Budapesti Közlöny, 1916. július (50. évfolyam, 148-173. szám)
1916-07-01 / 148. szám
Budapest, 1 916 148. szám Szombat, Július 1 BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Előfizetési árak aHivatalos Értesítő« és az Országgyűlést Értesítő« című mellékletekkel együtt, naponkint postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva . Egész évre ................................ 40 korona * Félévre ................................... 20 ) Negyedévre................................ 10 ) Egy teljes lap ára 60 fillér.’ Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Telefon: József 20—21, Kiadóhivatal VII., Rákóczi-út 54., Athenaeum-épület. Telefon: József 13—91, Hivatalos hirdetések : A »Hivatalos Értesítő «-be iktatandó hirdetések díja előlegesen küldendőbe, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 2 K, 100—200 szóig 4 K, 200—300 szóig 6 K és így tovább. — Ezenfelül beküldendő az esedékes nyugtatványbélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára, egyenkint 60 fillérjével. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos nonpareille-sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 40 fill., kétszer beiktatva egyenkint 36 fill., s háromszor vagy többször beiktatva 30 fill. számonkint külön-külön. Nyilvános hatóságok és közintézetek számára 50% engedmény. HIVATALOS RÉSZ. 1916. évi XXI. TÖRVÉNYCIKK a Magyarország és Horvát-Szandalím Dalmátországok között létrejött pénzügyi egyezmény becikkelyezéséről szóló 1906. évi X. t.-c. hatályának újabbi meghosszabbításáról. (Szentesítést nyert 1916. évi junius hó 28-án. — Kihirdettetett az »Országos Törvénytár «-ban 1916. évi június hó 30-án.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR CSEHORSZÁG KIRÁLYA STB. ÉS MAGYARORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYA, emlékezetül adjuk ezennel mindenkinek, akit illet, hogy Kedvelt Magyarországunk és társországai hű Főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvénycikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: L §• A Magyarország és Horvát-Szlavón-Dalmátországok között létrejött pénzügyi egyezmény becikkelyezéséről szóló 1906. évi X. törvénycikknek hatálya az 1915. évi XX. törvénycikk 1. §-ában megállapított határidőn túl még egy évre, vagyis 1916. évi július 1-étől 1917. évi június végéig meghosszabbíttatik. 2 §. Ez a törvény 1916. évi július 1-én lép hatályba és értémét veszti, mihelyt a Magyarország és Horvát Szlavon-Dalmátországok közötti végleges pénzügyi egyezmény törvényerőre emelkedik. A jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminister bizatik meg. Mi e törvénycikket s mindazt, ami abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősitjük és szentesitjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más Hiveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezerkilencszáztizenhatodik évi junius hó huszonnyolcdik napján. Ferencz József s. k. (P. H.) Gróf Tisza István s. k. A »Budapesti Közlöny« mai számának 13-dik lapján kezdődik a»Hivatalos Értesítő« egy és fél iv melléklettel. 1916. évi XXII. TÖRVÉNYCIKK az 1916117. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról. (Szentesítést nyert 1916. évi junius hó 28-án. — Kihirdettetett az »Országos Törvénytár«-ban 1916. évi junius hó 30-án.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, CSEHORSZÁG KIRÁLYA STB. ÉS MAGYARORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYA, emlékezetül adjuk ezennel mindenkinek, akit illet, hogy Kedvelt Magyarországunk és társországai hű Főrendei és Képviselői közös egyetértéssel a következő törvénycikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1 §• A ministérium felhatalmaztatik, hogy a magyar szent korona országaiban az adókra és állami jövedékekre vonatkozó összes — jelenleg fennálló, vagy ezután hozandó — törvényeket, azok időközben bekövetkezhető módosításainak figyelembe vételével az 1916/17. költségvetési év első hat hónapjában érvényben tarthassa és az ezek alapján befolyó adókból és egyéb bevételekből az állami kiadásokat a következő szakaszban meghatározott módon fedezhesse. 2 § A kiadásokra nézve az 1914/15. évi állami költségvetésről szóló 1914. évi XXVII. t.-c. 1. és 2. § annak rendelkezései irányadók, azokkal a módosításokkal, amelyeket az 1915. évi XXLI ■ c. 2 § -ának második és harmadik bekezdése az 1915/16. költségvetési évre megállapított. Felhatalmaztatik azonban a kormány, hogy olyan kiadásokat is fedezhessen a jelen törvény hatályának tartama alatt, amelyek a vonatkozó külön törvények, vagy törvényes intézkedések alapján fedezendők. A jelenban foglalt rendelkezés a közösügyi rendes és rendkívüli kiadásokból a magyar szent korona országait illető összegre is vonatkozik, oly feltétel mellett, hogy ezen kiadásoknak a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokra eső része is az 1907. évi LV. t.-c. 3. §-a értelmében megfelelően rendelkezésre fog bocsáttatni s oly korlátozással, hogy amint az 1867. évi XII. t.-c. 40. §-a értelmében a közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottságok az 1916/17. évi közös költségvetést, vagy az 1916/17. költségvetési év egy részében közösügyi kiadásokként felhasználható összegeket megállapították, a jelen törvényes felhatalmazás napjn rendelkezésre bocsájtható összeg a közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottságok által megállapítandó összegből a költségvetési év első hat hónapjára eső hányadnak a magyar szent korona országaira e eső részét meg nem haladhatja. A jelen törvénynyel adott felhatalmazás alapján az 1916/17. évi kezelést terhelő minden kiadás az 1916/17. évre megalkotandó költségvetés keretébe lesz beillesztendő. 3 §. Az átruházási jognak a jelen törvény hatályának tartama alatti gyakorlására nézve ugyanazok a rendelkezések veendők irányadókul, amelyek az 1915/16. költségvetési évre szólólag az 1915. évi XXI. t.-c. 3. §-ának második bekezdésében megállapíttattak. 4. §• A kormány felhatalmaztatik, hogy az 1904. évi XIV. tc. alapján az elmúlt évekre vonatkozó állami költségvetésekben előirányozva volt hitelösszegeknek fel nem használt részeit az 1916/17. költségvetési év első hat hónapjában felhasználhassa akkor is, ha ezek a hitelmaradványok az 1915. évi XII. t.-c. határozmányai alapján az 1916/17. évi kezelésbe átvihetők nem lennének. Felhatalmaztatik a pénzügyminiszer, hogy az 1909. évi XV. törvénycikkel kőszénbányászati beruházásokra engedélyezett hitelnek az 1915/16. költségvetési év végén még igénybe nem vett maradványát az 1916/17. költségvetési év első hat hónapjában felhasználhassa és hogy a szóbanlevő beruházási hitelből az idézett törvénycikk 5 §-a értelmében az almásvölgyi (bozovicsi) bányászat beruházásaira eső 2.297.130 K-nak az említett bányászat céljaira igénybe nem vett részét az 1909. évi XV- t-c. 5. §.-ában megjelölt többi bányáknál használhassa fel beruházásokra, 5. §. Felhatalmaztatik a kereskedelemügyi miniszer, hogy az 1907. évi L. t -c. 1. §-ában említett A. táblázatba tartozó államvasuti tisztviselőknek az 1916/17. költségvetési év első felére eső időszakos előléptetése alkalmával olyan tisztviselőket, akiknek várakozási ideje még nem telt le, az 1907. évi L. t.-c. 8 § ában megállapított 26%-nál nagyobb terjedelemben, de a jelen törvény 2. §-a értelmében az 1916/17. költségvetési év első hat hónapjára is irányadó 1914/15. évi állami költségvetésben engedélyezett hitel keretén belül léptethessen soron kívül elő és hogy az összes előléptetendő tisztviselőknek legfeljebb 20%-át abban az esetben is előléptethesse, ha az illeték várakozási idejének fele még nem telt le. Felhatalmaztatik továbbá a kereskedelemügyi miniszer, hogy a posta-, távirda- és távbeszélőalkalmazottak A) táblázatának államvasúti rendszerű VII., VIII. és IX. fizetési osztályaiban — a rendszeresített összlétszámnak változatlanul leendő fentartása mellett és a jelen törvény 2. §-a értelmében az 1916/17. költségvetési év első hat hónapjára is irányadó 1914/15. évi állami költségvetésben engedélyezett hitel keretén belül — annyi alacsonyabb fizetési osztályú állást szervezhessen át a magasabb fizetési osztályba, mint amennyi új magasabb fizetési osztályú állás a jelzett fizetési osztályokba tartozó tisztviselők részére az 1911. évi XIV