Budapesti Közlöny, 1914. október (48. évfolyam, 228-254. szám)

1914-10-01 / 228. szám

2 továbbá: Staufer Vilmos ezredesnek, a 7. sz. táb. vad. 7. parancsnokának; Fleischer Ármin 7. sz. gy.­e.-beli őrnagynak, megparancsolni, hogy a legfelső dicsérő elismerés tudul adassák: az ellenséggel szemben vitéz és eredmény­teljes magatartásuk elismeréséül, a következő századosoknak: Deutsch Jánosnak a 38. és Brennberg anyai Semliner Rezsőnek az 50. sz. gy.-e.-ben: az ellenséggel szemben vitéz magatartásuk elismeréséül: a következő századosoknak: Heiss Gottfriednek a 22., Frank Jenőnek a 38. és Krátky Győzőnek a 102. sz. gy.-e.-ben; Lutz Ágostnak a 7. sz. hegyi I.­e.-ben; a következő főhadnagyoknak: Metzker Miksának a 22., Kun Gyulának és Kaplanek Lipótnak a 38., Tij-Thordai Kába Manónak az 51., Tipula Szilárdnak és Ruhr­ich Arisztidnek az 52., Kohout Radimnak a 70., Bougs Rikárdnak a 76., Ce­rny Ottónak a 78., Pribik Ottokárnak a 81., Velikonja Antalnak és Stanek Antalnak a 102. sz. gy.­e.-ben; a következő hadnagyoknak: Prankl Ottónak és Kratzer Károlynak a 8., Miklósi Jánosnak és Manojlovics Ferencnek az 51., Marosi Dezsőnek a 64., Mirkovic Radovánnak a 70., Rippl Dezsőnek a 76. és Hruza Albinnak a 102. sz. gy.-e.-ben; a következő tartalékos hadnagyoknak: dr. Zoebel Ferencnek a 8., Bock Bélának a 38., Szabó II. Mihálynak az 51., Szerb Sándornak a 64., Pick Károlynak és Veit Pálnak a 102. sz. gy.-e.-ben; Prickler Jánosnak a 7. sz. hegyi t.-e.-ben; az ellenséggel szemben vitéz és önfeláldozó magatartásuk elismeréséül: Stern Sándor 81. sz. gy.-e.-beli tartalékos hadnagynak; Jakab György orvostudor, ezredorvosnak a 64. sz. gy.-e.-ben; az ellenséggel szemben vitéz magatartásuk elismeréséül: Frühmann Károly őrnagynak a 9. sz. tab. t-e.-ben; a következő századosoknak: lovag Racke Eriknek és Hofmann Alfonznak a 87. sz. gy.-e.-ben; Meri Pálnak és Nowak Árminnak a 9. sz. táb. t.-e.-ben; a következő főhadnagyoknak: Lehóczky Józsefnek, szám. a 68. sz. gy.-e.­­ben, beosztva a vezérkarnál; Oberweger Albertnek, Paprotnik Nándornak és Gierlinger Alajosnak a 87. sz. gy.­e.-ben; Zaoralek Jenőnek, Medveczei és Kis - Bisztereczi Medveczky Györgynek és Ostermut Jánosnak a 8. sz. dzs. e.-ben; Schuberth Ernőnek a 9. sz. táb. t. e.-ben; Moro Frigyesnek, számf. a 9. sz. táb. t.­e.-ben, beosztva a tüzérségi törzsnél; a következő hadnagyoknak: Tordai Wirkner Józsefnek a 17. sz. gy.­­e.-ben ; Schwarzinger Ferencnek a 8. sz. táb. t.-e.-ben; az ellenséggel szemben vitéz és önfel­áldozó magatartása elismeréséül : Matko János orvostudor, segédorvosnak a 87. sz. gy.­e.-ben; az ellenséggel szemben vitéz magatartásuk elismeréséül: a következő századosoknak : Hermann Antalnak és Präsenz Károlynak a 93. sz. gy.-e.-ben; Alabandai Duleba Ádámnak az 1. sz. tábori t.-e.-ben; Seidl Rezsőnek a 11. sz. táb. tarack e. ben, beosztva az 1. Sz. táb. t.-e.-hez; továbbá: Moschknz Hugó főhadnagynak a 3. sz. táb. t.-e.-ben; a következő hadnagyoknak: Dubsky Ferencnek az 54. sz. gy.-e.-ben; Kreher Károlynak a táviró e.-ben; a következő tartalékos hadnagyoknak: Polli Frigyesnek az 1. sz. táb. t.-e.-ben; Bauer Alfrédnek a táviró-e.-ben. Ő császári és apostoli királyi Felsége 1914. évi szeptember 8 án kelt legfelső elhatározá­sával, a cs. és kir. Ház és a külügyek minis­teré­nek legalázatosabb előterjesztésére, legkegyelme­sebben megengedni méltóztatott, hogy Sperco Henrik osztrák-magyar védenc Smyrnában, a román királyi »Itumánia koronája «-rend tiszti keresztjét elfogadja és viselje. A m. kir. ministerium a ministertanács hatá­rozata alapján, az 1912:LXII. t.-c. 4. §-a értelmében báró Kürthy Lajos főispán Bars, Hont, Turóc vármegyék, továbbá Selmec- és Bélabánya sz. kir. város területére kiterjedő kormánybiztosi hatáskörét az Árva vármegye területére kormánybiztossá kinevezett Szinyei- Mer­se István , főispán akadályoztatása idejére, ideiglenesen Árva vármegye területére is kiter­jesztette. A m. kir. igazságügyminiszer a szombathelyi kir. törvényszék területére vizsgálóbíróvá dr. Giay Frigyes kir. törvényszéki bírót rendelte ki. A m. kir. igazságügyminiszer a szombathelyi munkásbiztosítási választott bíróság elnökévé Kovács Gyula szombathelyi kir. törvényszéki bírót három év tartamára kinevezte. A m. kir. igazságügyminister dr. Újlaki Géza budapesti gyakorló ügyvédet a pestvidéki és dr. Báring Ödön temesvári gyakorló ügyvédet a temesvári kir. ügyészség kerületébe ügyészségi megbízottakká rendelte ki. A m. kir. igazságügyminister dr. Ferch Gyula lugosi kir. törvényszéki jegyzőt önálló működési körrel ruházta fel. A m. kir. igazságügyminiszer dr. Török István békéscsabai királyi járásbirósági betétszerkesztő bírót a szombathelyi királyi törvényszékhez, Dávid Samu szatmárnémeti királyi törvényszéki betétszerkesztő bírót a battonyai, Steinbarczer Alajos mezőcsáti királyi járásbirósági betétszer­kesztő bírót a mezőkövesdi és dr. Krecsm­ás Rudolf buziásfürdői királyi járásbirósági betét­szerkesztő bírót a nagykárolyfalvi királyi járás­bírósághoz mint telekkönyvi hatósághoz, továbbá Zsarnay Imre nagymartoni királyi járásbirósági betétszerkesztő telekkönyvvezetőt a szombathelyi, Karácsonyi János buziásfürdői királyi járás­birósági betétszerkesztő telekkönyvvezetőt a karán­­sebesi királyi törvényszékhez, Kardos Herman soproni királyi törvényszéki betétszerkesztő telekkönyvvezetőt és Schiszler István kapuvári királyi járásbirósági, önálló működési körrel fel­ruházott betétszerkesztő írnokot a makói, Erdős Ferenc verseci királyi járásbirósági, önálló mű­ködési körrel felruházott betétszerkesztő írnokot a nagykárolyfalvi, végül Dióssy János szatmár- A m. kir. ministeriumnak 7.205/1914. M. E. számú rendelete, magánjogi kötelezettségek teljesítésére újabb ha­lasztás engedése (moratórium tárgyában) Harmadik moratóriumi rendelet. A m. kir. ministerium a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott 1912 : LXIII. t.­e. 16. § ában nyert felhatalmazás alapján a következőket rendeli: I. Halasztás álá elő pénztartozások. 1­ §• A magánjogi kötelezettségek teljesítésére az 1914. évi augusztus hó 12. napján 6045/1914. M. E. szám alatt kiadott rendelettel engedett halasztás (moratorium) mindazokra a pénztar-­­ tozásokra nézve, amelyeket a jelen rendelet a­­ halasztás alól ki nem vesz, 1914. évi november­­ 30. napjáig bezárólag meghosszabbittatik. Az 1914. évi szeptember hó 30. napja után 1914. évi november 30. napjáig bezárólag lejáró pénztartozások fizetésére, amelyek 1914. évi Augusztus 1. napja előtt kiállított váltón, kereskedelmi utalványon, közraktári jegyen, csekken vagy általában olyan kereskedelmi ügy­leten vagy más magánjogi címen alapulnak, amely 1914. évi augusztus 1. napja előtt keletkezett, a lejárattól számított két hónapi halasztás (moratorium) engedtetik. Oly pénztartozások tekintetében, amelyek után kikötés alapján vagy törvénynél fogva kamat, jár, a kamatot a halasztás idejére is lehet számítani. Nem kamatozó tartozás után törvé­nyes kamat számítható. 2. §• A halasztás ideje alatt a halasztás alá eső váltó, kereskedelmi utalvány, közraktári jegy és csekk tekintetében a fizetés végetti bemutatás és a fizetés hiánya miatt felvett óvás, csekknél pedig az 1908:LVHI. t.-c. 17. §-ában említett igazolás is hatálytalan, amennyiben az 5. §-ból más nem következik. Látra vagy lát után bizo­nyos időre szóló váltónál a lejárat megállapí­tását célzó bemutatás hatályos. Az óvás felvételére hivatott személy az­­óvás felvételét meg nem tagadhatja arra való hivat­kozással, hogy az a jelen rendelet szerint hatálytalan. A váltóbirtokos az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt kapott kitöltetlen váltót csak oly módon van jogosítva kitölteni, hogy a váltó ha­lasztás alá essék. Az ezzel ellenkező kitöltést megállapodás ellenesnek kell tekinteni. Az 1914. évi augusztus hó 1. napja előtt ki­állított váltó tekintetében a halasztás ideje alatt az 1876: XXVII. t.-c. 25—29. §-aiban szabá­lyozott biztosítási visszkeresetnek helye nincs. Halasztás alá nem eső olyan váltó, kereske­delmi utalvány és közraktári jegy tekintetében, amely 1914­ évi december hó 1. napja előtt jár le, a fizetés végetti bemutatásnak és a fizetés hiánya miatti óvás felvételének legkésőbb akkor kell történnie, amikor ennek történnie kellene, ha az illető váltó, kereskedelmi utalvány vagy közraktári jegy a jelen rendelet értelmében ha­lasztás alá esnek. 3. §• Az 1. §-ban engedett halasztás a találmányi szabadalmi évi díjakra is kiterjed. 11. Halasztás alá nem eső pénztartozások. 4. §• Az 1. §-ban engedett halasztás alá nem esnek. 1. állami és államilag biztosított adósságok kamatai, tőketörlesztő részletei és járadékai; 2­ zálogleveleknek, valamint gyámi pénzek elhelyezésére alkalmas vagy óvadékképessé nyil­vánított egyéb kötvényeknek kamatszelvényei és kisorsolt címletei; Budapesti Közlöny 1914. október 1. németi és Csepela Péter soproni királyi törvény­­széki önálló működési körrel felruházott betét­szerkesztő írnokokat a miavai királyi járás­bírósághoz mint telekkönyvi hatósághoz hivatal­ból kirendelte.

Next