Budapesti Közlöny, 1918. július (52. évfolyam, 146-171. szám)

1918-07-02 / 146. szám

2 A magasabb fokozatok alkalmazásánál a maga­sabb fokozat alkalmazásával járó adótöbblet nem lehet nagyobb, mint a fokozatot meghaladó jöve­delem. 2. A jelen szakasz 1. pontja szerint járó rendes adótételnek még további a) 15%-át fizeti az az egyén, akinek háztartásá­hoz családtag nem tartozik ; b) 10%-át fizeti az az egyén, akinek háztartásá­hoz csak egy családtag tartozik. Annak az elbírálásánál, vájjon az a)—b) pont szerinti magasabb adóztatás alkalmazandó-e, a háztartáshoz tartozónak tekintetik az, aki az adókötelessel együtt adózik, — továbbá azok (feleség, lemenők, felmenők, oldal rokonok), akik­nek eltartásáról az adóköteles törvény szerint gon­doskodni tartozik, ha az eltartottak vele egyazon háztartásban élnek, — végül vagyoni helyzetükre való tekintet nélkül azok a lemenők, akik bár a háztartáson kívül élnek, de az adóköteles részéről állandó anyagi támogatásban részesülnek. 3. Az előző 2. pontban foglalt rendelkezések a gyámság alatt állókra nem terjednek ki abban az esetben, ha önállóan adóznak. 4­ §■ Az 1916. évi XXXII. t.-c. 5. §-ának 5. pontja helyébe lép : 5. azok a személyek, akiknek nincs olyan adó­köteles tiszta vagyonuk, amelynek értéke 20.000 Kt meghalad. 5. §• Az 1916. évi XXXII. t.-c. 10. §-a a követ­kezőkkel egészittetik ki : 1. A háború alatt vett ingóvagyon és bánya­vagyon megbecslésénél rendszerint az az átlagos forgalmi érték irányadó, mely a szerzés­­idejében mutatkozik. Ha azonban az 1916. évi XXXII. törvénycikkben megállapított értékelési sza­bályok magasabb értéket eredményeznek, vagy viszont igazoltatik, hogy az illető vagyon értéke alászállott, a vagyonérték ehhez képest állapí­tandó meg. 2. Az előző 1. pont szerint kell eljárni azokban az esetekben is, midőn az üzem (üzlet) a háború alatt keletkezett vagy fejlesztetett. A gazdálkodásnál vagy az üzemeknél a felsze­relések (élő és holt leltár) felújításához vagy ren­des kiegészítéséhez szükséges beszerzések ugyan­abban a háború előtti állapotnak megfelelő érték­ben veendők fel, mint a gazdaságnak vagy üzem­nek a háború előtti időből eredő felszerelései. 6. §. 1. Az 1916. évi XXXII. t.-c. 13. §-ának 1. és 3. pontja azzal egészíttetik ki, hogy abban az eset­b­en, ha a fél birtokát a háború alatt vette, ez a vételár tekintendő az ingatlan értékének. Ha azonban az 1916. évi XXXII. törvénycikkben megállapított értékelési szabályok magasabb érté­ket eredményeznek, vagy viszont igazoltatik, hogy az illető vagyon értéke alászállott, a vagyonérték ehhez képest állapítandó meg. 2. Az 1916. évi XXXfl. t.-c. 13. §. 2. b) pont­jának utolsó bekezdése egészittetik ki, hogy az érték kiszámításának alapjául szolgáló tényleges haszonbérből a vízszabályozási járulékok is le­­vonandók. ■* Az 1916. évi XXXfl. t.-c. 14. és 45. §-ai a követ­kezőkkel egészittetnek ki . v­ 1. A jelen törvény 6. §-ának 1. pontjában és az 1916. évi XXXII. t.-c. 13. §-án­ak 1. pontjában tárgyalt esetekben fennálló azokat a rendelkezé­seket, amelyek szerint a vételár a mezőgazdasági használatra rendelt ingatlanok értékének tekin­tendő , az erdők, továbbá a városi ingatlanok és községi belsőségek értékének megállapításánál is értelemszerüleg alkalmazni kell. 2. Ha a városi ingatlanok, illetőleg a községi belsőségek értékének megbecslése az átlagos tiszta h­ozadék alapján történik, ennek húszszorosa veendő értéknek. 8. §. Az 1916. évi XXXII. t.-c. 18. §-a helyébe lép : Az alábbi fokozat­ok szerint a vagyonadó ^ösz­­szege : * 3.600.000 Kán felül 3.680.000 K értékig 21.340 » 3.680.000 » » 3.760.000 » · 22.000 » 3.760.000 ‹ · 3.840.000 » · 22.660 » 3.840.000 » · 3.920.000 » · 23.320 » 3.920.000 » · 4.000.000 ‹ » 24.000 ± 4.000.000 K-án felül 0.6% fizetendő akképen, hogy a fokozatok 1000.00 K-ként emelkednek s minden megkezdett fokozat teljes 100.000 K-nak veendő. A magasabb fokozatok alkalmazásánál a ma­gasabb fokozat alkalmazásával járó adótöbblet nem lehet nagyobb, mint a fokozatot meghaladó vagyonérték 5%-a. Amennyiben az adókötelesnek, tőle független körülmények folytán, vagyoni viszonyaihoz képest aránytalanul nagy a jövedelmet nem hozó vagy a normálisnál kisebb jövedelmet hozó vagyona, a vagyonadó kivetésénél a jövedelmet nem hozó vagyon részben vagy egészben figyelmen kívül hagyható, illetve a normálisnál kisebb jövedelmet hozó vagyonra való tekintettel az adó megfele­lően kisebb összegben állapítható meg. A vagyonadó a fenti tételek feleösszegében álla­pítandó meg azoknál az adózóknál, a) akik a jövedelemadó tekintetében a vallomás benyújtására kitűzött határidő alatt számszerű vallomást adnak, amelyben az egyes forrásokból eredő jövedelmüket egyenként vallják be, vagy akik a kivetési vagy jogorvoslati eljárás során beszolgáltatják a jövedelemadó helyes kivetésére szükséges számszerű adatokat ; b) akik jövedelemadó fizetésére nem kötelesek. 9. §. Az adóköteles jövedelem megállapításánál az 1917. hadi évben, illetőleg az ezt követő hadi évek (10. §.) mindegyikében fennállott üzletnek vagy más hasznoth­ajtó foglalkozásúak jövedelme ak­kor is számításba veendő, ha az üzlet vagy hasznot­­hajtó foglalkozás az adókivetés idejében már meg is szűnt. 20.000 Kán felül 21.000 K értékig 10 K 121.000 » s­ 22.000 » p 12 & 22.000 » p 23.000» p 14 » 23.000 p p 24.000« p 16 » 24.000 p 25.000» p 18 » 25.000 » » 26.000» p 20 » 26.000 » » 28.000‡· p 23 » 28.000 » » 30.000» » 26 » 30.000 » » 32.000 » p 29 » 32.000 » p 34.000 ‡‡ ‹‡ 32 » 34.000 » » 36.000 ‡‡ » 35 » 36.000 » » 39.000» » 40 » 39.000 » » 42.000» ‡‡ 45 » 42.000 ‡· p 45.000» » 50 » 45.000 » p 48.000 » p 55 » 48.000 » » 52.000 » p 60 » 52.000 » 56.000» » 68 p 56.000 » » 60.000 »­­‡ 76 ‡· 60.000 » » 64.000›› ‡‹ 88 » 64.000 ‹‹ » 68.000» ›‹ 100 » 68.000 » » 72.000» » 112 » 72.000 p » 76.000‡‹ p 124 » 76.000 » ›· 80.000» p 136 » 80.000 ›‡ » 88.000 ‹· p 152 » 88.000 P 96.000‡· p 172 » 96.000 p p 104.000‹· p 192 » 104.000 ‹· p 112.000» » 224 » 112.000 » » 120.000 ‹· p­­ 256 ‹· 120.000 ‹· 132.000 » » 288 » 132.000 » » 144.000‡‡ » 320 » 144.000 » » 156.000‡‡ » 372 » 156.000 » p 168.000‡‡ » 424 » 168.000 » p 180.000» » 476 » 180.000 ‡‡ q· 196.000» » 528 » 196.000 »­­· 212.000» » 580 » 212.000 » » 228.000» » 632 » 228.000 p p 244.000» » 688 » 244.000 p p 260.000·· p 752 » 260.000 » p 280.000 » p 820 » 280.000 » » 300.000» » 900 » 300.000 » » 320.000» » 980 » 320.000 » » 340.000» » 1.060 » 340.000­­­ p 360.000» p 1.140 »· 360.000 » 380.000 » P 1.220 » 380.000 »­­­ 400.000»­ » 1.300 » 400.000 » p 440.000» p 1.460 » 440.000 » P 480.000» » 1.620 » 480.000 » p 520.000» p 1.780 » 520.000 » p 560.000» » 1.940 » 560.000 » p 600.000» » 2.100 » 600.000 » » 640.000» » 2.260 » 640.000 » » 680.000» p 2.440 » 680.000 » * 720.000» » 2.640 » 720.000 » » 760.000» » 2.840 » 760.000 » » 800.000» » 3.040 » 800.000­­ » 880.000» p 3.440 » 880.000 » x 960.000» » 3.840 » 960.000 » p 1,040.000» » 4.240 » 1,040.000 » » 1,120.000» » 4.640 » 1,120.000 » » 1,200.000» » 5.040 » 1,200.000 »] P 1,280.000­» » 5.440 » 1,280.000 » » 1,360.000» » 5.840 » 1,360.000 » p 1,440.000» » 6.240 » 1,440.000 » 1,520.000 6.640 1,520.000 1,600.000 7.040­­ 1,600.000 » » 1,680.000» » 7.440 » 1,680.000 » » 1,760.000» » 7.940 » 1,760.000 » p 1,840.000» » 8.440 » 1.840.000 » P 1,920.000­­ » 8.940 » 1,920.000 » » 2.000.000» » 9.440 » 2,000.000 » » 2.080.000» » 9.940 » 2.080.000 P 1­ 2,160.000» » 10.440 » 2,160.000 » P 2,240.000» » 10.960 » 2,240.000 » P 2,320.000» p 11.480 p 2,320.000 » P 2,400.000 p » 12.000 «P 2,400 000 » 2,480.000» » 12.520 » 2.480.000 » » 2.560.000 » » 13.060 » 2.560.000 » P 2,640.000» » 13.600 * 2,640.000 » P 2,720.000» » 14.140 s­ 2,720.000 P » 2.800.000 » » 14.700 » 2.800.000 » P 2,880.000» » 15.260 » 2.880.000 P p 2,960.000 » » 15.840 » 2.960.000 P p 3.040.000 p » 16.420 » 3.040.000 p p 3,120.000p » 17.000 » 3.120.000 » p 3.200.000 » » 17.600 » 3.200.000 p p 3.280.000» » 18.200 » 3.280.000 P p 3.360.000» » 18.820 » 3.360.000 p p 3.440.000 » » 19.440 » 3.440.000 P p 3.520.000» » 20.060 » 3.520.000 » P 3.600.000 » p 20.700 » Budapest­ Közlöny 1918. jiuius 2. II. FEJEZET. A hadi nyereségadóról szóló 1916. évi XXIX. t.-c. hatályának meghosszabbításáról. 10. §. A hadi nyereségadóról szóló 1916. évi XXIX. törvénycikknek összes rendelkezései az 1916. évi XXXIV. t.-c. 9. §-ában foglalt, valamint az alább következő módosításokkal, az 1917., 1918. és 1919. hadi üzleti években elért nyereség-, illetőleg jöve­delemtöbbletek után kivetendő hadi nyereség­adóra vonatkozólag is értelemszerűleg hatályban maradnak. Az 1916. évi XXIX. törvénycikkben említett hadi üzleti évek alatt a jelen törvény szempontjá­ból megfelelőleg az 1917., illetőleg 1918., 1919. hadi üzleti év értendő. II. §• Az 1916. évi XXIX. t.-c. 5. §-a a következők­kel egészíttetik ki : Azoknál a nyilvános számadásra kötelezett vál­lalatoknál, amelyek az 1914., 1915. vagy 1916. hadi üzleti években vagy ezek egyikében hadi nye­reségadó alá vonattak, a háborút megelőző évek (békeévek) átlagos nyereségét az 1916. évi XXIX. t.-c. 5. §-a szerint jogerősen megállapított nyereség alkotja. A jogerős megállapításig az eljárást a pénzügyminister rendeletileg szabályozza. "­­|||| Az 1916. évi XXIX. t.-c. 6. és 12. §-ai helyébe lép : 1. A jövedelemadó fizetésére kötelezett termé­szetes és jogi személyeknél, valamint a külföldi nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknál az adó a jövedelemtöbblet (nyereségtöbblet) első meg­kezdett vagy teljes 10.000 K-ja után 10%, a következő megkezdett vagy teljes 10.000 K után 15%,­­ a következő megkezdett vagy teljes 20.000 K után 20%, a következő megkezdett vagy teljes 20.00 K után 25%, a következő megkezdett vagy teljes 20000 K után 30%,­­ a következő megkezdett vagy teljes 2000 K után 35%, 12. §.

Next