Budapesti Közlöny, 1916. december (50. évfolyam, 280-304. szám)

1916-12-01 / 280. szám

9 Kunik Ferenc táviró-e.-beli, Beermann Ágost és Müller Gyula 5. vonatoszt.-beli és Rzika Ervin 20. egészs.-o.-beli tart. főhad­nagyoknak ; Steiner Ottó cs. kir. udv. nyilvt. főhadnagy­nak, a 133. hadihidkészlet par.-nak; Beichsfeld Szigfrid cs. kir. népf. főhadnagy­nak, a 7/7. gy. élelm. oszlopnál; Czapek Emil 29. t. tar.-e.-beli tartalékos had­nagynak ; Kruszelnicki Antal cs. kir. 3. Ldw. dzs.-e.­­beli főhadnagy éleim. tisztnek; lovag Kottié Rezső egy hadtestpar.-beli alhad­­biztosnak, az ellenséggel szemben kitűnő és önfel­áldozó szolgálatukért: dr. Tomory Ernő 17. helyőrs. kórház ezred­­orvosnak; dr. Böthel György 8/3. táb. kórház cs. kir. edv. nyilvt. ezredorvosnak; dr. Meyer Ottó 4. repülő századbeli cs. kir. népf. főorvosnak; a háborúban kitűnő szolgálatukért: Leidert Ede 3. vonatoszt.-beli tart. főhadnagy­nak; Jäger Alajos főhadnagynak; Cibich Brúnó és Ehrentraid Ferenc tart. főhadnagyoknak, mind a hárman a 8. hegyi t.-e.-ben; hogy a legfelső dicsérő elismerés tudtul adassék : az ellenséggel szemben vitéz magatartá­sukért : Jank Rezső ezredesnek, egy neh. t. t.-e. par.­­nak; Nagybossányi és Kisprónai Bossányi Rezső 15. h.-e.-beli alezredesnek; báró Reichlin-Méldegg Vilmos őrnagynak, egy lov. t.-o. par.-nak; Kartmann Lajos 2. gy.-e.-beli és Gürtler Frigyes 3. lov. t.-o.-beli századosoknak; Karlik Hugó jt., 2. drag.-t.-beli tart. főhad­nagynak ; Linksch Gyula 60. gy.-e.-beli tart. hadnagy­nak; Panitz Lipót 40. gy.-e.-beli és Linnebach Mihály 28. t. v.-t.-beli századosok­nak; Kisch Győző 5. gy.-e.-beli főhadnagynak; Brennner Antal 76. gy.-beli tart. főhadnagy­nak; Cossa Ernő 31. t. t.-e.-beli tart. hadnagynak; az ellenséggel szemben vitéz és eredményes magatartásukért: dr. Breinl Frigyes 24. helyőrs. kórh. tart. főorvosnak; dr. Neumann Rezső cs. kir. népf. főhadnagy­nak, az 58. betegvonatnál; az ellenséggel szemben kitűnő szolgála­tukért : Michalek János ezredesnek, számi, a 30. t. t.­e.-ben ; Judex Albin alezredesnek és Schuppich János őrnagynak a vezérkarnál; Kiss Ferenc 43. gy.-e.-beli százados-szám­­vivőnek ; Weiser Hugó 14. gy.-e.-beli századosnak; Liuba Valér százados-hadbírónak, egy gy. hadoszt. par. kát. ügyésze; Sasek Antal 35. és Krepper Alajos 97. gy.-e.-beli százados­ szám­­vivőknek; Cerny Szaniszló 2. t. t.-e.-beli tüzére, szert. járulnoknak; az ellenséggel szemben kitűnő és önfel­áldozó szolgálatáért: dr. Molnár László 2. helyőrs. kórh. tart. főorvosnak; a háborúban kitűnő szolgálatukért: Funke Ármin 8. hegyi t.-e.-beli századosnak; Schramek Károly 3. oszt. tüzére, főmérnök­nek, a pólai tüzérs. szertárnál. A kassai királyi Ítélőtábla elnöke az 1897. évi XXXII. t.-c. 2. §-a alapján, az 1917. év tartamára a sátoraljaújhelyi kir. törvényszéknél szervezett esküdtbiróság elnökévé dr. Oláh István királyi törvényszéki elnököt, helyettes elnökévé pedig Karl Béla királyi törvényszéki bírót jelölte ki. Ferk Ida tarczali születésű gyöngyösi lakos családi nevének »Barabás« névre kért átváltoz­tatása az 1916. évi 159.098. számú belügyminis­­zeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Winkler Miksa budapesti születésű újpesti lakos családi nevének »Vándor« névre kért átváltoztatása az 1916. évi 175.702. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú T­a­u­d­­­i­c­h Pál beszterczebányai születésű ugyanottani lakos családi nevének »Takács« névre kért átváltoztatása az 1916. évi ,176.207. számú belügyministeri rendelettel meg­engedtetett. ___ Kiskorú C­z i­k­o­r a Julianna feledi illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Feledi« névre kért átváltoztatása az 1916. évi 177.207. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. V­o­g­­­h­u­­ Lajos zólyomi illetőségű ugyan­ottani lakos saját, valamint Ella nevű kiskorú gyermeke családi nevének »Viga névre kért át­változtatása az 1916. évi 177.486. számú bel­ügyministeri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Roth László, Andor és Miklós budapesti születésű ugyanottani lakosok családi nevének „Radványi” névre kért átváltoztatása az 1916. évi 179.720. számú belügyministeri rendelettel megengedtetett. Budapesti Kö­zlöny 1916/ deczember 1 adományozni: a koronás arany érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján, az ellenséggel szemben kitűnő szolgálata elismeréséül: lovag Striszka Mihály kát. éleim, tisztnek, a lembergi nyilvt. éleim, rakt-nál. A császári és apostoli királyi Felsége folyó évi november hó 24 én kelt legfelső kéziratával gróf Wallis György, Carighmann bárója, nyug. 13. és kir. altábornagynak a titkos tanácsosi méltóságot a díjak elengedésével legkegyel­mesebben adományozni méltóztatott. A császári és apostoli királyi Felsége folyó évi november hó 22-én kelt legfelsőbb elhatározásá­val dr. báró Duvaj Adolf ministeri titkárt minis­­teri osztálytanácsossá a horvát-szlavon-dalmát ministeriumban a szabályszerű illetményekkel leg­kegyelmesebben kinevezni méltóztatott. A debreczeni magyar királyi tudományegyetem református hittudományi karának tanulmányi és vizsgálati szabályzata. (Jóváhagyatott a császári és apostoli királyi Felségének 1916. évi november hó 18-án kelt legfelsőbb elhatározásával. Közzététetik a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1916. évi november hó 24-én 157.474. szám alatt kelt rendelete folytán. 1. Általános határozatok. 1. §. A református hittudományi kar hall­gatóinak tanfolyama négy évre, azaz nyolc fél­évre terjed, melyből legfeljebb két év akár hazai ág. hitv. ev. theol. akadémián, akár külföldi prot. theologiai fakultáson is tölthető. Ez az idő azonban csak abban az esetben számítható be, ha az illető hallgató alapvizsgálatra jelentkezése­kor az első két évi, a végbizonyítvány kiállítása előtt pedig az utolsó két évi tanfolyamon elő­adott összes tudományok hallgatását igazolni tudja. 2. §. A magyarországi református egyház theol. akadémiáiról a református hittudományi karra akármelyik félév bevégzése után átléphet bárki, de az illető akadémia igazgatósága (dékánja) által kiállított szabályszerű távozási bizonyítványában köteles hitelesen igazolni, hogy az illető theol. akadémián, annak rendszabályai szerint, teljesen eleget tett mindennemű első­sorban tanulmányi kötelezettségeinek. A refor­mátus hittudományi karról valamelyik theológiai akadémiára távozni kívánó hallgató viszont csupán akkor kaphat távozási bizonyítványt, ha itt eleget tett kötelezettségeinek. Ha pedig az illető theol. akadémia az ott érvényes szabály­zat alapján colloquimi osztályzatot követelne tőle olyan tudományokból, amelyeket a reformá­tus hittudományi karon hallgatott, e colloquimi kötelezettségét ugyanitt tartozik teljesíteni. 3. §. Azoknak a hallgatóknak, akik valamely magyar egyetem jogi, bölcsészet-, nyelv-, tör­ténettudományi avagy mennyiség-, természet­­tudományi karán, illetőleg valamely jogi vagy bölcsészeti akadémián rendes hallgatókként egy vagy több évet töltöttek, ennek hiteles igazolása után, egy évek, azoknak pedig, kik a bölcsészet-, nyelv-, történettudományi karon végbizonyítványt nyertek, két évök beszámítható a református hittudományi kar négyéves tanfolyamába, de ez utóbbiak kötelesek alapvizsgálatukat még abban a tanévben letenni, amelyikben a hittudományi kar hallgatóiul beiratkoztak s hátra levő két évü­ket a­ kar hallgatóiként tartoznak eltölteni. 4. §. Általában mindazok, akik nem a teljes négyévi tanfolyamot hallgatták a református hittudományi karon, az ezen előadott összes theologiai tudományok hallgatását épenugy tar­toznak igazolni a végbizonyítvány kiállítása előtt, mint akik az egész tanfolyamot itt végezték. 5. §. A tanfolyam magánúton semmi részé­ben sem végezhető s az előbbi pontokban körül­írt kedvezményeken kívül egyébben senki sem részesíthető. 6. §. Minden hallgató félévenként legalább heti 20 óra hallgatására köteles. Az olyan félév, melyről legalább ennyinek a hallgatása bizo­nyítva nincs, szabályszerűen befejezettnek nem tekinthető s így be nem számítható. Óraátszá­­mításnak azonban helye van akár az első, akár az utolsó két év keretén belül. A hazai református theológiai akadémiák valamelyikétől kiállított végbizonyítvány birto­kában beiratkozó hallgatók szabadon választ­hatják ugyan tárgyaikat, de amennyiben rendes hallgatóknak kívánnak tekintetni, az általában megszabott minimális 20 órát szintén hallgatni kötelesek. 7. §. Olyan tudományok hallgatására, melyek­nek előadási órái egybeesnek, senki sem jelent­­kezhetik, úgyszintén elegetikai tudományok hall­gatására sem megfelelő nyelvészeti előkészület nélkül. 8. §. A hittudományi kar minden év júniusá­ban dékáni előterjesztés alapján, külön határo­zattal név szerint megállapítja, hogy a negyed­éves, vagy pedig az 1. és 3. §-ok értelmében jelentkezett hittanhallgatók közül kiknek­ a végbizonyítványai állítandók ki s kik azok, akiknél a végbizonyítvány kiállítása a szabatosan megjelölendő pótlások, kiegészítések foganatosí­tásáig függőben tartandó. Az utóbbiak vég­bizonyítványai csak a megjelölt hiányok pótlása után kelt dékáni előterjesztésre hozott újabb kari határozat alapján állíthatók ki. 11. Coloquiumok. 9. §. A tandíjmentességre vagy bárminő ere­detű és jellegű egyéb jótéteményre (a pálya­díjak kivételével) igényt tartó vagy azt eleve hallgató, az általa hallgatott tudományokból nemcsak a pontos leckelátogatást igazolni, hanem tanulmányi eredményt felmutatni is tartozik s evégből a hittudományi kartól ki­jelölt tárgyakból félévenként az előadó tanártól kitűzött időben colloquálni köteles. Colloquiumra azonban bármelyik hallgató jelentkezhetik.

Next