Budapesti Közlöny, 1919. szeptember (53. évfolyam, 100-123. szám)
1919-09-02 / 100. szám
2 Budapesti Közlöny 1919 szeptember 2. A magyar kormány az 1912:LXIII. t.-c. 4. §-a alapján gróf Sigray Antalt Vas, Sopron, Moson, Zala vármegyék és Sopron város területére kiterjedő hatáskörrel kormánybiztossá kinevezte. A magyar kormány az 1912:LXIII. t.-c. 4. §-a alapján Bartos János volt kormánybiztost Komárom, Esztergom, Bejér, Győr vármegyék, Komárom, Győr és Székesfehérvár városok területére kiterjedő hatáskörrel kormánybiztossá kinevezte. A magyar kormány az 1912:LXIII. t.-c. 4. §-a alapján brgróf Pallavicini György volt államtitkárt Baranya, Tolna, Somogy és Veszprém Vármegyék területére kiterjedő hatáskörrel kormánybiztossá kinevezte. A magyar kormány az 1912:LXIII. t.-c. 4. §-a alapján Gedeon Aladár nyugalmazott főispánt Borsod, Abauj-Torna, Zemplén vármegyék és Miskolcz város területére kiterjedő hatáskörrel kormánybiztossá kinevezte. A magyar kormány az 1912: LXIIL.-c 4. §-a alapján Kelemen Béla nyugalmazott főispánt Csongrád, Békés, Csanád vármegyék, Hódmezővásárhely és Szeged városok területére kiterjedő hatáskörrel kormánybiztossá kinevezte. A magyar minisztérium 4085/1919. M. E. számú rendelete a budapesti államrendőrség hatósága alá tartozó területen az útleveleknek a főkapitány által leendő kiállítása tárgyában. A magyar minisztérium az útlevelek kiállításának jogát, melyet az 5.435/1914. M. E. számú rendelet a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről rendelkező 1912: LXIII. t.-c.-ben nyert felhatalmazás alapján Magyarország egész területére a belügyminiszter hatáskörébe utalt, a budapesti államrendőrség hatósága alá tartozó területen a budapesti államrendőrség főkapitányának hatáskörébe utalja. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1919. évi szeptember hó 1-én. Friedrich István s. k., miniszterelnök. A magyar kormány 41.818/1919. M. E. számú rendelete a boroshordók forgalma tárgyában. 1. §. A volt népgazdasági tanács által a bor eltartására használható hordók zár alá vétele tárgyában 72. N. T. szám alatt kibocsátott rendelet, valamint a volt m. kir. minisztérium 3.781/1918. M. E. számú rendeletének 10-ik §-a, melynek hatályát ugyanezen rendelet 17-ik §-a érvényében 1918. évi november hó 30-án túl is fentartotta, hatályukat vesztik. Ennélfogva a boroshordók forgalma (adásvétele stb.) vasúton, hajón, tengelyen vagy egyéb módon való szállítása belföldön semmiféle korlátozás (szállítási igazolvány) alá nem esik. 2. §. E rendelet azonnal életbelép. Budapest, 1919. augusztus hó 31. napján. Friedrich s. k., miniszterelnök. A magyar közélelmezési minisztériumnak 73.785/1919. száma rendelete a zöldség, főzelék, gyümölcs, valamint az ezekből bármiféle módon előállított konzerv, továbbá a dió, aszaltszilva, szilvaiz, füge, mogyoró, mák és méz forgalmának szabaddá tétele tárgyában. A zöldség, főzelék és gyümölcs, valamint az ezekből bármiféle módon előállított konzerv, továbbá a dió, aszaltszilva, szilvaiz, füge, mogyoró, mák és mézforgalom terén a szabadkereskedelmet ezennel visszaállítom, ennélfogva mindazok a rendelkezések, melyek eddigelé ezen cikkeknek szabadforgalmát korlátozták, a mai naptól fogva hatályukat vesztik. Budapest, 1919. évi augusztus hó 30-án. Magyar közdelmezési miniszter, a magyar igazságüigyminiszterek 22.300, 1919. I. M. száma rendelet© a törvénykezés ideiglenes szabályozásáról szóló 4038/1919. M. E. számú rendelet végrehajtása tárgyában. A törvénykezés ideiglenes szabályozásáról szóló 4038/1919. M. E. számú (Budapesti Közlöny 1919. évi 90. szám) rendelet 19. §-a alapján a következőket rendelem: 1. §Minden bíróságnál az 1919. évi március 20. napja előtt eljárt tanács vagy egyes bíró (önálló jegyző) szerint elkülönített jegyzékekbe kell foglalni a főlajstrom alapján és főlajstrom számaik sorrendjében a polgári perúba tartozó ügyek és a bűnügyek közül azokat: a) amelyeknek kezdőirata 1919. évi március hó 20. napja előtt érkezett a bírósághoz, de más hatósághoz küldésük vagy irattárba utalásuk iránt intézkedés egyáltalában nem vagy csak e nap után történt; b) amelyeknek kezdőirata 1919. évi március hó 20. napja után az említett jegyzék összeállításáig érkezett. E jegyzékeket a bíróságnál vezetett egyéb adatgyűjtőjegyzékek (pl. ügykönyv, kiosztókönyv, tárgyalási napló) adatai alapján kiegészítve és helyesbítve a jegyzékbe foglalt ügyek irataival együtt lehetőleg a jelen §. első bekezdésében említett tanács vagy egyes bíró (önálló jegyző) elé kell terjeszteni. 2. §• Az 1. §. értelmében bemutatott iratok átvizsgálásával meg kell állapítani, mely iratok azok, amelyek a 4.038/1919. M. É. számú rendelet 2. §-a értelmében érvénytelen eljárásról vagy határozatról készültek. A rendes bíróság működését attól a naptól kezdve kell szünetelőnek tekinteni, amely naptól fogva a működés már nem a 4.038/1919. M. E. számú rendelet 1. §-ában említett szabályoknak megfelelően folyt. A bíróság intézkedik, hogy az arra hivatott irodák az érvénytelen eljárásról vagy határozatról készült iratok fogalmazványain az »Érvénytelen« szót mint ügyviteli feljegyzést színes izonnal vagy tintával, illetve bélyegző alkalmazásával feltüntessék és ez iratok sorszámait és rövidített megjelölését az iratborítókon vörös tintával áthúzzák, emellé az érvénytelenséget szintén feljegyezzék, valamint a főlajstromot (elsőbíróságnál a 17—21., felsőbíróságnál a 9—13. számú rovatokban) megfelelően kiigazítsák. Ha későbbi eljárás folyamán megállapítják, hogy az irat nem érvénytelen eljárásról vagy határozatról készült, az ügyviteli feljegyzést törölni kell. 3. §. Az átvizsgálás alkalmával a bíróság az ügyálláshoz képest az eljárási és ügyviteli szabályoknak (4.038/1919. M. E. számú rendelet 1. §.) és a jelen rendeletnek megfelelő intézkedéseket tesz, ha pedig ez hatáskörét meghaladná, az iratokat az eljárás folytatására hivatott hatósághoz (felsőbírósághoz) átteszi.