Budapesti Közlöny, 1914. augusztus (48. évfolyam, 177-202. szám)

1914-08-01 / 177. szám

2­ 1. §• Váltón, csekken, kereskedelmi utalvá­nyon, kereskedelmi ügyleten vagy bármely más magánjogi ügyleten alapuló olyan kötelezettségek teljesítésére, amelyek 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt keletkez­tek és már lejártak vagy 1914. évi aug. hó 14. napjáig bezárólag járnak le, tizen­négy napi halasztás engedélyeztetik oly módon, hogy e halasztás idejét a lejárat­tól és ha a kötelezettség már 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt járt le, 1914. évi augusztus hó 1. napjától kell szá­mí­tani. E halasztás ideje alatt az 1. bekezdés alá eső váltót, csekket és kereskedelmi utalványt bemutatni és azokra nézve óvást felvétetni nem lehet. Az ennek elle­nére történt bemutatás és óvásfelvétel hatálytalan. Olyan kötelezettségek tekintetében, amelyek után kikötés alapján vagy tör­vénynél fogva kamat jár, kamatot a halasztás idejére is lehet számítani. 2. §: Az 1. §-ban meghatározott idő az ott említett követelések tekintetében sem az elévülés idejébe, sem a jogok érvényesí­­tésére megszabott más határidőbe nem számítható be. Az 1. §-ban meghatározott idő eltelte után tovább folyó elévülés tizennégy napnál rövidebb idő alatt nem fejeződik be. 3. §. A jelen rendeletben engedélyezett ha­lasztás nem terjed ki: 1. a betéti üzlettel foglalkozó intéze­teknél betéti könyvre vagy folyószámlára elhelyezett betétekre kétszáz (200) korona erejéig; 2. lakás, egyéb helyiség vagy ingó dolog bérletéből eredő követelésekre, kivéve ha a kötelezett fél katonai szolgálatot teljesít vagy a katonai szolgálatot teljesítő egyé­nekkel egy tekintet alá esik; 3. szolgálati szerződésekből eredő köve­telésekre, ideértve a mezőgazdasági vagy ipari munkaviszonyból eredő követelése­ket is; 4. tartási, ellátási és életjáradéki köve­telésekre ; 5. állami és államilag biztosított adós­ságok kamataira, tőketörlesztési részle­teire és járadékaira; 6. azokra a követelésekre, amelyeket a ministérium külön rendelettel jelöl meg. 4­ §• Az igazságügyminiszer, Horvát-Szlavón­­országokban a törvénykezés tekintetében a bán felhatalmaztatik, hogy az e rendelet végrehajtására szükséges részletes szabá­lyokat rendelettel állapítsa meg és ezt a rendeletét a szükséghez képest kiegészítse és módosítsa. 5. §. E rendelet hatálya, amennyiben a magyar szent korona országainak egész területén hatályos törvényben szabályozott jogviszo­nyokra vonatkozik, Horvát- Szlavon­­országokra is kiterjed. Budapesti Közlöny 1914. augusztus 1. Ez a rendelet 1914. évi augusztus hó 1. napján lép életbe. Kelt Budapesten, 1914. évi julius hó 31-én. Gróf Tisza István s. k. m. kir. ministerelnök. Személyem körüli magyar miniszerem elő­terjesztésére Kazár Adolf királyi tanácsos, miniszerelnökségi segédhivatali főigazgató­nak, hű és buzgó szolgálata elismeréséül, III. osztályú vaskorona-rendemet díjmen­tesen adományozom. Kelt Bad-Ischl­ben, 1914. évi julius 25-én. Ferencz József s. k. Báró Burián István s. k. Vallás- és közoktatásügyi magyar minis­zerem előterjesztésére Dudinszky Emilnek, a nagykállói állami főgimnázium nyugal­mazott igazgatójának a tankerületi királyi főigazgatói címet adományozom. Kelt Bad-Ischlben, 1914. évi julius 10-én. Ferencz József s. k. Jankovich Béla s. k. Magyar ministerelnököm előterjeszté­sére Czukán János ministerelnökségi segédhivatali igazgatónak a segédhivatali főigazgatói címet és jelleget adományozom. Kelt Bad-Ischlben, 1914. évi julius 15-én. Ferencz József s. k. Gróf Tisza István s. k. Ő császári és apostoli királyi Felsége 1914. évi julius 28-án kelt legfelső kéziratával gróf Van der Strafen Ponthoz Rezső — IV. Frigyes Ferencz mecklenburg-schwerini nagyherceg 6. sz. drag.­e.-beli századost első lovászmesterévé legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ő császári és apostoli királyi Felsége 1914. évi július 29-én Bad-Ischlben kelt legfelső elhatá­rozásával az alább megnevezett akadémikusokat a m. kir. honvédségbe, illetőleg a cs. és kir. közös hadseregbe való belépésük alkalmával, 1914. évi augusztus 1-ével, 1914. évi augusztus 1-től számítandó ranggal a tényleges állomány­ban hadnagyokká kinevezni méltóztatott és pedig: I. a m. kir. honvédségnél: a mn. kir. honvéd Ludovika akadémiából. A) a gyalogságnál: Tóth Istvánt, a pozsonyi 13., Fazekas Ernőt, a debreczeni 3., Örkényi Bonta Gézát, a budapesti 29., Vlaisavljevic Brankót, az osijeki 28., Petrácsek Józsefet, a veszprémi 31., Náray Antalt, a szabadkai 6 , Krausz Bélát, a budapesti 1., Pápay Imrét, a soproni 18., Sztatocsni Emilt, a budapesti 30., Braun Ödönt, a szegedi 5., Hahnenkamp Lajost, a nagykanizsai 20., Szlávy Aladárt, a székesfehérvári 17., Zsdánszky Lászlót, a nagyváradi 4., Halmok Sándort, a budapesti 30., Simunic Rezsőt, a karlovaci 26., Grassy Józsefet, a nagykanizsai 20., Perger Jenőt, a zagrebi 25., Weöre­s Kovács Andort, a budapesti 29., Szombatiiy Ferencet, a miskolczi 10., Lechner Rezsőt, a kassai 9., Domjánszegi Dom­ján Bélát, a kolozsvári 21., Wéber Józsefet, a nagyváradi 4., Vass Istvánt, a brassói 24., Biró Jenőt, a kolozsvári 21., Alexandrovich Richárdot, a lugosi 8., Mamusich Ferencet, a nyitrai 14., Karcsay Lászlót, a soproni 18., Illovszky Istvánt, a trencséni 15.,­­zéke­fi, Sándort, a pécsi 19., Bartha Györgyöt, a szatmárnémeti 12., Csánky Gyulát, a brassói 24., Thomay Frigyest, a lugosi 8., Wlassics Adorjánt, a budapesti 1., Türr Andort, a szabadkai 6., Búzás Bélát, a nagyváradi 4., Schivny Richárdot, a munkácsi 11., Szabó Istvánt, a nagyszebeni 23., Nagy Kálmánt, a marosvásárhelyi 22., Balázs Piri Gyulát, a dési 32., Kletzár Ferencet, a beszterczebányai 16., Köhler Artúrt és Orlovszky Bélát a verseczi 7., Johannisz Vilmost, a sisaki 27., Liszkay Györgyöt, a szatmárnémeti 12., Hunyadi-Buzás Eleket, a dési 32., Mózes Mihályt, a nagyszebeni 23., Kovács Zoltánt, a trencséni 15., Sodró Lászlót, a munkácsi 11., Horváth Ferencet, a debreczeni 3., Heil Lajost, a gyulai 2. honvéd gyalogezredhez; B) a lovasságnál: Horváth Antalt, a budapesti 1., Lévay Ferencet és Baló Benjámint, a debreczeni 2., Kovács Ferencet, a marosvásárhelyi 9., Regensperger Jenőt, a szegedi 3., Hochenburger Gézát, a pápai 7., Reiber Ervint, a szegedi 3., Vukov Györgyöt, a varazdini 10., Szilágyi Jenőt, a szabadkai 4., Konkoly-Thege Aladárt, a pécsi 8., Dréhr Endrét, a szabadkai 4., Bessenyei Szabó Ivánt, a kassai 5., Siklódy Istvánt, a varazdini 10., Fogl Józsefet, a marosvásárhelyi 9. és Wenninger Mátyást, a zalaegerszegi 6. hon­­­véd huszárezredhez ; II. a cs. és kir. közös hadseregben, a gyalogságnál : Major Lászlót, a 19. számú tábori vadász­zászlóaljhoz, Kenesey Eleket, a Mária Terézia császárnő és királynő 32. számú gyalogezredhez, Laula Dusánt, a 31. számú tábori vadász­zászlóaljhoz ; a lovasságnál: Hauser Lászlót, a Ferencz Salvator főher­ceg 15, Simándi Kállay Oszkár, a Császár 1., Barla Kálmánt, a gróf Üxküll-Gyllenband 16. és Polnisch Ottót, a 12. számú huszárezredhez. ő császári és apostoli királyi Felsége méltóz­tatott legkegyelmesebben adományozni: Jederlinc Miklós tanácsteremajtónállónak, nyug­állományba helyezése alkalmából, az ezüst érdem­keresztet. A m. kir. igazságügyminister Aranyossy Béla rozsnyói kir. járásbirót, saját kérelmére, törvény­­széki bírói minőségben a balassagyarmati kir. törvényszékhez helyezte át. A m. kir. igazságügyminister dr. Kulin Rezső szolnoki kir. törvényszéki joggyakornokot a tamási kir. járásbírósághoz jegyzővé nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister Lihoszith Károly námesztói kir. járásbirósági irodatisztet a nagy­­szombati kir. járásbírósághoz helyezte át. A m. kir. igazságügyminiszer Várkonyi László budapesti V. ker. kir. járásbirósági díjnokot .

Next