Budapesti Közlöny, 1919. szeptember (53. évfolyam, 100-123. szám)

1919-09-02 / 100. szám

2 Budapesti Közlöny 1919 szeptember 2. A magyar kormány az 1912:LXIII. t.-c. 4. §-a alapján gróf Sigray Antalt Vas, Sopron, Moson, Zala vármegyék és Sopron város terü­letére kiterjedő hatáskörrel kormánybiztossá kinevezte. A magyar kormány az 1912:LXIII. t.-c. 4. §-a alapján Bartos János volt kormánybiztost Komárom, Esztergom, Bejér, Győr vármegyék, Komárom, Győr és Székesfehérvár városok terü­letére kiterjedő hatáskörrel kormánybiztossá ki­nevezte. A magyar kormány az 1912:LXIII. t.-c. 4. §-a alapján brgróf Pallavicini György volt állam­titkárt Baranya, Tolna, Somogy és Veszprém Vár­megyék területére kiterjedő hatáskörrel kor­mánybiztossá kinevezte. A magyar kormány az 1912:LXIII. t.-c. 4. §-a alapján Gedeon Aladár nyugalmazott fő­ispánt Borsod, Abauj-Torna, Zemplén vár­megyék és Miskolcz város területére kiterjedő hatáskörrel kormánybiztossá kinevezte. A magyar kormány az 1912: LXIIL­­.-c­ 4. §-a alapján Kelemen Béla nyugalmazott fő­ispánt Csongrád, Békés, Csanád vármegyék, Hódmezővásárhely és Szeged városok területére kiterjedő hatáskörrel kormánybiztossá kinevezte. A magyar minisztérium 4­085/1919. M. E. számú rendelete a budapesti államrendőrség hatósága alá tartozó területen az útleveleknek a főkapitány által leendő kiállítása tárgyában. A magyar minisztérium az útlevelek kiállí­tásának jogát, melyet az 5.435/1914. M. E. számú rendelet a háború esetére szóló kivéte­les intézkedésekről rendelkező 1912: LXIII. t.-c.-ben nyert felhatalmazás alapján Magyarország egész területére a belügyminiszter hatáskörébe utalt, a budapesti államrendőrség hatósága alá tartozó területen a budapesti államrendőrség főkapitányának hatáskörébe utalja. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1919. évi szeptember hó 1-én. Friedrich István s. k., miniszterelnök. A magyar kormány 41.818/1919. M. E. számú rendelete a boroshordók forgalma tárgyában. 1. §. A volt népgazdasági tanács által a bor el­tartására használható hordók zár alá vétele tárgyában 72. N. T. szám alatt kibocsátott rendelet, valamint a volt m. kir. minisztérium 3.781/1918. M. E. számú rendeletének 10-ik §-a, melynek hatályát ugyanezen rendelet 17-ik §-a érvényében 1918. évi november hó 30-án túl is fentartotta, hatályukat vesztik. Ennélfogva a boroshordók forgalma (adás­vétele stb.) vasúton, hajón, tengelyen vagy egyéb módon való szállítása belföldön semmiféle kor­látozás (szállítási igazolvány) alá nem esik. 2. §. E rendelet azonnal életbelép. Budapest, 1919. augusztus hó 31. napján. Friedrich s. k., miniszterelnök. A magyar közélelmezési minisztériumnak 73.785/1919. száma rendelete a zöldség, főzelék, gyümölcs, valamint az ezek­ből bármiféle módon előállított konzerv, továbbá a dió, aszaltszilva, szilvaiz, füge, mogyoró, mák és méz forgalmának szabaddá tétele tárgyában. A zöldség, főzelék és gyümölcs, valamint az ezekből bármiféle módon előállított konzerv, továbbá a dió, aszaltszilva, szilvaiz, füge, mo­gyoró, mák és mézforgalom terén a szabadkeres­kedelmet ezennel visszaállítom, ennélfogva mind­azok a rendelkezések, melyek eddigelé ezen cikkeknek szabadforgalmát korlátozták, a mai naptól fogva hatályukat vesztik. Budapest, 1919. évi augusztus hó 30-án. Magyar k­özdelmezési miniszter, a magyar igazságüigyminiszter­ek 22.300, 1919. I. M. száma rendelet© a törvénykezés ideiglenes szabályozásáról szóló 4­038/1919. M. E. számú rendelet végrehajtása tárgyában. A törvénykezés ideiglenes szabályozásáról szóló 4038/1919. M. E. számú (Budapesti Köz­löny 1919. évi 90. szám) rendelet 19. §-a alap­ján a következőket rendelem: 1. §­Minden bíróságnál az 1919. évi március 20. napja előtt eljárt tanács vagy egyes bíró (önálló jegyző) szerint elkülönített jegyzékekbe kell fog­lalni a főlajstrom alapján és főlajstrom számaik sorrendjében a polgári perúb­a tartozó ügyek és a bűnügyek közül azokat: a) amelyeknek kezdőirata 1919. évi március hó 20. napja előtt érkezett a bírósághoz, de más hatósághoz küldésük vagy irattárba utalá­suk iránt intézkedés egyáltalában nem vagy csak e nap után történt; b) amelyeknek kezdőirata 1919. évi március hó 20. napja után az említett jegyzék össze­állításáig érkezett. E jegyzékeket a bíróságnál vezetett egyéb adat­gyűjtő­­jegyzékek (pl. ügykönyv, kiosztókönyv, tárgyalási napló) adatai alapján kiegészítve és helyesbítve a jegyzékbe foglalt ügyek irataival együtt lehetőleg a jelen §. első bekezdésében említett tanács vagy egyes bíró (önálló jegyző) elé kell terjeszteni. 2. §• Az 1. §. értelmében bemutatott iratok átvizs­gálásával meg kell állapítani, mely iratok azok, amelyek a 4.038/1919. M. É. számú rendelet 2. §-a értelmében érvénytelen eljárásról vagy ha­tározatról készültek. A rendes bíróság működését attól a naptól kezdve kell szünetelőnek tekinteni, amely nap­tól fogva a működés már nem a 4.038/1919. M. E. számú rendelet 1. §-ában említett szabályok­nak megfelelően folyt. A bíróság intézkedik, hogy az arra hivatott irodák az érvénytelen eljárásról vagy határozat­ról készült iratok fogalmazványain az »Érvény­telen« szót mint ügyviteli feljegyzést színes izonnal vagy tintával, illetve bélyegző alkalma­zásával feltüntessék és ez iratok sorszámait és rövidített megjelölését az iratborítókon vörös tintával áthúzzák, emellé az érvénytelenséget szintén feljegyezzék, valamint a főlajstromot (elsőbíróságnál a 17—21., felsőbíróságnál a 9—13. számú rovatokban) megfelelően kiigazítsák. Ha későbbi eljárás folyamán megállapítják, hogy az irat nem érvénytelen eljárásról vagy határozatról készült, az ügyviteli feljegyzést tö­rölni kell. 3. §. Az átvizsgálás alkalmával a bíróság az ügy­álláshoz képest az eljárási és ügyviteli szabá­lyoknak (4.038/1919. M. E. számú rendelet 1. §.) és a jelen rendeletnek megfelelő intézkedéseket tesz, ha pedig ez hatáskörét meghaladná, az iratokat az eljárás folytatására hivatott ható­sághoz (felsőbírósághoz) átteszi.

Next