Budapesti Közlöny, 1919. április (53. évfolyam, 6-31. szám)
1919-04-01 / 6. szám
Budapest, 1919. 6. 37301. Kedd, április 1. TANÁCSKÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAP Szerkesztőség: Előfizetési árak: Kiadóhivatal, VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Egész évre___60 korona Negyedévre____15 korona VII. Rákóczi-út 54., Athenaeum-épület. Telefon : József 20—21. Félévre_______30 korona Egyes szám ára 60 fillér. Telefon : József 13—91. HIVATALOS RÉSZ. A Forradalmi Kormányzótanács XXIV. számú rendelete a nevelési és oktatási intézetek köztulajdonba vételéről. 1. § A Magyarországi Tanácsköztársaság az oktatás ügyét állami feladatnak tekinti. Ehhez képest a Tanácsköztársaság valamennyi nem állami nevelési és oktatási intézetet kezelésébe vesz át Az intézetek céljaira szolgáló minden ingatlan és ingó ennek a kormányzótanácsi rendeletnek az alapján köztulajdonná válik. 2. §. A Tanácsköztársaság a munkásság művelődésének emelésére minden eddiginél nagyobb szabású oktató és nevelőmunkát szándékozik végezni. Mindazokat akik a Tanácsköztársaság társadalmába és szellemébe beilleszkednek, képességükhöz mérten szolgálatába kívánja állítani. Ennek folytán a nem állami nevelési és oktatási intézetek alkalmazottai közül azokat, akik ennek a feltételnek megfelelnek, a Tanácsköztársaság szolgálatába veszi át. Az egyházi személyeket (papokat, szerzeteseket, apácákat) azonban csak akkor, ha világi személyekké lesznek. Az átvétel akként történik, hogy az intézetek alkalmazottai ennek a rendeletnek az alapján külön intézkedés nélkül a Tanácsköztársaság ideiglenes szolgálatába lépnek. Állandó alkalmaztatásuk tekintetében a közoktatásügyi népbiztos ama vizsgálat letételének alapján fog határozni, amely az illetők társadalmi felfogására és ismereteire terjed ki. A vizsgálat anyagát és módját a közoktatásügyi népbiztos rendelettel szabályozza, időpontját pedig a vizsgálati anyag közlésétől számított egy, legfeljebb három hónapon belül tűzi ki. 3. §. Az egyesek és közületek (községek, hitközségek) kötelesek mindazokat a járulékokat, amelyekből intézetüket eddig egészben vagy részben fentartották, a végleges rendezésig az eddigi módon az intézetek céljaira továbbra is beszolgáltatni. 4. §■ Az intézetek céljaira szolgáló ingatlanok és ingók átadásának megtagadása, annak késedelmes foganatosítása, az ingók bárminemű megrongálása, elrejtése, elvitele, az intézetek fentartására szolgáló járulékok beszolgáltatásának elmulasztása, késedelmes vagy az eddigi módon való teljesítése bűncselekmény. Az ilyen bűncselekmény elkövetőit forradalmi törvényszék elé kell állítani. 5 §. A közoktatásügyi népbiztos egyes városoknak vagy községeknek, amelyekben az iskoláztatás ügyének fejlettsége ezt megokolja, az oktatásügy állmi jellegének fentartása mellett engedelmet adhat arra, hogy iskoláikat a közoktatásügyi népbiztos felügyelete mellett továbbra is fentarthassák. Ez a jog Budapestnek megadatik. 6. § Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe A rendeletet a közoktatásügyi népbiztos végrehajtja, az intézetek átvételének biztosítására izzikséges szerveket kijelöli és külön rendelettel megállapítja az oktatásügyi igazgatás új szervezetét. Budapest, 1919 március 29. A Forradalmi Kormányzótanács. Garbai Sándor s. k., Kunfi Zsigmond e. k., a Kormányzótanács elnöke, közoktatásügyi népbiztos, a Forradalmi Kormányzótanács XXV. számú rendelete. 1. §. A Forradalmi Kormányzótanács elhatározza a biztosító intézetek szocializálását. A szocializálás munkáját azzal kezdi meg, hogy felhatalmazza a pénzügyi népbiztost az összes biztosító intézetek vezetésének átvételére és ellenőrzése alá helyezésére. A tanácsköztársasági vezetés és ellenőrzés alá helyezett biztosító intézeteket a Pénzintézeti Központ pénzügyi és gazdasági irányítása és felügyelete mellett a pénzügyi népbiztos által kinevezett ellenőrző megbízottak vezetik a pénzügyi népbiztos utasításainak megfelelően. 2. §. Kárbiztosítás esetén a biztosító intézetek eddig vállalt és esedékessé vált fizetési kötelezettségeiknek akkér tesznek eleget, hogy a 2000 koronáig terjedő biztosítási összegeket a jogosultnak kifizetik, a 2000 koronán felüli biztosítási összegeknél az egész esedékes összeget a Pénzintézeti Központhoz utalják át Ha azonban a kár oly dolgot ért, mely köztulajdonba ment át (például köztulajdonba vett lakóház, ipari üzem, ékszer stb), a biztosított részére fizetést teljesíteni nem lehet, hanem a szabályszerűen megállapított teljes biztosítási összeget be kell fizetni a Pénzintézeti Központhoz. 3. §: A megrongálódott vagy megsemmisült tárgyak helyreállítására vagy azok helyett újak beszerzésére a pénzügyi népbiztos az esedékessé vált biztosítási összegből megfelelő összegeket folyósíthat. 4. §. Az életbiztosítási kötvények alapján esedékessé váló, a biztosítási összegekből havonkint 2000 koronánál többet kifizetni nem lehet. A 2000 koronát meghaladó biztosítási összegeknél az egész összeg a Pénzintézeti Központhoz utalandó át, ahol afelett a fél a Forradalmi Kormányzótanács XII. sz. rendelete értelmében rendelkezhet. Életbiztosítási kötvényekre kölcsönök és visszavásárlási összegek nem folyósíthatók. Járadékbiztosítások alapján a jogosult részére havonként legfeljebb 2.000 koronát lehet folyósítani. Az ezt meghaladó összeget a Pénzintézeti Központhoz kell átutalni. 6. §. Ha a biztosított félnek valamely pénzintézetnél folyószámlája vagy betétje van, az előbbi §-okbal megállapított 2000 koronás összegeket sem veheti fel teljesen, hanem csupán akkora fesseget, hogy a Forradalmi Kormányzótanács XII. számú rendelete értelmében havonként kifizethető összeg és a biztosítási összeg együttvéve 2000 koronát meg ne haladhasson. Ezért tehát a fél a biztosítási összeg felvétele előtt köteles bejelenteni, hogy van-e valamely pénzintézetnél folyószámlája vagy betétje, mekkora annak összege és hol van elhelyezve. A biztosító intézet a bejelentés alapján megállapítja, hogy a félnek az itt foglaltak értelmében mekkora összeg fizethető ki, a többletet pedig átutalja a Pénzintézeti Központhoz. 6. §. A Pénzintézeti Központ gondoskodik arról, hogy a hozzá átutalt biztosítási összegek a 2. §. második bekezdésében foglalt eset kivételével a félnek javára írassanak annál a pénzintézetnél, amelynél már betétje vagy folyószámlája van, feltéve, hogy ez a pénzintézet a pénzügyi népbiztos ellenőrzése alatt áll A pénzügyi népbiztos rendelettel határozza meg, hogy a Pénzintézeti Központ milyen eljárást kövessen akkor, ha a félnek folyószámlája vagy egyéb betétje nincs, vagy pedig olyan pénzintézetnél van, mely nem áll a pénzintézeti népbiztos ellenőrzése alatt. 7. §. A külföldön vagy Magyarország megszállott területein lakó feleknek járó biztosítási összegeket a Pénzintézeti Központhoz csonkítatlanul át kell utalni. 8. §. A 2., 3., 4., 5., 6. és 7. § ok rendelkezései nyugdíjintézetekre, nyugdíjpénztárakra és biztosítással foglalkozó egyesületekre is alkalmazást nyernek. Ezek tekintetében a pénzügyi népbiztos külön rendelettel intézkedik. 9. §. A biztosító intézetek alkalmazottai, beleértve az igazgatókat is, ezentúl 3000 korona havi fizetésnél nagyobb fizetést nem kaphatnak. Mindazok, akiket a pénzügyi népbiztos utasítására el nem mozdítottak, kötelesek munkájukat az intézetben rendszeresen tovább is végezni. Az elmozdított alkalmazottak is kötelesek a pénzügyi népbiztos utasítására az intézetben megjelenni, felvilágosításokat és tanácsokat adni Az itt meghatározott fizetésen felül az alkalmazottak semmi más címen nem kaphatnak illetményt. 10. §. A pénzügyi népbiztos hozzájárulása nélkül a biztosító intézetek alkalmazottainak eddig élvezeti jöedelme nem emelhető fel. 11. §. A pénzügyi népbiztos e rendelet intézkedései alól szükség esetén kivételeket engedélyezhet. 12 §. Azok felett, akik e rendelet szabályait megszegik, a forradalmi törvényszék ítél. 13. §. Ez a rendszer kihirdetése napján lép életbe. Budapest, 1919 március 30 án. A Forradalmi Kormányzótanács. Garbai s. k., Varga s. k., elnök, pénzügyi népbiztos. A pénzügyi népbiztos 5. számi rendelete. Rendalatt köztulajdonba vett házak tűzkárénak beszedéséről Budapesten, illetőleg azon vidéki városokban, amelyekben a házak köztulajdonba vétettek. 1. Április elsejétől fogva minden házbér havi előzetes részletekben ügetendő; a heti kétheti és negyedévi bérfizetés a köztulajdonba vett házaknál megszűnik