Budapesti Közlöny, 1917. július (51. évfolyam, 149-174. szám)
1917-07-01 / 149. szám
1917. július 1. Budapesti Közlöny nál alkalmazott napibéres altisztjelöltek, és a postánál, távírdánál és távbeszélőnél alkalmazott napi díjas, napibéres vagy havidíjas művezetőjelöltek és műszerészek. A negyedik csoportba tartoznak az 1912: XXXV. törvénycikk 2. §-ában említett második csoport 8. és 9. pontjai alatt felsorolt alkalmazottak közül azok, akik nem soroztattak a fenti harmadik csoportba. III. A családi pótlék 1917. évi julius hó 1-jétől kezdve — a fizetési osztályra, valamint az élvezeti javadalmazás összegére való tekintet nélkül — az 1912: XXXV. törvénycikk 3. §-ában megkívánt feltételeknek megfelelő minden gyermek után fejenkint: az első csoportba tartozó alkalmazottaknál évi négyszáz (400) korona; a második csoportba tartozó alkalmazottaknál évi kettőszáznegyven (240) korona ; a harmadik csoportba tartozó alkalmazottaknál évi kettőszáz (200) korona ; a negyedik csoportba tartozó alkalmazottaknál évi egyszázhatvan (160) korona. Azoknál a lelkészeknél, akik állami jövedelemkiegészítést egyáltalán nem, vagy az 1913 : XXXVIII. törvénycikk 5. §-a alapján csak korlátolt mértékben élveznek, továbbá a fenti I. 6. pont alatt említett lelkészeknél, valamint a fenti I. 7. pont alatt említett segédlelkészeknél a családi pótléknak együttes összege az évi 800 koronát meg nem haladhatja. IV. Az életkor, amelynek betöltéséig a gyermek szülőjének családi pótlékra van igénye, az első csoportba tartozó alkalmazottak gyermekeinél a huszonnegyedik, a második, harmadik és negyedik csoportba tartozó alkalmazottak gyermekeinél a tizenhatodik életévben állapíttatik meg. Az első csoportba tartozó alkalmazottak olyan gyermeke után, aki tanulmányait huszonnegyedik életévének betöltéséig kizárólag abból az okból nem fejezhette be, mert a mozgósítás folytán tényleges katonai szolgálatot teljesített, a miniszer (legfőbb állami számvevőszék elnöke) a tanulmányoknak sikeres folytatása esetén a huszonnegyedik életév betöltése után is engedélyezhet családi pótlékot, illetőleg a már folyósított családi pótlékot továbbra is engedélyezheti, de legfeljebb annyi időre, mint amennyi ideig az illető gyermek huszonnégy éves korának betöltéséig a mozgósítás folytán tényleges katonai szolgálatot teljesített és ezen az időn belül is csak addig, amíg az illető gyermek tanulmányait befejezi. Az e rendelkezés alapján újból engedélyezett családi pótlék az engedélyező miniszeri (legfőbb állami számvevőszéki elnöki) határozat keltét követő naptári évnegyedtől kezdve jár. Az 1912 : XXXV. törvénycikk 8. §-ában foglalt rendelkezések a második, harmadik és negyedik csoportokba tartozó alkalmazottak gyermekeinél nyernek alkalmazást. V. Ugyanazután a gyermek után akkor is csak egy családi pótlék jár, ha az apa és az anya (mostoha anya) is családi pótlékra igényjogosult alkalmazott. Ilyen esetekben a családi pótlék akkor is az apa részére és az ő alkalmazása után állapítandó meg, ha az anya a saját alkalmazása alapján esetleg magasabb összegű családi pótlékra tarthatna igényt. Az 1912: XXXV. törvénycikk 4. §-ának második bekezdésében foglalt korlátozás 1917. évi junius hó végével megszűnik. VI. Az 1912: XXXV. törvénycikk 5. §-ának utolsó bekezdésében foglalt rendelkezés a fenti I. 10., 11. és 12. pontok alatt felsorolt alkalmazottakra, az idézett törvénycikk 5. §-ának másodikés harmadik bekezdéseiben foglalt rendelkezések pedig azokra a díjnokokra, napidíjasokra, havibéresekre és napibéresekre is alkalmazást nyernek, akik a jelen szakasz alapján részesülnek családi pótlékban. Az 1912: XXXV. törvénycikk 5. §-ának második bekezdésében foglaltak még kiegészíttetnek azzal, hogy az állami, vármegyei vagy államvasúti pénztárból élvezett nyugellátás vagy kegyelmi ellátás alatt nemcsak az állami, vármegyei vagy államvasúti forrásból, hanem bármilyen forrásból eredő és állami, vármegyei vagy államvasúti pénztár által kifizetett nyugellátást vagy kegyelmi ellátást is kell érteni, továbbá, hogy a nyugellátást vagy kegyelmi ellátást élvezőkre vonatkozó korlátozás azokra is kiterjed, akik bármilyen forrásból eredő és valamely városi vagy községi pénztár által kifizetett nyugellátást vagy kegyelmi ellátást élveznek. Ez a korlátozás a nődíjnok által özvegyi minőségében esetleg élvezett nyugellátásra vagy kegyelmi ellátásra nem vonatkozik. VII. Az 1912: XXXV. törvénycikk 7. §-ának első és második bekezdéseiben foglalt rendelkezések értelemszerű alkalmazást nyernek a harmadik és negyedik csoportokba tartozó alkalmazottakra is. Vili. Az 1912: XXXV. törvénycikk 9. §-a alapján a családtagok után engedélyezhető családi pótlék két családtag után annyi, mint egy gyermek után, három családtag után annyi, mint két gyermek után, négy családtag után annyi, mint három gyermek után, öt családtag után annyi, mint négy gyermek után és hat vagy hatnál több családtag után annyi, mint öt gyermek után. Az 1912: XXXV. törvénycikk 9. §-ának utolsó bekezdésében foglalt korlátozás megszűnik. A családi pótléknak az a többlete, amely az ebben a pontban foglalt rendelkezések folytán az idézett 9. §. alapján engedélyeztetik, az engedélyező miniszeri (legfőbb állami számvevőszéki elnöki) határozat keltét követő naptári évnegyedtől kezdve jár. IX. Az 1912: XXXV. törvénycikk 10. §-ának harmadik és negyedik bekezdéseiben foglalt rendelkezések kiterjednek azokra a díjnokokra, napidíjasokra, havibéresekre és napibéresekre is, akik a jelen szakasz alapján részesülnek családi pótlékban. X. A fenti I. 1—18. pontok alatt felsorolt alkalmazottak közül a 16. és 18. pontokban említett díjnokoknál a családi pótlékot utólagos, a többi alkalmazottnál pedig előzetes negyedévi részletekben kell folyósítani. XI. Az 1912: XXXV. törvénycikk 18. §-ának első bekezdésében említett határozatok hozatala — minden más eljárás kizárásával — a fenti I. 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11. és 12. pontok alatt felsorolt alkalmazottakat illetőleg elsőfokon a vallás- és közoktatásügyi miniszer, a fenti I. 13., 14., 15. és 16. pontok alatt felsorolt alkalmazottakat illetőleg pedig elsőfokon a vármegye alispánja s másodfokon a belügyminiszer hatáskörébe tartozik. /| | | Az 1912: XXXV. törvénycikk 18. §-ának második és harmadik bekezdéseiben foglalt rendelkezések a fenti I. pont alatt felsorolt azokra az alkalmazottakra is kiterjednek, akiknél abban a kérdésben, hogy van-e jogos igényük illetményre és hogy az alapul vett címen mekkora összeg illeti meg őket, egyéb törvények rendelkezései alapján a közigazgatási bíróság előtti eljárásnak van helye. XII. A fenti, 5., 6. és 7. pontok alatt említett lelkészeknél és segédlelkészeknél az évi tiszta jövedelem megállapítása az 1898: XIV. törvénycikk alapján eszközlendő, de a készpénzbeli jövedelemből annak csak 70%-a vehető figyelembe. Az állami szempontból kifogás alá eső lelkésztől vagy segédlelkésztől a családi pótlékot a vallás- és közoktatásügyi miniszer megvonhatja. XIII. A vallás- és közoktatásügyi miniszer felhatalmaztatik, hogy azokat a bármelyfokú tanintézeti fentartókat, akik tanerőik részére a törvényszerű fizetést eddig államsegély igénybevétele nélkül saját erejükből biztosították és akik tanerőiket a jelen szakaszban megállapított családi pótlékban akarják részesíteni, beigazolt szegénységük esetén családi pótlék-államsegélyben részesíthessék ; mégpedig a tanítókra (tanítónőkre) nézve az 1907: XXVII. és az 1913: XVI. törvénycikkekben megállapított, az óvónőkre nézve az 1913 : XL. törvénycikkben megállapított, a többi tanerőre nézve pedig az érvényben levő vonatkozó fizetéskiegészítési államsegélyt szabályozó ministeri rendeletekben megállapított módozatok, feltételek és következmények mellett. Az e pont alapján engedélyezhető családi pótlékállamsegélyek engedélyezésének kérdésében egyáltalán nincsen helye a közigazgatási bíróság előtti eljárásnak. XIV. A városi közigazgatási alkalmazottaknak, valamint a városi közkórházaknál rendszeres fizetéssel alkalmazott tisztviselőknek és a városi közkórházaknál állandóan alkalmazott díjnokoknak családi pótlékai a jelen szakaszban megállapított módozatok szerint egészítendők la, illetőleg a nevezettek, amennyiben részükre csaádi pótlék rendszeresítve nem volna, a jelen szakaszban megállapított feltételek és módozatok szerint családi pótlékban részesítendők. Az 1912. LVil. törvénycikkben felsorolt városok közigazgatási alkalmazottainak a hivatkozott törvénycikk 18. §-a szerint járó családi pótlékai csakis olyan összeg erejéig egészíthetők ki, hogy fizetésük esetleges pótlékaikkal együtt elérje a hivatkozott törvény 14. §-ában megállapított fizetésnek és a jelen szakaszban az állami stb. tisztviselők részére megállapított családi pótléknak együttes összegét. Budapest székesfőváros közigazgatási, közkórházi és tanügyi alkalmazottainak az érvényben álló rendelkezések szerint járó családi pótlékai a jelen szakaszban megállapított módozatok szerint egészítendők ki. Fiume város közigazgatási és tanügyi alkalmazottai, valamint az ottani közkórháznál rendszeres fizetéssel alkalmazott tisztviselők és állandóan alkalmazott díjnokok pedig a jelen szakaszban megállapított feltételek és módozatok szerint családi pótlékban részesítendők. A fentiekben foglalt rendelkezések nem vonatkoznak a városoknál alkalmazott cselédekre, napszámosokra, munkásokra, munkásnőkre és az ezekhez hasonló minőségű városi alkalmazottakra, valamint a városok által fentartott vagy folytatott üzemeknek, vállalatoknak és ipartelepeknek alkalmazottaira. A városi alkalmazottakat a fenti II. pont alatt említett négy csoportba az érdekelt ministerek a pénzügyministerrel egyetértőleg sorozzák be. A fenti XI. pont második bekezdésében foglaltak alkalmazást nyernek a városi alkalmazottakra is. Az 1912 : XXXV. törvénycikk 17. §-ában biztosított kedvezmények 1917. évi julius hó 1-jétől kezdve a városok által alkalmazottaik részére engedélyezett családi pótlékokra vagy a családi pótlék természetével bíró más illetményekre is kiterjesztetnek. Felhatalmaztatik a belügyminiszer, hogy a városi alkalmazottaknak a fentiek szerint családi pótlékkiegészítés, illetőleg családi pótlék címén járó összegek fedezésére, a városok részére a pénzügyminiszerrel egyetértőleg, a törvényhozás további intézkedéséig, ideiglenesen állami hozzájárulást engedélyezhessen. 15. §. Az 1916: XXIV. törvénycikk 1. §-ának módosításával a pénzügyminiszer felhatalmaztatik, hogy a törvényhozásnak való utólagos bejelentés kötelezettsége mellett, a szesznagykereskedők által eladott megadózott finomított szesz legmagasabb árát hektoliterfokonként 6 %-ánál nagyobb összegben rendeleti úton állapítsa meg. 16. §. Felhatalmaztatik a pénzügyminiszer, hogy a Pénzintézeti Központot közérdekből állami bevételeknek, így az osztálysorsjátéknak kezelésével vagy közhasznú vállalkozásokban való részvétellel bízhassa meg. Az osztálysorsjáték és az ennek sorsjegyeire eső nyeremények nyereményadó- és illetékmentesek. Abban az esetben, ha a királyi kincstár az osztálysorsjáték kezelését nem állami közegekre bízná, az osztálysorsjáték kezelésére vonatkozó minden okirat és beadvány, a bírói eljárás kivételével, bélyeg- és illetékmentes. m\ B*.17. §• 1? A tengeri szabadhajózásban foglalkoztatott magyar kereskedelmi hajóknak, valamint a tengeri hajók építésének állami segélyben és kedvezményekben való részesítéséről szóló 1907. évi VI. törvénycikkben foglalt és az 1916. évi XXII. törvénycikkel az 1917. évre meghosszabbított rendelkezések hatálya az 1918. év végéig meghosszabbíttatik. I 18. g. Jelen törvény 1917. évi július 1-én lép életbe, de az 1—4. §-okban foglalt rendelkezések hatálya az 1917/18. évi állami költségvetésről szóló törvény életbeléptével megszűnik. A törvény végrehajtásával a pénzügyminiszer bizatik meg. Mi e törvénycikket s mindazt, ami abban foglaltatik, összesen és egyenként helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak ?