Budapesti Közlöny, 1919. január (53. évfolyam, 1-26. szám)
1919-01-03 / 2. szám
6 i) ugyancsak összerakva ................... 750 i» n) ugyanilyen puhafanemüek, kompakt testet mérve ............................. 650 » n) ugyanilyen puhafanemüek, összerakva vagy rakásba ............................ 500 » o) égetett mészkő ........................ 1300. » p) zöldségnemüek rakásban............... 300 » q) alma- és gyümölcsnemüek, összerakva vagy rakásban............................... 500 » r) burgonya.......................................... 600 » s) kőszén, barnaszén, pirszén ........... 1500 » l) mesterséges és vegyészeti trágyaneműek ................................................... 1300 » u) búza, rozs ...................................... 800 » v) árpa, köles, mák köbméterenként 650 » x) zab köbméterenként .................. 500 » y) bab, borsó köbméterenként......... 850 » z) búzaliszt köbméterenként............... 500 » A. kövezetvámdíjak a fennebb kitüntetett átlagos súlyokhoz képest tehát a Maroson leggyakrabban érkező tárgyak után következőleg alakulnak : 1. 4 köbméter kemény tűzifáért____—’80 K. 2. 100 drb fenyőfadeszkáért............. 1-20 » 3. 100 drb három méter hosszú tölgyfaoszlopért ............................................... 3'— 4. 1000 drb tégláért ......................... 1-50 » 5. 1000 drb cserépért......................... —-80 » 6. 1000 drb szőlőkaróért ................. 1 '30 » 7. a tutaj szálfákért és pedig : a) egy elsőosztályú, vagyis 5, 6, 7 vagy kevesebb szálfából álló negyedtutaj után.............................................. 3’— » b) egy II. osztályú, vagyis 8, 9 vagy 10 szálfából álló negyedtutaj után----- 2‘70 » c) egy III. osztályú, 10, 12, 13 vagy ennél még több szálfából álló negyedtutaj után.............................................. 3‘90 » d) A vámsorompóknál a városba való bejövetelnél következő díjtételek szedendők : 1. Egy üres szekér vagy jármű után —'20 K. 2. Egy 200 kg., vagy ezen felül teherrel megrakott kocsi vagy jármű után.. —‘40 » 3. Könnyű jármű (talicska, targonca, járgány, kerékpár stb.) után.................—'10 » 4. Egy akár befogott, akár szabadon hajtott ló, ökör, szamár vagy öszvér . Egy csikó, borjú, kecske, juh, bú, sertés, süldő, vagy malac után.. 6. Személyszállító automobil után .. 7. Teherszálító automobil után ----8. Nagy önsúlylyal biró és magánjáró gépek (cséplőgépek, gőzekék, gőzhengerek, gőzgépek stb.) után ..................... Jegyzet: A sorompóknál megvámolt szállítmányok és élőállatok a vasúton vagy a Maroson közlekedő vizi járműveken való feladásukkor újból meg nem vámolhatók, és viszont a vasúti állomáson vagy a vizi járművön való érkezéskor megvámolt szállítmányok a sorompóknál újabb vámmal nem terhelhetők. —■10 » 1— » 3— » II. Az engedélyezett vámszedés érvényesítésénél a vámmentességeket az 1890. évi I. t.-c. 99. §-a alapján következőleg állapítom meg : Az A vasútnál és a Maros partján a vámdíjak fizetése alól mentesek : 1. az idegen hatalmasságok követeinek, képviselőinek szállítmányai ; 2. a fegyveres erő szükségleteire, valamint hadi és honvédelmi célokra szolgáló összes szállítmányok. Ha a szállítmányok katonai minősége, illetőleg vámmentes jellege külsőleg felismerhető nem lenne, megfelelő hatósági bizonyítványnyal kell bírniok; ha azonban a szállítmányok a fegyveres erő tagjainak házi szükségleteire szolgálata cikkeket tartalmaznak, ezen cikkek után a díjjegyzékben foglalt vámdíj megfizetendő; 3. az állami javak általában; 4. a posta-távirda (távbeszélő) összes szállítmányai ; 5. az állami vasutak, állami, törvényhatósági, vasúti állomáshoz vezető, községi közlekedési vagy községi (közdűlő) közutak és azokon levő műtárgyak építésére és fentartására, továbbá az árvédelem biztosítására, nemkülönben az állami vagy középületek építésére, helyreállítására szükséges anyagok, szállítmányok; 6.. a templom, iskola és paplak építésére, helyreállitására szükséges anyagok, szállítmányok ; 7. közveszély (hófúvás, árvíz, tűz stb.) esetében az elöljáróság által az 1886. évi XXII. t.-c. 136. §-a alapján kirendelt kezerő szállitmányai ; tűzvész, árviz vagy háború idején a mentők, menekülők szállítmányai; 8. a vaspályának saját szükségleteire szolgáló szállítmányai; 9. emberi hullák és azokat magukban foglaló koporsók és borító ládák; 10. átviteli szállítmányok, vagyis azok, amelyek a címzettek által a vaspályán — anélkül, hogy az állomást elhagynák — a vámtárgy igénybe vétele nélkül továbbittatnak ; 11. azon lovak és hordállatok, melyek katonai szolgálatra való besorozás, vagy az 1873. évi XX. törvénycikk értelmében osztályozás végett az állítási helyre és onnan visszaszállitatnak ; továbbá a fegyveres erő élelmezése céljából beszerzett marhák, melyekre nézve a hajtóknak katonai hatóság által kiállított igazolványt kell felmutatniok; 12. állategészségügyi szempontból általános vizsgálatra behozott tenyészállatok, úgyszintén az állatkiállításra felhajtott állatok ; 13. a vámtulajdonos által önként vámmenteseknek elfogadott szállítmányok, ideértve mindazon vámmentességeket is, melyek magánjogi szerződésekben vagy egyezségeken alapulnak ; 14. a város közönsége mint erkölcsi testület részére érkező szállítmányok. Mindazon szállítmányoknak, melyek a fentebbi pontok szerint vámmentesek, amennyiben azoknak vámmentes jellege különben megállapítható nem volna, megfelelő hatósági igazolványnyal kell bírniok, melylyel a vámmentességi igény beigazoltatik. B) A sorompóknál szedett vámdíjak fizetése alól mentesek: 1. az idegen hatalmasságok követeinek és képviselőinek állatai, fogatai és járóművei; 2. a fegyveres erőhöz tartozó vagy annak szolgálatában álló egyének állatai, fogatai és járóművei, nemkülönben mindazon fogatok és járművek (ideértve a kirendelt községi előfogatokat is) és állatok, melyek a fegyvees erő szükségleteinek szállítására használtatnak. Ha az állatok és szállítási eszközök katonai minősége külsőleg felismerhető nem lenne, megfelelő hatósági bizonyítványnyal kell bírniok; 3. az állami és törvényhatósági tisztviselőket, továbbá a közbiztosság fentartásával megbízott hivatalos közegeket, a pénzügyőröket és fegyenceket, foglyokat, toloncokat és az azokat kísérő személyzetet szállító állatok, fogatok és járóművek; 4. az állami javakat szállító állatok, fogatok és járóművek; 5. a postát és a távirdai küldöncöket szállító állatok, fogatok és járóművek; 6. mindazoknak állatjai, fogatai és járóművei, akik törvényhatósági, vasúti állomásokhoz vezető, községi közlekedési és községi közutak s azokon levő műtárgyak építésével és jókarban tartásával, vagy ezen teendők ellenőrzésével vannak megbízva, amennyiben hivatalos tevékenységüknél ezen vámtárgy használatára vannak utalva; 7. mindazon állatok, fogatok és járóművek, amelyek az állami vasutak, állami, törvényhatósági, vasúti állomáshoz vezető, községi közlekedési vagy községi közutak, azokon levő műtárgyak építésére vagy fentartására, továbbá az árvédelem biztosítására szükséges anyagot szállítanak, még ha a szállítás vállalat útján történik is ; 8. a 2., 3., 4., 6., 7. pontokban említett vámmentes állatok, fogatok és járóművek mentességüket üresen visszatértükben is élvezik ; 9. a törvényhatósági útadó természetben való lerovását vagy községi közmunkát teljesítő állatok, fogatok és járóművek ; 10. hivatalos működésben eljáró s egyházi jelvénnyel ellátott lelkészek állatai, fogatai és járóművei ; 11. temetkezési meneteknél és bucsujáratoknál használt állatok, fogatok és járóművek, ha a menet csoportosan és egyházi jelvénynyel vonul; 12. a templom, iskolai és paplak építésére ingyen kiszolgáltatandó fuvarok ; 13. közveszély (hófúvás, árvíz, tűz stb.) esetében az elöljáróság által az 1886. évi XXII. t.-c. 136. §-a alapján kirendelt közerőnek, tűzvész, árviz vagy háború idején a mentőknek, menekülőknek állatai, fogatai és járóművei; 14. a tűzoltók, mentők állatai, fogatai és járóművei, midőn a vész, illetőleg szerencsétlenség helyére sietnek, vagy onnan visszatérnek; 15. minden mezőgazdasági célból közlekedő fogat vagy hajtott állat azon határon belül, melyhez tartozik; 16. azon lovak és hordállatok, melyek katonai szolgálatra való besorozás, vagy az 1873. évi XX. t.-c. értelmében osztályozás végett az állítási helyre és onnan visszaszállittatnak, továbbá a fegyveres erő élelmezése céljából beszerzett marhák, melyekre nézve a hajtóknak katonai hatóság által kiállított igazolványt kell felmutatniok; (17. a vámengedélyes által önként vámmenteseknek elfogadott állatok, fogatok és járóművek, ideértve mindazon vámmentességeket is, melyek magánjogi szerződéseken vagy egyezségeken alakulnak ; 18. állami adót szállító, sorshúzás, újoncállítás vagy ellenőrzési szemle céljából utazó községi elöljárók által használt állatok, fogatok és járóművek ; 19. A városból kimenő állatok, fogatok és járóművek ; 20. a város közönsége mint erkölcsi testület tulajdonát képező járművek, fogatok és állatok ; 21. a város határában való közlekedés általában ; 22. azon más községbeli illetőségű egyének állatai, fogatai és járművei, kiknek a város határában földjeik vannak, midőn földjeik művelése végett kelnek át a vámsorompón ; 23. azon vidékiek állatai, fogatai és járművei, kik mint bérlők, albérlők vagy felesek, a város határában fekvő földek művelése végett járnak be, vagy midőn terményeiket szállítják ; 24. a helybeli iparosok által használt állatok, fogatok és járművek, midőn a vidéki vásárokról visszatérnek. A 22., 23. és 24. pontok alatt említett, mentességüket hatósági bizonyítványnyal kötelesek igazolni. 25. Mindazon fogatok, állatok és járművek, melyeken az aradi lakosok a csalai erdőből saját használatukra, tűzifát szállítanak vagy amelyeken a kincstári erdőben levő földeket bérlő aradi lakosok a haszonbérelt földről a városba terményt vagy takarmányt hoznak be ; ugyancsak vámmentesek azok az állatok, fogatok és járművek is, melyeken az aradi lakosok a város külső határában levő földjeikről terményt vagy takarmányt a csálai erdőn át szállítanak haza, vagy amelyek földjeik megművelése céljából ezen erdőn át közlekednek. Vámmentesek mindazon állatok, fogatok és járművek is, melyek a csálai erdőben rendezett mulatságok alkalmával onnan a városba visszatérnek. 26. a városi lakosoknak a csálai erdőbe vagy más szomszédos idegen határba legeltetés végett kihajtott marhái, midőn a legelőkről visszatérnek. Mindazon állatok, fogatok és járóművek vezetőinek, hajtóinak, amelyek a fenti 5., 6., 8., 9., 10., 11., 15., 18., 19. és 20. pont alattiak szerint vámmentesek, megfelelő hivatalos igazolványnyal kell bírniok. III. Vámengedélyesnek, illetőleg esetleg bérlőnek a vámszedési jog gyakorolhatásával járó felelősséget, kötelességet és feladatát a következőkben határozom meg : 1. A vámengedélyes, illetőleg bérlő az 1890. évi I. t.-c.-ben foglalt határozatok szerint és büntetések terhe alatt senkitől és semmi oly dologért, akikre és amelyekre a vámdíjak fentebbi jegyzékében kötelezettséget nem állapítottam meg, úgyszintén a fentiekben részletesen felsorolt vámmentes tárgyak, áruk és szállítmányok után sem pénzt, sem pénzértéket nem követelhet és nem fogadhat el. 2. Az 1890. évi I. t.-c. értelmében köteles a vámengedélyes, illetőleg bérlő a vámtárgyat állandóan jó karban tartani, szükség esetén újból építeni, ellenkező esetben ellene az idézett törvény határozatai fognak alkalmaztatni. 3. Minthogy a vámszedést a közforgalom érdekéből engedélyezem, feladatává teszem a vámengedélyesnek, illetőleg bérlőnek, hogy a vámtárgy fentartása által ezt az érdeket szolgálja; evégből kötelessége lesz : aj a közforgalom akadálytalan gyakorolhatása 5'— » Budapesti Közlömt 1919. január L.