Budapesti Közlöny, 1915. június (49. évfolyam, 126-149. szám)

1915-06-01 / 126. szám

______________ egyévi önkéntes orvosnövendék, őrmester had­­apródjelölt, dr. Lippay Artur, 1. honvéd gyalogezredbeli egyévi önkéntes orvosnövendék, címzetes 1. oszt. egészségügyi altiszt, dr. Schaffer László, 7. és dr. Kende János, 9. honvéd gyalogezredbeli egyévi önkéntes orvosnövendékek, címzetes őr­mesterek és dr. Bär Mendel, 30. honvéd gyalogezredbeli egyévi önkéntes orvosnövendék, címzetes tizedes, valamennyien a budapesti honvéd helyőrségi kórház állományába; a honvédség kötelékéből elbocsáttatik. 1915. évi junius hó 1-ével, tiszti rendfokozatának megtartása nélkül, saját kérelmére: Golea Miron, 23. honvéd gyalogezredbeli tar­talékos hadnagy mint »rokkant mindennemű népfölkelési szolgálatra is alkalmatlan«. A honvédség kötelékéből elbocsáttatnak: 1915. évi junius hó 1-ével: tiszti rendfokozatának megtartása nélkül: Juhász Bálint, a pozsonyi honvédkerületi parancsnokság nyilvántartásában álló szolgálaton­­kívüli viszonybeli hadnagy »mint rokkant, min­dennemű népfölkelési szolgálatra is alkalmatlan« , tiszti rendfokozatának megtartása nélkül: Mánfai Ede Antal, a budapesti honvédkerü­leti parancsnokság nyilvántartásában álló szol­gálaton kívüli viszonybeli hadnagy »mint rok­kant, mindennemű népfölkelési szolgálatra is alkalmatlan«, tiszti rendfokozatának megtartása nélkül. Fröhlich Miksa, a pozsonyi honvédkerületi parancsnokság nyilvántartásában álló szolgálaton­­kivüli viszonybeli hadnagy »mint rokkant, min­dennemű népfölkelési szolgálatra is alkalmatlan«. A temesvári m. kir. pénzügyigazgatóság a temesvári m. kir. fővámhivatalnál megüresedett díjas vámgyakornoki állásra Erő János temes­vári m. kir. pénzügyigazgatósági állandó díjnokot nevezte ki. Kereskedelemügyi m. kir. minister ad. 188/VI. A. 1915. sz. Valamennyi magyarországi törvényhatóságnak. A fennállott földmivelés-, ipar- és keres­kedelemügyi ministerium által 1884. évi augusz­tus hó 26-án 39.266. szám alatt kiadott ren­delet 2. §-ában foglalt és a képesítéshez kötött mesterségeket megállapító és felsoroló lajstrom a csizmadia- és a cipészipart külön-külön említi. Miután azonban a gyakorlati életben e két mesterség az azok körébe vágó munkák hasonló voltánál fogva annyira összeolvadt, hogy a csizmadia cipőket, viszont a cipész csizmákat tényleg készít és így a csizmadia idevonatkozó iparigazolványa alapján a cipők készítésére, viszont pedig a cipész ide vonatkozó iparigazol­ványa alapján csizmák előállítására jogosultnak tekintendő: az említett lajstromot olyképen igazítom ki, hogy a csizmadia és cipészmester­séget egy iparágként tüntetem fel. „ Budapest, 1915. évi május hó 26-án. Báró Harkányi János s. k., kereskedelemügyi m. kir. minister. A kereskedelemügyi m. kir. minister 20 554/1915. számú rendelete tábori áruminta küldemények csomagolása tárgyában. A közönség részéről mindsűrűbben hangzanak el a panaszok, hogy a tábori áruminta külde­mények tartalma rendeltetését el nem érte. Az esetenként elrendelt vizsgálat szerint ennek oka főleg az áruminta küldemények hiányos és gyenge csomagolásában rejlik, minek következté­ben a tartalom a burkolatból részben vagy egészben kiesik, illetőleg a burkolat a címadatok­kal együtt elrongyolódik. Budapesti Közlöny 1915. junius 1. Ezeknek elejét veendő, a postahivatalok uta­sítást kaptak, hogy ezentúl csak oly tábori áru­minta küldeményeket továbbítsanak, a­melyek csomagolása a hosszú és viszontagságos szállítás­nak megfelel. Erről a közönséget azzal értesítem, hogy a csomagoláshoz mindenkor erős vászon, vászon­­papír, fa- vagy tartós kartondoboz használandó és az áruminta küldemény mindig zsineggel többszörösen jól átkötendő. A zsineg végeit nem csokorra, hanem göbre kell kötni, hogy az szállí­tás közben magától fel ne oldódhassák. Ebből az alkalomból értesítem a közönséget, hogy a hadműveletek következtében a táborba szóló küldemények elszállítása és a címzettnek való kézbesítése a rendesnél jóval több időt vesz igénybe s az árumintákban küldött élelmiszerek legnagyobb része, még a füstöltek is, az enyhe időjárás mellett e hosszú szállítási idő alatt megromlik. Most, amidőn az élelmiszerekkel való takarékosságot nem lehet elég sűrűn hangoz­tatni, a gyűjtőállomásnál naponként száz számra kell a küzhödt és a közegészséget veszélyeztető áruminta küldeményeket megsemmisíteni. A közönség tehát a saját érdekében cselekszik, ha romlandó élelmiszereknek a táborba küldésé­től tartózkodik. Budapest, 1915. május hó 21-én. A minister rendeletéből: Fellért Károly s. k., posta- és távirda vezérigazgató Kereskedelemügyi m. kir. minister. 31.080/111. H. 1915. sz. Valamennyi a vasúti árufuvarozásra vonatkozó nemzetközi egyezmény kötelékébe tartozó önálló igazgatással bíró közforgalmú hazai vasút igaz­gatóságának. A nemzetközi vasúti árufuvarozás számára Bernben felállított Központi Hivatal folyó évi május hó 10-én kelt 570. számú körlevelében foglaltak alapján értesítem, hogy a svájczi szö­vetségi vasutaknak a Vallorbe melletti határtól bezárólag Vallorbe pályaudvarig terjedő, a folyó évi május hó 16-án megnyílt új vasúti vonala a megnyitás napjától számítva a vasúti árufuva­rozásra vonatkozó nemzetközi egyezmény hatálya alá helyeztetett. A vasúti vonalak jegyzékében Svájcz B) kül­földi igazgatóság üzemében vagy közös haszná­latban levő vasúti vonalak. »III. Franczia igaz­gatóságok« fejezetben az 52. és 53. számok alatt bevezetett La Plaine melletti Genf Cornavinig és Le Locle—Col - des - Roches melletti Le Locle—Stadig vonalak közzé beírandó: 52. a. Vallerbe mellett Vallerbeig. Budapest, 1915. május hó 20-án. A minister rendeletéből: Dr. Neumann s. k., ministeri tanácsos. A kereskedelemügyi m. kir. minister folyó évi 28.652. szám alatt kelt rendeletével megengedte, hogy a Zala vármegye területéhez tartozó Lendvavásárh­ely községben a folyó évi julius hó 25-ére eső országos kirakó- és állatvásárt ez évben kivételesen julius hó 26-án tartsák meg. A kereskedelemügyi m. kir. minister folyó évi 32.455. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Pozsony vármegye területéhez tartozó Somorja községben a folyó évi szeptember hó 23-ára eső heti kirakóvásárt ez évben kivételesen szeptember hó 22-én, a folyó évi szeptember hó 30-ára eső heti kirakóvásárt pedig kivételesen szeptember hó 29-én tartsák meg. határozmányainak leginkább megfelelő latin fordí­tásáért és nyelvbeli, valamint tárgybeli magyará­zatáért 945, azaz kilencszáznegyvenöt korona tűze­tik ki jutalmul. A feltételek a következők : 1. Mózes öt könyve mindegyikének a sors által kijelölt helyéről 3—4 versszak lesz a pályázók által héberből latin nyelvre lefordítandó és nyelvbeli, valamint rövidre fogott tárgyi magyarázatokkal ellátandó. A pályázóknak rendelkezésére bocsáttatnak a héber biblián kívül Onkolas Targuma (Berliner­­féle kiadás 1884.), a szyr Peschittónak szöveg­kiadása és az arabs verzió megjelent Beyrouthban 1877., vagy a Saadia haggaonnak arabs verziója (héber betűkkel kiadta Derenbourg J. Oeuvres complétes de Saadia I. Paris 1893. az u. n. LXX. a következő kiadásban: The old Testament in greek by H. Barclay Swote Cambridge University Press 1901.) Hasonlóképen átengedtetnek a pályázóknak használat végett a héber, szúr, aramai és arabs nyelvek szótárai. Pályadíjnyertes azon munkálat lesz, mely a héber szöveget a leghelyesebben adja vissza és amely­nek nyelvbeli és tárgybeli magyarázatai a versek­nek és a legfontosabb verzióknak semmiféle lényeges nehézségét nem hagyja figyelmen kívül. 2. Az e célra kijelölt helyen összegyűlt pályázók dolgozataikat az e végből felállított bizottság fel­ügyelete alatt meg nem szakítható 12 óra lefolyása alatt tartoznak befejezni. 3. A pályázatban résztvehetnek: a) mindazon magyar és osztrák állampolgárok, akik a folyó évben vagy a legközelebb múlt 1, 2 vagy legfeljebb 3 évben a theologiai tanfolya­mot a bécsi, prágai vagy budapesti egyetemen befejezték és a római katholikus presbyteri fokot elnyerték; b) mindazok, kik az előbbi feltételeknek meg­­felelőleg a két első pályázatban részt vettek, azon­ban jutalmat nem nyertek. 4. A jutalomért való versenyzés a bécsi egyete­men 1915. november 17-én, szerdán, a prágai és budapesti egyetemen pedig 1915. évi november 20-án, szombaton fog megtartatni. Folyamodók kötelesek a pályázatban való rész­vételre jogosultságukat legalább 3 nappal előbb az illető egyetem theologiai karának dekanátusa előtt okmánynag igazolni. Budapest, 1915. május hó 26. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi 3—2 minister 52.684/IV. 1915. szám. Pályázat. A bibliai tanulmányok előmozdítására és a kap­csolatos alapnyelvek tökéletes elsajátítására léte­sített Lackenbache­r-féle alapítványból a hé­ber Pentateuchus sorshúzás által meghatározandó 15—20 versének legsikerültebb és az alapítólevél ad. 26.834/1915. szám. Felhívás az államerdészeti tisztviselők gyermekeinek nevelését segélyező alapból az 1915/1916. tanévben kiosztható segélyek ügyében. A m. kir. földmivelésügyi ministerium szol­gálati ügyköréhez tartozó állami erdészeti tiszt­viselők gyermekeinek nevelését segélyező alapból az 1915/1916. tanévre szóló segélyek az 1906. évi 79.981. szám alatt jóváhagyott szabályzat 8. szaka­szának 4. pontja értelmében folyó évi julius havá­ban osztatnak ki. Az idézett szabályzat értelmében segélyben része­sülhetnek az állami erdészetnél (kincstári erdőknél, állami kezelésbe vett községi stb. erdőknél, erdő­­felügyelőségeknél, a selmeczbányai erdészeti főisko­lánál, az erdőőri szakiskoláknál és erdészeti kísérleti állomásoknál) alkalmazott tényleges szolgálatban álló, nyugdíjazott és elhalt összes tisztviselőknek (erdőtiszteknek, erdészeti tanároknak, erdészeti mér­nököknek, kincstári erdészeti orvosoknak, erdőszám­vevőségi tisztviselőknek, irodatiszteknek) mindkét nembeli gyermekei, illetőleg árvái, ha az alább fel­sorolt belföldi intézetek valamelyikének rendes tanulói közé az 1915/1916-ik tanévre felvétetnek, továbbá amennyiben már megelőzőleg is isko­lába jártak volna, ha a tanulmányi előmenetelt igazoló bizonyítványaikban kitüntetett összes osztályzatoknak legalább fele kitűnő, jeles, igen jó vagy jó. Elégtelen osztályzat a segélyezést kizárja. Tornából, énekből, valamint, az egyes nem köte­lező tantárgyakból nyert osztályzat az igényjogo­­sultság megállapításánál számításba nem vétetik. Azok a tanintézetek, melyeknek rendes tanulói

Next