Budapesti Közlöny, 1914. augusztus (48. évfolyam, 177-202. szám)
1914-08-01 / 177. szám
2 1. §• Váltón, csekken, kereskedelmi utalványon, kereskedelmi ügyleten vagy bármely más magánjogi ügyleten alapuló olyan kötelezettségek teljesítésére, amelyek 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt keletkeztek és már lejártak vagy 1914. évi aug. hó 14. napjáig bezárólag járnak le, tizennégy napi halasztás engedélyeztetik oly módon, hogy e halasztás idejét a lejárattól és ha a kötelezettség már 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt járt le, 1914. évi augusztus hó 1. napjától kell számítani. E halasztás ideje alatt az 1. bekezdés alá eső váltót, csekket és kereskedelmi utalványt bemutatni és azokra nézve óvást felvétetni nem lehet. Az ennek ellenére történt bemutatás és óvásfelvétel hatálytalan. Olyan kötelezettségek tekintetében, amelyek után kikötés alapján vagy törvénynél fogva kamat jár, kamatot a halasztás idejére is lehet számítani. 2. §: Az 1. §-ban meghatározott idő az ott említett követelések tekintetében sem az elévülés idejébe, sem a jogok érvényesítésére megszabott más határidőbe nem számítható be. Az 1. §-ban meghatározott idő eltelte után tovább folyó elévülés tizennégy napnál rövidebb idő alatt nem fejeződik be. 3. §. A jelen rendeletben engedélyezett halasztás nem terjed ki: 1. a betéti üzlettel foglalkozó intézeteknél betéti könyvre vagy folyószámlára elhelyezett betétekre kétszáz (200) korona erejéig; 2. lakás, egyéb helyiség vagy ingó dolog bérletéből eredő követelésekre, kivéve ha a kötelezett fél katonai szolgálatot teljesít vagy a katonai szolgálatot teljesítő egyénekkel egy tekintet alá esik; 3. szolgálati szerződésekből eredő követelésekre, ideértve a mezőgazdasági vagy ipari munkaviszonyból eredő követeléseket is; 4. tartási, ellátási és életjáradéki követelésekre ; 5. állami és államilag biztosított adósságok kamataira, tőketörlesztési részleteire és járadékaira; 6. azokra a követelésekre, amelyeket a ministérium külön rendelettel jelöl meg. 4 §• Az igazságügyminiszer, Horvát-Szlavónországokban a törvénykezés tekintetében a bán felhatalmaztatik, hogy az e rendelet végrehajtására szükséges részletes szabályokat rendelettel állapítsa meg és ezt a rendeletét a szükséghez képest kiegészítse és módosítsa. 5. §. E rendelet hatálya, amennyiben a magyar szent korona országainak egész területén hatályos törvényben szabályozott jogviszonyokra vonatkozik, Horvát- Szlavonországokra is kiterjed. Budapesti Közlöny 1914. augusztus 1. Ez a rendelet 1914. évi augusztus hó 1. napján lép életbe. Kelt Budapesten, 1914. évi julius hó 31-én. Gróf Tisza István s. k. m. kir. ministerelnök. Személyem körüli magyar miniszerem előterjesztésére Kazár Adolf királyi tanácsos, miniszerelnökségi segédhivatali főigazgatónak, hű és buzgó szolgálata elismeréséül, III. osztályú vaskorona-rendemet díjmentesen adományozom. Kelt Bad-Ischlben, 1914. évi julius 25-én. Ferencz József s. k. Báró Burián István s. k. Vallás- és közoktatásügyi magyar miniszerem előterjesztésére Dudinszky Emilnek, a nagykállói állami főgimnázium nyugalmazott igazgatójának a tankerületi királyi főigazgatói címet adományozom. Kelt Bad-Ischlben, 1914. évi julius 10-én. Ferencz József s. k. Jankovich Béla s. k. Magyar ministerelnököm előterjesztésére Czukán János ministerelnökségi segédhivatali igazgatónak a segédhivatali főigazgatói címet és jelleget adományozom. Kelt Bad-Ischlben, 1914. évi julius 15-én. Ferencz József s. k. Gróf Tisza István s. k. Ő császári és apostoli királyi Felsége 1914. évi julius 28-án kelt legfelső kéziratával gróf Van der Strafen Ponthoz Rezső — IV. Frigyes Ferencz mecklenburg-schwerini nagyherceg 6. sz. drag.e.-beli századost első lovászmesterévé legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ő császári és apostoli királyi Felsége 1914. évi július 29-én Bad-Ischlben kelt legfelső elhatározásával az alább megnevezett akadémikusokat a m. kir. honvédségbe, illetőleg a cs. és kir. közös hadseregbe való belépésük alkalmával, 1914. évi augusztus 1-ével, 1914. évi augusztus 1-től számítandó ranggal a tényleges állományban hadnagyokká kinevezni méltóztatott és pedig: I. a m. kir. honvédségnél: a mn. kir. honvéd Ludovika akadémiából. A) a gyalogságnál: Tóth Istvánt, a pozsonyi 13., Fazekas Ernőt, a debreczeni 3., Örkényi Bonta Gézát, a budapesti 29., Vlaisavljevic Brankót, az osijeki 28., Petrácsek Józsefet, a veszprémi 31., Náray Antalt, a szabadkai 6 , Krausz Bélát, a budapesti 1., Pápay Imrét, a soproni 18., Sztatocsni Emilt, a budapesti 30., Braun Ödönt, a szegedi 5., Hahnenkamp Lajost, a nagykanizsai 20., Szlávy Aladárt, a székesfehérvári 17., Zsdánszky Lászlót, a nagyváradi 4., Halmok Sándort, a budapesti 30., Simunic Rezsőt, a karlovaci 26., Grassy Józsefet, a nagykanizsai 20., Perger Jenőt, a zagrebi 25., Weöres Kovács Andort, a budapesti 29., Szombatiiy Ferencet, a miskolczi 10., Lechner Rezsőt, a kassai 9., Domjánszegi Domján Bélát, a kolozsvári 21., Wéber Józsefet, a nagyváradi 4., Vass Istvánt, a brassói 24., Biró Jenőt, a kolozsvári 21., Alexandrovich Richárdot, a lugosi 8., Mamusich Ferencet, a nyitrai 14., Karcsay Lászlót, a soproni 18., Illovszky Istvánt, a trencséni 15.,zékefi, Sándort, a pécsi 19., Bartha Györgyöt, a szatmárnémeti 12., Csánky Gyulát, a brassói 24., Thomay Frigyest, a lugosi 8., Wlassics Adorjánt, a budapesti 1., Türr Andort, a szabadkai 6., Búzás Bélát, a nagyváradi 4., Schivny Richárdot, a munkácsi 11., Szabó Istvánt, a nagyszebeni 23., Nagy Kálmánt, a marosvásárhelyi 22., Balázs Piri Gyulát, a dési 32., Kletzár Ferencet, a beszterczebányai 16., Köhler Artúrt és Orlovszky Bélát a verseczi 7., Johannisz Vilmost, a sisaki 27., Liszkay Györgyöt, a szatmárnémeti 12., Hunyadi-Buzás Eleket, a dési 32., Mózes Mihályt, a nagyszebeni 23., Kovács Zoltánt, a trencséni 15., Sodró Lászlót, a munkácsi 11., Horváth Ferencet, a debreczeni 3., Heil Lajost, a gyulai 2. honvéd gyalogezredhez; B) a lovasságnál: Horváth Antalt, a budapesti 1., Lévay Ferencet és Baló Benjámint, a debreczeni 2., Kovács Ferencet, a marosvásárhelyi 9., Regensperger Jenőt, a szegedi 3., Hochenburger Gézát, a pápai 7., Reiber Ervint, a szegedi 3., Vukov Györgyöt, a varazdini 10., Szilágyi Jenőt, a szabadkai 4., Konkoly-Thege Aladárt, a pécsi 8., Dréhr Endrét, a szabadkai 4., Bessenyei Szabó Ivánt, a kassai 5., Siklódy Istvánt, a varazdini 10., Fogl Józsefet, a marosvásárhelyi 9. és Wenninger Mátyást, a zalaegerszegi 6. honvéd huszárezredhez ; II. a cs. és kir. közös hadseregben, a gyalogságnál : Major Lászlót, a 19. számú tábori vadászzászlóaljhoz, Kenesey Eleket, a Mária Terézia császárnő és királynő 32. számú gyalogezredhez, Laula Dusánt, a 31. számú tábori vadászzászlóaljhoz ; a lovasságnál: Hauser Lászlót, a Ferencz Salvator főherceg 15, Simándi Kállay Oszkár, a Császár 1., Barla Kálmánt, a gróf Üxküll-Gyllenband 16. és Polnisch Ottót, a 12. számú huszárezredhez. ő császári és apostoli királyi Felsége méltóztatott legkegyelmesebben adományozni: Jederlinc Miklós tanácsteremajtónállónak, nyugállományba helyezése alkalmából, az ezüst érdemkeresztet. A m. kir. igazságügyminister Aranyossy Béla rozsnyói kir. járásbirót, saját kérelmére, törvényszéki bírói minőségben a balassagyarmati kir. törvényszékhez helyezte át. A m. kir. igazságügyminister dr. Kulin Rezső szolnoki kir. törvényszéki joggyakornokot a tamási kir. járásbírósághoz jegyzővé nevezte ki. A m. kir. igazságügyminister Lihoszith Károly námesztói kir. járásbirósági irodatisztet a nagyszombati kir. járásbírósághoz helyezte át. A m. kir. igazságügyminiszer Várkonyi László budapesti V. ker. kir. járásbirósági díjnokot .