Budapesti Közlöny, 1919. július (53. évfolyam, 80-106. szám)

1919-07-02 / 81. szám

Budapest, 1919 81. szám. Szerda, július 2. TANÁCSKÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAP Szerkesztőség: Előfizetési árak : Kiadóhivatal, VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Egész évre _ 60 korona Negyedévre___15 korona VII., Rákóczi-út 54., Athenaeum-épület. Telefon : József 20—21. Félévre----------30 korona Egyes szám ára 60 fillér. Telefon : József 13—91.L I ■■ i a e agg....... aa.... " ga aaata gg segg ■ ggggggggg gggs 1 gg— JUTATALOS RÉSZ. A Szövetséges Központi Intézőbizottság a Magyarországi Szocialista Szövetséges Tanács­köztársaság alkotmányának 20. §-a alapján 1919. június hó 30-án tartott ülésében a belügyi nép­biztosság mellé rendelt bizottságot a következő­­képen alakította meg: Elnök : Landler Jenő belügyi népbiztos, elnök­­helyettes : Rónai Zoltán, tagjai: Farkas István, Gyetvai János, Kató Béla, Korvin Ottó, Rabi­­novits József, Szakasics Árpád és Werner Jenő. A Szövetséges Központi Intéző Bizottság 1. szám­i rendeleti "Uff" A kommunizmus erkölcse az egyéni érdeknek az önfeláldozásig menő háttérbeszorítását köve­teli a proletár közérdek szolgálatában azoktól akikre a munkásság bizalma a tanácshatalom gyakorlását ruházta. Ez okból a proletárállam büntető hatalmának teljes szigorúságával sújt le azokra, akik a közhatalommal kicsinyes egyéni érdekből visszaélnek. 2. §. Bűntettet követ el a Tanácsköztársaság köz­ponti vagy helyi igazgatási szervének (munkás-, katona- és földművestanácsok,’ intéző bizottságok, népbiztosságok) az a tagja vagy alkalmazottja, aki a reáruházott közhatalmat vagy hivatali befolyását felhasználva — közvetlenül vagy köz­vetve — az élelmezés, ruházkodás, lakás vagy bármely más szükséglet kielégítése tekintetében magának vagy másnak a közellátás szabályszerű mértékét meghaladó bárminemű előnyt szerez vagy elfogad, továbbá aki ilyen előny szerzése gáljából közbenjár; mindenki, aki ilyen előnyt elfogad, tudva azt, hogy az az első pontban meghatározott bűn­­cselekményből származik.­­ A bűnöző fölött a forradalmi törvényszék ítél. A forradalmi törvényszék az elítéltet a kisza­bott szabadságvesztésen, pénzbüntetésen vagy kényszermunkán felül a közszolgálatból minden kárpótlás nélkül elbocsáthatja és az illetőt az eset körülményeihez képest határozott időtar­tamra vagy véglegesen mindennemű közhivatal viselésére alkalmatlannak nyilváníthatja. 4. §• Mindenki, aki a jelen rendeletbe ütköző bűn­­cselekményről tudomást szerez, köteles azt föl­jelenteni. A följelentés a forradalmi törvény­székhez intézendő avagy a szövetséges központi intéző bizottság ellenőrző bizottságához. Budapest, 1919. junius 30. A Szövetséges Központi Intéző Bizottság.­­ A Forradalmi Kormányzótanács CXXII­ .számú rendelet­. 1­ §• Ha oly élelmiszereket és egyéb közszükségleti cikkeket koboznak el, amelyeknek postai vagy egyébkénti szállítása, vagy Magyarország terüle­tén kívül fekvő helyre való feladása (ideértve a megszállott területet is) hatósági engedélyhez van kötve, vagy az érvényben lévő rendeletek értelmében feltétlenül tilos, az elkobzott áruk értékesítéséből befolyt összeget a legközelebbi állampénztárba kell beszolgáltatni. 2­ §. Jelen rendelet a már folyamatban lévő és oly befejezett ügyekben is alkalmazandó, amelyek­ben az értékesítésből befolyt összeg még a bün­tető eljárást lefolytató hatóság rendelkezésére áll. 3. §. Minden ettől eltérő rendelkezés hatályát veszti. 4­ §• Ez a rendelet kihirdetése napján lép életbe. Budapest, 1919. június 30. A Forradalmi Kormányzótanács. A belügyi népbiztosság 12. B. X. számú rendelete. 1­ §• A belügyi népbiztosság a közoktatásügyi nép­biztossággal egyetértve elrendeli a helyi tanácsok szolgálatába átvett volt közigazgatási tisztviselők ■szocialista kiképzését és bürokratizmustól mentes munkálkodásra való oktatását. Evégből a belügyi népbiztosság igénybe veszi a közoktatásügyi népbiztosságnak az egész or­szágra kiépített oktató szervezetét. 2. §■ A két népbiztosság az egyes közigazgatási központokba oktatókat küld ki, akik a hely­beli és környéki (járási) alkalmazottak részére a szocialista szellemű közigazgatásról tanfolya­mokat rendeznek. A tanfolyamok három­­hétig tartanak. 3. §. Ez a rendelet a budapesti központi és kerü­leti tanácsok alkalmazottaira egyelőre nem ter­jed ki.­­ 4. §• Ez a rendelet azonnal életbelép. Budapest, 1919. julius 1. Belügyi népbiztosság. Az igazságügyi népbiztosság 17.1.­. számú rendelete. 1. §• Addig is, amig az igazságszolgáltatási szer­vezet végleges átalakítása meg nem történik, a a nemperes ügyek elsőfokú elintézésére — amennyiben külön rendelet eltérőleg nem ren­delkezik — az eddigi szabályok irányadók azzal az eltéréssel, hogy ezentúl a törvényszékek ta­nácsa elé utalt ily ügyekben egyes bírák jár­nak el. Az elsőfokú határozat ellen a Forradalmi Kormányzótanács LXXXIX. számú rendelete (1. a »Tanácsköztársaság” május 14-én megjelent 42. számában) alapján sürgős ügyek intézésére alakított tanácshoz előterjesztésnek van helye, amelynek határidejére és halasztó hatályára nézve a felfolyamodásra megállapított eddigi szabályok nyernek alkalmazást. 2. §. Azokban a nemperes ügyekben, amelyekben a jelen rendelet életbelépése előtt már érdem­leges határozatot hoztak, az ez ellen használt jogorvoslat tekintetében az eddigi szabályok irányadók. Az ily jogorvoslatot azonban, ha a fellebbviteli beadvány (fellebbviteli kérelemről készült jegyzőkönyv) a felső bírósághoz már fel­érkezett, ennél a bíróságnál, ellenkező esetben­­pedig a megtámadott határozatot hozó bíróság­nál a Forradalmi Kormányzótanács LXXXIX. számú rendelete alapján eljáró tanács intézi el. 3. §. A Forradalmi Kormányzótanács LXXXIX. számú rendelete alapján eljáró tanácsnak nem­peres ügyekben hozott határozata ellen jogorvos­latnak helye nincs. 4. §. Ez a rendelet azonnal hatályba lép. Budapest, 1919. julius 1. Igazságügyi népbiztosság. ki igazságügyi népbiztosság 18.1. A. számú rendelete. Az igazságügyi népbiztosság az örökösödési eljárás felfüggesztése tárgyában kibocsátott 5. I. II. számú rendelet (1. a »Tanácsköztársaság­ április 1-én megjelent 6. számában) kiegészí­téséül a következőket rendeli:

Next