Budapesti Közlöny, 1919. május (53. évfolyam, 32-56. szám)
1919-05-01 / 32. szám
Budapest, 1919. 32. szám Csütörtök, május 1. TANÁCSKÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAP Szerkesztőség: Előfizetési árak: Kiadóhivatal, VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Egész évre ... ... 60 korona Negyedévre ..... 15 korona VII., Rákóczi-út 54., Athenaeum-épület. Telefon: József 20—21. Félévre .. ......... 30 korona Egyes szám ára 60 fillér. Telefon: József 13—91. ■ ■ ----- ■ .....— ■ --- --- _ A Forradalmi Kormányzótanács LXXXI számú rendelete. 1. §. Minthogy a belügyi népbiztosságnak 1. B II. számú rendelete (1. a Tanácsköztársaság március 30-án megjelent 5. számában) szerint a Vörös Őrség felállításával egyidejűen az összes rendőri vonatkozással bíró karhatiliai alakulatok megszűntek, a pénzügyőrség ezentúl nem karhatalmi alakulat, hanem a jövedéki ellenőrző szolgálatra, illetőleg a pénzügyi népbiztosság által meghatározott teendők ellátására rendelt fegyvertelen testület, amelynek tagjai az egyéb állami alkalmazottakkal egy tekintet alá esnek. Ha a jövedéki ellenőrzés körül karhatalom igénybevétele válik szükségessé, a Vörös Őrség legközelebbi parancsnokságához kell fordulni. 2. §. A pénzügyőrség fegyverzetét, lőszerkészletét és »János« elnevezésű őrhajóját, valamint még ki nem osztott egyenruha készletét nyolc nap alatt a Vörös Őrség legközelebbi parancsnokságának elismervény ellenében át kell adni. 3. §. A jövedéki ellenőrző teendők csökkenése folytán az ideiglenes minőségű (eddig állandóan felvéve nem volt) összes seém ügyőrök, valamint azok a végleges minőségű pénzügyőri közegek is,kik 30. életévüket még be nem töltötték, továbbá a »János« és »László« elnevezésű két őrhajó személyzete — szolgálati beosztásukra való tekintet nélkül — rendelkezési állományba helyeztetnek és a belügyi népbiztosságnak 1. B II. számú, idézett rendeletében meghatározott feltételek mellett a Vörös Orszég (esetleg a ruszin Vörös Őrség) létszámába mennek át. Nem esnek e rendelkezés alá azok a végleges minőségű pénzügyőri közegek, akiknek rokkantsági igazolványuk vagy legalább egy évi hadiszolgálatuk van. A pénzügyőrség többi tagjai a Vörös Őrségbe vagy a Vörös Hadseregbe belépni nem kötelesek és abba csak akkor vehetők fel, ha önként jelentkeznek. 4. §. A pénzügyigazgatóságok kötelesek a 3. §. értelmében rendelkezési állományba helyezett pénzügyőrök névjegyzékét három nap alatt a Vörös Őrség (illetőleg a ruszin Vörös Őrség) illetékes parancsnokságának rendelkezésére bocsátani. A névjegyzékeket pénzügyőri szakaszonként a név, állomáshely, állás, születési hely, életkor és családi állapot feltüntetésével két példányban kell elkészíteni. A Vörös Őrség parancsnokságai az egyik példányon egyénenként feljegyzik az illető pénzügyőrnek a Vörös Őrségbe történt felvételét vagy alkalmatlanságát és névjegyzékünk,azt a példányát az illetékes pénzügyigazgatósághoz nyolc nap alatt visszaküldik. 5. §. A 3. §. értelmében a Vörös Őrségbe tényleg átvett vagy oda átlépni nem hajlandó pénzügyőröknek pénzügyőri minőségükben eddig élvezett mindennemű illetménye 1918. április hó végével — az egyébként fennálló szabályok betartása mellett — megszűnik s az illetők a pénzügyőri testületből elbocsátandók. 6. § Felhatalmaztatok a pénzügyi népbiztosság, hogy a 3. §. szerint rendelkezési állományba helyezett olyan pénzügyőri közegeket, akik bármi okból a Vörös Őrségbe tényleg át nem vézetnek, 1919. május végével a testületből szintén elbocsáthassa, továbbá hogy a pénzügyőrség egyenruhaviselési kötelezettségének és a ruházatkiszolgáltatásnak megszüntetése, valamint a szervezeti és szolgálati szabályzat megfelelő módosítása iránt a szükséges intézkedéseket megtehesse. 7. §. Azok a volt pénzügyőrök, akik 1919. március 26. napja után előterjesztett kérelmükre a testületből elbocsáttattak vagy állásukat bejelentés nélkül elhagyták és nem léptek át közvetetlenül a Vörös Őrségbe vagy a Vörös Hadseregbe, a pénzügyőri szolgálatban állami alkalmazást többé nem nyerhetnek. 8 §. A pénzügyőrség szolgálatára és illetményeire vonatkozó eddigi szabályok egyébként a jelen rendeletből folyó eltérésekkel érvényben maradnak. Ez a rendelet azonnal életbe lép. Végrehajtása a pénzügyi népbiztosság feladata. Budapest, 1919. április 30. A Forradalmi Kormányzótanács. A pénzügyi népb)izte$«é s P. X. szá m rendelete./ 1. §• A tanácsköztársaság a becsületes munkakeresményből megtakarított kisvagyont mindennemű alakjában oltalomban kívánja részesíteni, így tehát akkor is, ha a munkakeresményt értékpapírokba fektették be. Nehogy azonban a tőkésosztály a kisvagyonnak szánt védelemmel értékpapírjainak szmleges felaprózása útján visszaélhessen, szükségesnek találja a tanácsköztársaság, hogy mindennemű értékpapírt egyelőre elismervény mellett letétbe vegyen, mert a kisvagyonnak oltalmazására más alkalmas mód nincs. Ennek megfelelően a következőket rendeljük: Mindenki köteles a birtokában (őrizetében, kezelésében) lévő összes értékpapírokat (kötvényeket, pénztárjegyeket, zálogleveleket, részvényeket, üzletrészeket, sorsjegyeket, élvezeti jegyeket stb.) — ideértve az értékpapírok helyett kiadott és forgalomban lévő ideiglenes vagy pénztári elismervényeket is — akár ő maga azok tulajdonosa, akár más, valamely tanácsi ellenőrzés alatt álló pénzintézethez folyó évi május 10-ig beszolgáltatni. Aki olyan értékpapíroknak tulajdonosa, úgyszintén az is, akit olyan értékpapírokra illet meg valamely más jog (zálog, haszonélvezet stb.), amelyek másnak birtokában vannak, köteles gondoskodni arról, hogy az értékpapírok birtokosa azokat az előző bekezdés rendelkezései szerint beszolgáltassa, ha pedig az értékpapírok birtokosa ezt tenni elmulasztja, úgy a tulajdonos, illetve jogosult köteles legkésőbb folyó évi május hó 15-ig az értékpapírokra vonatkozó összes adatokat Budapesten a kerületi adófelügyelőségnél, vidéken a pénzügyigazgatóságnál bejelenteni és egyben megjelölni azt a tanácsi ellenőrzés alatt álló pénzintézetet, amelyhez az értékpapírokat letétbe helyeztetni kívánja. HIVATALOS RÉSZ. A Forradalmi Kormányzótanács LXXX. számú rendelete. A Magyarországi Tanácsköztársaság május 1-ét, a világ forradalmi proletariátusa nemzetközi egységének emléknapját, a proletárállam ünnepévé avatja. E napon minden munka szünetel. Budapest, 1919. április 30. Forradalmi Kormányzótanács.