Budapesti Közlöny, 1919. március (53. évfolyam, 51-70., 1-5. szám)

1919-03-01 / 51. szám

1919. márczius 1. Budapesti Közlöny Ángyán Henrik, Sárái Lajos honvédeknek, Beck József honvédnek, Keö István népfölkelőnek, Fazekas György honvédnek, Honig Dezső honvédnek, Placskó István honvédnek, Ostenberg József honvédnek, Gáspár János honvédnek, Ranfeisen György honvédnek, Nezics Antal honvédnek, Arnold János honvédnek, Schäffer György honvédnek, Szárics Elek honvédnek, Varga József honvédnek, Pergl Ferenc népfölkelőnek, Gadanecz Mihály honvédnek, Rácz János honvédnek, Kanizsai József honvédnek, Neuczer József honvédnek, Lassú István honvédnek, Teke Márton honvédnek, Major István honvédnek, Holoscsek József honvédnek, Szimits Henrik honvédnek, Reisz György honvédnek, Somogyvári György honvédnek, Németh Lajos honvédnek, Kovács Lajos honvédnek, Matics Lajos honvédnek, Komáromi József szakaszvezetőnek, Weber Antal tizedesnek, Gyenes Mihály őrmesternek, Hohner József őrmesternek, Tischler János tizedesnek, Molnár István tizedesnek, Denkmayer József honvédnek, Németh Mihály honvédnek, Konstantin Gábor honvédnek, Csőn­g József honvédnek, Matus János honvédnek, Máté József honvédnek, Baumann János honvédnek, Demján János honvédnek, Horváth István honvédnek, Tomin Zsarkó honvédnek, Bertalan Sándor honvédnek, Kakuszi Vendel honvédnek, Ruszta Tivadar, Horváth Sándor szakaszvezetőknek, Sovány Ferenc tizedesnek, Dicső Ferenc, Fischer István őrvezetőknek, Keresztes György, Kampl József honvédeknek, Kun József honvédnek, Nagy János honvédnek, Si­tte Adolf honvédnek, Háner Mátyás honvédnek, Terhes János honvédnek, Hausier Lajos honvédnek, Kovács Mihály honvédnek, Wizler Gyula honvédnek, Jankovics József tizedesnek, Zsivics József őrvezetőnek, Csömör Lajos tizedesnek, Kovács Péter szakaszvezetőnek, Takács Ferenc őrmesternek, Stefanics Imre törzsőrmesternek, Grábits József őrmesternek, Krausz István egyévi önkéntesnek, Molnár Aladár szakaszvezetőnek, valamennyi a 19. honvéd pótzászlóaljnál, Hadbavni Nóti törzsőrmesternek, Tóth Pál szakaszvezetőnek, Novák Barna tizedesnek, Mogyoróssi István őr­vezetőnek, Orgován István népfölkelőnek, (Folytatása köv.) nek »Radó* névre kért átváltoztatása az 1919. évi 6.312. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Kohn Sámuel siófoki születésű újpesti lakos, cipész saját, valamint Irén és Lajos nevű kis­korú gyermekei családi nevének »Kosa“ névre kért átváltoztatása az 1919. évi 8.319. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. Kiskorú Kolbásza Anna kassai születésű és illetőségű kőszegi lakos, Szt. Domokos-rendház tagja családi nevének »Kertész« névre kért átvál­toztatása az 1919. évi 12.046. számú belügy­miniszteri rendelettel meg­engedtetett. Koch Antal várdombi születésű mőcsényi illetőségű ugyanottani lakos, kereskedősegéd csa­ládi nevének » Kardos« névre kért átváltoztatása az 1919. évi 12.200. számú belügyminiszteri rendelettel megengedtetett. M­i­k­­­o­s­i­c­s Antal somogyvári születésű kaposvári illetőségű ugyanottani lakos saját, valamint Antal, János és Károly nevű nagy korú, továbbá Mária, Julianna és Géza név kiskorú gyermekei családi nevének »Mátra'* névre kért átváltoztatása az 1919. évi 12.90 I. számú belügyminiszteri rendelettel megenged­tetett. A Magyar Népköztársaság kormányának 1.23­­. 1919. M. E. számú rendelete az adótól való menekülés meggátlásáról szóló 1919...tvkr II. és XIV. néptörvények rendelkezé­seinek a Horvát-Szlavonországok és Fiume terü­letére MMtözköléhi vagy drácozákka szem­­ben való alkalmazásáról.__ A Magyar Népköztársaság kormánya — az adótól való menekülés meggátlásáról szóló 1919. évi II. néptörvény 31. § ában nyert felhatalma­zás alapján — azt az időpontot, amelytől kezdve az ország területéről a Horvát-Szlavonországok területére, valamint az ezen területen túl fekvő Fiume városába való kiköltözködést vagy eltá­vozást úgy kell tekinteni, mintha az külföldre történt volna, 1919. évi március­­­ében álla­pítja meg. Budapest, 1919. évi február hó 22-én. Dr. Berinkey Dénes s. k., miniszterelnök. Rosengarten Miksa újpesti születésű és illetőségű ugyanottani lakos, fog­technikus családi nevének »Radó” névre kért átváltoztatása az 19­18. évi 164.600. számú belügyminiszteri rende­lettel megengedtetett, Rosenstein Sándor csokonyai születésű csurgói illetőségű ugyanottani lakos családi neve­A minisztériumnak I.485/1919. M. E számú ren­delete a főzőkészülék napi termelőkepessége szerinti áf­atevének­ felemelése tárgyában ki­adott 5­ 744/1918. M. E. számú rendelet ki­egészítéséről,­ illetve módosításáról. A minisztérium a főzőkészülék napi termelő­­képessége szerinti átalányozás mérvének feleme­lése tárgyában kiadott 5­744/1918. M. E számú rendelet (Budapesti Közlöny 1918. évi 273. sz.) 1. §-ában foglalt rendelkezések kiegészítése, illetve módosítása gyanánt a következőket rendeli: 1. Minthogy a gazdasági kisebb szeszfőzdék sajátlagos viszonyai folytán az ilyen szeszfőzdék­ben ezután feldolgozásra kerül szeszfőzési anya­goknak szeszfőzésre felhasználása rendszerint már kevésbbé gazdaságos az 1918/1919. terme­lési időszak hátralevő részére, az 1918. évi ter­mésből származó szeszfőzési anyagok feldolgo­zása esetén a főző­szülék napi termelőképessége szerint átalányozás mérve az 1899. évi XX. t.-cikk 1­36. § nak 1. pontjában meghatározott főzőkészülé- j keknél az üst liter kben vett töltési képességé-­ nek hatszoros mennyiségével, a 2 pontjában­ meghatározott főzőkészülékeknél az üst literek-­­ ben vett töltési képességének nyolcszoros mennyi­ségével, végül a 3. pontjában meghatározott­­ főzőkészülékeknél az üst­literekben vett töltési. Magyar hadügyminisztérium 4.318/L. 1919. számú rendelete a Au­MianiTT hatóságok és vilégylények­ által (ide­értve a luxoitengerészetet is) a háború folyamán eszközölt le nem bonyolított­­,megmukl­adt beje­lentésére és lebonyolítására vonatkozólag kiadott 30.860/evn. 8/a. 1918. sz. rendelet kiegészítése tárgyában. ” ■ 1 A 30.860/ein. 8/a. 1918. sz. rendelet épségben tartása mellett annak kiegészítéseként a követ­kezőket rendelem el: 1. §. A címben felsorolt hatóságok által a háború folyamán eszközölt megrendelésekből ki­folyólag fennálló azon követelések, amelyek 1918 november hó 1-je előtt történt és igazolt szállí­tásokra vonatkoznak, a magyar pénzügyminisz­tériumhoz terjesztendők be, amely azokra az általa eszközlendő elbírálás szerint előleget fo­lyósít. Amennyiben a megtörtént és igazolt szál­lításra vonatkozó ilyen bejelentés a 30.860/eln. 8/a. 1918. sz. rendelet alapján már a magyar hadügyminisztériumhoz felterjesztetett volna, az a magyar pénzügyminisztériumhoz fog áttétetni. A fenti körülírástól eltérő követelések továbbra is a magyar Hadügyminisztérium Anyagi Leszere­lési Csoportjának Budapest, I., Vár, Disz-tér 2. jelentendők be. A bejelentések újabb határidejéül 1919 már­cius hó 15-ike állapíttatik meg, illetőleg a 30.860/eln. 8/a. 1918. számú rendeletben meg­állapított határidő e napig meghosszabbittatik. 2. §. A bejelentésben a 30.860/eln. 8/a. 1918. sz. rendelet 2. §-ában foglaltakon kívül pótlólag bejelentendő: a) a felvett előlegek összege; b) a szállító cég tulajdonát képező érintetlen nyersanyag mennyiségén kívül azon körülmény is, hogy a szállító ezen nyersanyagot a kincstár által történt kiutalás révén tehát kötött áron vagy pedig szabad kereskedelem útján sze­rezte-e be. 3. §. Úgy a 30.860/eln. 8/a. 1918. számú mint a jelen rendeletben foglaltak tekintetében a fővállalkozót (közvetlen szállítót) terheli az összes felelősség főként az anyagok bejelentése tekintetében is őt illetik meg az összes jogok azon rendelésekre vonatkozólag is, amelyeket a fővállalkozók egészben vagy részben alvállal­kozóknak (közvetett szállítóknak) adtak át. 4. §: Azon szállító, aki valamely, a fenti 2. §. b) pontjában jelzett anyag birtokában van, afelett szabadon nem rendelkezhetik. Amennyiben ilyen, a katonai kincstár részéről vagy annak rendel­kezése folytán kötött áron ki- vagy átutalt anyagokat a szállító cég az illető anyag szét­osztására hivatott központi szerv rendelkezése folytán valamely más feldolgozó vállalatnak átadni tartozik, az átadás saját beszerzési költségeinek megtérítése céljából az Anyagértékesítő Intézet r­t­.-nál tartozik bejelenteni és az felszámolást nevezett részvénytársasággá meg­ejteni, viszont az e 3 képességének tízszeres mennyiségével állapíttatik meg. Ezek a rendelkezések bor feldolgozására nem vonatkoznak. Ehhez képest bor feldolgozásánál továbbra is az idézett 5.744/1918 M. E. számú rendelet 1. § ának első bekezdésében megállapí­tott termelőképesség veendő az átalányozás alapjául. 2. Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a minisztériumnak 2.849/1915. M. E. számú rendelete alapján a községek (városok) részére szesztermelési célra ideiglenesen átengedett főző­készülékek napi termelőképességét — a jelen rendelet 1. pontja értelmében — az illető főző­készülékekre ez időszerint érvényes töltési képes­ség hatszoros, nyolcszoros, illetve tízszeres mennyi­ségével állapíthassa meg. Egyebekben az 5.744/1918. M. E. számú rendelet rendelkezései változatlanul érvényben maradnak. 3. Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe, végrehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg. Budapest, 1919. évi február hó 27. napján. Dr. Berinkey Dénes s. k., miniszterelnök.

Next