Budapesti Közlöny, 1920. január (54. évfolyam, 1-25. szám)
1920-01-01 / 1. szám
2 (polgármester, Budapesten a kerületi, elöljáróságok) által záradékoltatni tartoznak. ugyanily módon történik az egyesületek, magáncélú alapítványok és alapok stb. székhelyének igazolása is. Köztestületek, közcélú alapítványok és alapok — amennyiben a nyilatkozatot a vagyonkezelő közhatóság vagy közhivatal állítja ki — a nyilatkozatban foglalt adatok valódiságát külön igazolni nem tartoznak. " Közhatóságoknál vagy közhivataloknál kezelt idegen vagyont (gyámoltak, gondnokoltak vagyona, letétek, óvadékok stb.) képező államadóssági címletekre vonatkozólag kiállított nyilatkozatok, amennyiben azokat a vonatkozó szelvények kapcsán az említett közhatóság vagy közhivatal mutatja be, az azokban foglalt adatok helyessége szempontjából a beváltóhely előtt további igazolásra nem szorulnak. Az idegen vagyont kezelő közhatóság vagy közhivatal azonban, ha a nála vezetett hivatalos feljegyzések a nyilatkozatokban foglalt adatok helyességének ellenőrzésére nem elégségesek, megelőzően a felektől bármily irányú igazolást követelhet. Cégek azt a körülményt, hogy székhelyük és esetleges üzemi vagy üzleti terepük vagy telepeik, illőleg azok nagyobb része Magyarországnak magyar közigazgatás alatt álló területén van, a beváltóhelyeknél szabályszerű cégkivonattal és egyéb megfelelő módon (pl. mérleg) tartoznak igazolni; a cégkivonatot azoknál a pénzintézeteknél, amelyek a Pénzintézeti Központ tagjai, a Pénzintézeti Köpontnak, azoknál a szövetkezeteknél pedg amelyek az 1898 évi XXIII. t.-e alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezetnek tagjai, az Országos Központi Hitelszövetkezet nyilatkozata pótolja. Ha valamely magánszemély vagy jogi személy tulajdonát képező államadóssági címletnek vagy címleteknek egy időpontban esedékessé váló szelvényei csupán 10 koronát meg nem haladó értéket képviselnek, amennyiben a felsorolt feltételek a tulajdonosoknál minden valószínűség szerint fennállanak — ezek beváltásához semmiféle nyilatkozat vagy igazolás nem szükséges. A névre szóló (kötményezett) kötvények kamatainak folyósítása szintén a fenti módon kiállított nyilatkozat alapján történik. A szelvények beváltására kijelölt hivatos beváltóhelyek kötelesek meggyőződni arról, hogy a nyilatkozatok helyesen vannak e kiállítva és magánszemélyeknél a lakóhely, jogi személyeknél pedig a székhely és esetleges üzemi vagy üzleti telephely, valamint a címleteknek 1918. évi október hó 31-ével kezdődő tulajdonjoga megfelelően igazolva van-e? A szabályszerűen kiállított és kellő igazolással ellátott nyilatkozatok alapján a beváltóhelyek az erdékessé váló szelvényeket a vonatkozó nyiltkozatok egyidejű bevonása mellett teljes értékben beváltják. Az államkincstár fenntartja magának a jogot arra, hogy a nyilatkozatokban foglalt összes adatok valódiságát utólag is ellenőrizhesse. Ha az államadóssági címletek tulajdonosa és azok haszonélvezője nem azonos személyek, úgy a szelvények beváltása csak azon esetben lehetséges, ha a fenti feltételek nem csupán a címletek tulajdonosaira nézve, hanem a szelvények birtokosaira nézve is fennállanak. Ez esetben úgy a címletek tulajdonosai, mint a haszonélvező által külön külön nyilatkozat állítandó ki, melyek együttesen terjesztendők elő. Oly cégeknek, melyek székhelye külföldön vagy Magyarországnak nem magyar közigazgatás alatt álló területén van, abban az esetben, ha magyar közigazgatás alatt álló területen állandó fiókteleppel vagy képviselettel bírnak, a pénzügyminisztérium kivételes engedélyt adhat a szelvények beváltására. . . A fentiekkel meghatározott általános szabályok szerint a magyar államadósság 1920 évi január hó 1-én esedékessé váló szelvényei közül beváltásra kerülnek: a 4% os magyar aranyjáradókölcsön, a 3%%-at kamatozó magyar járadót kölcsön (koronajáradék) és az 1916 évi Lovemor hó 11-iki kelettel kibocsátott 56%-al kamatozó magyar állami pénzárjegy kölcsön szelvényei. Budapest, 1918-9. december hó 30. Báró Korányi Frigyes s. k., pénzügyminiszter. Budapesti Közlöny 72.754/1919. Hirdetmény. A 4%-os m. aranyjáradék kölcsönkötvények január és július 1-én esedékessé váló szelvényei további intézkedésig Magyarországnak magyar közigazgatás alatt álló területén koronaértékben az aranyérmek kizárásával és a folyó évi december 30 án kelt 10.134/1919. P. M. számú a Budapesti Közlönyben egyidejűleg közzétett Hirdetményben foglalt korlátozásokkal váltatnak be. A beváltási árfolyam 1 aranyforint , 2 K 53 fillér értékarány szerint állapíttatok meg, mihez képest: a 100 aranyforintos címletek 2 aranyforintos szelvényei 5 K 6 fillér, az 500 aranyforintos címletek 10 aranyforintos szelvényei 25 K 30 fillér, az 1.000 aranyforintos címletek 20 aranyforintos szelvényei 50 K 60 fillér, a 10.000 aranyforintos címletek 200 aranyforintos szelvényei 506 K összegekkel fognak beváltatni. 4 magyar pénzügyminisztérium, a magyar földmivelésügyi miniszter 98.910. 1919. számú rendelete a fűszerpaprika árának felemelése tárgyában. X. §. A 4652/1919. M. E számú kormányrendelet határozmányai alapján a magyar közélelmezési miniszterrel egyetértőleg az idei termésből származó fűszerpaprikának a 6870/1919. F. M. számú rendeletben megállapított árait a paprika szárításához és őrléséhez szükséges tüzelő- és egyéb üzemi anyagok megdrágulására való tekintettel felemelem-A felemelt árak a következők: 1. Beváltási ár : Édesnemes paprikáért kg ként .......... 46 K Félédes gulyás paprikáért kg. ként...... 40 ‡ Rózsapaprikáért kg. ként .......... ... ... ... 37 ‡ Erős paprikáért kg.-ként ....................... 30 ‡ Kereskedelmi paprikáért kg ként ...... 16 » 1920 január 1. 2. Nagykereskedői ár: Édes nemes paprikáért kg.-ként _ _ _ 52 K Félédes gulyás paprikáért kg.-ként.» _ 46 * Rózsapaprikáért kg ként ~ ». ». 43 * Erős paprikáért kg.-ként______ 86 » Kereskedelmi paprikáért kg.-ként 22 * 3. Kiskereskedői ári Édes nemes paprikáért kg.-ként ».».«. 55 Félédes gulyás paprikáért kg.-ként _ ». 49 * Rózsapaprikáért kg. ként .»».».».».». 46 * Erős paprikáért kg-ként 39 » Kereskedelmi paprikáért kg.-ként.. „ ^ 25 » 4. Fogyasztási ár: Édes nemes paprikáért kg.-ként ... „ „ 58 « Félédes gulyás paprikáért kg.-ként_ 52 » Rózsapaprikáért kg.-ként ......_______ 49 » Erős paprikáért kg. ként .„ .......... _. ... 42 » Kereskedelmi paprikáért kg.-ként........- 28 2 §. A paprika forgalombahozatalának újabb szabályozásáról szóló 4.652/1919. M E. számú kormányrendelet és a fűszerpaprika árának újabb megállapítása tárgyában kiadott 6. 870/1919. F. M. számú rendelet határozmányai egyéb részükben továbbra is érvényben maradnak. 8. g. A rendelet azonnal életbelép. Budapest, 1919. december 31. A magyar földmivelésügyi miniszter. Hirdetmény. A magyar postatakarékpénztár közhírré teszi, hogy 1919 december hó 31-én 1,002 837.000'— korona (-)------) összegű postatakarékpénztári jegy volt forgalomban. Budapest, 1919 december 31 én. Magyar postatakarékpénztár. Felelős szerkesztő: BÁRSONY ISTVÁN. HIVATALOS HIRDETMÉNYEK. Árverések. Árverés. 301/1919. vh. szám. Dr. Haas Bertalan ügyvonatal kpviselt Gold Dávd végrehajtsónak 6000 korona tőke, ennek 1918. évi szeptember hó 18. napjától járó 6% kamata és eddig összesen 786 , 04 £ perköltség erejéig, amennyiben a követelésre időközben részfizetés történt, annak betudásával, a sátoraljaújhelyi járásbíróság 1919. Pk. 1001. sz. kiküldő végzése folytán a végrehajtást szenvedőknél 1919. évi március hó 6-én bíróilag lefoglalt és 6870 koronára becsült ingóságokra az árverés elrendeltetvén, a felülfoglaltatók követelése erejéig is, amennyiben azok törvényes zálogjogot nyertek, Sátoraljaújhelyen, Simon Vilmos utca 15. szám alatt leendő megtartására Utál évi január hó 20. napjának délutáni 123 óráját tűzöm ki, amikor a foglalás alatt lévő bútorok és egyéb ingóságok a legtöbbet ígérőnek készpénzfizetés mellett, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Sátoraljaújhely, 1919 évi december 25 én, Gál] Vilmos, bir. végrehajtó. 15411—1 Árverés. 1918. Pk. XII. 258368. sz. Dr. Schvarcz Pál ügyvéd által képviselt Ebenspanger Sándor végrehajtainak a budapesti központi járásbíróság fenti szám alatt kevégzése alapján folyamatba tett végrehajtási ügyiben a budapesti központi járásbíróság Pk. XII. 528368/1918. számú kiküldő végzése következtében végrehajtató kérelmére hátr. 1163 korona tőke és jár. erejéig fennálló követdésének kielégítésére az árverést az 1PJS. Pk.*XII. 228368. az. j.ívben összeírt és 160(XK-ra becsült ingóságokra elrendel én az 1908. évi XLI. t.e. 26. SI-ához képest azt mindazon végrehajtatok, foglaltatók és felülfoglaltatók kielégítésére is elrendelem, akiknek javára a foglalat a köülírt ingóságokra a mai napig foganatosítottak mégis az idézett törvényszakasz második bekezdésében, 2. és 3. pont alatt flsoroltatna, és még azoknak a kivételével is, akiknek árverés kéréséhez ezidőszerűszoguk nincsen Az árverésink a végrehajtást szenvedő lakáson Budapestté VII kerület, Dob utca 100. számú házban földszeti üzlethelyiségben leendő megtartására ha.... napul 1920. évi január hó 3. napjánk délután 4 óráját kiűzöm, amikor a lefoglalt varógépek, c.pok, cp.,felsőrészek és egyéb ingóságokat a legtöbbet ígérőnek készpénzfizetés ellenében, esetleg becsértéken alul is eladom. Kelt Budapesten, 1919. évi december hó 16. napján. Rechojtzer Ernő, közp. kir. végrehajtó. 11—1 Felhívások. Felhívás: 1062/2. 1919. szám. A kaposvári törvényszék pr. Müllner Alajos sásdi ügyvéd által képviselt Lubl Heinrikné szül. Edg Erzsébet tólai lakos folyamodó kérelme folytán az 1894: XXXI. t.-o. 77. §-ának b) pontja alapján felhívja az ismeretlen helyen tartózkodó Lobi Heinrik volt tófai lakot, hogy feleségével Elig Erzséb tófű lakossal az 1902 január 6 én a rái kozári áll. anyakönyvezete előtt kötött házasságon alapuló életközösséget a jelen hirdetménynek a hivatalos hírlapban történt másodszor beiktatását követő naptól számított egy év alatt álljta vissza, mert ellenkező esetben a folyamodó keresete következtében a bíróság a házasság felbontása felől fog határozni. Felhívja továbbá, hogy tartózkodó helyéről a bíróságot értesítse, mert ellenkező esetben a megindítandó bontóperben uj hirdetményi idézés mellőzésével dr. Keresztúri Lajos kaposvári ügyvéd, most kinevezett ügygondnok fogja őt képviselni. Kaposvár, 1919. évi december 18. A kaposvári törvényszék. *3112—1 Felhívás: R63/1919. szám. A fegyelmi szabályzat 88. §-a rendelkezései szerint felhívom Bokányi László volt mozi áll. elemi iskolai tanítót, hogy a vármegyei közgazgatási bizottságról azonnal jelntkezzék, avagy jelenlegi tartózkodási heyét jelentse be. Amennyiben ezen hirdetmény harmadszori megjelenése után sem jelentkeznék, a fenti §. rendelkezése értelméen állásit végleg elhagyottnak fogja tekinteni. Szel- szárd, 1919. december hó 4. Dr. Batthy, kormánybiztos, a közig. bizottság elnöke. *2363—2 Felhívás: 1096/1919. szám. A fegyelmi szabályzat 88. §-a rendekezesei szeret leik vom Székely Ferenc volt bözsi áll. elemi iskla, tanítót vagy a vármegyei közgazgatási bizottságnál azokba' )•lentkezzék, avagy jel nlegi tartózkodási helyét jelentse ne Amennyiben ezen bünetmény harmadezori megjelenése utá m sem jelentkeznék, a fenti is. red Hozó.e ér'el néle . Állását végleg elhagyottnak fogja tekinteni, Szekszár.i, 1919. decmber 4. Dr. Battsay, kormánybiztos, a közig. bizottság elnöke. *2373—2 Felhívás L, 5020/3. 1918. szám A p s vidéki törvényszék dr. Fuchs Jenő ügyvéd által képviselt Józsa Istvánná szül. Csendes Julanna újpesti lakos folyamodó kérelme folytán az 1894. évi XXXI. t.o. 77. § ának b)