Budapesti Közlöny, 1918. szeptember (52. évfolyam, 197-222. szám)

1918-09-01 / 197. szám

Vasárnap, szeptember 1 Budapest, 1918. 197. szám BUDAPESTI H­IVATALOS Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Telefon : József 20—21. Kiadóhivatal: VII., Rákóczi-út 54., Athenaeum-épület. Telefon: József 13—91. Előfizetési árak: a »Hivatalos Értesítő« és az »Országgyűlési Értesítő« című­ mell­ékletekkel együtt, naponkint postai szétküldéssel, vagy helyben házhoz hordva : Egész évre..................................... 60 korona Félévre .......................................... 30 » Negyedévre..................................... 15 » Egy teljes lap ára 60 fillér. L A­P. • • • • Hivatalos hirdetések: A »Hivatalos Értesítő*-be iktatandó hir­detések díja előlegesen küldendőbe, még pedig az első 10 szóért 90 fillér, min­den további 10 vagy kevesebb szóért 30 fillér. — Ezenfelül beküldendő az ese­dékes nyugtatványbélyeg és az eset­leg kért lappéldányok ára, egyenkint 60 fillérjével. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos nonpareille-sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 80 fill., kétszer beiktatva egyenkint 72 1111., s háromszor vagy többször beiktatva 60 fill. számonkint külön-külön. Nyilvános ható­ságok és közintézetek számára 50% engedmény. HIVATALOS RÉSZ. 1918. évi XIII. TÖRVÉNYCIKK a sójövedékre vonatkozó törvények némely rendelkezéseinek és a vámvonalon át behozott só után fizetendő engedélyilletéknek és vám­nak megváltoztatásáról. (Szentesítést nyert 1918. évi augusztus hó 29-én. — Kihirdettetett az »Országos Törvénytár «-ban 1918. évi szeptember hó 1-én.) MI I. KÁROLY ISTEN KEGYELMÉBŐL AUSZTRIA CSÁSZÁRA, CSEHORSZÁG KIRÁLYA STB. ÉS MAGYARORSZÁGNAK E NÉVEN IV. APOSTOLI KIRÁLYA, emlékezetül adjuk ezennel mindenkinek, akit illet, hogy Kedvelt Magyarországunk és társországai hű Főrendei és képviselői közös egyetértéssel a következő törvény­cikket terjesztették szentesítés végett Fel- Bégünk elé: 1­ §■ A konyhasó alapára a sótermelési helyeken, illetve a tengeri sónak a jövedék részére való átvétele helyein a következőkép állapíttatik meg: a) a rendes vagy nem rendes alakú kősó (alaksó, darabsó, törmeléksó) alapára méter­­mázsánkint huszonnyolc (28) korona, b) a főzött só és tengeri só alapára méter­­mázsánkint harminchárom (33) korona, 2. §. A jelen törvény 1. §-ában megállapított alap­árak a feldolgozatlan (megőröletlen) állapotban és csomagolatlanul átadott konyhasóra értendők. A konyhasó megőrzésével vagy tömörítésével és csomagolásával felmerülő költségek külön veen­dők számításba. Az őrlés, tömörítés és csomagolás módozatait, ezek költségeit, valamint azt, hogy az őrölt és őröletlen kősó kiszolgáltatása a só eladásával megbízott hivataloknál mily arány szerint tör­ténjék, a pénzügyminiszer rendeleti úton álla­pítja meg. 3­ §. A konyhasó eladási árai, vagyis azok az árak, melyekért az a só eladásával megbízott hivata­loknál a vevőknek kiszolgáltatandó, akként álla­­pítandók meg, hogy az eladást megelőző szám­adási évben a konyhasó kezelésével a jövedékre hárult összes költségeknek egy métermázsára eső hányada, valamint a konyhasó termelési vagy beszerzési költségeiben esetleg beállott emelke­dés, továbbá a konyhasónak a sótermelő helyek­től — illetve a tengeri sónak a jövedék részére való átvétele helyeitől — az eladást teljesítő hiva­talokhoz történt szállításával az egyes hivata­loknál tényleg felmerült költségek az alapárhoz hozzáad­andók. A konyhasónak e számítás alapján megálla­pított eladási árai, valamint a marhasónak az 1897. évi I. törvénycikk 2. §-ában megjelölt számítás alapján a jelen törvény 6. §-ában fog­laltak figyelembe vételével megállapított eladási árai minden évben január hó elsejével és julius hó elsejével léptetendők életbe. 4. §. Az 1875. évi L. törvénycikk 10. és 11. §-aiban megállapított kedvezményes sóárak — az e kedvezmények tekintetében fennálló egyéb rendelkezések érintetlenül hagyása mellett — a magyar-horvát tengermelléki halászoknak kiszolgáltatott fehér tengeri só kedvezményes árának kivételével, egyenkint tíz (10) koronával felemeltetnek. 5. §. Gyári és ipari célokra a sótermelési helyeken métermázsánkint a tiszta kősó négy (4) koroná­ért, a tisztátalan kősó kettő (2) korona 80 fillérért, a főzött só, valamint a tengeri só pedig ennek a jövedék részére való átvétele helyett öt (5) korona 50 fillérért adandó ki. 6. §. A marhasó alapb­a a termelési helyeken métermázsánkint tíz (10) koronában állapit­­tatik meg. 7­ §. A sójövedék iránti törvények és szabályok hivatalos összeállításának 40—43. § aiban, úgy­szintén az 1897. évi I. törvénycikk 5. §-ában meghatározott sójövedéki kihágások büntetése, a kihágás tárgyául sz­olgáló sónak minden kilogrammja után számítandó kettő (2) korona 50 fillér pénzbüntetés, valamint a kihágás tár­gyának elkobzása Súlyosító körülmények fen­­forgása esetében a pénzbüntetés alaptétele: az említett összeg kétszerese A büntetésen felül a kihágás tárgyául szolgáló só és a konyhasó tör­vényes ára között mutatkozó különbözet az államkincstár részére megtérítendő. 8. §■ A vámvonalon át behozott sóért a vámon felül fizetendő engedélyilleték, az elvámolás alap­jául szolgáló súly után métermázsánként, követ­kező összegekkel állapíttatik meg: különleges (luxus) sóra .......... .......... 75 K asztali sóra ............................................. 36 » egyéb konyhasóra .......... ................... 30 » Állattenyésztési célokra szolgáló külföldi só­nak vám- és engedélyilletékmentes behozatalát a pénzügyminiszer, a rendeleti után megállapí­tandó feltételek és ellenőrzés mellett, meg­engedheti. A vegytiszta konyhasó és a konyhasótartalmú forrás termékek után jelenleg 22 koronával meg­állapított vámtétel 38 koronára felemeltetik. 9. §. Mindazok az egyének, jogi személyek és cégek, akiknek birtokában a jelen törvény életbelépésé­nek napján konyhasóból húsz (20), marhasóból ötven (50), iparsóból egyszáz (100) métermázsát meghaladó készlet van, kötelesek azt a készletet, valamint annak tárolási helyét az erre kijelölt pénzügyi közegeknél a jelen törvény életbelépé­sének napjától számítandó öt napon belül beje­lenteni és a készlet után az eddigi és a jelen törvényben megállapított ár között mutatkozó különbözetet a kincstárnak megfizetni. A pénzügyminiszer felhatalmaztatik, hogy a sókészletek bejelentése és megállapítása, vala­mint az árkülönbözet lerovás­a tekintetében szük­séges további rendelkezéseket rendeleti úton tehesse meg. Jövedéki kihágást követ el és a megrövidített vagy megrövidítés veszélyének kitett árkülön­bözet 4—8-szoros összegében megállapítandó pénzbüntetéssel büntetendő, aki 1. a jelen §-ban megszabott bejelentés meg­tételét elmulasztja, vagy 2. a tényleges készletnél kevesebbet jelent be. Aki a bejelentés körül az 1. vagy a 2. pont alá nem eső más szabálytalanságot követ el, husz (20) koronától száz (100) koronáig terjed­hető pénzbüntetéssel büntetendő. A tényleges készletnél kisebb mennyiség bev jelentése nem esik büntetés alá, ha a különbözet 5% nál kevesebb. 10. §. Az 1868. évi XI., az 1875. évi L., az 1897. évi I. és az 1904. évi XXIII. törvénycikkek­nek, valamint a sójövedékről szóló pénzügyi sza­bályoknak a jelen törvény határozmányaival ellen­kező rendelkezései hatályukat vesztik. 11. §. A jelen törvény kihirdetésének napján lép életbe. Hatálya kiterjed a magyar szent korona országainak egész területére. A törvény végrehajtásával a pénzügyminiszer bizatik meg. Mi e törvénycikket s mindazt, a­mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesítjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más Híveink által megtartatjuk. Kelt Reichenauban, ezerkilencszáztizen­­nyolcadik évi augusztus hó huszon­­kilencedik napján. Károly b. k (P. H.) Dr. Wekerle Sándor s. k. A »Budapesti Közlönye mai számának 16-ik lapján kezdődik a »Hivatalos Értesítő« háromnegyed iv melléklettel.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék