Budapesti Közlöny, 1919. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1919-01-03 / 2. szám

6 i) ugyancsak összerakva ................... 750 i» n) ugyanilyen puhafanemüek, kom­pakt testet mérve ............................. 650 » n) ugyanilyen puhafanemüek, össze­rakva vagy rakásba ............................ 500 » o) égetett mészkő ........................ 1300. » p) zöldségnemüek rakásban............... 300 » q) alma- és gyümölcsnemüek, össze­rakva vagy rakásban............................... 500 »­­ r) burgonya.......................................... 600 » s) kőszén, barnaszén, pirszén ........... 1500 » l) mesterséges és vegyészeti trágya­neműek ................................................... 1300 » u) búza, rozs ...................................... 800 » v) árpa, köles, mák köbméterenként 650 » x) zab köbméterenként .................. 500 » y) bab, borsó köbméterenként......... 850 » z) búzaliszt köbméterenként............... 500 » A. kövezetvámdíjak a fennebb kitüntetett átla­gos súlyokhoz képest tehát a Maroson leggyakrab­ban érkező tárgyak után következőleg alakulnak : 1. 4 köbméter kemény tűzifáért____—’80 K. 2. 100 drb fenyőfadeszkáért............. 1-20 » 3. 100 drb három méter hosszú tölgy­faoszlopért ............................................... 3'—­­ 4. 1000 drb tégláért ......................... 1-50 » 5. 1000 drb cserépért......................... —-80 » 6. 1000 drb szőlőkaróért ................. 1 '30 » 7. a tutaj szálfákért és pedig : a) egy elsőosztályú, vagyis 5, 6, 7 vagy kevesebb szálfából álló negyed­tutaj után.............................................. 3’— » b) egy II. osztályú, vagyis 8, 9 vagy 10 szálfából álló negyedtutaj után----- 2‘70 » c) egy III. osztályú, 10, 12, 13 vagy ennél még több szálfából álló negyed­tutaj után.............................................. 3‘90 » d) A vámsorompóknál a városba való bejövetelnél következő díjtételek szedendők : 1. Egy üres szekér vagy jármű után —'20 K. 2. Egy 200 kg., vagy ezen felül teher­rel megrakott kocsi vagy jármű után.. —‘40 » 3. Könnyű jármű (talicska, targonca, járgány, kerékpár stb.) után.................—'10 » 4. Egy akár befogott, akár szabadon hajtott ló, ökör, szamár vagy öszvér . Egy csikó, borjú, kecske, juh, bú­­, sertés, süldő, vagy malac után.. 6. Személyszállító automobil után .. 7. Teherszálító automobil után ----8. Nagy önsúlylyal biró és magánjáró gépek (cséplőgépek, gőzekék, gőzhenge­rek, gőzgépek stb.) után ..................... Jegyzet: A sorompóknál megvámolt szállítmá­nyok és élőállatok a vasúton vagy a Maroson köz­lekedő vizi járműveken való feladásukkor újból meg nem vámolhatók, és viszont a vasúti állo­máson vagy a vizi járművön való érkezéskor meg­­vámolt szállítmányok a sorompóknál újabb vám­mal nem terhelhetők. —■10 » 1— » 3­— » II. Az engedélyezett vámszedés érvényesítésénél a vámmentességeket az 1890. évi I. t.-c. 99. §-a alapján következőleg állapítom meg : Az A vasútnál és a Maros partján a vámdíjak fizetése alól mentesek : 1. az idegen hatalmasságok követeinek, kép­viselőinek szállítmányai ; 2. a fegyveres erő szükségleteire, valamint hadi és honvédelmi célokra szolgáló összes szállítmá­nyok. Ha a szállítmányok katonai minősége, ille­tőleg vámmentes jellege külsőleg felismerhető nem lenne, megfelelő hatósági bizonyítványnyal kell bírniok; ha azonban a szállítmányok a fegyveres erő tagjainak házi szükségleteire szolgálata cikke­ket tartalmaznak, ezen cikkek után a díjjegyzék­ben foglalt vámdíj megfizetendő; 3. az állami j­avak általában; 4. a posta-távirda (távbeszélő) összes szállít­mányai ; 5. az állami vasutak, állami, törvényhatósági, vasúti állomáshoz vezető, községi közlekedési vagy községi (közdűlő) közutak és azokon levő műtár­gyak építésére és fentartására, továbbá az árvéde­lem biztosítására, nemkülönben az állami vagy középületek építésére, helyreállítására szükséges anyagok, szállítmányok; 6.. a templom, iskola és paplak építésére, helyre­­állitására szükséges anyagok, szállítmányok ; 7. közveszély (hófúvás, árvíz, tűz stb.) esetében az elöljáróság által az 1886. évi XXII. t.-c. 136. §-a alapján kirendelt kezerő szállitmányai ; tűzvész, árviz vagy háború idején a mentők, menekülők szállítmányai; 8. a vaspályának saját szükségleteire szolgáló szállítmányai; 9. emberi hullák és azokat magukban foglaló ko­porsók és borító ládák; 10. átviteli szállítmányok, vagyis azok, amelyek a címzettek által a vaspályán — anélkül, hogy az állomást elhagynák — a vámtárgy igénybe vétele nélkül továbbittatnak ; 11. azon lovak és hordállatok, melyek katonai szolgálatra való besorozás, vagy az 1873. évi XX. törvénycikk értelmében osztályozás végett az állí­tási helyre és onnan visszaszállitatnak ; továbbá a fegyveres erő élelmezése céljából beszerzett mar­hák, melyekre nézve a hajtóknak katonai hatóság által kiállított igazolványt kell felmutatniok; 12. állategészségügyi szempontból általános vizs­gálatra behozott tenyészállatok, úgyszintén az állatkiállításra felhaj­tott állatok ; 13. a vámtulaj­donos által önként vámmente­seknek elfogadott szállítmányok, ideértve mind­azon vámmentességeket is, melyek magánjogi szer­ződésekben vagy egyezségeken alapulnak ; 14. a város közönsége mint erkölcsi testület részére érkező szállítmányok. Mindazon szállítmányoknak, melyek a fentebbi pontok szerint vámmentesek, amennyiben azok­nak vámmentes jellege különben megállapítható nem volna, megfelelő hatósági igazolványnyal kell bírniok, melylyel a vámmentességi igény beigazol­­tatik. B) A sorompóknál szedett vámdíjak fizetése al­ól mentesek: 1. az idegen hatalmasságok követeinek és kép­viselőinek állatai, fogatai és járóművei; 2. a fegyveres erőhöz tartozó vagy annak szol­gálatában álló egyének állatai, fogatai és járó­művei, nemkülönben mindazon fogatok és jár­művek (ideértve a kirendelt községi előfogatokat is) és állatok, melyek a fegyvees erő szükségleteinek szállítására használtatnak. Ha az állatok és szál­lítási eszközök katonai minősége külsőleg felismer­hető nem lenne, megfelelő hatósági bizonyítvány­nyal kell bírniok; 3. az állami és törvényhatósági tisztviselőket, továbbá a közbiztosság fentartásával megbízott hivatalos közegeket, a pénzügyőröket és fegyen­­ceket, foglyokat, toloncokat és az azokat kísérő sze­mélyzetet szállító állatok, fogatok és járóművek; 4. az állami javakat szállító állatok, fogatok és járóművek; 5. a postát és a távirdai küldöncöket szállító állatok, fogatok és járóművek; 6. mindazoknak állatjai, fogatai és járóművei, akik törvényhatósági, vasúti állomásokhoz vezető, községi közlekedési és községi közutak s azokon levő műtárgyak építésével és jókarban tartásával, vagy ezen teendők ellenőrzésével vannak meg­bízva, amennyiben hivatalos tevékenységüknél ezen vámtárgy használatára vannak utalva; 7. mindazon állatok, fogatok és járóművek, ame­lyek az állami vasutak, állami, törvényhatósági, vasúti állomáshoz vezető, községi közlekedési vagy községi közutak, azokon levő műtárgyak építésére vagy fentartására, továbbá az árvédelem biztosí­tására szükséges anyagot szállítanak, még ha a szállítás vállalat útján történik is ; 8. a 2., 3., 4., 6., 7. pontokban említett vám­mentes állatok, fogatok és járóművek mentessé­güket üresen visszatértükben is élvezik ; 9. a törvényhatósági útadó természetben való lerovását vagy községi közmunkát teljesítő álla­tok, fogatok és járóművek ; 10. hivatalos működésben eljáró s egyházi jel­vénnyel ellátott lelkészek állatai, fogatai és járó­művei ; 11. temetkezési meneteknél és bucsujáratoknál használt állatok, fogatok és járóművek, ha a me­net csoportosan és egyházi j­elvénynyel vonul; 12. a templom, iskolai és paplak építésére ingyen kiszolgáltatandó fuvarok ; 13. közveszély (hófúvás, árvíz, tűz stb.) esetében az elöljáróság által az 1886. évi XXII. t.-c. 136. §-a alapján kirendelt közerőnek, tűzvész, árviz vagy háború idején a mentőknek, menekülőknek állatai, fogatai és járóművei; 14. a tűzoltók, mentők állatai, fogatai és járó­művei, midőn a vész, illetőleg szerencsétlenség helyére sietnek, vagy onnan visszatérnek; 15. minden mezőgazdasági célból közlekedő fogat vagy hajtott állat azon határon belül, mely­hez tartozik; 16. azon lovak és hordállatok, melyek katonai szolgálatra való besorozás, vagy az 1873. évi XX. t.-c. értelmében osztályozás végett az állítási helyre és onnan visszaszállittatnak, továbbá a fegyveres erő élelmezése céljából beszerzett mar­hák, melyekre nézve a hajtóknak katonai hatóság által kiállított igazolványt kell felmutatniok; (17. a vámengedélyes által önként vámmente­seknek elfogadott állatok, fogatok és járóművek, ideértve mindazon vámmentességeket is, melyek magánjogi szerződéseken vagy egyezségeken ala­kulnak ; 18. állami adót szállító, sorshúzás, újoncállítás vagy ellenőrzési szemle céljából utazó községi elöl­járók által használt állatok, fogatok és járóművek ; 19. A városból kimenő állatok, fogatok és járó­­művek ; 20. a város közönsége mint erkölcsi testület tulajdonát képező járművek, fogatok és állatok ; 21. a város határában való közlekedés álta­lában ; 22. azon más községbeli illetőségű egyének állatai, fogatai és járművei, kiknek a város hatá­rában földjeik vannak, midőn földjeik művelése végett kelnek át a vámsorompón ; 23. azon vidékiek állatai, fogatai és járművei, kik mint bérlők, albérlők vagy felesek, a város határában fekvő földek művelése végett j­árnak be, vagy midőn terményeiket szállítják ; 24. a helybeli iparosok által használt állatok, fogatok és járművek, midőn a vidéki vásárokról visszatérnek. A 22., 23. és 24. pontok alatt említett, mentes­ségüket hatósági bizonyítványnyal kötelesek iga­zolni. 25. Mindazon fogatok, állatok és járművek, me­lyeken az aradi lakosok a csalai erdőből saját hasz­nálatukra, tűzifát szállítanak vagy amelyeken a kincstári erdőben levő földeket bérlő aradi lakosok a haszonbérelt földről a városba terményt vagy takarmányt hoznak be ; ugyancsak vámmente­sek azok az állatok, fogatok és járművek is, me­lyeken az aradi lakosok a város külső határában levő földjeikről terményt vagy takarmányt a csálai erdőn át szállítanak haza, vagy amelyek földjeik megművelése céljából ezen erdőn át köz­lekednek. Vámmentesek mindazon állatok, foga­tok és járművek is, melyek a csálai erdőben ren­dezett mulatságok alkalmával onnan a városba visszatérnek. 26. a városi lakosoknak a csálai erdőbe vagy más szomszédos idegen határba legeltetés végett kihajtott marhái, midőn a legelőkről visszatérnek. Mindazon állatok, fogatok és járómű­vek veze­tőinek, hajtóinak, amelyek a fenti 5., 6., 8., 9., 10., 11., 15., 18., 19. és 20. pont alattiak szerint vámmentesek, megfelelő hivatalos igazolványnyal kell bírniok. III. Vámengedélyesnek, illetőleg esetleg bérlőnek a vámszedési jog gyakorolhatásával járó felelősséget, kötelességet és feladatát a következőkben hatá­rozom meg : 1. A vámengedélyes, illetőleg bérlő az 1890. évi I. t.-c.-ben foglalt határozatok szerint és büntetések terhe alatt senkitől és semmi oly dologért, akikre és amelyekre a vámdíjak fentebbi jegyzékében kötelezettséget nem állapítottam meg, úgyszintén a fentiekben részletesen felsorolt vámmentes tár­gyak, áruk és szállítmányok után sem pénzt, sem pénzértéket nem követelhet és nem fogadhat el. 2. Az 1890. évi I. t.-c. értelmében köteles a vám­engedélyes, illetőleg bérlő a vámtárgyat állandóan jó karban tartani, szükség esetén újból építeni, ellen­kező esetben ellene az idézett törvény határozatai fognak alkalmaztatni. 3. Minthogy a vámszedést a közforgalom érde­kéből engedélyezem, feladatává teszem a vám­engedélyesnek, illetőleg bérlőnek, hogy a vám­­tárgy fentartása által ezt az érdeket szolgálja; evégből kötelessége lesz : aj a közforgalom akadálytalan gyakorolhatása 5'— » Budapesti Közlömt 1919. január L.

Next