus (47. évfolyam, 176-200. szám)

1913-08-09 / 183. szám

_________________________________ Weintraub Arnold dévai illetőségű móricz­­földi lakos és kiskorú Zita nevű leánya családi nevének » Szöllösi”-re kért átváltoztatása az 1913. évi 109.284. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Hirschi Gyula makói születésű budapesti lakos és kiskorú Klára és László nevű gyer­mekei családi nevének »Horvát*-ra kért átvál­toztatása az 1913. évi 109.560. számú belügy­ministeri rendelettel megengedtetett. Rosenthal Izidor békéscsabai illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Zoltán*-ra kért átváltoztatása az 1913. évi 115.707. számú belügyminiszeri rendelettel megengedtetett. Kis Miska András topolyai születésű szondi lakos és kiskorú Kismiska Katalin, Kiss Miska István, Kismiska József, Kiss Miska Margit, Kiss Miska Anna és Kiss Miska Rozália nevű gyermekei családi nevének »Kis*-re kért átvál­toztatása az 1913. évi 118.855. számú belügy­ministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Misik Kálmán és Misik Sándor vámosmikolai születésű, továbbá ugyancsak kis­korú Missik Ferenc vámosmikolai és Missik Ilona budapesti születésű budapesti lakosok csa­ládi nevének „Miklós”-ra kért átváltoztatása az 1913. évi 118.858. számú belügyminiszeri rende­lettel megengedtetett. Adler Géza taksonyfalvi illetőségű ugyan­ottani lakos saját, valamint Irma, Andor, Alice, Imre és Béla nevű kiskorú gyermekei családi nevének »Ard0*-ra, kért átváltoztatása az 1913. évi 118.886. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. G­rund József gyulafehérvári születésű buda­pesti lakos, m. kir. igazságügyministeri szám­­vizsgáló családi nevének »Gyarmati*-ra kért átváltoztatása az 1913. évi 118.940. számú bel­ügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Singer Sándor váczi illetőségű budapesti lakos családi nevének »Sajó”-ra kért átváltoztatása az 1913. évi 120.545. számú bel­ügyministeri rendelettel megengedtetett. Turcsik János keczeli illetőségű ugyanottani lakos,­­valamint János, Julianna és Ferenc nevű kiskorú gyermekei családi nevének »Tolnai*-ra kért átváltoztatása az 1913. évi 119.395. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Goldberger Bernát budapesti lakos saját, valamint Ilona nevű kiskorú leánya családi nevének »Gonda* névre kért átváltoztatása az 1913. évi 125.292. számú belügyministeri ren­delettel megengedtetett. Kiskorú N­e­u­h­a­u­s Imre és kiskorú Neu­­hausz Pál szabadkai születésű ugyanottani lako­sok családi nevének »Kalmár*-ra kért átváltoz­tatása az 1913. évi 126.768. számú belügyminis­teri rendelettel megengedtetett. Ehrenfeld Henrik budapesti lakos saját, valamint Pál és Magdolna nevű kiskorú gyer­mekei családi nevének »Kálmán*-ra kért átvál­toztatása az 1913. évi 127.106. számú belügy­ministeri rendelettel megengedtetett. (Hibaigazitás.) A »Budapesti Közlöny« 1913. évi augusztus 7-én megjelent 181. számában közölt, a kereskedelemügyi m. kir. ministernek az üzleti záróráról szóló 1913 : XXXVI. törvény­cikk végrehajtására vonatkozó 1913. évi 6.550. sz. rendeletének szövege azzal a nyomdahibával jelent meg, hogy a rendelet 1. §-ának második bekezdésében felsorolt közlések közül »Erzsébet­­falva« község neve kimaradt. A rendelet 1. §-a első és második bekezdé­sének helyes szövege a következő: ] Budapesti Közlöny 1913. augusztus 9.­ ­­ §• A törvény 1913. évi augusztus 7-én lép életbe. A megjelölt nappal a törvénynek rendelke­zései egyelőre csak Budapest székesfővárosban, Újpest rendezett tanácsú városban, Rákospalota, Erzsébetfalva, Kispest és Pestszentlőrincz közsé­gekben nyernek alkalmazást. A. m. kir. belügyminister 1912. évi március 2-án 18.067. sz. alatt kelt rendeletével jóvá­hagyta Nógrád vármegye törvényhatósági bizott­ságának 1912. évi november 27-én tartott köz­gyűlésében 1.301. jkvisz. a. hozott azt a véghatáro­zatot, amelylyel a nevezett vármegye közönsége kimondotta, hogy Kékkő székhelylyel új főszolga­­birói járást szervez és a balassagyarmati járásbeli Kékkő, Kiskürtös, Nagykürtös, Kishalom, Nagy­halom, Alsóesztergály, Felsőesztergály, Erdőszele, Nógrádszentpéter, Csalányos, Túrmező és Lest községeket, továbbá a gácsi főszolgabíró járásbeli Alsósztregova, Tótkisfalu, Hartyán, Tótkelecsény, Nagylibercse, Kislibercse, Erujfalu, Nógrádszent­­anna, Borosznok, Felsősztregova, Parócza, Nagy- Zám, Száraznyirjes, Perényes, Felsőtisztás, Alsó­tisztás, Veres és Divényhuta községeket az új járásba osztja be. Ezzel kapcsolatban jóváhagyta az idézett köz­gyűlési véghatározatnak ama további rendel­kezéseit is, amelylyel a nevezett vármegye közön­sége kimondotta, hogy Lónyabánya, Dabar, Koz­­mány, Vámosfalva és Udvarháza községeket a losonczi járásból a gácsi járásba, Fülek, Fülek­­kelecsény, Fülekkovácsi, Ipolygalsa, Ipolynyitra, Füleksávoly, Perse, Bolgárom, Korláti, Ragyolcz, Csákányháza, Fülekpüspöki községeket a füleki járásból fa­losonczi járásba, Terény és Szanda községeket a sziráki járásból a balassagyarmati járásba,­­végül a szécsényi járásbeli Karancskeszi községet a füleki járás elnevezésének »Salgótar­­ján«-ra való megváltoztatása mellett, a most nevezett járásba csatolja át. Az új kékkői járási főszolgabírói hivatal mű­ködését 1913. évi július 1-én kezdette meg. Ugyanazon napon léptek életbe az uj járás szervezésével kapcsolatos területi változások is. Kereskedelemügyi m. kir. minister. 35.050. 1/B. szám. A kereskedelemügyi m. kir. minister 35.050. 1913.­ számú rendeletével megengedte a cs. és kir. holicsi uradalomnak, hogy az általa : 1. Holics község határában, a Morvaország határáig vezető közúton és az azon létező mű­tárgyakon. 2. A Holics községen keresztül vezető községi uton és törvényhatósági közúton fennálló mű­tárgyakon. 3. Péterfalu, jelenleg Péterlak községen át­vezető holics-sztrázsai törvényhatósági közúton lévő műtárgyakon. 4. A Radosócz, jelenleg Felsőrados községen átvezető holics-szeniczi törvényhatósági közúton lévő műtárgyakon és 5. a Kopcsány község határában a Morva folyón levő kompon és az ehhez Kopcsány köz­ségből vezető közúton és rajta létező műtárgyakon gyakorolt, az 1894. évi január 14-én 93.931. 1893. szám alatt kelt itteni rendelettel igazolt vámszedési jogok érvényesítésénél, a 22 765/902. számú itteni rendeletben megállapított vámdíjakon kivül személyszállitó automobil után 48 fillér, teherszállító automobil után 1 korona, motor­­kerékpár után pedig 20 fillér vámdíjat szedhessen. Budapest, 1913. évi julius hó 30-án. A kereskedelemügyi m. kir. minister. A kereskedelemügyi m. kir. minister 56.497/111. 1913. számú értesítése, valamennyi az árufuvarozásra vonatkozó, nem­zetközi egyezmény hatálya alá tartozó, önálló igazgatással bíró hazai vasút igazgatóságához. Értesítem, hogy az árufuvarozásra vonatkozó nemzetközi egyezmény részére Bernben létesített központi hivatal 534. számú körlevele szerint a Körös—Belovár—Verőcze—Barcsi helyi érdekű vasútnak folyó évi június 11-én megnyílt 40'351 km. hosszú, a m. kir. államvasutak keze­lésében levő I Velika — Pisanica — Garesnica és Pavlovac—Drazica—Grubisnopoljei-i vonala, továbbá a svájczi rhäti vasút folyó évi július 1-én megnyilt 49'45 km. hosszú Bevers—Schuls— Taraspi vonala, végül a berni alpesi vasút Bern— Lötschberg—Simplon, folyó évi július 15-én meg­nyílt 60 269 km. hosszú Frutigen—Brigi (Brigue) vonala a megnyitás napjától kezdve a nemzet­közi egyezmény hatálya alá helyeztettek. A vasúti vonalak jegyzéke kiegészítést nem igényel. Végül értesítem, hogy a berni központi hivatal 532. számú körlevelében (48.752/1913. számú itteni rendelet) az Olaszországot illető közlemény­ben a »Belluno Calderei vonal« »Belluno— Cadorei vonal«-ra helyesbítendő. Budapest, 1913. július 30-án. A minister rendeletéből : Dr. Neumann s. k., minister­­tanácsos. A kereskedelemügyi m. kir. minister 1913. évi 60.235. szám alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a B­á­c­s-B­o­d­r­o­g vármegye területéhez tartozó Kula községben az 1913. évi augusztus 3 ára esett, de elmaradt országos állat- és kirakó­vásár helyett 1913. évi augusztus 17-én pótvásár tarttassék. 1.716/P. M. 1913. szám. Pályázati hirdetmény. A néhai Bernfeld Mór által hagyományozott összegből »Bernfeld Mór-féle alapítvány a m. kir. pénzügyigazgatósági tisztviselők javára« név alatt alapítvány létesíttetett, melynek kamatjövedel­méből az alábbiak szerint igényjogosult özvegyek és árvák állandó évi segélyben lesznek részesít­­hetők. Ezen alapítványi segély elnyerésére igénynyel bírnak a kir. pénzügyigazgatóságoknál, a fő- és székvárosi adófel­ügyelőségnél vagy a központi díj- és illetékkiszabási hivatalnál alkalmazva volt oly fogalmazási tisztviselők, földadónyilvántartási biztosok, számvevőségi, irodakezelési tisztviselők, kataszteri irattárt kezelő irodatisztek vagy állami végrehajtók özvegyei és árvái, kiknek férje, illetve apja nem élvezett magasabb törzsfizetést mint évi kétezer koronát. Az özvegynek engedélyezett segély élethosszig­lan jár, kivéve, ha ismét férjhez megy, amikor is a segély a férjhezmenetel napjától megszűnik. Az árvák részére nevelési járulékul engedélye­zett segélyek: a) fiúárváknál, amennyiben tanulmányokat folytatnak, állami, polgári vagy katonai szolgálatba lépnek, betöltött 20-ik életévükig, amennyiben pedig iparospályára lépnek, betöltött 16-ik élet­évükig ; b) leányárváknál férjhezmenetelükig, legkésőbb azonban betöltött 22-ik életévükig; c) mindkét nembeli nyomorék vagy kereset­képtelen árváknál keresetképtelenségük egész tartamára járnak. Az özvegyek részére engedélyezendő segély évi összege 200 koronánál, az árvák nevelési járuléka pedig 100 koronánál kisebb nem lehet. Ha azonban valamely igényjogosult és a jelen alapítványból segélyt élvező özvegynek több mint két gyermeke van, úgy, minden egyes igény­­jogosult gyermek legfeljebb évi 80 korona nevelési­­járulékban részesülhet. A nevelési járulékok a segélyre szoruló gyer­mekeknek a fent megállapított időtartamon át akkor is járnak, ha az anya ismét férjhez ment. Egyenlő minősítésű pályázók közül azok része­sülnek előnyben, kik anyagi viszonyaikat tekintve a segélyre jobban rászorulnak. Ha ezen alapítványból segélyezést élvező személy közönséges megbecstelenítő bűncselekmény miatt három hónapnál hosszabb ideig tartó szabadság­­vesztés büntetésre ítéltetik, úgy az ítélet jog­erőre emelkedése napjától­ kezdve az engedélyezett segélyt mindenkorra elveszti. A segélyösszegek az adományozást követő hótól számítva havi utólagos részletekben válnak esedékessé.

Next