Budapesti Közlöny, 1914. december (48. évfolyam, 281-304. szám)
1914-12-01 / 281. szám
2 ______________________ Omazta István írnokokat a temesvári kir. járásbírósághoz helyezte át. A m. kir. igazságügyminister az 1912 : LIV. t.-c. 11. §-a alapján 1915. évi január hó 1-től kezdődő hatálylyal a kaposvári kir. törvényszéktől : Harcsch József jegyzőt, Bérczi János telekkönyvvezetőt, Dats Károly, Katles Ignác és Erikért Aladár irodatszteket, valamint Barátius László írnokot a kaposvári kir. járásbírósághoz, a nagykanizsai kir. törvényszéktől: Kiss Lajos jegyzőt, Kratky József telekkönyvvezetőt, Gumilár József, Perger József és Szöllösi János Írnokokat a nagykanizsai kir. járásbírósághoz; a pécsi kir. törvényszéktől; dr. Gebhardt Antal jegyzőt, Zádor József és Ludvig Antal telekkönyvvezetőket, Bándy Dezső és Jankovics Gyula irodatiszteket, valamint Országh Aladár Írnokot a pécsi kir. járásbírósághoz, végül a szekszárdi kir. törvényszéktől: dr. Scheffer László jegyzőt, Majdán Miklós és Vitkovits József telekkönyvvezetőket, Daróczy Iván irodatisztet, valamint Rábán János írnokot a szekszárdi kir. járásbirósághoz helyezte át. A közös pénzügyminister a bosny.-herc. politikiai tisztviselők létszámában Fast Fachern II. osztályú járásifőnökét I. osztályú járási főnökké és Nikolic János I. osztályú politikai segédet II. osztályú járási főnökké nevezte ki. Az Ő Felsége Személye körüli m. kir. minister dr. Legáth Kálmán szombathelyi lakost a vezetése alatt álló ministeriumhoz fizetésnélküli segédfogalmazóvá nevezte ki. A kassai kir. ítélőtábla elnöke 1914. évi november 24-én kelt 1914. El. 2. B. 7. számú rendeletével a beregszászi kir. törvényszéknél szervezett esküdtbiróság részére az 1897: XXXIII. t.-c. 2. §-a alapján az 1915. év tartamára elnökké Szép Géza kúriai birói címmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki elnököt, helyettes elnökké pedig Stampf Gyula ítélőtáblái birói címmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki birót jelölte ki. A kassai kir. ítélőtábla elnöke a rimaszombati kir. törvényszéknél szervezett esküdtbiróság részére az 1897 : XXXIII. t.-c. 2. § a alapján, az 1915 év tartamára elnökké Kolbay Sándor kir. törvényszéki elnököt, helyettessévé pedig Cseh István Ítélőtáblái birói címmel és jelleggel felruházott kir. törvényszéki birót jelölte ki. A kassai kir. Ítélőtábla elnöke 1914. Bl. 2. B. 7. sz. rendeletével az eperjesi kir. törvényszéknél szervezett esküdtbiróság részére az 1897 : XXXIII. t.-c. 2. §-a alapján az 1915. év tartamára elnökké Kissóczi Mátyás kir. törvényszéki elnököt, helyettes elnökké pedig dr. Körtvélyessy Dezső kir. törvényszéki bírót jelölte ki. A budapesti kir. ítélőtábla elnöke dr. Déry Pál budapesti kir. törvényszéki joggyakornokot eddig ideiglenesen viselt állásában megerősítette. A kolozsvári kir. ítélőtábla elnöke Azbej Rácz Antal jogtudományi tudort a kolozsvári kir. Ítélőtábla kerületébe segélydíjas joggyakornokká nevezte ki. Helyreigazítás. A 8680/1914. M. E számú negyedik moratóriumi rendeletnek a Budapesti közlöny 1914. évi november hó 30-án kiadott 280. számában megjelent szövegében a 22. §. 2. bekezdésének ötödik sorában a 4. §. 2. pontjára történt hivatkozás helyébe a 4. §. 3. pontjára való hivatkozást kell tenni. Budapesti Közlöny 1914. deczember 1. A m. kir. ministeriumnak 1914. évi 8.757/M. E számú rendelete több czikk ki- és átvitelének tilalmáról. Az osztrák-magyar monarchia két államának az 1908: XII. törvényczikkel beiktatott szerződéses vámtarifája VII. czikke alapján a m. kir. ministerium, az osztrák cs. kir. kormánnyal egyetértve, a következőket rendeli, illetve teszi közzé: 1. §• A m. kir. ministeriumnak 1914. évi október hó 2-án 7.362/M. E. és 1914. évi október hó 21-én 7.861/M. E. szám alatt kelt rendeletében foglalt jegyzéke azon czikkeknek, melyeknek ki, illetve átvitele tilalmazva van, következőkép kiegészíttetik, illetve módosittatik: Az I. csoport 4. pontja következőkép kiegészítendő : »Jegyzet: Paprika nem esik a tilalom alá«. Az I. csoport 14. pontjához hozzáteendő: »libák«. Az I. csoport 18. pontja következőkép módosul: »18. Csokoládé tömbökben és táblákban, kakaótészta és kakaópor«. Az I. csoport 19. pontja következőkép módosul: »19. Kávékonzerv, maláta kávé és egyéb kávépótló«. A II. csoport 7. pontjában a »nyersbőrök« és »arany verőhártya« szavak közé beszúrandó: »hólyagok és belek friss sózott vagy szárított állapotban«. A II. csoport 8- pontja következőkép módosul: 8. »A 91. 1. sz. (hal- és fókazsír), 92. t. sz. (állati fagygyu és sajtolt fagygyu), 93. t. sz. (növényi fagygyu, pálmaolaj, pálmamag és kókuszdióolaj), 95. t. sz. (stearinsav, palmítinsav), 96. t. sz. (parafin) és 97. t. sz. (degras és elainsav) alá tartozó, technikai czélokra szolgáló zsiradékok és zsírsavak«. A II. csoport 15. pontja következőkép kiegészítendő. »Jegyzet: Nem tartoznak ide a foglalt és nem foglalt czeruzák.« A II. csoport 16. pontja következőkép kiegészítendő . »Jegyzet: Ezen tilalom alá esik a korom, korombiszter, szénpor valamint az őrölt és elkészített feketítők is (605 — 607. t. sz ) nem esnek azonban a tilalom alá a festékföldek, a czinkfehér, ólomfehér lithopone, griffit fehér, valamint a fénymáz firniszszel elkészített festékek, továbbá a festő, víz- és pasztelfestékek gyanánt elkészített festékek. A II. csoport 21 pontjában a »kőszénkátrány« szó után beszúrandó: »valamint minden könynyű és nehéz kőszénkátrány olaj«. A II. csoport 23. pontjához hozzáfűzendő: »pamutwatta és tisztítópamut«. A II. csoport 30. pontjában a »sátrak« szó után vonás teendő és beszúrandó: »Sátorlapok« A II. csoport 40. pontjához hozzáteendő: »Itatós- és selyempapiros az egész ívekben levő vagy felvágott szivarka papiros kivételével«. A II. csoport 54. pontja következőkép módosul : »54. Króm- és nikkelaczél, továbbá krómnikkelaczél, tuskó (ingot) buga (zaggel) platina és paleta alakjában, hengerelve, kovácsolva vagy húzva«. A II. csoport 114. pontjához az »atropin« és »keserű mandulaviz« szavak közé beszúrandó: »valamint a Belladonna gyökerei és levelei.« A II. csoport 119. pontja után a következő két új pont veendő fel: 120. Csontok. 121. Mindennemű rongy. 2. §. Ez a rendelet a kihirdetés napjával lép életbe. Budapest, 1914. évi november hó 30-án. Gróf Tisza István s. k., m. kir. miniszterelnök. A kereskedelemügyi m. kir. minister 84.233. III/1914. számú értesítése valamennyi a vasúti árufuvarozásra vonatkozó nemzetközi egyezmény kötelékébe tartozó önálló igazgatással bíró közforgalom hazai vasút igazgatóságához. Értesítem, hogy a m. kir. államvasutaknak folyó évi október hó 14-én megnyílt 26 937 kilométer hosszú ogulin-plaski vonalrésze a megnyitás napjától számítva a vasúti árufuvarozásra vonatkozó nemzetközi egyezmény hatálya alá helyeztetett. Erről a nemzetközi vasúti árufuvarozás számára Bernben felállított központi hivatal folyó évi november hó 12-én kelt 563. számú körlevelében azzal adott ki értesítést, hogy a vasúti vonalak jegyzéke kiegészítést nem igényel. Az előbb említett központi hivatal folyó évi november hó 12-én kelt 563. számú körlevelében foglaltak alapján értesítem továbbá, hogy Olaszországban a folyó évi október hó 16-án megnyílt Barletta állomástól a kikötő felé épült 2 400 kilométer hosszan elágazó vonal a megnyitás napjától számítva a vasúti árufuvarozásra vonatkozó nemzetközi egyezmény hatálya alá helyezetett. Az új vasúti vonal az olasz államvasutak vezérigazgatóságának üzemében állván, a vasúti vonalak jegyzéke kiegészítést nem igényel. Budapest, 1914. évi november 25-én. A minister rendeletéből: Dr. Neumann s. k. ministeri tanácsos. A kereskedelemügyi m. kir. minister 1914. évi 83.839. szám alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Szatmár vármegye területéhez tartozó Hagymáslápos községben az 1914. évi december 19-ére eső országos kirakó- és állatvásárt ez évben kivételesen december 18-án tartsák meg. Pályázat. A néhai dr. Raynáld Lajos kalocsai bíboros érsek által a császári és apostoli királyi Felségeik menyegzőjének, valamint az ő belső titkos tanácsosi kineveztetésének 25-ik évfordulója alkalmából az egyházi zene előmozdítására tett s a m. kir. vallás- és közoktatásügyi ministerium kezelésére bízott alapítvány kamataiból egy évi 700 koronás zenészeti ösztöndíjra ezennel pályázat hirdettetik. Pályázhatik minden magyar állampolgár (a horvát-szlavonországi illetőségűek kivételével), ki az egyházi zenében kiválóságot tud igazolni. Az ösztöndíj elnyerésére irányuló és a kalocsai érsekhez intézett folyamodványok bezárólag az 1915. évi március 1-ig Kalocsára küldendők. Folyamodók kérvényeikben okmányokkal bizonyítsák életkorukat, mire nézve keresztlevél melléklendő, továbbá vagyoni helyzetüket, végzett tanulmányaikat és a zenében elért haladottságukat, mely utóbbi körülmény mutatványmérvekkel igazolandó. Jelöljék meg továbbá a pályázók azon utat , és módot, melyen a kért ösztöndíjat a maguk továbbképzésére felhasználni szándékoznak. Az ösztöndíjra pályázók pályamunkául a »Salve Regina«antiphonát négy szólamú vegyes karra, »A capella« kötelesek megkomponálni. Az ösztöndíj élvezete az 1915. évi január 1-től kezdve három egymásutáni esztendőre terjedhet, sőt kivételes esetekben továbbra is meghosszabbítható. Az ösztöndíjat elnyerő komoly, továbbképzése tanúságául évenként, míg az ösztöndíjat élvezi, egy a bírálóbizottság által megállapítandó egyházzenei művet tartozik a kalocsai érseki hatósághoz beküldeni, egyúttal köteles a kalocsai érseket az ösztöndíjnak miként való felhasználásáról tájékoztatni. Az ösztöndíj adományozását a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister s a kalocsai érsek