Budapesti Közlöny, 1920. március (54. évfolyam, 50-74. szám)
1920-03-02 / 50. szám
1920 márczius 2. Budapesti Közlöny latok tisztviselőinek szolgálati viszonya szempontjából a 4.424/1919. M. E. számú rendelet 2., 4., 6—9., 11. és 13—15. §-ai hatályukat vesztik. 25. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1920. évi március hó 1-én. Huszár Károly s. k., miniszterelnök. A magyar kormatinysak 41/1920. M. E. szítam rendelete a borkivitel szabályozása tárgyában. A magyar kormány abból a célból, hogy a bornak, big borseprőnek és pezsgőbornak Magyarország határain túl fekvő helyekre való kivitele szakszerűen irányítható és ellenőrizhető legyen, a következőket rendeli: 1. §• Bort, híg borseprőt és pezsgőbort Magyarország határain túl kivinni (ideértve a volt osztrák-magyar monarchia területén alakult államokba való kivitelt is) csak a földmivelésügyi miniszternek a pénzügyi és kereskedelemügyi miniszterekkel egyetértőleg a 2. §. alapján megalakítandó szerv útján adott engedélyével szabad 2. §• A földmivelésügyi miniszter az 1. §-ban felsorolt áruk kivitelének irányítására, a kivitel szakszerű ellenőrzésére, valamint a kiviteli engedélyek kiadására külön szervezetet létesít, melyben a pénzügyi és kereskedelemügyi miniszterek képviselői is helyet foglalnak és amely az érdekeltségek meghallgatásával működik. 3. §. A Magyarország határain túl szállítandó bor, híg borseprő és pezsgőbor után az államkincstárt illeték illeti meg, melynek nagyságát a piaci árak figyelembe vételével a pénzügyminiszter a földművelésügyi és kereskedelemügyi miniszterekkel egyetértőleg állapítja meg. Ezen illeték miként való beszedéséről a 2. §. , alapján létesítendő szerv gondoskodik. 4 §• A fennálló szabályok szerint a jelen rendelet életbelépte előtt már kiadott borkivételi engedélyek az azokban megszabott lejáratig érvényben maradnak. 5. §. Az árukürforgalom újabb rendelkezéséről szóló 5.510/1919. M. E. számú (a Budapesti Közlönynek 1919. évi október hó 28. napján megjelent 147. számában kihirdetett rendelet 4. §-ának rendelkezése helyébe a bor, borseprő és pezsgőbor tekintetében a jelen rendelet rendelkezései lépnek. 6. §. • Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1920 február 28. Huszár Károly s. k., miniszterelnök két képviselőjéből, végül a Magyar Szőlősgazdák Egyesületének és a Magyar Borkereskedők Országos Egyesületének három-három képviselőjéből. Utóbbi két egyesület képviselői azonban csak véleményezési joggal bírnak. 2. §. Az érdekelt minisztériumok képviselőinek kiküldése iránt az illető miniszterek intézkednek. Az elnököt, az alelnököt és előadót a földmivelésügyi miniszter küldi ki, ugyanő nevezi ki az 1. §-ban megnevezett két egyesület képviselőit. Az érdekelt minisztereknek jogukban áll az általuk kijelölt két tagon kívül a szükséghez képest egyes ülésekre más képviselőket is kiküldeni. 3. §. Ügyrendjét a bizottság maga állapítja meg és a földmivelésügyi miniszter hagyja jóvá. .A bizottság feladata. 4. §. A hivatkozott 41/1920. M. E. számú rendelet 1. §-a értelmében a bizottság a kivitelre kerülő bort, pezsgőbort és híg borseprőt ár és minőség szempontjából szakszerűen ellenőrzi és ezeknek az áruknak Magyarország határain túl fekvő helyekre, valamint az ország ez időszerint idegen igazgatás alatt álló területeire való kivitelére az engedélyeket megadja. 5. §. Mindazon esetekben, amelyekben a bizottság a kivitelre kerülő bor, pezsgőbor és híg borseprő minőségi ellenőrzését bármilyen okból indokoltnak találja, a kiviteli engedély megadása előtt az árut szakszerű vizsgálat alá veteti. A bizottságnak joga van szükség esetén az árut a megejtett vizsgálat után lepecsételtetni s a kiviteli engedélyt csak a pecsétjével ellátott mennyiségekre megadni. 6. §- Visszaélés esetén a bizottságnak jogában van a megadott engedélyeket visszavonni s újabb kiviteli engedélyek megadását a hibás feleknek megtagadni. Állami illetékek szedése. 7 §• Az állami illetékek beszedése és elszámolása iránt a pénzügyminiszter úr saját hatáskörében fog intézkedni. Külföldi valuta biztosítása 8. §. A kivitelre kerülő bor, pezsgőbor és híg borseprő után az államot illető külföldi valuta biztosítása iránt a 770/1920. M. E. számú rendelet 2. §-a rendelkezik. Költségek: 9. §• A bizottság költségét a vezetésem alatt álló tárca fedezi. 10. §. Ez a rendelet azonnal hatályba lép. Budapest, 1920. február hó 28. Földmivésügyi miniszter. 1 * A magyar földmivelésügyi miniszter 50.400. 1920. szilmú rendelete egy Országos Borkiviteli Szakbizottság felállításáról. A magyar kormány folyó évi február hó 13-án kelt 41/1920. M. E. számú rendeletével nyert felhatalmazás alapján a pénzügyi és kereskedelemügyi miniszterekkel egyetértőleg egy Országos Borkiviteli Szakbizottságot létesítettem. Ezen bizottság szervezetére és működésére nézve a következőket rendelem el: A bizottság tagjai. 1. §• A bizottság áll: egy elnökből, egy alelnökből, egy előadóból és a földmivelésügyi, pénzügyi és kereskedelemügyi minisztériumok két A pénzügyminiszternek B 48.397. számú rendelete a bor, pezsgőbor és híg borseprő kivitele alkalmával fizetendő illeték nagyságának megállapítása tárgyában. A magyar minisztériumnak folyó évi 41/M. E. 1920. szám alatt kiadott rendeletének 3. §-ában nyert felhatalmazás alapján a bornak, pezsgőbornak és hig borseprőnek kivitele alkalmával fizetendő illeték nagyságát, a földmivelésügyi és kereskedelemügyi miniszterekkel egyetértve, további intézkedésig a következőkben állapítom meg: Bornál literenként ........... 2 K. Hig borseprőnél literenként...- 50 f. * . ■■■ —‘ Pezsgőbornál minden nagy palack után............................. 10 K. Pezsgőbornál minden kis palack után............................. 5 K. Az illetéket a fenti áruk kivitele előtt valamely állami pénztárnál (állampénztárnál, vámhivatalnál) kell befizetni. Az ezekre az árukra nézve a mai naptól fogva kiadott kiviteli engedélyek csak akkor érvényesek, ha rajtuk van valamely állami pénztár igazolása az illeték befizetéséről. Jelen rendelet kihirdetése napján lép életbe. Budapest, 1920. évi február hó 28-án. Báró Korányi s. k. A vallás- és közoktatásügyi magyar miniszter 101.627/1920. sz. rendeletével az aszódi ág. h. ev. Petőfi főgimnázium V—VIII. osztályainak a nyilvánossági jogot és az érettségi vizsgálat tartásának jogát a folyó 1919/1920. tanévre megadta. _______ A kereskedelemügyi miniszter folyó évi 35.788. 1920. K. M. 20. szám alatt kiadott rendeletével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Jászsági helyi érdekű vasút részvénytársaság jászapáti bejegyzett cég az 1918. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1920. évi május hó 31-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi miniszter folyó évi 36.177 1920. K. M. 20. szám alatt kiadott rendeletével a magyar kormány 1919. évi 6.024/1919. M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Magnezit-Ipar Részvénytársaság budapesti bel. cég az 1918. és 1919. üzletévekre vonatkozólag együttesen tartandó közgyűlését 1920. évi junius hó 30-ig elhalaszthassa. _______ Magyar kereskedelemügyi miniszter 82.354/1. A. 2. 1919. szám. Engedélyokirat. A közraktárakról és vámokról szóló 1890. évi I. törvénycikk 81. és 86. §-ai alapján kiállított ezen engedélyokirat szerint Jász-Nagykun-Szolnok vármegye közönsége részére az idetartozó helyszinrajzokban feltüntetett és műszaki leírásokban részletezett és alább felsorolt, együttvéve 83105 km. hosszúságot tevő útvonalak, valamint az azokon levő s a műszaki leírásban szintén részletesen felsorolt műtárgyak építése, fentartása, kezelése és esetleges újból építése fejében a vármegye területén levő Kunhegyes, Kenderes, Pusztataskony-Abádszalók, Szászberek, Túrkeve, Jászladány, Jászapáti, Törökszentmiklós, Kunszentmárton, Tiszaföldvár, Jászkisér, Pusztamonostor, Dévaványa, Kunmadaras, Jánoshida,Boldogháza, Tiszaszentimre, Tiszavárkony, Vezseny, Pusztatenyő, Szajol, Jászfényszaru, Jászárokszállás, Jászdózsa, Pusztakengyel, Martfű, Pusztaecseg, tehát összesen 26 vasúti állomáson fel- és leadott és az alább felsorolt vámtárgyak igénybevételével szállított áruk után útvámszedési jogot engedélyezek és egyben a vámtárgyak állagát a vasúti állomások szerint csoportosítva a következőkben állapítom meg: 1. A kunhegyesi vasúti állomásnál vámtárgyat képeznek: a) a kenderes—abádszalóki tb. közút 15 337—17 533 km. közti Kunhegyes község belterületén átvonuló 2196 km. hosszú szakasza, b) az előbb említett tb. közútszakaszból kiágazó Kiskunmadaras felé vezető th. közutnak 1105 km. hosszú ága, c) a kiágazó és Tiszaroff vezető th. közutnak 0'362 km. hosszú szakasza, d) a kiágazó és a vasúti állomáshoz vezető th. közutnak 9'425 km. hosszú szakasza, összesen ............ 4 088 km. hosszú th. közutszakaszok és azok tartozékai. 2. A kenderesi vasúti állomásnál vámtárgyat képeznek: a) a kenderes—abádszalóki th. közút 0—0 967 km. közti Kenderes köz-