Budapesti Közlöny, 1919. november (53. évfolyam, 151-178. szám)
1919-11-01 / 151. szám
2 a lakbérleti bizottság jogerős határozatot még nem hozott, úgy kell tekinteni, mintha a jelen rendelet szabályai szerint az 1919. évi november hó 1. napján történt volna. Ha a lakbérleti bizottság az ilyen felmondás tárgyában már jogerős határozatot hozott, ezt a 2—4. §-ok rendelkezései nem érintik, de a határozat végrehajtását indokolt esetben kérelemre az előbbi bekezdés rendelkezéseinek megfelelő időre fel kell függeszteni. 6. §: Az olyan segédházfelügyelővel szemben, aki szolgálata fejében természetben kap lakást, a felmondás tekintetében a 2—5. § ok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 7 § A lakbérleti bizottságnak lakás vagy egyéb helyiség kiürítését elrendelő határozata alapján a végrehajtásnak elrendelése és foganatosítása a budapesti államrendőrség működési területén a lakásügyek miniszteri biztosának hatáskörébe tartozik. A végrehajtási kérvényt a lakásügyek miniszteri biztosához intézve Budapesten a központi járásbíróságnál, a budapesti államrendőrség működési területéhez tartozó környékbeli községekben pedig az újpesti, illetőleg az erzsébetfalvai járásbíróságnál kell benyújtani. A lakásügyek miniszteri biztosa a végrehajtás foganatosítására bírósági végrehajtót küld ki, aki ebben az eljárásban ugyanazokat a díjakat számíthatja fel, mint a bírói végrehajtásnál. A végrehajtató fél a végrehajtás költségeit előlegezni köteles. A 4.970/1919. M. E számú rendelet (1. a Budapesti Közlönynek 1919. évi október hó 2-án megjelent 125. számában) 3. és 4. §-ában meghatározott esetekben a végrehajtás elrendelése iránt előterjesztett kérelem felől továbbra is a lakbérleti bizottság, illetőleg a járásbíróság egyes bírája határoz. Az elrendelt végrehajtás foganatosítása azonban a budapesti államrendőrség működési területén ugyancsak a lakásügyek miniszteri biztosának hatáskörébe tartozik. 8. §. Aki valamely lakásba, lakásrészbe (szobába) vagy egyéb helyiségbe kíván beköltözni, lakásigazolványát beköltözés előtt a házfelügyelőnek köteles bemutatni, aki a bérlő (albérlő) nevét, valamint lakásigazolványának keltét és számát a lakók névsorába feljegyzi. Ha a beköltözés a lakásigazolvány előzetes bemutatása nélkül történt, erről a házfelügyelő haladéktalanul értesíti a háztulajdonost és az így beköltözött bérlő (albérlő) nevét és lakását egyidejűleg bejelenti a lakásügyek miniszteri biztosához, aki az illető helyiség hatósági igénybevétele és a kihágási eljárás megindítása iránt intézkedik. Ha a házban valamely lakás, lakásrész (szoba) vagy bárminő más helyiség megüresedik, ezt a házfelügyelő a lakásügyek miniszteri biztosához azonnal bejelenteni köteles. A bejelentés illetékmentes és levelezőlapon is történhetik. 9. §: Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és kétezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, aki a jelen rendelet 8. §-ának rendelkezéseit megszegi vagy bármely módon kijátssza. E kihágás miatt az eljárás a budapesti államrendőrségnek — és pedig Budapesten az V. kerületi rendőrkapitánynak — hatáskörébe tartozik. A fellebbvitelt a határozat kihirdetése esetében azonnal be kell jelenteni, indokolását pedig a kihirdetéstől számított három nap alatt lehet előterjeszteni; ha a határozat közlése kézbesítés útján történik, a fellebbvitelt és indokolását a kézbesítést követő három napon belül kell előterjeszteni. Budapesti Közlöny 1919. november 1. 10. §. Ez a rendelet 1919. évi november hó 1. napján kezdődő hatállyal azonnal életbelép. A 2—6. § okban foglalt szabályok, amelyek a 4.288/1919. M. E. számú lakásrendelet 20. § ának rendelkezését a házfelügyelőkkel (segédházfelügyelőkkel) szemben történő felmondás tekintetében a rendkívüli lakásszükség okából ideiglenesen módosítják, 1920. évi május hó 1-én hatályukat vesztik. A 8—9. §-ok hatálya csak Budapest főváros területére terjed ki, de a lakásügyek miniszteri biztosa indokolt esetben más város vagy község területére is kiterjesztheti. Budapest, 1919. évi október hó 31. napján. Friedrich István s. k,, miniszterelnök. Az úgynevezett belügyi népbiztosnak 1919. évi április hó 18. napján 96. nb. evi. 1919. szám alatt kiadott s törvényeinkkel ellenkező rendeletét, melylyel az Alberti községhez tartozó Dánszentmiklós pusztának »Dán szertimkős« elnevezéssel önálló községgé való alakulását megengedte, a magyar belügyminiszter 1919. évi október hó 24. napján 71.133/1919. B. M. számú rendeletével hatályon kívül helyezte. A magyar földmivelésügyi miniszter 94.737/1919. számú rendelete alapján. Felhívás: A köztulajdonba vett birtokok kezelését ellátó szervek ügyeinek lebonyolítására (felszámolására) kiküldött bizottság felhívja mindazokat, akiknek e szervek valamelyikével (az u. n. tanácskormány által szocializált gazdaságok Országos Központjával, a proletárdiktatúra alatt létesített vármegyei termelő szövetkezetekkel, a kerületi központi gazdasági felügyelőségekkel, a körzeti felügyelőségekkel, esetleg a volt szocializált birtokokat kezelő valamely más hatósági színezettel bíró szervvel szemben követelésük áll fenn, hogy ezt a körülményt a követelés fennállását igazoló összes okmányokkal együtt e felhívás első közzétételétől számított 30 nap alatt a felszámoló bizottság elnökénél (Budapest, V., Országház-tér 11. sz. III. emelet 104 szám) jelentsék be. Budapest, 1919. évi október hó 29-én. Dr. Mayer Károly s. k., miniszteri tanácsos, 3—2 a felszámoló bizottság elnöke. Hirdetmény. A magyar postatakarékpénztár közhírré teszi, hogy 1919. október hó 3- án 974.837.000 korona összegű postatakarékpénztári jegy van forgalomban. Magyar postatakarékpénztár. NEMHIVATALOS RÉSZ. A vallás- és közoktatásügyi magyar miniszter köszönetét fejezte ki dr. Ágai Béláné szül. Becskey Ida úrnőnek azért, hogy Ferenczy Károlynak »Hegyi beszéd« című és Csók Istvánnak »Rózsák« című festményét tartós letétül az Orsz. Magyar Szépművészeti Múzeumnak engedte át. Felelős szerkesztő: BÁRSONY ISTVÁN. Hivatalos hirdetmények. Hirdetmény. Pk. I. 189241/19191 szám. A budapesti központi járásbíróság közhírré teszi, hogy az állítólag elveszett következő okirat: a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület által 1918. évi szeptember hó 17 én 5770. szám C 8. sor alatt Anna Nitschke névre 1000 koronáról kiállított s jelenleg 2500 korona tőkeösszeget tartalmazó takarékbetétkönyv megsemmistése iránt az eljárást Nitschke Anna radegundi (Német birodalom) lakos kérelmére folyamatba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt harmadszori beiktatást követő naptól számított egy év alatt az okiratot a bíróságnál muassa be, mert ellenkező esetben a biróság azt a jelzett határidő letelte után a folyamodó újabb kérelmére semmisnek fogja nyilvánítani. Budapest, 1919. évi julius hó 30. A budapesti központi járásbíróság. 332 3—3 Hirdetmény. 2. P. 34140/1. 1919. szám. A budapesti törvényszék közhírré teszi, hogy dr. Csapó Béláné szül. Sachsel Grete részéről az 1911: I. t.-p. 748. § ának alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt dr. Csapó Béla kereskedő, népfelkedő tüzérszázados volt A budapesti lakos hoznaknyilvánítása iránt az eljárást a mai napon megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Virágh Gyula budapesti ügyvédet (V.,Honvédutca 16. sz.) rendelte ki. Felhívja a törvényszék az eltüntetés mindazokat, akiknek az eltűnt életbenlétéről tudomásuk van, hogy a bíróságot vagy az ügygondnokot az eltűnt életbenlétéről érterítsék, egyszersmind közöljék azokat az adatokat, amelyekből az eltűntnek életbenléte megállapítható, mert ellenkező esetben a bíróság az eltüntet a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt harmadszori beiktatását követő naptól számított három hónap letelt© után biróilag holtnak fogja nyilvánítani. — Budapest, 1919. október 14. A budapesti törvényszék. 334 3—3 Hirdetmény. Pk. I. 190893/2. 1919. szám. A budapesti központi járásbíróság közhírré teszi, hogy az állítólag, elveszett következő okirat: a Pesti magyar kereskedelmi bank Ferencvárosi fiókosztálya által 1917 december 19-én 28753. sz. a. Kolliner Gyula névre kiállított, jelenleg 15660 korona 61 fillérről szóló takarékbetétkönyv megsemmitése iránt az eljárást Kolliner Gyula budapesti lakos kérelmére folyamatba tette. Ennélfogva felhívja az említett okirat birtokosát, hogy a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt harmadszori beiktatását követő naptól számított egy év alatt az okiratot a bíróságnál mutassa be, mert az ellenkező esetben a bíróság azt a jelzett határidő letelte után a folyamodó újabb kérelmére semmisnek fogja nyilvánítani. Budapest, 1919. október hó 15. napján. A budapesti központi járásbíróság. 339 3—3 Végzés. 1. P. 38440/1. 1917. szám. Dr. Breuer Miksa budapesti ügyvéd által képviselt Feiner Ilona budapesti (Népszinház u. 24.) lakos folyamodónak Grünfeld Elek marosvásárhelyi lakos ellen a házassági életközösség visszaállítására kötelező bírói határozat kibocsátása iránt előterjesztett kérelme folytán a bíróság az 1911: I. t.-c. 648. -a alapján meghagyja Grünfeld Elek marosvásárhelyi lakosnak, hogy feleségével Feiner Ilonával az 1914. évi január hó 14. napján a budapesti VIII. ker. állami anyakönyvezete előtt kötött házasságon alapuló életközösséget a jelen végzés kézbesítésétől számított 15 napi határidő alatt állítsa vissza, mert ellenkező esetben a biróság a folyamodó keresete következtében a házasság felbontása felől fog határozni. (Egyben a bg. folyamodónak a Pp. 112. §. 1. bek. alapján az illetékmentességgel járó szegénységi jogot megadja.) Budapest, 1917. évi november hó 17. napján. A budapesti törvényszék. 3403—3 Hirdetmény. 2. F. 34123/1. 1919. szára A budapesti törvényszék közhírré teszi, hogy Kohn Rudolfné szül. Baron Katalin részéről az 1911: I. t.e. 733. §-a alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Kohn Rudolf volt budapesti lakos holtnak nyilvánításairánt az eljárást a mai napon megindította és az eltűnt részére ügygondnokul dr. Bakonyi Pál budapesti ügyvédet (lakik VI., Gyár utca 1.) rendelte ki. Felhívja a törvényszék az eltüntet és mindazokat, akiknek az eltűnt életbenlétéről tudomásuk van, hogy a bíróságot vagy az ügygondnokot az eltűnt életbenlétéről értesítsék, egyszersmind közöljék azokat az adatokat, amelyekből az eltűntnek életbenléte megállapítható, mert ellenkező esetben a bíróság az eltüntet a jelen hirdetménynek a Budapesti Közlönyben történt harmadszori beiktatását követő naptól számított egy év letelte után biróilag holtnak fogja nyilvánítani. Budapest, 1919. október 4. A budapesti törvényszék, 3473-2 Hirdetmény, 833/1919. sz. A szombathelyi törvényszék felhívja a Sorkipolányban 1882. november 26-án született Németh József (nős Lakatos Máriával) volt vasvári lakost,[mint a 18. honvédgyalogezred 4. századában szolgáló katonát, aki 1914. szeptember 9-én Branovjc© mellett Orosz-Lengyelországban gránátlövés következtében állítólag meghalt és mindazokat, akiknek az 55 életbenlétéről tudomásuk van, hogy a bíróságot vagy dr. Kovács József szombathelyi ügyvéd, ügygondnokok Németh József életbenlétéről mielőbb értesítsék, mert ellenkező esetben a törvényszék Németh Józsefet e hír-