Budapesti Közlöny, 1920. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1920-01-01 / 1. szám

2 (polgármester, Budapesten a kerületi, elöljáró­ságok) által záradékoltatni tartoznak. ugyanily módon történik az egyesületek, magáncélú alapítványok és alapok stb. szék­helyének igazolása is. Köztestületek, közcélú alapítványok és alapok — amennyiben a nyilatkozatot a vagyonkezelő közhatóság vagy közhivatal állítja ki — a nyilatkozatban foglalt adatok valódiságát külön igazolni nem tartoznak. " Közhatóságoknál vagy közhivataloknál kezelt idegen vagyont (gyámoltak, gondnokoltak va­gyona, letétek, óvadékok stb.) képező állam­adóssági címletekre vonatkozólag kiállított nyi­latkozat­ok, amennyiben azokat a vonatkozó szel­vények kapcsán az említett közhatóság vagy közhivatal mutatja be, az azokban foglalt adatok helyessége szempontjából a beváltóhely előtt további igazolásra nem szorulnak. Az idegen vagyont kezelő közhatóság vagy közhivatal azon­ban, ha a nála vezetett hivatalos feljegyzések a nyilatkozatokban foglalt adatok helyességének ellenőrzésére nem elégségesek, megelőzően a felek­től bármily irányú igazolást követelhet. Cégek azt a körülményt, hogy székhelyük és esetleges üzemi vagy üzleti ter­epük vagy tele­peik, ill­­őleg azok nagyobb része Magyarország­nak magyar közigazgatás alatt álló területén van, a beváltóhelyeknél szabályszerű cégkivo­nattal és egyéb megfelelő módon (pl. mérleg) tartoznak igazolni; a cégkivonatot azoknál a pénzintézeteknél, amelyek a Pénzintézeti Központ tagjai, a Pénzintézeti Kö­pontnak, azoknál a szövetkezeteknél ped­g amelyek az 1898 évi XXIII. t.-e alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezetnek tagjai, az Országos Központi Hitelszövetkezet nyilatkozata pótolja. Ha valamely magánszemély vagy jogi személy tulajdonát képező államadóssági címletnek vagy címleteknek egy időpontban esedékessé váló szel­vényei csupán 10 koronát meg nem haladó érté­ket képviselnek,­­ amennyiben a felsorolt fel­tételek a tulajdonosoknál minden valószínűség szerint fenn­állanak — ezek beváltásához semmi­féle nyilatkozat vagy igazolás nem szükséges. A névre szóló (kötményez­ett) kötvények kama­tainak folyósítása szintén a fenti módon kiállított nyilatkozat alapján történik. A szelvények beváltására kijelölt hivat­­os beváltóhelyek kötelesek meggyőződni arról, hogy a nyilatkozatok helyesen vannak e kiállítva és magánszemélyeknél a lakóhely, jogi személyeknél pedig a székhely és esetleges üzemi vagy üzleti telephely, valamint a címleteknek 1918. évi október hó 31-ével kezdődő tulajdonjoga meg­felelően igazolva van-e? A szabályszerűen kiállított és kellő igazolás­sal ellátott nyilatkozatok alapján a beváltóhelyek az e­rdékessé váló szelvényeket a vonatkozó nyil­tkozatok egyidejű bevonása mellett teljes értékben beváltják. Az államkincstár fenntartja magának a jogot arra, hogy a nyilatkozatokban foglalt összes adatok valódiságát utólag is ellenőrizhes­se. Ha az államadóssági címletek tulajdonosa és azok haszonélvezője nem azonos személyek, úgy a szelvények beváltása csak azon esetben lehet­séges, ha a fenti feltételek nem csupán a cím­letek tulajdonosaira nézve, hanem a szelvények birtokosaira nézve is fennállanak. Ez esetben úgy a címletek tulajdonosai, mint a haszonélvező által külön külön nyilatkozat állítandó ki, melyek együttesen terjesztendők elő. Oly cégeknek, melyek székhelye külföldön vagy Magyarországnak nem magyar közigaz­gatás alatt álló területén van, abban az esetben, ha magyar közigazgatás alatt álló területen állandó fiókteleppel vagy képviselettel bírnak, a pénzügyminisztérium kivételes engedélyt adhat a szelvények beváltására. . . A fentiekkel meghatározott általános szabá­lyok szerint a magyar államadósság 1920 évi január hó 1-én esedékessé váló szelvényei közül beváltásra kerülnek: a 4% os magyar aranyjárad­ókölcsön, a 3%%-at kamatozó magyar jár­adót kölcsön (koronajáradék) és az 1916 évi Lovemo­r hó 11-iki kelettel kibocsátott 5­6%-al k­am­­atozó magyar állami pén­zárjegy kölcsön szelvényei. Budapest, 1918-9. december hó 30. Báró Korányi Frigyes s. k., pénzügyminiszter. Budapesti Közlöny 72.754/1919. Hirdetmény. A 4%-os m. aranyjáradék kölcsönkötvények január és július 1-én esedékessé váló szelvényei további intézkedésig Magyarországnak magyar közigazgatás alatt álló területén koronaértékben az aranyérmek kizárásával és a folyó évi decem­ber 30 án kelt 10.134/1919. P. M. számú a Budapesti Közlönyben egyidejűleg közzétett Hirdetményben foglalt korlátozásokkal váltat­nak be. A beváltási árfolyam 1 aranyforint , 2 K 53 fillér értékarány szerint állapíttatok meg, mihez képest: a 100 arany­forintos címletek 2 aranyforintos szelvényei 5 K 6 fillér, az 500 aranyforintos címletek 10 aranyforintos szelvényei 25 K 30 fillér, az 1.000 aranyforintos címletek 20 aranyforintos szelvényei 50 K 60 fillér, a 10.000 aranyforintos címletek 200 aranyforintos szelvényei 506 K összegekkel fognak beváltatni. 4 magyar pénzügyminisztérium, a magyar földmivelésü­gyi miniszter 98.910. 1919. számú rendelete a fűszerpaprika árának felemelése tárgyában. X. §. A 4­652/1919. M. E számú kormányrendelet határozmányai alapján a magyar közélelmezési miniszterrel egyetértőleg az idei termésből szár­mazó fűszerpaprikának a 6­­870/1919. F. M. számú rendeletben megállapított árait a paprika szárításához és őrléséhez szükséges tüzelő- és egyéb üzemi anyagok megdrágulására való tekin­tettel felemelem-A felemelt árak a következők: 1. Beváltási ár : Édesnemes paprikáért kg ként .......... 46 K Félédes gulyás paprikáért kg. ként...... 40 ‡ Rózsapaprikáért kg. ként .......... ... ... ... 37 ‡ Erős paprikáért kg.-ként ....................... 30 ‡ Kereskedelmi paprikáért­ kg ként ...... 16 » 1920 január 1. 2. Nagykereskedői ár: Édes nemes paprikáért kg.-ként _ _ _ 52 K Félédes gulyás paprikáért kg.-ként.» _ 46 * Rózsapaprikáért kg ként ~ ». ». 43 * Erős paprikáért kg.-ként______­­ 86 » Kereskedelmi paprikáért kg.-ként 22 * 3. Kiskereskedői ári Édes nemes paprikáért kg.-ként ».».«. 55 Félédes gulyás paprikáért kg.-ként _ ». 49 * Rózsapaprikáért kg. ként .»».».».».». 46 * Erős paprikáért kg-ként 39 » Kereskedelmi paprikáért kg.-ként.. „ ^ 25 » 4. Fogyasztási ár: Édes nemes paprikáért kg.-ként ... „ „ 58 « Félédes gulyás paprikáért kg.-ként_ 52 » Rózsapaprikáért kg.-ként ......_______ 49 » Erős paprikáért kg. ként .„ .......... _. ... 42 » Kereskedelmi paprikáért kg.-ként........- 28­­­ 2­ §. A paprika forgalombahozatalának újabb sza­bályozásáról szóló 4.652/1919. M E. számú kormányrendelet és a fűszerpaprika árának újabb megállapítása tárgyában kiadott 6. 870/1919. F. M. számú rendelet határozmányai egyéb ré­szükben továbbra is érvényben maradnak. 8. g. A rendelet azonnal életbelép. Budapest, 1919. december 31. A magyar földmivelésügyi miniszter. Hirdetmény. A magyar postatakarékpénztár közhírré teszi, hogy 1919 december hó 31-én 1,002 837.000'— korona (-)------) összegű postatakar­ékpénztári jegy volt forgalom­ban. Budapest, 1919 december 31 én. Magyar postatakarékpénztár. Felelős szerkesztő: BÁRSONY ISTVÁN. HIVATALOS HIRDETMÉNYEK. Árverések. Árverés. 301/1919. vh. szám. Dr. Haas Bertalan ügyvonatal kpviselt Gold Dáv­d végrehajts­­ónak 6000 korona tőke, ennek 1918. évi szeptember hó 18. napjá­tól járó 6% kamata és eddig összesen 786 , 04 £ per­költség erejéig, amennyiben a követelésre időközben rész­fizetés történt, annak betudásával, a sátoraljaújhelyi járásbíróság 1919. Pk. 1001. sz. kiküldő végzése foly­tán a végrehajtást szenvedőknél 1919. évi március hó 6-én bíróilag lefoglalt és 6870 koronára becsült ingósá­gokra az árverés elrendeltetvén, a felülfoglaltatók köve­telése erejéig is, amennyiben azok törvényes zálogjogot nyertek, Sátoraljaújhelyen, Si­mon Vilmos­ utca 15. szám alatt leendő megtartására Utál­ évi január hó 20. nap­jának délutáni 123 óráját tűzöm ki, amikor a foglalás alatt lévő bútorok és egyéb ingóságok a legtöbbet ígé­rőnek készpénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Sátoraljaújhely, 1919 évi december 25 én, Gál] Vilmos, bir. végrehajtó. 1541­1—1 Árverés. 1918. Pk. XII. 258368. sz. Dr. Schvarcz Pál ügyvéd által képviselt Ebenspanger Sándor végre­­hajta­inak a budapesti központi járásbíróság fenti szám alatt ke­­­végzése alapján folyamatba tett végrehaj­tási ügyi­ben a budapesti központi járásbíróság Pk. XII. 528368/1918. számú kiküldő végzése következtében végre­hajtató kérelmére hátr. 1163 korona tőke és jár. erejéig fennálló követdésének kielégítésére az árverést az 1PJS. Pk.*XII. 228368. az. j.ívben összeírt és 160(X­­K­-ra becsült ingóságokra elrend­el én az 1908. évi XLI. t.­e. 26. SI-ához képest azt mindazon vég­rehaj­tatok, foglaltatók és felülfoglaltatók kielégítésére is elrendelem, akiknek javára a foglala­t a kö­­ülírt ingóságokra a mai napig foganatosí­tottak mégis az idézett törvényszakasz második bekez­désében­­, 2. és 3. pont alatt f­lsoroltatna­, és még azoknak a kivételével is, akiknek árverés kéréséhez ez­­időszerűsz­oguk nincsen Az árverésink a végrehajtást szenvedő lakáson Buda­pestté VII kerület, Dob utca 100. szám­ú házban fö­ld­­sz­eti üzlethelyiségben leendő megtartására ha.... napul 1920. évi január hó 3. napjá­nk délután 4 óráját ki­űzöm, amikor a lefoglalt var­ógépek, c.pok, c­p.­,felső­részek és egyéb ingóságokat a legtöbbet ígérőnek kész­pénzfizetés ellenében, esetleg becsértéken alul is eladom. Kelt Budapesten, 1919. évi december hó 16. napján. Rechojtzer Ernő, közp. kir. végrehajtó. 1­1—1 Felhívások. Felhívás: 1062/2. 1919. szám. A kaposvári törvény­szék pr. Mü­llner Alajos sásdi ügyvéd által képviselt Lubl Heinrikné szül. Ed­­g Erzsébet tólai lakos folya­­modó kérelme folytán az 1894: XXXI. t.-o. 77. §-ának b) pontja alapján felhívja az ismeretlen helyen tartózkodó Lobi Heinrik volt tófai lako­t, hogy feleségével E­lig Erzséb­­ tófű­ lakossal az 1902 január 6 én a rái kozári áll. anyakönyvezete előtt kötött házasságon alapuló élet­­közösséget a jelen hirdetménynek a hivatalos hírlapban történt másodszor beiktatását követő naptól számított egy év alatt álljt­a vissza, mert ellenkező esetben a folya­modó keresete következtében a bíróság a házasság fel­bontása felől fog határozni. Felhívja továbbá, hogy tartózkodó helyéről a bíró­ságot értesítse, mert ellenkező esetben a megindítandó bontóperben uj hirdetményi idézés mellőzésével dr. Keresztúri Lajos kaposvári ügyvéd, most kinevezett ügygondnok fogja őt képviselni. Kaposvár, 1919. évi december 18. A kaposvári törvényszék. *311­2—1 Felhívás: R63/1919. szám. A fegyelmi szabályzat 88. §-a rendelkezései szerint felhívom Bokányi László vol­t moz­i áll. elemi iskolai tanítót, hogy a vármegyei köz­gazgatási bizottságr­ól azonnal jel­ntkezzék, avagy jelenlegi tartózkodási h­eyét jelentse be. Amennyiben ezen hirdetmény harmadszori megjele­nése után se­m jelentkeznék, a fenti §. rendelkezése ér­telmé­en állásit végleg elhagyottnak fogja tekinteni. Szel- szárd, 1919. december hó 4. Dr. Batth­y, kormány­­biztos, a közig. bizottság elnöke. *236­3—2 Felhívás: 1096/1919. szám. A fegyelmi szabályzat 88. §-a re­nde­kezesei szer­et leik vom Székely Ferenc volt b­özsi áll. elemi isk­la, tanítót vagy a vármegyei köz­gazgatási bizottságnál azokb­a' )•l­entkezzék, avagy jel nle­gi tartózkodási he­lyét jelentse ne Amennyiben ezen bünetmény harm­adezori megjele­nése utá m sem jelentkeznék, a fe­nti is. re­d Ho­zó.e ér­­'el n­éle . Állását végleg elh­agyo­ttnak fogja tekinteni, Szekszár.i, 1919. decmber 4. Dr. Battsay, kormány­biztos, a közig. bizottság elnöke. *237­3—2 Felhívás L, 5020/3. 1918. szám A p s vidéki tör­vényszék dr. Fuchs Jenő ügyvéd által képviselt Józsa Istvánná szül. Csendes Julanna újpesti lakos folyamodó kérelme folytán az 1894. évi XXXI. t.o. 77. § ának b)

Next