Budapesti Közlöny, 1919. január (53. évfolyam, 1-26. szám)

1919-01-03 / 2. szám

1919. január 3. Budapesti Közlöny A pénzbüntetés összegét az államkincstárnak okozott kárnak és az elitélt vagyoni viszonyai­nak figyelembevételével kell megállapítani. Az elitélt a kiszabott pénzbüntetésért egész vagyonával felel. A jelen néptör­vény alapján akár főbüntetés­ként, akár mellékbüntetésként kiszabott pénz­­büntetést helyettesítő szabadságvesztés büntetés tartama egy évig, többrendbeli pénzbüntetés átváltoztatása esetében két évig terjed. A jelen néptörvény alapján kiszabott pénz­­büntetések a pénzbüntetések hovafordítására nézve érvényben álló korlátozások nélkül illetik az államkincstárt. A bíróság elrendelheti az ítélet rendelkező részének közzétételét. A közzététel módját, vala­mint azt a határidőt, amely alatt ennek meg kell történnie, az ítéletben kell megállapítani. 26. §. Kizárja a bűnvádi eljárást, ha pedig az ítélet meghozatott, kizárja a büntetés végrehajtását is az a körülmény, hogy a terhelt vagy az elítélt az e néptörvény alapján követelt adót a késedelmi kamattal együtt a kényszervégrehaj­­tás előtt megfizette és további adózási kötelezett­ségének biztosítására törvényes óvadékot nyújt. 27. §: A jelen néptörvény alá eső bűncselekmény esetében nem akadályozza a bűnvádi eljárás megindítását és befejezését az a körülmény, hogy a terhelt távol van vagy megszökött. A terhelt részére ilyen esetben hivatalból védőt kell rendelni. Az ítélet rendelkező részét a hivatalos lap­ban közzé kell tenni. A bíróság elrendelheti az ítélet rendelkező részének más időszaki lapok­ban való közzétételét is. Ha az elítélt időközben visszatér, az ítéletnek a hivatalos lapban történt közzétételétől számí­tott 6 hónap alatt új főtárgyalás tartását kérheti. A bíróság a főtárgyalás eredménye alapján az előbbi ítéletet hatályában vagy fenntartja, vagy egészen, illetve részben hatályon kívül helyezi és új ítéletet hoz. 28. §: Jövedéki kihágást követ el és 100.000 koro­náig terjedhető pénzbírsággal büntetendő az, a­ki a 6.§-ban említett vagyonbevallás tekintetében megszabott határidőt meg nem tartja, vagy a vagyonbevallásban tudva helytelen vagy hiányos adatokat szolgáltat. Ezt a pénzbírságot a pénzügyigazgatóság (adó­­felügyelő) szabja ki. A határozat ellen közlésétől 15 nap alatt fellebbezésnek van helye a pénzügy­­ministerhez. 29. §: A jelen néptörvény alapján kiszabott és be­folyt pénzbüntetésből és pénzbírságból — függet­lenül a feljelentőt és a tettenérőt a fennálló szabályok szerint megillető jutaléktól — a pénz­­ügyminiszer megfelelő jutalomban részesítheti azt, aki a jelen nép­törvényben büntetendőnek megállapított bűncselekmények feljelentésével és felderítésével erre reászolgált. Jutalomban nem részesíthetők az állami bírák és ügyészek, valamint a pénzügyi közigazgatás fogalmazási személyzete. 30. §. Addig, amíg ez a néptörvény hatályban van,­­ a belügyminiszer által kiállított külföldi uta­zásokra szolgáló útlevelek csak akkor érvényesek, ha azok záradéka szerint a pénzügyminiszer a tervezett utazás ellen kifogást nem emel. 31. §. Azt az időpontot, amelytől az ország meg nem szállott területéről az ország megszállott területére, vagy Horvát-Szlavónországok terüle­tére való kiköltözést vagy eltávozást úgy kell tekinteni, mintha az külföldre történt volna (1. §. második bekezdése), a kormány rendelet­tel fogja megállapítani Egyebekben ez a néptörvény kihirdetése napján lép életbe és a pénzügyminister, az igazságügy­­minister és a belügyminister hajtja végre. Kelt Budapesten, 1918. december 30. napján. A Magyar Népköztársaság kormánya: Károlyi Mihály s. k. Berinkey Dénes dr. s. k. Búza Barna s. k. Festetits Sándor s. k. Garami Ernő s. k. Jászi Oszkár dr. s. k. Kunfi Zsigmond dr. s. k. Nagy Vince dr. s. k. Nagy Ferenc dr. s. k. Szabó Or­iszt dr. s. k. Szende Pál dr. s. k. A miniszertanács a folyó évi november hó 3-án tartott ülésében dr. Balla Aladár nyugal­mazott főispánt személyére nézve a II. fizetési, illetve rangosztályba sorozott rendkívüli követté és meghatalmazott ministerré nevezte ki . A miniszertanács a folyó évi november hó 13-án tartott ülésében dr. Harrer Ferencet, Budapest székesfőváros alpolgármesterét szemé­lyére nézve a II. fizetési, illetve rangosztályba sorozott rendkívüli követté és meghatalmazott ministerré nevezte ki.* A miniszertanács a folyó évi december hó 9-én tartott ülésében dr. Charmant Oszkárt, a buda­pesti közjegyzői kamara elnökét személyére nézve a II. fizetési, illetve rangosztályba soro­zott rendkívüli követté és meghatalmazott minis­zerré nevezte ki.* A miniszertanács folyó évi november hó 29-én tartott ülésében Bédy-Schwimmer Róza asszonyt személyére nézve a III. fizetési, illetve rang­osztályba sorozott rendkívüli követté és meg­hatalmazott ministerré nevezte ki.* A miniszertanács folyó évi december hó. 6-án tartott ülésében dr. Krejcsi Rezsőt, a budapesti kereskedelmi és iparkamara főtitkárát személyére nézve a III. fizetési, illetve rangosztályba soro­zott rendkívüli követté és meghatalmazott mi­nisterré nevezte ki.* A miniszertanács folyó évi december hó 28-án tartott ülésében Szilassy Gyula volt közös rend­kívüli követet és meghatalmazott miniszert sze­mélyére nézve a III. fizetési, illetve rangosztályba sorozott rendkívüli követté és meghatalmazott ministerré nevezte ki. A kormány a ruszkakrajnai minister előter­jesztésére dr. Guthy Tódor budapesti főállam­­ügyészt államtitkárrá, dr. Stefán Ágoston rahói ügyvédet pedig Munkács székhelylyel a IV. fize­tési osztályba való sorozás mellett ruszkakrajnai kormányzóvá nevezte ki. Diner­ Dénes József külügyminiszeri államtit­kár a miniszertanácsnak állásáról való lemondá­sát bejelentvén, a miniszertanács ezt tudomásul vette és elhatározta, hogy neki ez alkalomból kitűnő szolgálataiért teljes elismerés kifejeztessék. A miniszertanács folyó évi december hó 28-án hozott határozatával dr. Gáspár Arthur minis­­teri tanácsosi címmel és jelleggel felruházott belügyministeriumi minister osztálytanácsost és dr. Tomcsányi Vilmos Fái ministeri tanácsosi * Utólagos közlés. ________________________________________ címmel és jelleggel felruházott igazságügyminis­­tériumi miniszeri osztálytanácsost a külügy­­ministériumhoz miniszeri tanácsosokká nevezte ki. A miniszertanács f. évi december 28-án hozott határozatával Jambrekovich László udvari tit­kárt a külügyministériumhoz minist. osztály­tanácsossá nevezte ki. A magyar pénzügyminister Opor János minis­teri számgyakornokot a pénzügy­ministeri szám­vevőségnél, jelen állomáshelyén való meghagyása mellett, a XI. fizetési osztályba ideiglenes minő­ségű ministeri számtisztté kinevezte. A magyar pénzügyminister Sándor Mór buda­pesti lakos, pénzügyi díjnokot a XI. fizetési osztályba ideiglenes minőségű pénzügyi szám­tisztté a központi díj- és illetékkiszabási hivatal mellé rendelt számvevőséghez kinevezte. A magyar hadügyminiszer rendeletével: Kineveztetnek :­­) A gyógyszerész tisztviselők tartalék­állományában: gyógyszerészekké: 1918. évi november hó 1-ével: •1918. évi november 1-ei ranggal: a következő segédgyógyszerészek: Forkly Géza, a budapesti helyőrségi kórház, Kiteli Antal, a budapesti helyőrségi kórház, Farkas István, a volt közös 16. helyőrségi kórház, Rau József, a 4. gyalogezred, Pártos András, Szalai Lajos, Hackenberger Béni, Forgács Bernát, a volt közös II. helyőrségi kórház, Hauer Dávid, a volt közös 26. helyőrségi kórház, Kéler János, Schwarz Ármin, Ungár András, Fantel Sámuel, a volt közös 16. helyőrségi kórház, Müller Elek, a volt közös 17. helyőrségi kórház nyilvántartásában; segédgyógyszerészszé, 1916. évi május hó 1-ével, 1916. május 1-ei ranggal: Nagy Sándor segédgyógyszerészjelöltet, a volt közös 16. helyőrségi kórház nyilvántartásában gyógyszerészsegédekké. 1918. évi november hó 1-ével, 1918. november 1-ei ranggal, a következő gyógyszerész zászlósok: Deák István, a 24. gyalogezred, Bárány Ernő, a 29. gyalogezred, Fülöp András a 29. gyalogezred, Zsiday István az 5. pótzászlóalj, Kabdebó Ferenc a 20. gyalogezred, Lebovics Zoltán, a 12. gyalogezred, Eichner Dezső, a volt közös 17. egészségügyi törzsszázad és­­ 1918. évi december hó 1-ével, 1918. december 1-ei ranggal : Szmuk Sándor, a 29. gyalogezred nyilván­tartásában , segéd gyógyszerészhelyettessé: 1918. évi november hó 1-ével, 1918. november­­­ei ranggal. Drechsler Henrik karpaszomány viselésére jogosult egyévi önkéntes, címzetes tizedes, a volt közös 16. számú egészségügyi törzsszázadi nyilvántartásában.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék