Budapesti Közlöny, 1919. május (53. évfolyam, 32-56. szám)

1919-05-01 / 32. szám

Budapest, 1919. 32. szám Csütörtök, május 1. TANÁCSKÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAP Szerkesztőség: Előfizetési árak: Kiadóhivatal, VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Egész évre ... ... 60 korona Negyedévre ..... 15 korona VII., Rákóczi-út 54., Athenaeum-épület. Telefon: József 20—21. Félévre .. ......... 30 korona Egyes szám ára 60 fillér. Telefon: József 13—91. ■ ■ ----- ■ .....— ■ --- --- _ A Forradalmi Kormányzótanács LXXXI számú rendelete. 1. §. Minthogy a belügyi népbiztosságnak 1. B II. számú rendelete (1. a Tanácsköztársaság már­cius 30-án megjelent 5. számában) szerint a Vörös Őrség felállításával egyidejűen az összes rendőri vonatkozással bíró karhatiliai alakula­­tok megszűntek, a pénzügyőrség ezentúl nem karhatalmi alakulat, hanem a jövedéki ellenőrző szolgálatra, illetőleg a pénzügyi népbiztosság által meghatározott teendők ellátására rendelt fegyvertelen testület, amelynek tagjai az egyéb állami alkalmazottakkal egy tekintet alá esnek. Ha a jövedéki ellenőrzés körül karhatalom igénybevétele válik szükségessé, a Vörös Őrség legközelebbi parancsnokságához kell fordulni. 2. §. A pénzügyőrség fegyverzetét, lőszerkészletét és »János« elnevezésű őrhajóját, valamint még ki nem osztott egyenruha készletét nyolc nap alatt a Vörös Őrség legközelebbi parancsnokságának elismervény ellenében át kell adni.­­ 3. §. A jövedéki ellenőrző teendők csökkenése foly­tán az ideiglenes minőségű (eddig állandóan felvéve nem volt) összes seém ügy­őrök, valamint azok a végleges minőségű pénzügyőri közegek is,­kik 30. életévüket még be nem töltötték, továbbá a »János« és »László« elnevezésű két őrhajó személyzete — szolgálati beosztásukra való tekintet nélkül — rendelkezési állományba helyeztetnek és a belügyi népbiztosságnak 1. B II. számú, idézett rendeletében meghatározott feltételek mellett a Vörös Orszég (esetleg a ruszin Vörös Őrség) létszámába mennek át. Nem esnek e rendelkezés alá azok a végleges minőségű pénzügyőri közegek, akiknek rokkant­sági igazolványuk vagy legalább egy évi hadi­szolgálatuk van. A pénzügyőrség többi tagjai a Vörös Őrségbe vagy a Vörös Hadseregbe belépni nem kötelesek és abba csak akkor vehetők fel, ha önként je­lentkeznek. 4. §. A pénzügyigazgatóságok kötelesek a 3. §. ér­telmében rendelkezési állományba helyezett pénz­ügyőrök névjegyzékét három nap alatt a Vörös Őrség (illetőleg a ruszin Vörös Őrség) illetékes parancsnokságának rendelkezésére bocsátani. A névjegyzékeket pénzügyőri szakaszonként a név, állomáshely, állás, születési hely, életkor és családi állapot feltüntetésével két példányban kell elkészíteni. A Vörös Őrség parancsnokságai az egyik példányon egyénenként feljegyzik az illető pénzügyőrnek a Vörös Őrségbe történt felvételét vagy alkalmatlanságát é­­s­ névjegyzékünk,­­azt a példányát az illetékes pénzügyigazgatósághoz nyolc nap alatt visszaküldik. 5. §. A 3. §. értelmében a Vörös Őrségbe tényleg átvett vagy oda átlépni nem hajlandó pénzügy­őröknek pénzügyőri minőségükben eddig élvezett mindennemű illetménye 191­8. április hó végé­vel — az egyébként fennálló szabályok betar­tása mellett — megszűnik s az illetők a pénz­ügyőri testületből elbocsátandók. 6. §­ Felhatalmaztatok a pénzügyi népbiztosság, hogy a 3. §. szerint rendelkezési állományba helyezett olyan pénzügyőri közegeket, akik bármi okból a Vörös Őrségbe tényleg át nem vézet­nek, 1919. május végével a testületből szintén elbocsáthassa, továbbá hogy a pénzügyőrség egyenruhaviselési kötelezettségének és a ruhá­zatkiszolgáltatásnak megszüntetése, valamint a szervezeti és szolgálati szabályzat megfelelő mó­dosítása iránt a szükséges intézkedéseket meg­tehesse. 7. §. Azok a volt pénzügyőrök, akik 1919. már­cius 26. napja után előterjesztett kérelmükre a testületből elbocsáttattak vagy állásukat bejelentés nélkül elhagyták és nem léptek át közvetetlenül a Vörös Őrségbe vagy a Vörös Hadseregbe, a pénzügyőri szolgálatban állami alkalmazást többé nem nyerhetnek. 8­ §. A pénzügyőrség szolgálatára és illetményeire vonatkozó eddigi szabályok egyébként a jelen rendeletből folyó eltérésekkel érvényben ma­radnak. Ez a rendelet azonnal életbe lép. Végrehaj­tása a pénzügyi népbiztosság feladata. Budapest, 1919. április 30. A Forradalmi Kormányzótanács. A pénzügyi népb)izte$«é s P. X. szá m­ rendelete./ 1. §• A tanácsköztársaság a becsületes munka­­keresményből megtakarított kisvagyont minden­nemű alakjában oltalomban kívánja részesíteni, így tehát akkor is, ha a munkakeresményt érték­papírokba fektették be. Nehogy azonban a tőkésosztály a kisvagyon­­nak szánt védelemmel értékpapírjainak szm­leges felaprózása útján visszaélhessen, szükségesnek találja a tanácsköztársaság, hogy mindennemű értékpapírt egyelőre elismervény mellett letétbe vegyen, mert a kisvagyonnak oltalmazására más alkalmas mód nincs. Ennek megfelelően a következőket rendeljük: Mindenki köteles a birtokában (őrizetében, kezelésében) lévő összes értékpapírokat (kötvé­nyeket, pénztárjegyeket, zálogleveleket, részvé­nyeket, üzletrészeket, sorsjegyeket, élvezeti jegye­­­­ket stb.) — ideértve az értékpapírok helyett kiadott és forgalomban lévő ideiglenes vagy pénztári elismervényeket is — akár ő maga azok tulaj­donosa, akár más, valamely tanácsi ellenőrzés alatt álló pénzintézethez folyó évi május 10-ig beszolgáltatni. Aki olyan értékpapíroknak tulajdonosa, úgy­szintén az is, akit olyan értékpapírokra illet meg valamely más jog (zálog, haszonélvezet stb.), amelyek másnak birtokában vannak, köteles gondoskodni arról, hogy az értékpapírok birto­kosa azokat az előző bekezdés rendelkezései sze­rint beszolgáltassa, ha pedig az értékpapírok birtokosa ezt tenni elmulasztja, úgy a tulaj­donos, illetve jogosult köteles legkésőbb folyó évi május hó 15-ig az értékpapírokra vonatkozó összes adatokat Budapesten a kerületi adófel­ügyelőségnél, vidéken a pénzügyigazgatóságnál bejelenteni és egyben megjelölni azt a tanácsi ellenőrzés alatt álló pénzintézetet, amelyhez az értékpapírokat letétbe helyeztetni kívánja. HIVATALOS RÉSZ. A Forradalmi Kormányzótanács LXXX. számú rendelete. A Magyarországi Tanácsköztársaság május 1-ét, a világ forradalmi proletariátusa nemzetközi egységének emléknapját, a proletárállam ünnepévé avatja. E napon minden munka szünetel. Budapest, 1919. április 30. Forradalmi Kormányzótanács.

Next