Budapesti Közlöny, 1918. július (52. évfolyam, 146-171. szám)
1918-07-02 / 146. szám
2 A magasabb fokozatok alkalmazásánál a magasabb fokozat alkalmazásával járó adótöbblet nem lehet nagyobb, mint a fokozatot meghaladó jövedelem. 2. A jelen szakasz 1. pontja szerint járó rendes adótételnek még további a) 15%-át fizeti az az egyén, akinek háztartásához családtag nem tartozik ; b) 10%-át fizeti az az egyén, akinek háztartásához csak egy családtag tartozik. Annak az elbírálásánál, vájjon az a)—b) pont szerinti magasabb adóztatás alkalmazandó-e, a háztartáshoz tartozónak tekintetik az, aki az adókötelessel együtt adózik, — továbbá azok (feleség, lemenők, felmenők, oldal rokonok), akiknek eltartásáról az adóköteles törvény szerint gondoskodni tartozik, ha az eltartottak vele egyazon háztartásban élnek, — végül vagyoni helyzetükre való tekintet nélkül azok a lemenők, akik bár a háztartáson kívül élnek, de az adóköteles részéről állandó anyagi támogatásban részesülnek. 3. Az előző 2. pontban foglalt rendelkezések a gyámság alatt állókra nem terjednek ki abban az esetben, ha önállóan adóznak. 4 §■ Az 1916. évi XXXII. t.-c. 5. §-ának 5. pontja helyébe lép : 5. azok a személyek, akiknek nincs olyan adóköteles tiszta vagyonuk, amelynek értéke 20.000 Kt meghalad. 5. §• Az 1916. évi XXXII. t.-c. 10. §-a a következőkkel egészittetik ki : 1. A háború alatt vett ingóvagyon és bányavagyon megbecslésénél rendszerint az az átlagos forgalmi érték irányadó, mely a szerzésidejében mutatkozik. Ha azonban az 1916. évi XXXII. törvénycikkben megállapított értékelési szabályok magasabb értéket eredményeznek, vagy viszont igazoltatik, hogy az illető vagyon értéke alászállott, a vagyonérték ehhez képest állapítandó meg. 2. Az előző 1. pont szerint kell eljárni azokban az esetekben is, midőn az üzem (üzlet) a háború alatt keletkezett vagy fejlesztetett. A gazdálkodásnál vagy az üzemeknél a felszerelések (élő és holt leltár) felújításához vagy rendes kiegészítéséhez szükséges beszerzések ugyanabban a háború előtti állapotnak megfelelő értékben veendők fel, mint a gazdaságnak vagy üzemnek a háború előtti időből eredő felszerelései. 6. §. 1. Az 1916. évi XXXII. t.-c. 13. §-ának 1. és 3. pontja azzal egészíttetik ki, hogy abban az esetben, ha a fél birtokát a háború alatt vette, ez a vételár tekintendő az ingatlan értékének. Ha azonban az 1916. évi XXXII. törvénycikkben megállapított értékelési szabályok magasabb értéket eredményeznek, vagy viszont igazoltatik, hogy az illető vagyon értéke alászállott, a vagyonérték ehhez képest állapítandó meg. 2. Az 1916. évi XXXfl. t.-c. 13. §. 2. b) pontjának utolsó bekezdése egészittetik ki, hogy az érték kiszámításának alapjául szolgáló tényleges haszonbérből a vízszabályozási járulékok is levonandók. ■* Az 1916. évi XXXfl. t.-c. 14. és 45. §-ai a következőkkel egészittetnek ki . v 1. A jelen törvény 6. §-ának 1. pontjában és az 1916. évi XXXII. t.-c. 13. §-ának 1. pontjában tárgyalt esetekben fennálló azokat a rendelkezéseket, amelyek szerint a vételár a mezőgazdasági használatra rendelt ingatlanok értékének tekintendő , az erdők, továbbá a városi ingatlanok és községi belsőségek értékének megállapításánál is értelemszerüleg alkalmazni kell. 2. Ha a városi ingatlanok, illetőleg a községi belsőségek értékének megbecslése az átlagos tiszta hozadék alapján történik, ennek húszszorosa veendő értéknek. 8. §. Az 1916. évi XXXII. t.-c. 18. §-a helyébe lép : Az alábbi fokozatok szerint a vagyonadó ^öszszege : * 3.600.000 Kán felül 3.680.000 K értékig 21.340 » 3.680.000 » » 3.760.000 » · 22.000 » 3.760.000 ‹ · 3.840.000 » · 22.660 » 3.840.000 » · 3.920.000 » · 23.320 » 3.920.000 » · 4.000.000 ‹ » 24.000 ± 4.000.000 K-án felül 0.6% fizetendő akképen, hogy a fokozatok 1000.00 K-ként emelkednek s minden megkezdett fokozat teljes 100.000 K-nak veendő. A magasabb fokozatok alkalmazásánál a magasabb fokozat alkalmazásával járó adótöbblet nem lehet nagyobb, mint a fokozatot meghaladó vagyonérték 5%-a. Amennyiben az adókötelesnek, tőle független körülmények folytán, vagyoni viszonyaihoz képest aránytalanul nagy a jövedelmet nem hozó vagy a normálisnál kisebb jövedelmet hozó vagyona, a vagyonadó kivetésénél a jövedelmet nem hozó vagyon részben vagy egészben figyelmen kívül hagyható, illetve a normálisnál kisebb jövedelmet hozó vagyonra való tekintettel az adó megfelelően kisebb összegben állapítható meg. A vagyonadó a fenti tételek feleösszegében állapítandó meg azoknál az adózóknál, a) akik a jövedelemadó tekintetében a vallomás benyújtására kitűzött határidő alatt számszerű vallomást adnak, amelyben az egyes forrásokból eredő jövedelmüket egyenként vallják be, vagy akik a kivetési vagy jogorvoslati eljárás során beszolgáltatják a jövedelemadó helyes kivetésére szükséges számszerű adatokat ; b) akik jövedelemadó fizetésére nem kötelesek. 9. §. Az adóköteles jövedelem megállapításánál az 1917. hadi évben, illetőleg az ezt követő hadi évek (10. §.) mindegyikében fennállott üzletnek vagy más hasznothajtó foglalkozásúak jövedelme akkor is számításba veendő, ha az üzlet vagy hasznothajtó foglalkozás az adókivetés idejében már meg is szűnt. 20.000 Kán felül 21.000 K értékig 10 K 121.000 » s 22.000 » p 12 & 22.000 » p 23.000» p 14 » 23.000 p p 24.000« p 16 » 24.000 p 25.000» p 18 » 25.000 » » 26.000» p 20 » 26.000 » » 28.000‡· p 23 » 28.000 » » 30.000» » 26 » 30.000 » » 32.000 » p 29 » 32.000 » p 34.000 ‡‡ ‹‡ 32 » 34.000 » » 36.000 ‡‡ » 35 » 36.000 » » 39.000» » 40 » 39.000 » » 42.000» ‡‡ 45 » 42.000 ‡· p 45.000» » 50 » 45.000 » p 48.000 » p 55 » 48.000 » » 52.000 » p 60 » 52.000 » 56.000» » 68 p 56.000 » » 60.000 »‡ 76 ‡· 60.000 » » 64.000›› ‡‹ 88 » 64.000 ‹‹ » 68.000» ›‹ 100 » 68.000 » » 72.000» » 112 » 72.000 p » 76.000‡‹ p 124 » 76.000 » ›· 80.000» p 136 » 80.000 ›‡ » 88.000 ‹· p 152 » 88.000 P 96.000‡· p 172 » 96.000 p p 104.000‹· p 192 » 104.000 ‹· p 112.000» » 224 » 112.000 » » 120.000 ‹· p 256 ‹· 120.000 ‹· 132.000 » » 288 » 132.000 » » 144.000‡‡ » 320 » 144.000 » » 156.000‡‡ » 372 » 156.000 » p 168.000‡‡ » 424 » 168.000 » p 180.000» » 476 » 180.000 ‡‡ q· 196.000» » 528 » 196.000 »· 212.000» » 580 » 212.000 » » 228.000» » 632 » 228.000 p p 244.000» » 688 » 244.000 p p 260.000·· p 752 » 260.000 » p 280.000 » p 820 » 280.000 » » 300.000» » 900 » 300.000 » » 320.000» » 980 » 320.000 » » 340.000» » 1.060 » 340.000 p 360.000» p 1.140 »· 360.000 » 380.000 » P 1.220 » 380.000 » 400.000» » 1.300 » 400.000 » p 440.000» p 1.460 » 440.000 » P 480.000» » 1.620 » 480.000 » p 520.000» p 1.780 » 520.000 » p 560.000» » 1.940 » 560.000 » p 600.000» » 2.100 » 600.000 » » 640.000» » 2.260 » 640.000 » » 680.000» p 2.440 » 680.000 » * 720.000» » 2.640 » 720.000 » » 760.000» » 2.840 » 760.000 » » 800.000» » 3.040 » 800.000 » 880.000» p 3.440 » 880.000 » x 960.000» » 3.840 » 960.000 » p 1,040.000» » 4.240 » 1,040.000 » » 1,120.000» » 4.640 » 1,120.000 » » 1,200.000» » 5.040 » 1,200.000 »] P 1,280.000» » 5.440 » 1,280.000 » » 1,360.000» » 5.840 » 1,360.000 » p 1,440.000» » 6.240 » 1,440.000 » 1,520.000 6.640 1,520.000 1,600.000 7.040 1,600.000 » » 1,680.000» » 7.440 » 1,680.000 » » 1,760.000» » 7.940 » 1,760.000 » p 1,840.000» » 8.440 » 1.840.000 » P 1,920.000 » 8.940 » 1,920.000 » » 2.000.000» » 9.440 » 2,000.000 » » 2.080.000» » 9.940 » 2.080.000 P 1 2,160.000» » 10.440 » 2,160.000 » P 2,240.000» » 10.960 » 2,240.000 » P 2,320.000» p 11.480 p 2,320.000 » P 2,400.000 p » 12.000 «P 2,400 000 » 2,480.000» » 12.520 » 2.480.000 » » 2.560.000 » » 13.060 » 2.560.000 » P 2,640.000» » 13.600 * 2,640.000 » P 2,720.000» » 14.140 s 2,720.000 P » 2.800.000 » » 14.700 » 2.800.000 » P 2,880.000» » 15.260 » 2.880.000 P p 2,960.000 » » 15.840 » 2.960.000 P p 3.040.000 p » 16.420 » 3.040.000 p p 3,120.000p » 17.000 » 3.120.000 » p 3.200.000 » » 17.600 » 3.200.000 p p 3.280.000» » 18.200 » 3.280.000 P p 3.360.000» » 18.820 » 3.360.000 p p 3.440.000 » » 19.440 » 3.440.000 P p 3.520.000» » 20.060 » 3.520.000 » P 3.600.000 » p 20.700 » Budapest Közlöny 1918. jiuius 2. II. FEJEZET. A hadi nyereségadóról szóló 1916. évi XXIX. t.-c. hatályának meghosszabbításáról. 10. §. A hadi nyereségadóról szóló 1916. évi XXIX. törvénycikknek összes rendelkezései az 1916. évi XXXIV. t.-c. 9. §-ában foglalt, valamint az alább következő módosításokkal, az 1917., 1918. és 1919. hadi üzleti években elért nyereség-, illetőleg jövedelemtöbbletek után kivetendő hadi nyereségadóra vonatkozólag is értelemszerűleg hatályban maradnak. Az 1916. évi XXIX. törvénycikkben említett hadi üzleti évek alatt a jelen törvény szempontjából megfelelőleg az 1917., illetőleg 1918., 1919. hadi üzleti év értendő. II. §• Az 1916. évi XXIX. t.-c. 5. §-a a következőkkel egészíttetik ki : Azoknál a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknál, amelyek az 1914., 1915. vagy 1916. hadi üzleti években vagy ezek egyikében hadi nyereségadó alá vonattak, a háborút megelőző évek (békeévek) átlagos nyereségét az 1916. évi XXIX. t.-c. 5. §-a szerint jogerősen megállapított nyereség alkotja. A jogerős megállapításig az eljárást a pénzügyminister rendeletileg szabályozza. "|||| Az 1916. évi XXIX. t.-c. 6. és 12. §-ai helyébe lép : 1. A jövedelemadó fizetésére kötelezett természetes és jogi személyeknél, valamint a külföldi nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknál az adó a jövedelemtöbblet (nyereségtöbblet) első megkezdett vagy teljes 10.000 K-ja után 10%, a következő megkezdett vagy teljes 10.000 K után 15%, a következő megkezdett vagy teljes 20.000 K után 20%, a következő megkezdett vagy teljes 20.00 K után 25%, a következő megkezdett vagy teljes 20000 K után 30%, a következő megkezdett vagy teljes 2000 K után 35%, 12. §.