Budapesti Közlöny, 1916. július (50. évfolyam, 148-173. szám)

1916-07-01 / 148. szám

Budapest, 1 916 148. szám Szombat, Július 1 BUDAPESTI KÖZLÖNY. H­IVATALOS LAP. Előfizetési árak­­ a­­Hivatalos Értesítő« és az Országgyűlést­­ Értesítő« című mellékletekkel együtt,­­ naponkint postai szétküldéssel, vagy­­ helyben házhoz hordva .­­ Egész évre ................................ 40 korona * Félévre ................................... 20 ) Negyedévre................................ 10 ) Egy teljes lap ára 60 fillér.’ Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Telefon: József 20—21, Kiadóhivatal­­ VII., Rákóczi-út 54., Athenaeum-épület. Telefon: József 13—91, Hivatalos hirdetések : A »Hivatalos Értesítő «-be iktatandó hir­detések díja előlegesen küldendőbe, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 2 K, 100—200 szóig 4 K, 200—300 szóig 6 K és így tovább. — Ezenfelül beküldendő az esedékes nyugtatványbélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára, egyenkint 60 fillérjével. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos nonpareille-sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 40 fill., kétszer beiktatva egyenkint 36 fill., s háromszor vagy többször beiktatva 30 fill. számonkint külön-külön. Nyilvános ható­ságok és közintézetek számára 50% engedmény. HIVATALOS RÉSZ. 1916. évi XXI. TÖRVÉNYCIKK a Magyar­ország és Horvát-Sz­an­dalí­m Dalmát­­országok között létrejött pénzügyi egyez­mény becikkelyezéséről szóló 1906. évi X. t.-c. hatályának újabbi meghosszabbításáról. (Szentesítést nyert 1916. évi junius hó 28-án. — Kihirdettetett az »Országos Törvénytár «-ban 1916. évi június hó 30-án.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR CSEHORSZÁG KIRÁLYA STB. ÉS MAGYARORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYA, emlékezetül adjuk ezennel mindenkinek, akit illet, hogy Kedvelt Magyarországunk és társországai hű Főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő­ törvény­cikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: L §• A Magyarország és Horvát-Szlavón-Dalmát­­országok között létrejött pénzügyi egyezmény becikkelyezéséről szóló 1906. évi X. törvény­cikknek hatálya az 1915. évi XX. törvénycikk 1. §-ában megállapított határidőn túl még egy évre, vagyis 1916. évi július 1-étől 1917. évi június végéig meghosszabbíttatik. 2­ §. Ez a törvény 1916. évi július 1-én lép ha­tályba és értémét veszti, mihelyt a Magyar­­ország és Horvát Szlavon-Dalmátországok közötti végleges pénzügyi egyezmény törvényerőre emel­kedik. A jelen törvény végrehajtásával a pénz­­ügyminister bizatik meg. Mi e törvénycikket s mindazt, a­mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősitjük és szentesitjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más Hiveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezerkilencszáztizenhatodik évi junius hó huszonnyolcdik napján. Ferencz József s. k. (P. H.) Gróf Tisza István s. k. A »Budapesti Közlöny« mai számának 13-dik lapján kezdődik a»Hivatalos Értesítő« egy és fél iv melléklettel. 1916. évi XXII. TÖRVÉNYCIKK az 1916117. költségvetési év első hat hó­napjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról. (Szentesítést nyert 1916. évi junius hó 28-án. — Kihirdettetett az »Országos Törvénytár«-ban 1916. évi junius hó 30-án.) MI ELSŐ FERENCZ JÓZSEF ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIAI CSÁSZÁR, CSEHORSZÁG KIRÁLYA STB. ÉS MAGYARORSZÁG APOSTOLI KIRÁLYA, emlékezetül adjuk ezennel mindenkinek, akit illet, hogy Kedvelt Magyarországunk és társországai hű Főrendei és Képviselői közös egyetértéssel a következő törvény­cikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1­ §• A ministérium felhatalmaztatik, hogy a magyar szent korona országaiban az adókra és állami jövedékekre vonatkozó összes — jelenleg fennálló, vagy ezután hozandó — törvényeket, azok idő­közben bekövetkezhető módosításainak figyelembe vételével az 1916/17. költségvetési év első hat hónapjában érvényben tarthassa és az ezek alap­ján befolyó adókból és egyéb bevételekből az állami kiadásokat a következő szakaszban meg­határozott módon fedezhesse. 2­ § A kiadásokra nézve az 1914/15. évi állami költségvetésről szóló 1914. évi XXVII. t.-c. 1. és 2. § annak rendelkezései irányadók, azokkal a módosításokkal, amelyeket az 1915. évi XXL­I ■ c. 2 § -ának második és harmadik bekezdése az 1915/16. költségvetési évre megállapított. Felhatalmaztatik azonban a kormány, hogy olyan kiadásokat is fedezhessen a jelen törvény ha­tályának tartama alatt, amelyek a vonatkozó külön törvények, vagy törvényes intézkedések alapján fedezendők. A jelen­­­ban foglalt rendelkezés a közösügyi rendes és rendkívüli kiadásokból a magyar szent korona országait illető összegre is vo­natkozik, oly feltétel mellett, hogy ezen ki­adásoknak a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokra eső része is az 1907. évi LV. t.-c. 3. §-a értelmében megfelelően ren­delkezésre fog bocsáttatni s oly korlátozással, hogy amint az 1867. évi XII. t.-c. 40. §-a értel­mében a közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottságok az 1916/17. évi közös költ­ségvetést, vagy az 1916/17. költségvetési év egy részében közösügyi kiadásokként felhasználható összegeket megállapították, a jelen törvényes felhatalmazás napj­n rendelkezésre bocsájtható összeg a közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottságok által megállapítandó összeg­ből a költségvetési év első hat hónapjára eső hányadnak a magyar szent korona országaira e eső részét meg nem haladhatja. A jelen törvénynyel adott felhatalmazás alap­ján az 1916/17. évi kezelést terhelő minden kiadás az 1916/17. évre megalkotandó költség­vetés keretébe lesz beillesztendő. 3­ §. Az átruházási jognak a jelen törvény hatályá­nak tartama alatti gyakorlására nézve ugyan­azok a rendelkezések veendők irányadókul, amelyek az 1915/16. költségvetési évre szólólag az 1915. évi XXI. t.-c. 3. §-ának második bekezdésében megállapíttattak. 4. §• A kormány felhatalmaztatik, hogy az 1904. évi XIV. t­c. alapján az elmúlt évekre vonat­kozó állami költségvetésekben előirányozva volt hitelösszegeknek fel nem használt részeit az 1916/17. költségvetési év első hat hónapjában felhasználhassa akkor is, ha ezek a hitelmarad­ványok az 1915. évi XII. t.-c. határozmányai alapján az 1916/17. évi kezelésbe átvihetők nem lennének. Felhatalmaztatik a pénzügyminiszer, hogy az 1909. évi XV. törvénycikkel kőszénbányászati beruházásokra engedélyezett hitelnek az 1915/16. költségvetési év végén még igénybe nem vett marad­ványát az 1916/17. költségvetési év első hat hónapjában felhasználhassa és hogy a szóban­­levő beruházási hitelből az idézett törvénycikk 5 §-a értelmében az almásvölgyi (bozovicsi) bányászat beruházásaira eső 2.297.130 K-nak az említett bányászat céljaira igénybe nem vett részét az 1909. évi XV- t-c. 5. §.-ában megjelölt többi bányáknál használhassa fel beruházásokra, 5. §. Felhatalmaztatik a kereskedelemügyi miniszer, hogy az 1907. évi L. t -c. 1. §-ában említett A. táblázatba tartozó államvasuti tisztviselőknek az 1916/17. költségvetési év első felére eső idő­szakos előléptetése alkalmával olyan tisztviselő­ket, akiknek várakozási ideje még nem telt le, az 1907. évi L. t.-c. 8 § ában megállapított 26%-nál nagyobb terjedelemben, de a jelen tör­vény 2. §-a értelmében az 1916/17. költség­­vetési év első hat hónapjára is irányadó 1914/15. évi állami költségvetésben engedélyezett hitel keretén belül léptethessen soron kívül elő és hogy az összes előléptetendő tisztviselőknek leg­feljebb 20%-át abban az esetben is előléptet­hesse, ha az illeték várakozási idejének fele még nem telt le. Felhatalmaztatik továbbá a kereskedelemügyi miniszer, hogy a posta-, távirda- és távbeszélő­­alkalmazottak A) táblázatának államvasúti rend­szerű VII., VIII. és IX. fizetési osztályaiban — a rendszeresített összlétszámnak változatlanul leendő fentartása mellett és a jelen törvény 2. §-a értelmében az 1916/17. költségvetési év első hat hónapjára is irányadó 1914/15. évi állami költségvetésben engedélyezett hitel kere­tén belül — annyi alacsonyabb fizetési osztályú állást szervezhessen át a magasabb fizetési osz­tályba, mint amennyi új magasabb fizetési osztályú állás a jelzett fizetési osztályokba tartozó tisztviselők részére az 1911. évi XIV

Next