Budapesti Közlöny, 1919. június (53. évfolyam, 57-79. szám)

1919-06-01 / 57. szám

­­ 5. §. Ezt a rendeletet a hadügyi népbiztosság hajtja végre. Budapest, 1919. május 31. A Forradalmi Kormányzótanács. A Képgazdasági Tanács 15. K. T. számú rendelete. Mindazokat az üzleteket, amelyeknek nyitva­­tartásáról a mindenkor fennálló rendelkezé­sek útján szokott intézkedés történni, naponta nyolc (8) órán át kell nyitva tartani. A nyolc órás nyitvatartási időt úgy kell be­osztani, hogy az üzlet nyitása és zárása között legfeljebb 11 óra teljék el. Ezen 11 órás kere­ten belül a nyolc órás nyitvatartási időt az üzlet vezetősége (tulajdonosa) az illetékes szak­­szervezettel egyetértőleg állapítja meg. Aki e rendelet ellen vét, forradalmi törvény­szék elé kerül. Budapest, 1919. május 26. Népgazdasági Tanács. A Képgazdasági Tanács 16. K. T. száma rendelete. 1. §• Mindenki köteles a birtokában lévő hordó­készleteket — tekintet nélkül arra, hogy a bejelentést előzőleg valahol már megtette-e — 3 nap alatt az illetékes járási, illetve városi munkás-, katona- és földművestanács intéző­­bizottságánál bejelenteni. A bejelentéseket 3 példányban kell készíteni. " 2. §:" A bejelentési kötelezettség kiterjed úgy az új, mint a használt, a dobmentes és azonnal töltő­képes, valamint a javításra szoruló és pedig úgy a boros, mint a konzerv, zsíros stb. hordó­készletekre. A méretek és a minőség a bejelen­téseken feltüntetendők. Nem terjed ki a bejentési kötelezettség az 50 hektoliter össztérfogatot meg nem­ haladó készletekre. 3. §­ Az intézőbizottságok kötelesek a hozzájuk beérkezett bejelentések mindhárom példányát a bejelentési határidő letelte után haladéktalanul ,a Pahivatalhoz (V., Nádor­ utca 21.) beküldeni. 4. §■ Aki a bejelentést elmulasztja, forradalmi tör­vényszék elé kerül. 5. §. E rendelet hatálya nem terjed ki Budapestre és közvetlen környékére. 6. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe. Budapest, 1919. május 31. Népgazdasági Tanács. A hadügyi népbiztosság 20. H. K. számú rendelete. A hadügyi népbiztosság a folyó évi március hó 29-én lefoglalt összes gépkenőolajat, autó­olajat és autózsírt a lefoglalás alól feloldja. Ezen anyagok felett ezentúl a szociális terme­lés népbiztosságának 69. számú rendeletével (1. a Tanácsköztársaság május 7-én megjelent 36. számában) létesített Ásványolaj Hivatal rendelkezik. T­anácsköztársaság 1919. június 1. A jövőben ezekre az anyagokra­­vonatkozó igénybejelentések közvetetlenül az Ásványolaj Hivatalhoz küldendők (Budapest, V­, József tér 1.) Katonai alakulatok az igénybejelentéseket, úgy mint eddig, a szolgálati ut betartásával a hadügyi népbiztosság 45. osztályához terjesz­tik fel. Budapest, 1919. május 31. Hadügyi népbiztosság. Az Országos Burgonya-, Zöldség- és Gyümölcsközpontot ellenőrző Végrehajtó Bizottság 0. számú rendelete. A közellátási népbiztosságnak 17. Ke. II. számú rendelete (1. a Tanácsköztársaság április 18-án megjelent 21. számában) alapján a Végre­hajtó Bizottság az alább felsorolt zöldség- és gyümölcsfélék legmagasabb árának megállapí­tása tárgyában a következőket rendeli: 1. §• A jelen rendelet 7. §-ában megállapított leg­magasabb árak hatálya e rendelet kihirdetésé­nek napját követő naptól kezdve további ren­delkezésig tart. 2­ §­ A termelő a termelői árak fejében köteles a terményeket, ha azok nem nyílt piacon kerülnek eladásra, a kereskedő raktárába vagy a legköze­lebbi vasúti állomásra saját költségén elszállít­­tatni. Gyümölcsféléknek termelői árában már bennfoglaltatik a gyümölcsnek a fáról (bokorról) való leszedésének, összegyűjtésének és a kereskedő raktárába vagy a legközelebbi vasúti állomásra való elszállításának költsége is, ezért a leszedet­­lenül (fán, bokron) eladott gyümölcsféléknek termelői árából a vevő leszámíthatja a szedésnek és a raktárba vagy vasútra való szállításnak költségeit. 3. §. Nagykereskedői árakat a Végrehajtó Bizottság nem állapít meg, mert a nagykereskedői teen­dőket az Országos Burgonya-, Zöldség- és Gyü­mölcsközpont teljesíti. 8. §. A jelen rendeletben fel nem sorolt termé­nyekre vonatkozólag továbbra is érvényben ma­radnak a Zöldség- és Gyümölcsforgalmi Intéző­bizottságnak 109/1919. számú hirdetményében (1. a Tanácsköztársaság március 28-án meg­jelent 3. számát) megállapított termelői és fogyasztói legmagasabb árak. Az ott megállapí­t nagykereskedői árak helyett az Országos Burgonya-, Zöldség- és Gyümölcsközpont, mint forgalombahozó és elosztó hivatalos szerv, az elosztói árakat számíthatja fel, amelyekből a csomagolás, szállítás és elosztás költségeit és a szállítási hiányokat fedezi. 4­ §­ A termelő (termelőszövetkezet) mindazokban az esetekben, amelyekben a­ fogyasztópiacokra való juttatást maga végzi és a terményeket a kicsiben való árusítóknak ott átadja, szintén az elosztói árakat igényelheti, ha ellenben a fogyasz­tói piacokra általa saját költségére és saját koc­kázatára eljuttatott terményeket a központnak adja át elosztás végett, a központ jogosítva van az elosztói árakból az elosztás címén a hiva­talos árelemzésben jóváhagyott és az elosztói áraknak 10%-át meg nem haladó költségét leszámítani és az ezzel kisebbített elosztói árat téríteni meg a termelőnek. Ha a termelő (termelőszövetkezet) a kicsiben való elárusítást az elárusító helyeken (fedett vásárcsarnokban, nyílt piacokon, élelmiszerüzletekben) maga végzi, a fogyasztói árakat számíthatja fel. Ha azonban a termelő a telepén akár nagyban, akár kicsiny­ben árusít el, csak a termelői árak felszámítá­sára jogosult. 5. §. Ha a helyi viszonyokra való tekintettel a jelen rendelet 7. § ában megáll­apított fogyasztói árak a termelői árakhoz viszonyítva túl magasak volná­nak, Budapesten a Végrehajtó Bizottság, más helyeken a járási, illetőleg a városi munkás-, katona- és földművestanács intéző bizottsága vagy az ezek által kijelölt hatósági szerv a 7. §-ban meghatározott fogyasztói áraknál alacso­nyabb árakat állapíthat meg, amelyeknél többet a piacon árusító termelő és a fogyasztókat kiszolgáló kiskereskedő nem számíthat fel. Az így megállapított legmagasabb árakat haladék­talanul közölni kell a Népgazdasági Tanács köz­ellátási főosztályával. 6­ §■ Az elárusítók kötelesek az elárusító helyeken az ott eladásra kerülő zöldség-, főzelék- és gyü­mölcstermények maximális fogyasztói árainak jegyzékét a vevők által könnyen hozzáférhető helyen kifüggeszteni. tett nagykereskedői árak érvénye valamennyi terményre vonatkozólag megszűnik. Budapest, 1919. május 31. Az Országos Burgonya-, Zöldség- és Gyümölcsközpontot ellenőrző Végrehajtó Bizottság. 7­ §­Legmagasabb árak koronákban Termény neve: Ára tem­e­lőnél Elosztói ár Ára fogyasztónak Fejessaláta: a) fejenkint árusítva 100 fej.............. 12'— b) súly szerint 1 q............................... 120'— Laboda 1 q ........................................................... 120'— Sóska 1 q .................................................... 240'— Hónapos retek csomagolva, egy csomagban legalább 10 drb, 100 csomag.............. 80'— 104'— 1 csomag 1'30 Nyári retek 1 q ....................................... 120'— 200'— 1kg-2'40 Spárga: I. osztályú 1 q ........................... 1000' — levesspárga 1 q ........................... 500' — Idei sárgarépa, petrezselyem és pasztinák 1 csomagban legalább 10 drb, 100 csomag .................................................... 50'— 60'-1 csomag — 70 Tavalyi vöröshagyma 1 kg..................... ... —— — 1'50 Zöldhagyma (idei) 1 q...................... ...... 120'— 200'— 1kg-2'60 Köszméte (egres) 1 q ............................... 350'— 440'— 1kg-5'­Cseresznye: a) I. osztályú, ropogós, nagyszemü 1 q 400'— 680' — 1kg-8'­b) II osztályú, puha, kisszemü 1 q ... 300'— 20'— 1 fej —'26 200' — 1kg 2'60 200'— 1kg-2 60 320'— 1kg-4'— 1210'— 1kg. 14 — 635 — 1 kg-7­50 550'— 1 kg-6 50

Next