Budapesti Közlöny, 1919. február (53. évfolyam, 27-50. szám)

1919-02-07 / 32. szám

, Vele Sándor népfölkelőnek, a 32., Megyesi István népfölkelőnek, a 20., Mihálykó Máté népfölkelőnek, az 5., Sruntyán Péter népfölkelőnek, a 6., Nagy Péter népfölkelőnek, a 30., Országh Mihály népfölkelőnek, a 6., Poétán Tódor, P­etrus János népfölkelőknek, a 32., Perexpá­lvai István, Rigya János népfölkelőknek, a 11., Elunta Iszály népfölkelőnek, a 7., Sándor Pál népfölkelőnek, a 8., Suba Kálmán népfölkelőnek, a 14-, Topcsiov Rafael népfölkelőne­k, az 5., Thum Károly népfölkelőnek, az 1., Tompa György népfölkelőnek, a 32., Vukován Simon, Volia H­írton, Zoltari Sebő, Zs­irdz György népfölkelőknek, az 6., Haas Nándor népfölkelő szakaszvezetőnek, Bartha József szakaszvezetőnek a 2., Zuhl Adolf népfölkelőnek a 11., Tohoneán György tiedesek, a 24., Avasán Lajos tartalékos honvédnek, a 11., Aracsi Bálint népfölkelőnek, 5., A-Hermann András népfölkelőnek, a 19., Bojtás József népfölkelőnek, a 20 , Botin Szilárd népfölkelőnek, a 32, Gera Pál tart­­ékos honvédnek, az 5., Galamb Ltván népfölkelőnek, a 20., Fülöp Lajos népfölkelőnek, a 22., Karai Antal népfölkelőnek, az 5., Rise Lajos népfölkelőnek, a 20 , Nagyhavas József népfölkelőnek, a 11., Vollmann József népfölkelő őrmesternek, a 18., Gergely István népfölkelő tizedesnek, a 22, Luttenberger Lőrinc népfölkelő szakaszvezető­nek, a 31., Rusznák Ferenc népfölkelő tizedesnek, a 15., Hahn Mihály népfölkelőnek, a 18., Sinkó István népfölkelőnek, a 31., Rusznák Sándor, Tóth János, T­óh Imre népfelkelőknek, a 18, Dicső Ignác tartalékos honvédnek, a 11., Bálint József, Lacober József népfölkelőknek, a 18., Buzálka Antal népfölkelőnek, a 14., Cs­ovicsek István népfölkelőnek, az 6., Knapp Antal népfölkelőnek, a 32., Déczi Antal népfölkelőnek, a 7., Dávid János, Erdődi János népfölkelőknek, az 5., Faulvetter Sándor, Füst Bálint népfölkelőknek, a 14., Eíznár József, Hoffmann János, Harangozó János népfölkelőknek, a 6., Holló András népfölkelőnek, a 32., Janovics György népfölkelőnek, a 7., Jägor Boldizsár népfölkelőnek, a 6., Krämer Domonkos, Kénnye Vazul, Kotymán Sándor, Kerekes József, Kuklai András népfölkelőknek, az 5., Lőrincz Orbán népfölkelőnek, a 14 . Muczin János népfelkelőnek, a 32., Mezin János népfölkelőnek, a 20., Petik Károly, Betykán István népfölkelőknek, az 5., Dunyeszky János népfölkelőnek, a 23., Tito­ Péter népfölkelőnek, a 32., Fercsik Izidor népfölkelőnek, a 14., Vncze József népf­ölkelőnek, a 32., Zólyomi László, Itvinkó János népfölkelőknek, az 5., Pál István népfölkelőnek, a 22., Fuják Mátyás népfölkelőnek, a 14., Vadmezky János népfölkelőnek, az 5., Luka Aurél népfölkelőnek, a 22 , Christian Tamás népfölkelő törzsőrmesternek, a 21, Erén­ez Simon népfölkelő szakaszvezetőnek, a 32., Keller Miklós népfölkelő szakaszvezetőnek, az 5 . Nagy Ferenc népfölkelő tizedesnek, a 21., Dankó László népfölkelő tizedesnek, Szeres Pál népfölkelő őrvezetőnek, a 11., Tufa Mikó­s népfölkelő őrvezetőnek, a 21., An­dróczz József népfö­kelőnek, a 20., Arany Imre népfölkelőnek, az 1., Andra János, A­deleán János népfölkelőnek, az 5., Aradványi József népfölkelőnek, a 7., Altmann József népfelkelőnek, a 11., B­atán Rafael népfölkelőnek, a 20., Báncs Joó, Burás János népfölkelőknek, az 5., Andra Avram népfölkelőnek, a 21., Beriiczán Demeter népfölkelőnek, az 5., Béla Miklós népfölkelőnek, a 32., Brankó Pál népfölkelőnek, a 7., Bán Imre, Bá­­nt Pál, Mezei Miklós népfölkelőknek, az 8., Beke Imre népfölkelőnek, a 20., Leményi Papp Mihály népfölkelő őrvezetőnek, Side József népfölkelőnek, a 32., Tóth Sergiusz, Friedrich József népfölkelőknek, a 31., Zsoldos György népfölkelőnek, az 5., Tibesz László népfölkelőnek, a 24., Káli Pál, Barna András népfölkelőknek, az 6., Csuti Tódor népfölkelőnek, a 32., Koncz Mihály népfölkelőnek, a 14., (Folytatása köv.) Kiskorú R­ó­t­h Sándor budapesti születésű ugyanottani lakos, hivatalnok családi nevének • Róbert* névre kért átváltoztatása az 1918 évi 127.532. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetek. Braitung (Breitung) József sátoristve­­pusztai születésű nagynyárádi illetőségű pécsi lakos, tanuló családi nevének »Cselényi* névre kért átváltoztatása az 1918. évi 128 844. számú belügyminiszteri rendelettel megenge­dtetett. Neuman Szeréna felsőábrányi születésű emődi lakos családi nevének „Nagy” névre kért átváltoztatása az 1918 évi 129 379. számú bel­ügyminiszteri rendelettel megengedtetett.. Kohn Teréz Kornélia budapesti születésű és illetőségű ágy n utáni lakos, tisztviselőnő családi nevének * Nádor* névre kért átváltoz­tatása az 1918. évi 163.403. számú belügy­miniszteri rendelettel megenged­te­tett. Weisz Ferenc henczidai születési­ magán­tisztviselő, Weisz Artur, továbbá ki korú Weisz Árpád és kiskorú Weisz Albert berettyóújfalui születésű, főiskolai hallgatók, mindnyájan berettyó­újfalui illetőségű budapesti lakosok családi nevének * Bihari* névre kért átváltoztatása az 1918. évi 163 558 számú belügyminiszteri ren­delettel megengedtetett. Kiskorú Vitel Szilvesztertallósulföldpusztai születésű budapesti lakos, lakatos családi nevé­nek „ Várkonyi* névre kért átváltoztatása az 1918 évi 163.613. számon belügyminiszteri ren­delettel megengedtetett. Vauc (Vauk) Fülöp gyulafői születésű kis­­jenői lakos, m. állami pénzügyőri főv­gyázó csa­ládi nevének „ Vadász” névre kért átváltoztatása az 1918. évi 163.769 számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Drasgyik Miklós pásztói születésű zagyva­­pálfalvai illetőségű ugyanottani lakos, kőm­vés saját, valamint Klára, Miklós és Kornélia nevű kiskorú gyermekei családi nevének *Hatvani* névre kért átváltoztatása az 1918. évi 164.145. számú belügyminiszteri rendelettel megenged­tetett. Ni­ka Gyula kantánszegi születésű és illető­ségű ügy­i,ti ottani laxos családi nevének » Kudán« Budapesti Közlöny 1919. február 7 névre kért átváltoztatása az 1918 évi 164.536. számú belügyminiszteri rendelettel megenged­tetett, Honig János szigetvári születésű budapesti illetőségű ugyanottani lakos, magánzó családi nevének i­rta* névre kért átváltoztatása az 1918. évi 165.298. száma belügyminiszteri ren­delettel megengedtetett. Kiskorú Braun Manó budapesti születési­ és illetőségű ugyanottani lakos, magánzó családi nevének »Bárdos” névre kért átváltoztatása az 1918. évi 166.670. számú belügyminiszteri ren­delettel megenged­tetett. H­o m­o­v­i­c­s Mátyás mezőzombori születésű miskolczi lakos, őrmester saját, valamint József,, László és Mária nevű kiskorú gyermekei családi nevének »Hunyadi” névre kért átváltoztatása az 1919 évi 38. számú belügyminiszteri ren­delettel megengedtetett. Berger Emil budapesti születésű ugyan­ottani lakos, hirlapiró családi nevének *Balassa* névre kért átváltoztatása az 1919. évi 651. számú belügyminiszteri rendelettel megenged­tetett. Kiskorú Kohn Aranka és Margit kolozsvári születésű budapesti lakosok családi nevének *Incze* névre kért átváltoztatása az 1919. évi 552 számú belügyminiszteri rendelettel meg­­engedtetett. Kiskorú Lo­vasi­ts Kálmán csentahegyi születésű alsólendvai illetőségű ugyanottani lakos családi nevének „Róna” névre kért átváltoz­tatása az 1919 évi 703. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett Haberfeld Ottó pécsi születésű és illető­ségű ugyanottani lakos, volt tartalékos főhadnagy családi nevének »Hajnik“ névre kért átváltoz­tatása az 1919. évi 2.327. számú belügyminisz­teri rendelettel megengedtetett, Guttmann Alfréd szegedi születésű szol­noki illetőségű ugyanottani lakos, magánhivatal­nok saját, valamint Margit és Emma nevű kis­korú gyermekei családi nevének *Ge­ra« névre kért átváltoztatása az 1919. évi 2.347. számú belügy­minister rendelettel megengedtetett. Neu Béla veszprémi születésű és illetőségű inotai lakos kereskedő saját, valamint Aranka és Imre nevű kiskorú gyermekei családi nevének *Nagy* névre kért átváltoztatása az 1919. évi 2.555. számú belügyminiszteri rendelettel meg­engedtetett. _______ Schwarcz Dezső fehérgyarmati születésű és illetőségű ugyanottani lakos családi nevének »Szabados” névre kért átváltoztatása az 1912. évi 2­017. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. ____ Kiskorú Schmelczer Mária marosujvári születésű perillai illetőségű és lakos családi nevének »Stibor« névre kért átváltoztatása az 1919. évi 2.783. számú belügyminiszteri ren­delettel megengedtetett. Edel­mann Ödön budapesti születésű ugyan­ottani lakos, műegyetemi hallgató családi nevé­nek »Kosály” névre kért átváltoztatása az 1919. évi 2.843. számú belügyminiszteri rendelettel megenged­hetett. _____ Kiskorú Edelmann Győző és Marcel budapesti születésű és illetőségű ugyanottani lakosok családi nevének »Kosály« névre kért átváltoztatása az 1919. évi 2­842. számú bel-­­­ügyminiszteri rendelettel megengedtetett

Next