Budapesti Közlöny, 1919. július (53. évfolyam, 80-106. szám)
1919-07-01 / 80. szám
2 gépeket és a fertőtelenítéshez szükséges egyéb anyagokat raktáron tart és a raktárral kapcsolatban javítóműhelyeket létesít. 6. §. Mindenki, akinek az alább megnevezett készülékek birtokában vannak, (közintézmények, kórházak, gyári és közlekedési üzemek, letartóztatási vagy oktatási intézmények is) köteles e rendelet kihirdetésétől számított 8 nap alatt Budapesten a Fővárosi Fertőtelenítő Intézetnél, más városokban a helyi, egyebütt pedig a megyei egészségügyi bizottságnál bejelenteni: 1. a birtokában lévő bármiféle fertőtelenítő készüléket (gőz-, forró lég-, vacuum-, formaldehydgépet) akár beépített, akár mozgó szerkezetű; 2. a fenti gépek és eszközök számát, a gyártó céget, a gyártási évet és számát, a gép köbtartalmát és teljesítőképességét, továbbá azt, hogy a gép mobil-e vagy stabil, jó karban van-e vagy javításra szorul, üzemben van-e vagy sem; 3. a fertőtelenítő személyzet névsorát, a személyzet tagjainak életkorát, nyelvismeretét, képesítését, valamint azt, hogy mily tanfolyamon vettek részt. Az egészségügyi bizottság és a Budapesti Fertőtelenítő Intézet a bejelentéseket a népjóléti és közegészségügyi népbiztossághoz továbbítják. 7 §Az Országos Fertőtelenítő Tanács fertőtelenítők kiképzésére tanfolyamokat rendez, amelyeknek hallgatói a Fővárosi Fertőtelenítő Intézet internátusában kapnak elhelyezést és ellátást. A tanfolyamon fertőtelenítő munkásokat és fertőtelenítő gépkezelőket képeznek ki. A gépkezelésre csakis vas- és fémmunkást lehet kiképezni. Aki a tanfolyamot sikerrel elvégzi, képesítést és ennek alapján alkalmazást nyer. Fertőtelenítésre csakis képesített fertőtelenítőt lehet alkalmazni. 8. §. A munkaügyi és népjóléti népbiztosság 20. M. N. N. számú rendeletével (1. a »Tanácsköztársaság« április 30-án megjelent 31. számában) felállított direktórium feloszlik. 9. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe és a népjóléti és közegészségügyi népbiztosság hajtja végre. 10. §. Aki a 6. § ban szabályozott bejelentési kötelezettségnek nem tesz eleget, forradalmi törvényszék elé kerül. Budapest, 1919. junius 30. Népjóléti és közegészségügyi népbiztosság. A Forradalmi Kormányzótanács XCII. számú rendeletek alapján a Magyar Postatakarékpénztár által kibocsátott 5 koronás pénzjegy leírásának módosítása. A Forradalmi Kormányzótanács" CXI. számú rendelete (1. a »Tanácsköztársaság« június 6-án megjelent 61. számában) az Osztrák-Magyar Bank bankjegyeinek fokozatos bevonását rendelvén el, a Magyar Postatakarékpénztár által kibocsátott 5 koronás pénzjegy jegyoldalának közepén elhelyezett szöveg: »A Magyar Postatakarékpénztár bárki kívánságára e pénzjegyet öt korona értékben átváltja az Osztrák-Magyar Bank bankjegyeire. Budapest, 1919. május 15. Magyar Postatakarékpénztár. Pogány főellenőr. Gruber főfelügyelő. Duma főpénztáros. E pénzjegy utánzása törvény szerint büntettetik« olykép módosul, hogy az » Osztrák Magyar Bank bankjegyeire« szavak helyére a »más törvényes pénznemekre« szavak kerülnek. Egyebekben az 5 koronás pénzjegynek a »Tanácsköztársaság« f. é. június hó 6-án kiadott 61. számában foglalt leírása változatlan marad. A módosított szövegű 5 koronás pénzjegyek f. é. július hó 5-én kerülnek forgalomba. A már kibocsátott régi szövegű 5 koronás pénzjegyek forgalomban maradnak. A hadseregfőparancsnok helyettese a Forradalmi Kormányzótanács XCIV. számú rendeletének (1. a »Tanácsköztársaság« május 17-én megjelent 45. számában) 20. § a alapján a forradalom ellen elkövetett bűncselekmények miatt Budapest főváros és környéke területére a rögtönitélő bíráskodást elrendelte. A rögtönitélő bíróság elnökévé Kiss Miklóst, tagjaivá Horti Emilt és Matusovich Ivánt nevezte ki. * A XCII. számú rendeletet 1. a »Tanácsköztársaság« május 17-én megjelent 45. számában, TANÁCSKÖZTÁRSASÁG 1919. július 1. Kinevezések. A közoktatásügyi népbiztos Bolgár Eleket a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karához a történelem professzorává kinevezte és egyben megbízta a történelmi materializmus kutató intézete szervezésével és igazgatásával. A közoktatásügyi népbiztos dr. Pásztor József Budapest fővárosi községi középiskolai tanítót e népbiztosság kötelékében önálló előadóként alkalmazta és szolgálattételre a középiskolai ügyosztályba osztotta be. a népjóléti és közegészségügyi népbiztos az 59. N. K. N. számú rendelet 2. §-a értelmében kinevezte: Aujeszky Aladárt, Bukovszky Györgyöt, Berkó Károlyt, Fejes Lajost, Fenyvesi Bélát, Jakab Györgyöt és idősb Liebermann Leót az Országos Fertőtelemítésügyi Tanács tagjaivá. A népjóléti és közegészségügyi népbiztos az 59. N. K. N. számú rendelet 4. §-a értelmében kinevezte az Országos Fertőtelemítő Kirendeltség ügyvezetőjévé dr. Révai Árpádot, helyettes ügyvezetőkké dr. Nagy Bélát és Szondy Károlyt. A szociális termelési népbiztos a Forradalmi Kormányzótanács XXXI. számú rendeletének 2-ik pontja értelmében kinevezte: Székely Bélát a Hatvan és Vidéke Áruforgalmi r.t. üzletéhez ideiglenes üzleti biztosnak. Hivatalos hirdetmények. Idézi hirdetmény. 2. P. 35212/2. 1919. A budapesti törvényszék közhírré teszi, hogy Nagy Piroskának (férjezett Bergsmann Gézáné) Bergsmann Géza ellen házasság felbontása iránt indított ügyében érdemleges tárgyalásra határnapot tűzött és felhívja a feleket, hogy 1919. évi július hó 16. napján délelőtt 9 órakor hivatalos helyiségében (V., Alkotmány utca 14. házszám III. emelet 1. ajtószám alatt) jelenjenek meg, egyszersmind pedig Bergsmann Géza részére, aki ismeretlen helyen tartózkodik, ügygondnokul dr. Zoltán Gyula budapesti ügyvédet (lakik VII., Károly-körút 7. sz.) nevezte ki. A bíróság felhívja Bergsmann Gézát, hogy a fent megjelölt határnapon és órában jelenjen meg, mert ellenkező esetben az ügygondnok fog helyette eljárni. Budapest, 1919. évi junius hó 23. napján. Vadas s. k., tanácsvezető: 3156 3—2