Budapesti Közlöny, 1919. április (53. évfolyam, 6-31. szám)

1919-04-01 / 6. szám

Budapest, 1919. 6. 3730­1. Kedd, április 1. TANÁCSKÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAP Szerkesztőség: Előfizetési árak: Kiadóhivatal, VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Egész évre___60 korona Negyedévre____15 korona VII. Rákóczi-út 54., Athenaeum-épület. Telefon : József 20—21. Félévre_______30 korona Egyes szám ára 60 fillér. Telefon : József 13—91. HIVATALOS RÉSZ. A Forradalmi Korm­ányzótanács XXIV. számú rendelete a nevelési és oktatási intézetek köztulajdonba vételéről. 1. § A Magyarországi Tanácsköztársaság az oktatás ügyét állami feladatnak tekinti. Ehhez képest a Tanácsköztársaság valamennyi nem állami nevelési és oktatási intézetet kezelésébe vesz át Az intézetek céljaira szolgáló minden ingatlan és ingó ennek a kormányzótanácsi ren­deletnek az alapján köztulajdonná válik. 2. §. A­ Tanácsköztársaság a munkásság mű­velődésének emelésére minden eddiginél na­­gyobb szabású oktató és nevelőmunkát szándé­kozik végezni. Mindazokat akik a Tanácsköz­társaság társadalmába és szellemébe beillesz­kednek, képességükhöz mérten szolgálatába kívánja állítani. Ennek folytán a nem állami nevelési és oktatási intézetek alkalmazottai kö­zül azokat, akik ennek a feltételnek megfelel­nek, a Tanácsköztársaság szolgálatába veszi át. Az egyházi személyeket (papokat, szerzete­seket, apácákat) azonban csak akkor, ha világi személyekké lesznek. Az átvétel akként törté­nik, hogy az intézetek alkalmazottai ennek a rendeletnek az alapján külön intézkedés nélkül a Tanácsköztársaság ideiglenes szolgálatába lép­nek. Állandó alkalmaztatásuk tekintetében a közoktatásügyi népbiztos ama vizsgálat letételé­nek alapján fog határozni, amely az illetők tár­sadalmi felfogására és ismereteire terjed ki. A vizsgálat anyagát és módját a közoktatásügyi népbiztos rendelettel szabályozza, időpontját pedig a vizsgálati anyag közlésétől számított egy, leg­feljebb három hónapon belül tűzi ki. 3. §. Az egyesek és közületek (községek, hit­községek) kötelesek mindazokat a járulékokat, amelyekből­­ intézetüket eddig egészben vagy részben fentartották, a végleges rendezésig az eddigi módon az intézetek céljaira továbbra is beszolgáltatni. 4. §■ Az intézetek céljaira szolgáló ingatla­nok és ingók átadásának megtagadása, annak késedelmes foganatosítása, az ingók bárminemű megrongálása, elrejtése, elvitele, az intézetek fen­tartására szolgáló járulékok beszolgáltatásá­nak elmulasztása, késedelmes vagy az eddigi módon való teljesítése bűncselekmény. Az ilyen bűncselekmény elkövetőit forradalmi törvény­szék elé kell állítani. 5 §. A közoktatásügyi népbiztos egyes városok­nak vagy községeknek, amelyekben az is­koláztatás ügyének fejlettsége ezt megokolja, az oktatásügy állmi jellegének fentartása mellett engedelmet adhat arra, hogy iskolái­kat a közoktatásügyi népbiztos felügyelete mellett to­vábbra is fentarthassák. Ez a jog Budapestnek megadatik. 6. § Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe A rendeletet a közoktatásügyi nép­­biztos végrehajtja, az intézetek átvételének biztosítására izzikséges szerveket kijelöli és külön rendelettel megállapítja az oktatásügyi igazgatás új szervezetét. Budapest, 1919 március 29. A Forradalmi Kormányzótanács. Garbai Sándor s. k., Kunfi Zsigmond e. k., a Kormányzótanács elnöke, közoktatásügyi népbiztos, a Forradalmi Kormá­nyzótanács XXV. számú rendelete. 1. §. A Forradalmi Kormányzótanács elha­tározza a biztosító intézetek szocializálását. A szocializálás munkáját azzal kezdi meg, hogy felhatalmazza a pénzügyi népbiztost az összes biztosító intézetek vezetésének átvételére és ellenőrzése alá helyezésére. A tanácsköztársasági vezetés és ellenőrzés alá helyezett biztosító intézeteket a Pénzintézeti Köz­pont pénzügyi és gazdasági irányítása és fel­ügyelete mellett a p­énzügyi népbiztos által ki­nevezett ellenőrző megbízottak vezetik a pénz­ügyi népbiztos utasításainak megfelelően. 2. §. Kárbiztosítás esetén a biztosító intéze­tek eddig vállalt és esedékessé vált fizetési kötelezettségeiknek akkér tesznek eleget, hogy a 2000 koronáig terjedő biztosítási összegeket a jogosultnak kifizetik, a 2000 koronán felüli biztosítási összegeknél az egész esedékes összeget a Pénzintézeti Központhoz utalják át Ha azonban a kár oly dolgot ért, mely köz­tulajdonba ment át (például köztulajdonba vett lakóház, ipari üzem, ékszer stb), a biztosított részére fizetést teljesíteni nem lehet, hanem a szabályszerűen megállapított teljes biztosítási összeget be kell fizetni a Pénzintézeti Köz­ponthoz. 3. §: A megrongálódott vagy megsemmisült tárgyak helyreállítására vagy azok helyett újak beszerzésére a pénzügyi népbiztos az esedékessé vált biztosítási összegből megfelelő összegeket folyósíthat. 4. §. Az életbiztosítási kötvények alapján ese­dékessé váló, a biztosítási összegekből havonkint 2000 koronánál többet kifizetni nem lehet. A 2000 koronát meghaladó biztosítási összegeknél az egész összeg a Pénzintézeti Központhoz uta­landó át, ahol afelett a fél a Forradalmi Kormányzótanács XII. sz. rendelete értelmében rendelkezhet. Életbiztosítási kötvényekre kölcsönök és vissza­vásárlási összegek nem folyósíthatók. Járadékbiztosítások alapján a jogosult részére havonként legfeljebb 2.000 koronát lehet folyó­­sítani. Az ezt meghaladó összeget a Pénzintézeti Központhoz kell átutalni. 6. §. Ha a biztosított félnek valamely pénz­intézetnél folyószámlája vagy betétje van, az előbbi §-okb­al megáll­apított 2000 koronás összegeket sem veheti fel teljesen, hanem csu­pán akkora fesseget, hogy a Forradalmi Kormányzótanács XII. számú rendelete értel­mébe­n havonként kifizethető összeg és a bizto­sítási összeg együttvéve 2000 koronát meg ne haladhasson. Ezért tehát a fél a biztosítási összeg felvétele előtt köteles bejelenteni, hogy van-e valamely pénzintézetnél folyószámlája vagy betétje, mekkora annak összege és hol van elhelyezve. A biztosító intézet a bejelentés alapján megáll­apít­ja, hogy a félnek az itt foglaltak értelmében mekkora összeg fizethető ki, a többletet pedig átutalja a Pénzintézeti Központhoz. 6. §. A Pénzintézeti Központ gondoskodik arról, hogy a hozzá átutalt biztosítási összegek a 2. §. második bekezdésében foglalt eset kivé­telével a félnek javára írassanak annál a pénz­intézetnél, amelynél már betétje vagy folyó­számlája van, feltéve, hogy ez a pénzintézet a pénzügyi népbiztos ellenőrzése alatt áll A pénzügyi népbiztos rendelettel határozza meg, hogy a Pénzintézeti Központ milyen eljá­rást kövessen akkor, ha a félnek folyószámlája vagy egyéb betétje nincs, vagy pedig olyan pénz­intézetnél van, mely nem áll a pénzintézeti nép­biztos ellenőrzése alatt. 7. §. A külföldön vagy Magyarország meg­szállott területein lakó feleknek járó biztosítási összegeket a Pénzintézeti Központhoz csonkí­­tatlanul át kell utalni. 8. §. A 2., 3., 4., 5., 6. és 7. § ok rendelke­zései nyugdíjintézetekre, nyugdíjpénztárakra és biztosítással foglalkozó egyesületekre is alkal­mazást nyernek. Ezek tekintetében a pénzügyi népbiztos külön rendelettel intézkedik. 9. §. A biztosító intézetek alkalmazottai, beleértve az igazgatókat is, ezentúl 3000 korona havi fizetésnél nagyobb fizetést nem kaphatnak. Mindazok, akiket a pénzügyi népbiztos utasí­tására el nem mozdítottak, kötelesek mun­kájukat az intézetben rendszeresen tovább is végezni. Az elmozdított alkalmazottak is köte­lesek a pénzügyi népbiztos utasítására az inté­zetben megjelenni, felvilágosításokat és taná­csokat adni Az itt meghatározott fizetésen felül az alkalmazottak semmi más címen nem kap­hatnak illetményt. 10. §. A pénzügyi népbiztos hozzáj­árul­ása nélkül a biztosító intézetek alkalmazottainak eddig élvezeti jö­edelme nem emelhető fel. 11. §. A pénzügyi népbiztos e rendelet intéz­kedései alól szükség esetén kivételeket enge­délyezhet. 12 §. Azok felett, akik e rendelet szabályait megszegik, a forradalmi törvényszék ítél. 13. §. Ez a rendszer kihirdetése napján lép életbe. Budapest, 1919 március 30 án. A Forradalmi Kormányzótanács. Garbai s. k., Varga s. k., elnök, pénzü­gyi népbiztos. A pénzügyi népbiztos 5. számi rendelete. Rendalat­t köztulajdonba vett házak tűzkárénak beszedéséről Budapesten, illetőleg azon vidéki városokban, amelyekben a házak köztulajdonba vétettek. 1. Április elsejétől fogva minden házbér havi előzetes részletekben ügetendő; a heti kétheti és negyedévi bérfizetés a köztulajdonba vett házaknál megszűnik

Next