Budapesti Közlöny, 1914. december (48. évfolyam, 281-304. szám)

1914-12-01 / 281. szám

2 ______________________ Omazta István írnokokat a temesvári kir. járás­bírósághoz helyezte át. A m. kir. igazságügyminister az 1912 : LIV. t.-c. 11. §-a alapján 1915. évi január hó 1-től kezdődő hatálylyal a kaposvári kir. törvényszék­től : Harcsch József jegyzőt, Bérczi János telek­könyvvezetőt, Dats Károly, Katles Ignác és Erikért Aladár irodatszteket, valamint Barátius László írnokot a kaposvári kir. járásbírósághoz, a nagykanizsai kir. törvényszéktől: Kiss Lajos jegyzőt, Kratky József telekkönyvvezetőt, Gumi­­lár József, Perger József és Szöllösi János Írno­kokat a nagykanizsai kir. járásbírósághoz; a pécsi kir. törvényszéktől; dr. Gebhardt Antal jegyzőt, Zádor József és Ludvig Antal telekkönyvvezetőket, Bándy Dezső és Jankovics Gyula irodatiszteket, valamint Országh­ Aladár Írnokot a pécsi kir. járásbírósághoz, végül a szekszárdi kir. törvényszéktől: dr. Scheffer László jegyzőt, Majdán Miklós és Vitkovits József telekkönyvvezetőket, Daróczy Iván iroda­tisztet, valamint Rábán János írnokot a szek­szárdi kir. járásbirósághoz helyezte át. A közös pénz­ügy­minister a bosny.-herc. poli­­tikiai tisztviselők létszámában Fast Fachern II. osztályú járási­­főnökét I. osztályú járási főnökké és Nikolic János I. osztályú politikai segédet II. osztályú járási főnökké nevezte ki. Az Ő Felsége Személye körüli m. kir. minister dr. Legáth Kálmán szombathelyi lakost a veze­tése alatt álló ministeriumhoz fizetésnélküli segédfogalmazóvá nevezte ki. A kassai kir. ítélőtábla elnöke 1914. évi november 24-én kelt 1914. El. 2. B. 7. számú rendeletével a beregszászi kir. törvényszéknél szervezett esküdtbiróság részére az 1897: XXXIII. t.-c. 2. §-a alapján az 1915. év tartamára elnökké Szép Géza kúriai birói cím­mel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki elnököt, helyettes elnökké pedig Stampf Gyula ítélőtáblái birói címmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki birót jelölte ki. A kassai kir. ítélőtábla elnöke a rimaszom­bati kir. törvényszéknél szervezett esküdtbiróság részére az 189­7 : XXXIII. t.-c. 2. § a alapján, az 1915 év tartamára elnökké Kolbay Sándor kir. törvényszéki elnököt, helyettessévé pedig Cseh István Ítélőtáblái birói címmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki birót jelölte ki. A kassai kir. Ítélőtábla elnöke 1914. Bl. 2. B. 7. sz. rendeletével az eperjesi kir. törvény­széknél szervezett esküdtbiróság részére az 1897 : XXXIII. t.-c. 2. §-a alapján az 1915. év tar­tamára elnökké Kissóczi Mátyás kir. törvény­­széki elnököt, helyettes elnökké pedig dr. Kört­­vélyessy Dezső kir. törvényszéki bírót jelölte ki. A budapesti kir. ítélőtábla elnöke dr. Déry Pál budapesti kir. törvényszéki joggyakornokot eddig ideiglenesen viselt állásában megerősítette. A kolozsvári kir. ítélőtábla elnöke Azbej Rácz Antal jogtudományi tudort a kolozsvári kir. Ítélőtábla kerületébe segélydíjas joggyakornokká nevezte ki. Helyreigazítás. A 8680/1914. M. E számú negyedik mora­tóriumi rendeletnek a Budapesti közlöny 1914. évi november hó 30-án kiadott 280. számában megjelent szövegében a 22. §. 2. bekezdésének ötödik sorában a 4. §. 2. pontjára történt hivat­kozás helyébe a 4. §. 3. pontjára való hivat­kozást kell tenni. Budapesti Közlöny 1914. deczember 1. A m. kir. ministeriumnak 1914. évi 8.757/M. E­ számú rendelete több czikk ki- és átvitelének tilalmáról. Az osztrák-magyar monarchia két államának az 1908: XII. törvényczikkel beiktatott szerző­déses vámtarifája VII. czikke alapján a m. kir. ministerium, az osztrák cs. kir. kormánnyal egyetértve, a következőket rendeli, illetve teszi közzé: 1. §• A m. kir. ministeriumnak 1914. évi október hó 2-án 7.362/M. E. és 1914. évi október hó 21-én 7.861/M. E. szám alatt kelt rendeletében foglalt jegyzéke azon czikkeknek, melyeknek ki,­­ illetve átvitele tilalmazva van, következőkép kiegészít­tetik, illetve módositta­tik: Az I. csoport 4. pontja következőkép kiegé­szítendő : »Jegyzet: Paprika nem esik a tilalom alá«. Az I. csoport 14. pontjához hozzáteendő: »libák«. Az I. csoport 18. pontja következőkép módosul: »18. Csokoládé tömbökben és táblákban, kakaó­­tészta és kakaópor«. Az I. csoport 19. pontja következőkép módosul: »19. Kávékonzerv, maláta kávé és egyéb kávé­pótló«. A II. csoport 7. pontjában a »nyersbőrök« és »arany verőhártya« szavak közé beszúrandó: »hólyagok és belek friss sózott vagy szárított állapotban«. A II. csoport 8- pontja következőkép módosul: 8. »A 91. 1. sz. (hal- és fókazsír), 92. t. sz. (állati fagygyu és sajtolt fagygyu), 93. t. sz. (nö­vényi fagygyu, pálmaolaj, pálmamag és kókusz­­dióolaj), 95. t. sz. (stearinsav, palmítinsav), 96. t. sz. (parafin) és 97. t. sz. (degras és elainsav) alá tartozó, technikai czélokra szolgáló zsiradé­kok és zsírsavak«. A II. csoport 15. pontja következőkép kiegé­szítendő. »Jegyzet: Nem tartoznak ide a foglalt és nem foglalt czeruzák.« A II. csoport 16. pontja következőkép kiegé­szítendő . »Jegyzet: Ezen tilalom alá esik a korom, korombiszter, szénpor valamint az őrölt és el­készített feketítők is (605 — 607. t. sz ) nem esnek azonban a tilalom alá a festékföldek, a czink­­fehér, ólomfehér lithopone, griff­it fehér, valamint a fénymáz firniszszel elkészített festékek, továbbá a festő, víz- és pasztelfestékek gyanánt elkészí­tett festékek. A II. csoport 21­ pontjában a »kőszénkát­rány« szó után beszúrandó: »valamint minden könynyű és nehéz kőszén­kátrány olaj«. A II. csoport 23. pontjához hozzáfűzendő: »pamutwatta és tisztítópamut«. A II. csoport 30. pontjában a »sátrak« szó után vonás teendő és beszúrandó: »Sátorlapok« A II. csoport 40. pontjához hozzáteendő: »Itatós- és selyempapiros az egész ívekben levő vagy felvágott szivarka papiros kivételével«. A II. csoport 54. pontja következőkép mó­dosul : »54. Króm- és nikkelaczél, továbbá króm­­nikkelaczél, tuskó (ingot) buga (zaggel) platina és paleta alakjában, hengerelve, kovácsolva vagy húzva«. A II. csoport 114. pontjához az »atropin« és »keserű mandulaviz« szavak közé beszúrandó: »valamint a Belladonna gyökerei és levelei.« A II. csoport 119. pontja után a következő két új pont veendő fel: 120. Csontok. 121. Mindennemű rongy. 2. §. Ez a rendelet a kihirdetés napjával lép életbe. Budapest, 1914. évi november hó 30-án. Gróf Tisza István s. k., m. kir. miniszterelnök. A kereskedelemügyi m. kir. minister 84.233. III/1914­. számú értesítése valamennyi a vasúti árufuvarozásra vonatkozó nemzetközi egyezmény kötelékébe tartozó önálló igazgatással bíró közforgalom hazai vasút igaz­gatóságához. Értesítem, hogy a m. kir. államvasutaknak folyó évi október hó 14-én megnyílt 26­ 937 kilo­méter hosszú ogulin-plaski vonalrésze a meg­nyitás napjától számítva a vasúti árufuvarozásra vonatkozó nemzetközi egyezmény hatálya alá helyeztetett. Erről a nemzetközi vasúti árufuvarozás szá­mára Bernben felállított központi hivatal folyó évi november hó 12-én kelt 563. számú kör­levelében azzal adott ki értesítést, hogy a vasúti vonalak jegyzéke kiegészítést nem igényel. Az előbb említett központi hivatal folyó évi november hó 12-én kelt 563. számú körlevelé­ben foglaltak alapján értesítem továbbá, hogy Olaszországban a folyó évi október hó 16-án megnyílt Barletta állomástól a kikötő felé épült 2­ 400 kilométer hosszan elágazó vonal a meg­nyitás napjától számítva a vasúti árufuvarozásra vonatkozó nemzetközi egyezmény hatálya alá helyezetett. Az új vasúti vonal az olasz államvasutak vezérigazgatóságának üzemében állván, a vasúti vonalak jegyzéke kiegészítést nem igényel. Budapest, 1914. évi november 25-én. A minister rendeletéből: Dr. Neumann s. k. ministeri tanácsos. A kereskedelemügyi m. kir. minister 1914. évi 83.839. szám alatt kelt rendeletével meg­engedte, hogy a Szatmár vármegye területé­hez tartozó Hagymáslápos községben az 1914. évi december 19-ére eső országos kirakó- és állatvásárt ez évben kivételesen december 18-án tartsák meg.­ ­ Pályáz­a­t. A néhai dr. Raynáld Lajos kalocsai bíboros érsek által a császári és apostoli királyi Felségeik menyegzőjének, valamint az ő belső titkos taná­csosi kineveztetésének 25-ik évfordulója alkalmá­ból az egyházi zene előmozdítására tett s a m. kir. vallás- és közoktatásügyi ministerium kezelésére bízott alapítvány kamataiból egy évi 700 koronás zenészeti ösztöndíjra ezennel pályá­zat hirdettetik. Pályázhatik minden magyar állampolgár (a horvát-szlavonországi illetőségűek kivételével), ki az egyházi zenében kiválóságot tud igazolni. Az ösztöndíj elnyerésére irányuló és a kalocsai érsekhez intézett folyamodványok bezárólag az 1915. évi március 1-ig Kalocsára küldendők. Folyamodók kérvényeikben okmányokkal bizo­nyítsák­ életkorukat, mire nézve keresztlevél melléklendő, továbbá vagyoni helyzetüket, végzett tanulmányaikat és a zenében elért haladottságu­kat, mely utóbbi körülmény mutatványmérvekkel igazolandó. Jelöljék meg továbbá a pályázók azon utat , és módot, melyen a kért ösztöndíjat a maguk­­ továbbképzésére felhasználni szándékoznak. Az ösztöndíjra pályázók pályamunkául a »Salve Regina«­antiphonát négy szólamú vegyes karra, »A capella« kötelesek megkomponálni. Az ösztöndíj élvezete az 1915. évi január 1-től kezdve három egymásutáni esztendőre terjedhet, sőt kivételes esetekben továbbra is meghosszab­bítható. Az ösztöndíjat elnyerő komoly, továbbképzése tanúságául évenként, míg az ösztöndíjat élvezi, egy a bírálóbizottság által megállapítandó egy­házzenei művet tartozik a kalocsai érseki ható­sághoz beküldeni, egyúttal köteles a kalocsai érseket az ösztöndíjnak miként való felhaszná­lásáról tájékoztatni. Az ösztöndíj adományozását a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister s a kalocsai érsek

Next