Budapesti Közlöny, 1919. május (53. évfolyam, 32-56. szám)

1919-05-01 / 32. szám

2­ 2. §. Akinek tanácsellenőrzés alatt álló pénzinté­zetnél folyószámlája vagy letéti számlája van, a birtokában levő értékpapírokat ugyanannál a pénzintézetnél köteles letétbe helyezni. Ha a félnek több tanácsellenőrzés alatt álló pénzinté­zetnél van folyószámlája vagy letéti számlája, a birtokában levő értékpapírokat ezek közül az intézetek közül bármelyiknél beszolgáltathatja. 3. §: A pénzintézet a beszolgáltatott értékpapíro­kat a tulajdonos nevén letétként kezeli és a le­tétről a beszolgáltatónak szabályszerű elismer­vényt állít ki. Ha az értékpapírok határozott rendeltetés­sel le vannak kötve (pl. biztosítéki óvadék), avagy ha azokra nézve a tulajdonoson kívül más valakinek is van valamely joga (pl. zálog, haszonélvezet, utóöröklési jog), úgy ezt az ér­tékpapírok beszolgáltatója bejelenteni, a pénz­intézet pedig feljegyezni köteles. 4. §. Nem kell beszolgáltatni a Bazilika-, Jósziv-, Erzsébet-szanatóriumi, továbbá a régi és új Magyar Vöröskereszt-sorsjegyeket, valamint a különféle belföldi nyereményjegyeket. 5. §. Azokat az értékpapírokat, amelyek valamely pénzintézetnél páncélrekeszben (safe) vannak el­helyezve, a leltározás alkalmával a fél által ki­jelölendő tanácsi ellenőrzés alatt álló pénzinté­zetnél kell a fél nevére letétképen elhelyezni, ha pedig a leltározás már megtörtént, a félnek folyó évi május 10-ig annál a pénzintézetnél, amelynél a páncélrekesz van, kérnie kell, hogy az értékpapírok az általa kijelölendő tanácsi ellenőrzés alatt álló pénzintézetnél nevére letét­képen elhelyeztessenek. 6. §: Az állami pénztáraknál, köztestületek pénz­tárainál és magyar államvasutak pénztárainál levő értékpapír-letétek beszolgáltatásáról külön rend­elet fog intézkedni. 7. §• A folyó évi május 10-ig be nem szolgáltatott értékpapírok elkoboztatnak. Aki a pénzügyi népbiztosság előtt hitelt érdem­lően igazolja, hogy a beszolgáltatásban akadá­lyozva volt, az elkobzás és büntetés alól men­tesül.8. §. Aki e rendelet szabályait megszegi, forradalmi törvényszék elé kerül Budapest, 1919. április 29. Pénzügyi népbiztosság. Az igazságügyi népbiztosság 10. I. X. számú rendelete. Addig is, amig a gyámság vagy gondnokság alatt álló keresetképtelen személyek eltartásáról való gondoskodás rendszeres szabályozása meg­történik, arra való figyelemmel, hogy a munka­nélküli jövedelmek kiküszöbölésével a gyámpénz­­tárilag kezelt vagyonok nem hajtanak jövedel­met, a kiskorúak és gondnokoltak ily vagyoná­nak felhasználása tekintetében a pénzügyi nép­biztossággal egyetértőleg a következőket ren­deljük: 1. §. A gyámhatóság a törvényes képviselőnek a helyi munkás-, katona- és földművestanács intéző­bizottsága részéről támogatott kérésére a kere­­setképtelen kiskorúnak vagy gondnokoltnak gyámpénztárilag kezelt készpénzéből az eltartásra és esetleg munkára való kiképzésre feltétlenül ■lükséges összeget a törvényes képviselő kezéhez kiszolgáltathatja.2. §. Ha a keresetképtelen kiskorúnak vagy gond­nokoltnak élt készpénzvagyona «inas, amelyből eltartása és kiképzése céljaira az 1. §. szerint utalványozást lehetne teljesíteni, de a gyámpénz­tárban javára értékpapírokat kezelnek, a gyám­hatóság az 1. §-ban meghatározott egyéb felté­telek mellett megengedheti, hogy az értékpapí­rokra valamely tanácsellenőrzés alatt álló pénz­intézet zálogkölcsönt folyósíthasson. A gyámhatóság határozatában azt a tanács­ellenőrzés alatt álló pénzintézetet is kijelöli, amelyik a kölcsönt folyósítani köteles és az ér­tékpapírokat a pénzintézethez a határozat, kísé­retében átteszi. 3. §. Ha a pénzintézet a gyámhatóságnak a 2. §. alapján tett intézkedését aggályosnak tartja, a Pénzintézetek Direktóriumának (Budapest, IV­, Deák Ferenc­ utca 5.) mint a pénzügyi nép­biztosság kirendelt szervének tesz jelentést. Ha a Pénzintézetek Direktóriuma a kölcsönt folyósíthatónak találja, a kijelölt pénzintézet a meghagyást teljesíteni köteles. Ha a Direktórium a folyósítást aggályosnak találja, megfelelő intéz­kedés céljából az igazságügyi népbiztosságnak (a Forradalmi Kormányzótanács LXV. számú rendelete,­­- a Tanácsköztársaság április 20-án megjelent 23. számában) véleményes jelentést tesz. 4­ §• A gyámság vagy gondnokság alól felszabadultak gyámpénztárilag kezelt készpénzének és értékei­nek kiszolgáltatása tekintetében azok az álta­lános korlátozások irányadók, amelyek a Forra­dalmi Kormányzótanács eddig kibocsátott ren­deleteiben foglaltatnak. Evégből a gyámhatósági kezelés alól felszabadult készpénzvagyont a jogo­sult személy javára valamely, tanácsellenőrzés alatt álló pénzintézetnél folyószámlán kell el­helyezni. Az értékpapírokat (kötvényeket, záloglevele­ket, részvényeket stb) a pénzügyi népbiztosság 26. P. N. számú rendelete értelmében kell le­tétbe helyezni; takarékbetéti könyvecskéket a kiállító intézethez kell áttenni azzal, hogy a takarékbetét összegét a betéti könyv terhére folyószámlán írja a fél javára. Olyan aranytárgyakat, ékszereket és drága­köveket, amelyeknek a jelenlegi értéke darabon­ként 2000 koronát nyilvánvalóan meg nem ha­lad, ki kell szolgáltatni. Azokat az aranytárgyakat, ékszereket és drágaköveket, amelyeknek jelenlegi értéke dara­bonként 2000 koronát meghalad, a gyámható­ság a félnek megnevezése mellett a Magyar Általános Hitelbankhoz Budapesten szolgál­tatja be. Annak előzetes elbírálása céljából, vajjon az említett tárgyak jelenlegi értéke 2000 koronát meghalad-e, a gyámhatóság a helyi munkás-, katona- és földművestanács intézőbizottságával egyetértésben becsüsöket rendelhet ki. Az a körülmény, hogy a gyámhatóság vala­mely aranytárgyat, ékszert vagy drágakövet a félnek a jelen §. alapján kiszolgáltatott, nem mentesíti a felet a Forradalmi Kormányzótanács LVII. (1. a Tanácsköztársaság április 13-án meg­jelent 17. számában) számú rendeletében meg­szabott azon kötelezettség alól, hogy azokat, amennyiben jelenlegi értékük darabonként 2000 koronát meghalad, az idézett rendelet értelmében beszolgáltassa. 5. §. Ennek a rendeletnek végrehajtását az igazság­ügyi népbiztosság központi számvevősége útján ellenőrzi. Budapest, 1919. április 30. * Igazságügyi népbiztosság, álló pénzintézethez a jogosult javára folyószám­lára utalható át. Ha az utalványozás 1000 koronát meghaladó összeg erejéig már megtörtént, az 1000 koronát meghaladó összeget a letétpénztár a fél kérel­mére újabb bírói határozat nélkül a jogosult javára ugyancsak valamely a pénzügyi népbiztos ellenőrzése alatt álló pénzintézethez folyószám­lára fizeti be. 2. §. Kiadható továbbá bírói vagy elnöki letétből a jogosult részére jogerős bírói határozat alap­ján takarékbetéti könyv is, ha a takarékbetéti könyvet kibocsátó intézet a pénzügyi népbiztos ellenőrzése alatt áll. 3. §. Bírói vagy elnöki letétet további intézkedésig a forradalmi törvényszék elnöke is jogosítva van e rendelet korlátai között írásos határozat­tal kiutalni. 4. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe. Budapest, 1919. április 30. Igazságügyi népbiztos. Tanácsköztársaság 1919. május 1. Az igazságügyi népbiztosság 11.1. II. számú rendelete. 1. §­Bírói vagy elnöki letétből tőke és kamat fe­jében csak 1000 (egyezer) koronát lehet a jogo­sult kezéhez kiutalni; az ezt meghaladó összeg valamely, a pénzügyi népbiztos ellenőrzése alatt A szociális termelés népbiztosságának a belügyi n­épbiztossággal egyetértve kiadott 61. Sz. NI. számú rendelete. A lakóházak köztulajdonba vételével kapcsolat­ban a házfelügyelőkre (bérházi munkásokra) vonatkozólag a következőket rendeljük: 1­ §• Házfelügyelőnek és olyan házakban, ahol ennek szüksége fennforog, több házfelügyelőnek (eddig segédházfelügyelő vagy bérházi munkás) felvétele a házbizalmiaknak a joga, akik csak a Ház­­felügyelők Országos Szövetségének, illetőleg a Bérházi Munkások Szakszervezetének közvetíté­sével alkalmazhatnak igazolt házfelügyelőket. 2. §• Azokban a házakban, ahol eddig a házfel­ügyelőn kívül egy vagy több segédházfelügyelő is állott alkalmazásban, a házbizalmiak — ha erre nézve kétség merül fel — megfelelő javaslat­­tétel mellett kötelesek az illetékes (kerületi) lakásbizottság által megállapíttatni, hogy a ház­ban mindezekre az egyénekre szükség van-e vagy sem s a lakásbizottság dönti el azt is, hogy valamennyi vagy közülök melyik maradjon meg állásában. A lakásbizottság ezen kérdés tárgya­lására véleményezőként az érdekeltek szakszer­vezetének egy-egy kiküldöttjét is köteles meg­hívni. 3. §. A házfelügyelők kötelessége a hatósági ren­deletek által rájuk rótt feladatoknak pontos teljesítése, a házbizalmiaknak teendőik elvégzé­sében való segítése, úgy a házban, mint az egyes lakásokban anyagfelhasználás nélkül tel­jesíthető apró javítások (szerelési munkák) el­végzése, a ház tisztán­, rendben­, jó karbantar­tása, a lépcsőháznak, folyosónak, kapualjának, ház előtti járdának naponkénti végigsöprése, a lépcsőháznak, folyosóknak, ablakoknak hetenként legalább egyszer nagyobb mérvű tisztogatása, szóval mindazon munkák teljesítése, amelyeket eddig is a házfelügyelők és segédházfelügyelők szoktak elvégezni. Azokban a házakban, ahol felvonókészülék van, a ház lakóit reggel nyolc órától kapu­zárásig — a házbizalmiak által megállapítandó két óra kenési idő leszámításával — díjtalanul kötelesek a házfelügyelők lakásuk emeletéig szállítani. Kapuzárás után ezen szállításért sze­mélyenként 20 fillért kapnak. Ha a házfelügyelői tennivalókat több egyén­nek kell ellátnia, munkabeosztásukat a ház­­bizalmiak állapítják meg.

Next