Budapesti Közlöny, 1917. július (51. évfolyam, 149-174. szám)

1917-07-01 / 149. szám

Budapest, 1917 Vasárnap, Julius­­ 149. szám. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Telefon: József 20—21. Kiadóhivatal: VIL, Rákóczi-út 54., Athenaeum-épület. Telefon: József 13—91. Előfizetési árak: a »Hivatalos Értesítő« és az Országgyűlési Értesítő* című mellékletekkel együtt, naponkint postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva: Egész évre...............................48 korona Félévre ............ 24 * Negyedévre................ 12 * Egy teljes lap ára 60 dillár. Hivatalos hirdetések: A »Hivatalos Értesitők-be iktatandó hir­detések díja előlegesen küldendőbe, még pedig 100 szóig egyszeri hirdetésért 2 K, 100—200 szóig 4 K,200—300 szóig 6 K és így tovább. — Ezenfelül beküldendő az esedékes nyugtatványbélyeg és az esetleg kért lappéldányok ára, egyenkint 60 fillérjével. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos nonpareille-sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 40 fill., kétszer beiktatva egyenkint 36 fill.,­­ háromszor vagy többször beiktatva 30 fill. számonkint külön-külön. Nyilvános ható­ságok és közintézetek számára 50 % engedmény. HIVATALOS RÉSZ. 1917. évi IX. TÖRVÉNYCIKK az 1917/18. költségvetési év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fede­zendő állami kiadásokról. (Szentesítést nyert 1917. évi junius hó 29-én. — Kihirdettetett az »Országos Törvénytár«-ban 1917. évi junius hó 30-án.) MI I. KÁROLY ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIA CSÁSZÁRA, CSEHORSZÁG KIRÁLYA STB. ÉS MAGYARORSZÁGNAK E NÉVEN IV. APOSTOLI KIRÁLYA, emlékezetül adjuk ezennel mindenkinek, akit illet, hogy Kedvelt Magyarországunk és társországai hű Főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvény­cikket terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: 1­ §• A ministérium felhatalmaztatik, hogy a magyar szent korona országaiban az adókra és állami jövedékekre vonatkozó összes — jelenleg fennálló, vagy ezután hozandó — törvényeket, azok idő­közben bekövetkezhető módosításainak figyelembe­vételével az 1917/18. költségvetési év első négy hónapjában érvényben tarthassa és az ezek alapján befolyó adókból és egyéb bevételekből az állami kiadásokat a következő szakaszban meghatározott módon fedezhesse. 2­ §■ A kiadásokra nézve az 1914/15. évi állami költségvetésről szóló 1914. évi XXVII. t.-c. 1. és 2. §§-ainak rendelkezései irányadók, azokkal a módosításokkal, amelyeket az 1916. évi XL. t.-c. 2. §-ának második és harmadik bekezdése az 1916/17. költségvetési évre megállapított. Fel­hatalmaztatik azonban a kormány, hogy olyan kiadásokat is fedezhessen a jelen törvény hatá­lyának tartama alatt, amelyek a vonatkozó külön törvények, vagy törvényes intézkedések alapján fedezendők. A jelen §-ban foglalt rendelkezés a közösügyi rendes és rendkívüli kiadásokból a magyar szent korona országait illető összegre is vonatkozik, oly feltétel mellett, hogy ezen kiadásoknak a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országokra eső része is az 1907. évi LV. t.-c. 3. §-a értelmében megfelelően rendelkezésre fog bocsáttatni, s oly korlátozásssal, hogy amint az 1867. évi XII. t.-c. 40. §-a értelmében a közös­ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottságok az 1917/18. évi közös költségvetést, vagy az 1917/18. költségvetési év egy részében közös­ügyi kiadásokként felhasználható összegeket meg­állapították, a jelen törvényes felhatalmazás alap­ján rendelkezésre bocsátható összeg a közös ügyek tárgyalására kiküldött országos bizottságok által megállapítandó összegből a költségvetési év első négy hónapjára eső hányadnak a magyar szent korona országaira eső részét meg nem halad­hatja. A jelen törvénynyel adott felhatalmazás alapján az 1917/18. évi kezelést terhelő minden kiadás az 1917/18. évre megalkotandó költségvetés keretébe lesz beillesztendő. 3. §. Az átruházási jognak a jelen törvény hatályá­nak tartama alatti gyakorlására nézve ugyanazok a rendelkezések veendők irányadókul, amelyek az 1916/17. költségvetési évre szólólag az 1916. évi XL. t.-c. 3. §-ának második bekezdésében meg­­állapíttattak. 4. §• Felhatalmaztatik a kereskedelemügyi miniszer, hogy az 1907. évi L. t.-c. 1. §-ában említett A. táblázatba tartozó államvasuti tisztviselőknek az 1917/18. költségvetési év első felére eső idő­szakos előléptetése alkalmával olyan tisztviselőket, akiknek várakozási ideje még nem telt le, az 1907. évi L. törvénycikk 8. §-ában megállapított 25 százaléknál nagyobb terjedelemben, de a jelen tör­vény 2. §-a értelmében az 1917/18. költségvetési év első négy hónapjára is irányadó 1914/15. évi állami költségvetésben engedélyezett hitel keretén belül léptethessen soron kívül elő és hogy az összes előléptetendő tisztviselőknek legfeljebb 20 százalékát abban az esetben is előléptethesse, ha az illeték várakozási idejének fele még nem telt le. Felhatalmaztatik továbbá a kereskedelemügyi miniszer, hogy a posta-, távirda- és távbeszélő­alkalmazottak A) táblázatának államvasúti rend­szerű VII., VIII. és IX. fizetési osztályaiban — a rendszeresített összl­étszámnak változatlanul leendő fentartása mellett és a jelen törvény 2. §-a értelmében az 1917/18. költségvetési év első négy hónapjára is irányadó 1914/15. évi állami költségvetésben engedélyezett hitel keretén belül — annyi alacsonyabb fizetési osztályú állást szer­vezhessen át a magasabb fizetési osztályba, mint amennyi új­­magasabb fizetési osztályú állás a jelzett fizetési osztályokba tartozó tisztviselők részére az 1911. évi XIV. t.-c. 13. §-ában szabá­lyozott előmenetel biztosítása céljából szükséges. I .­ §• 1 A kormány felhatalmaztatik, hogy az 1904. évi XIV. t.-c. alapján az elmúlt évekre vonatkozó állami költségvetésekben előirányozva volt hitel­összegeknek fel nem használt részeit az 1917/18. költségvetési év első négy hónapjában felhasznál­hassa akkor is, ha ezek a hitelmaradványok az 1915. évi XII. t.-c. határozmányai alapján az 1917/18. évi kezelésbe átvihetők nem lennének. Felhatalmaztatik a pénzügyminiszer, hogy az 1909. évi XV. törvénycikkel kőszénbányászati be­ruházásokra engedélyezett hitelnek az 1916/17. költségvetési év végén még igénybe nem vett maradványát az 1917/18. költségvetési év első négy hónapjában felhasználhassa és hogy a szóban­­levő beruházási hitelből az idézett törvénycikk 5. §-a értelmében az almásvölgyi (bozovicsi) bányászat beruházásaira eső 2.297.130 koronának az említett bányászat céljaira igénybe nem vett részét az 1909. évi XV. t.-c. 5. §-ában megjelölt többi bányáknál használhassa fel beruházásokra. Felhatalmaztatik továbbá a pénzügyminiszer, hogy az állami költségvetés rendkívüli kiadások »beruházások« alosztályában a III. fejezet 11. címnél a m. kir. állami vasgyárak beruházásaira rendelkezésre álló hiteleknek az 1916/17- költség­­vetési év végén jelentkező maradványait teljes összegükben átvihesse az 1917/18. költségvetési év kezelésébe. 6. §. Az 1915. évi XV. törvénycikk 7. §-ának 8., 9., 10. és 11. pontjai 1917. évi szeptember hó végével hatályon kívül helyeztetnek s helyettük az alábbi rendelkezések lépnek hatályba : A háború alatt vagy annak következtében el­esett, eltűnt vagy meghalt s a katonaságnál a le­génység állományába tartozott magyar állampol­gárok gyermekei részére a törvényszerű katonai ellátásokon felül, az idézett törvénycikk 7. §-ában megállapított feltételek és módozatok mellett és az ott megjelölt időtartamra engedélyezhető ideigle­nes évi segélyek 1917. évi október hó 1-étől kez­dődő hatálylyal a következőkép állapíttatnak meg : a) évi 96 K segély az elesettnek (eltűntnek, meg­halnak) minden törvényes vagy törvényesített atyátlan árvája részére és pedig a Lárváknál a tizenhatodik, a leányárváknál a tizennegyedik , életév betöltéséig; b) egyenként évi 192 K segély az elesettnek (el­tűntnek, meghaltnak) törvényes vagy törvényesí­tett szülötten árvái részére, ha csak egy vagy két ilyen árva maradt hátra és egyenkint évi 132 K segély, ha kettőnél több ilyen árva maradt hátra és pedig a Lárváknál a tizenhatodik, a leányárvák­nál az tizennegyedik életév betöltéséig ; c) évi 144­0 segély az elesettnek (eltűntnek, meg­haltnak) minden házasságon kivil született árvája részére abban az esetben, ha az elesettnek (eltűnt­nek, meghaltnak) özvegye katonai özvegyi nyug­díjat és az 1915. évi XV. törvénycikk 7. §-ának 7. pontja szerint segélyt kap és pedig a fiárváknál a tizenhatodik, a leányárváknál a tizennegyedik életév betöltéséig ; d) egyenként évi 264­­ segély az elesettnek (el­tűntnek, meghaltnak) házasságon kívül született és a 1j pont alá nem eső olyan árvái részére, akiket az elesett (eltűnt, meghalt) tartott el, ha csak egy vagy két ilyen árva maradt hátra és egyenkint évi 204 K segély, ha kettőnél több ilyen árva maradt hátra és pedig a fiárváknál a tizenhatodik, a leány­árváknál a tizennegyedik életév betöltéséig. 7­ §■ Felhatalmaztatik a ministerelnök, hogy a hadiárvák és a hadi rokkantak gyermekeinek nevel­tetésével és gyógyíttatásával felmerülő költségek A »Budapesti­ Közlöny« mai számának 12-dik lapján kezdődik a »Hivatalos Értesítő« csatolva van továbbá az »Országgyűlési Értesítő« a főrendiház 1 17. évi június hó egy és egynegyed ív melléklettel 28-diki 97-dik üléséről.

Next