Budapesti Közlöny, 1920. április (54. évfolyam, 75-99. szám)

1920-04-01 / 75. szám

1920 április 1. Budapesti Közlöny A solttá nyilvánitandó egyén személyi adatai a követ­kezők­: Neve Horváth József, Kenyéri (Vas megye) községben 1884. évi augusztus hóban született, szülei Horváth József és neje Takács Anna mihályi lakosok, házastársa Hoffer Emerencia, gyermeke Horváth József. Az eltűnt utoljára béres volt és Pusztacsaládon (Szolgagyőr) lakott. 1914. évi augusztus 1. napján mint a soproni 18. honvéd gyalogezred kötelékébe tartozó katona hadbavonult és állítólag 1914. évi augusztus hó 14-én az orosz frontra ment és nyoma veszett. Fenti hirdetmény a hivatalos lapban közzéteendő és a lappéldány 14 nap alatt a bíróságnak bemutatandó. Csepreg, 1919. évi december hó 13. napján. A csepregi járásbíróság. 2583 1—1 Hon­paknyilvánitás. 341/1920. szám. A keszthelyi járásbíróság a 28000/1919. I. M. számú rendelet 7. §-a értelmében közhírré teszi, hogy Poroi Lajos hábo­rúban eltűnt egyén holttányilvánítását kérték. Az eltűnt egyénre vonatkozó adatok, úgymint: Poroi Lajos született Vonyarczvashegyen 1879. évi szeptember hó 2-án, szüleinek neve Poréi Mihály és Tácz Rozália, felesége neve Gombor Mária, gyerme­keinek neve Margit, Mariska, Lajos, János kiskorúak és lakása Keszthely, az eltűnt foglalkozása földmives, utolsó lakhelyű Vindornyalak, vagyona ingó, készpénz, hadiszolgálatra bevonulásának ideje 1914. évi augusztus hó 2. nap, eredeti csapatteste 20. honvéd gyalogezred, azon csapattest, melynél utoljára szolgálatot teljesített 20. népfölkelőezred, katonai rendfokozata őrvezető, utolsó ismert tábori postaszáma 158. Azon hadiesemény, melynek idején eltűnt, a polánki ütközetben 1915 február 1-én, utolsó levele kelt 1915 január 24-én, hivatalos értesítés eltűnéséről a nagykanizsai népfő parancsnok­ság 3460/1915. sz. értesítése. A biróság felhívja mindazokat, akik az eltűnt élet­­benlétéról, tartózkodó helyéről, halálának vagy eltűné­sének körülményeiről vagy a holtnak nyilvánítás szem­pontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról, hogy az eltűnt a fent jelzett időn túl még életben volt, tudomással bírnak, ezt a hirdetménynek a bíró­ságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelentsék be. Ha az előbbi bekezdésben megjelölt időpontig beje­lentés nem érkeznék, a biróság az egyébként kiderí­tett tények alapján fog a holtnaknyilvánítás kérdé­sében határozni. Egyben az eltűnt részére ügygond­nokul dr. Menczer Imre keszthelyi ügyvédet rendeli ki. Keszthely, 1920. évi február hó 7. napján. A keszthelyi járásbíróság. , 2584 1—1 Holtnak nyilvánitás. Pk. 1344/1920. szám. A székes­­fehérvári járásbíróság közhírré teszi, hogy Deli Istvánné Szül. Végh Terézia pátkai lakos részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet értelmében előterjesztett kére­lem folytán Deli István holtnak nyilvánítása iránt az eljárást megindította és Deli István állítólag eltűnt ré­szére dr. Koncz József székesfehérvári ügyvédet ügy­gondnokul kirendelte. Az eltűnt nera Deli István, születési helye Pátka, születési ideje 1879 május 26., szüleinek neve néhai Deli István és néhai Szálai Éva, ezek lakása volt Pátka, a házasságból 3 gyermek született, az eltűnt foglalkozása földmives, utolsó lakhelye Pátka, az el­tűnt ingó-ingatlan vagyona Pátka községben volt. Az eltűnt egyen bevonult 1914 julius hó 27. napján Székesfehérvárra a 17. számú honvéd gyalogezredhez, katonai rendfokozata nem volt, utolsó ismert tábori postaszáma 108. Az eltűnt 1914. évi augusztus 18-án ment el a nevezett ezred munkásosztagával a harctérre és a 17. számú erőditési munkáscsoport 2. osztagához osztották be. Utoljára 1914 szeptember 20-án írt leve­lében adott életjelt magáról, azóta felőle hír nem ér­kezett. A bíróság felhív mindenkit, hogy az esetben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálá­nak vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnak­nyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülmények­ről, így különösen arról volna tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt az alulírt bíróságnál 1920. évi június hó 1. nap­jáig jelentse be. Ha az előbb megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alap­ján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Székesfehérvár, 1920. évi március hó 13-án. A székes­­fehérvári járásbíróság. 2587 1—1 Holtnaknyilvánitás. Pk. 953/1920. szám. A veszprémi járásbíróság a 28000/1919. I. M. sz. rendelet alapján "a holttányilvánítás , iránti eljárást özv. Csirke Gá­­borné szül. Varga Éva papkeszii lakos kérelmére az állítólag eltűnt fia Csirke Sándor,papkeszii volt lakosra nézve ,megindítja, kinek részére ügygondnokul dr. Schreiner Károly veszprémi ügyvédet rendeli ki. Csirke Sándor, ki Papkeszi községben született 1880 november 2-án, papkeszii lakos, foglalkozására nézve kisbirtokos, gyermektelen, feleségével szül. Endrődy Ilona papkeszii lakossal Bátót községben 1906 április 13-án lépett házasságra és kinek szülei néhai Csirke Gábor és özv. Csirke Gáborné szül. Varga Éva papkeszii lakosok s kinek Papkeszi községben ingatlan vagyona van, állítólag 1914 augusztus 1-én vonult be a veszprémi volt m. ktiv 31. honvéd gyalogezredhez mint népfelkelő gyalogos, ugyanakkor az orosz harc­térre indult, eltávozása óta életjelt nem adott ma­gáról, eltű­nt. A járásbíróság­ felhív mindenkit, hogy az esetben, ha a nevezett eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyé­ről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holttányilvánítás szempontjából fontos egyéb körül­ményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a jelen hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, azt ezen hirdetménynek a bíróságnál tör­tént kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be az alálírt járásbíróságnak. Ha ezen időpontig bejelentés nem érkeznék, a biró­ság az egyébként kiderített tények alapján fog a holttányilvánitás kérdésében határozni. Veszprém, 1920 március 13. A veszprémi járásbiróság. 2593 1—1 Holtnaknyilvánitás. Ék. 23/3.1920. sz. A vámosmikolai járásbiróság közhírré teszi, hogy Benedek István volt kemenczei lakos után, akinek atyja néhai Benedek Péter, anyja néhai Ábrahám Julianna berneczei lakosok és aki 1890. évi augusztus hó 13-án Berneczén szüle­tett, foglalkozása kőmivessegéd, vagyoni állapota egy nyolcad úrbéri telek tulajdonosa, kinek neje Praszna Erzsébet berneczei lakos, egy gyermeknek az édes­atyja és aki hadbavonulása előtt utoljára Bernecze községben lakott, innen 1913. évi október hó 8-án tény­leges katonai szolgálatra az esztergomi 26-ik gyalog­ezredhez bevonult, legutóbb ugyanazon ezred 3-ik száza­dában szolgált mint közlegény és kinek tábori posta­száma 77. és aki állítólag 1914 évi október hó második felében Ivangorodtól való visszavonuláskor eltű­nt, a holttányilvánítási eljárás fentnevezett nejének köréi-­ móré folyamatba tétetett. . Felhivatnak tehát mindazok, akiknek a nevezett eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről vagy egyéb fontos körülményekről, így különösen arról, hogy az eltűnt 1914. évi október hó 31-én túl még életben volt, tudo­másuk van, ezt a hirdetmény kifüggesztésétől számított 60 nap alatt alulírott járásbíróságnál jelentsék be, mert ha ezen idő alatt ily bejelentés nem érkezik, a biróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holttá­­nyilvánítás kérdésében határozni. Vámosmikola, 1920. évi február hó 26. napján. A vámosmikolai járás­bíróság. 2619 1—1 Holtnaknyilvánitás. Pk. 805/1920. szám. A szentesi járásbíróság közhírré teszi, hogy állítólag a harctéren eltű­nt Máté Albert napszámos volt szegvári (Csongrád vármegye) lakos holtnaknyilvánitása iránt az eljárást a 28000/1919. I. M. számú rendelet értelmében Máté Albertné szül. Kalász Erzsébet szegvári lakos kérel­mére a mai napon megindította. Az állítólag eltűnt Máté Albert Kiskunmajsán szü­letett 1889. évi november hó 17-én, atyjának neve néhai Máté Albert, anyjának neve néhai Ambrus Anna, fele­ségének neve Kalász Erzsébet, aki lakik Szegváron (Csongrád vármegye), gyermeke nincs. Az eltűnt fog­lalkozása napszámos, legutóbb Szegváron lakott, vagyona nincs. Katonai szolgálatra 1915.­­évi január hó 28-án Békéscsabára a volt közös 101. gyalogezredhez vonult be, onnan 1915. évi március 16-án az orosz harctérre távozott, a 101. gyalogezred 14. századánál mint sza­kács teljesített szolgálatot, feleségének utoljára 1915 március 18-án itt és Felsőalmád mellett Világ község határában állítólag 1915 április 1. és 30 dika között eltűnt. Felhívja a bíróság az eltüntet­és mindazokat, kik­nek az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, ha­lálának vagy eltűnésének körülményeiről vagy arról lenne tudomásuk, hogy az eltűnt a hirdetményben jel­zett időn (1915. évi április 1. és 30.) túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüg­gesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnak jelent­sék be. Ha ez időpontig bejelentés nem érkezik, a biróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnak­nyilvánitás kérdésében határozni. Szentes, 1920 már­cius 7. A szentesi járásbiróság. *444­1—­ Holtnaknyilvánitás. Pk. 804/1920. szám. A szentesi járásbíróság közhírré teszi, hogy állítólag a harctéren eltűnt Kenderesi Szabó István volt szegvári (Csongrád vármegye) lakos holtnaknyilvánitása iránt a 2­000. 1919. I. M. számú rendelet értelmében Kenderesi Szabó Istvánné szül. Magyar Zsófia szegvári lakos kérelmére a mai napon megindította. Az állítólag eltű­nt Kenderesi Szabó István született Szegváron 1886. év november 17-én, feleségének neve Magyar Zsófia, lakik Szegváron (Csongrád vármegye) gyermeke nem maradt. Az eltűnt foglalkozása nap­számos, legutóbb Szegváron lakott. Vagyona nem ma­radt. Katonai szolgálatra az 1914. évi általános mozgó­sításkor Békéscsabára a volt cs. és kir. 101. gyalog­ezredhez vonult be, onnan még 1914. évi június hó 30-án a harctérre ment és ott a cs. és kir. 101. gya­logezrednél a IV. M. G. A. (gépfegyverosztag) 15. szá­zadánál (tábori posta 60. sz. a.) mint őrvezető teljesí­tett szolgálatot, utoljára a harctérről 1914 december 10-én irt feleségének s állítólag 1914 december 19-én eltű­nt. Felhívja a biróság az eltüntet­és mindazokat, akik­nek az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről vagy arról, lenne tudomásuk, hogy az eltű­nt a hirdetményben jel­zett időn (1914 december 19.) túl még­ életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifü­ggesz­­tésétől számított 60 nap alatt jelentsék be a bíróságnak. Ha ez időpontig bejelentés nem érkezik, a biróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnak­nyilvánitás kérdésében határozni. Szentes, 1920. évi március hó 1-én. A szentesi járásbiróság. *445 1—1 Holtnaknyilvánitás. Pk. 2418/1919. szám. A kapos­vári járásbíróság közhírré teszi, hogy Csapó Józsefné kaposvári lakosnak a 28000/1919. I. SI. sz. rendelet ér­telmében előterjesztett kérelme folytán az állítólag el­tűnt Csapó József kaposvári lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást a mai napon megindította, egyúttal részére ügygondnokul dr. Marton Ernő István ügy­védet kirendelte. Csapó József 1874. február 25-én Patalomban szüle­tett Csapó Teréz anyától. Nevezett vallása r.-kath. volt, gyermeke a Pozsonyi Rózával kötött házasságból nem származott, foglalkozása kanász volt, vagyonát a Cseri szőlőhegyen levő ingatlanilletőség képezte. Nevezett 1915. február 24-én vonult be a 19. honvéd gyalog­ezredhez, majd a 21. gyalogezred 3. zászlóaljnál mint közlegény 1917. augusztus 7-én részt vett a lipniki ütközetben, ahol állítólag el is esett. Felhív a járásbíróság mindenkit, akinek az eltűnt életbenlétéről tudomása van, hogy a bíróságot erről ezen hirdetmény kihirdetésétől számított 60 napon belül értesítse, mert amennyiben ezen idő lejártáig ily bejelentés nem érkeznék, a bíróság az egyébként kide­rített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdé­sében határozni. Kaposvár, 1920 március 4. A kapos­vári járásbiróság. *446 1—1 Holtnaknyilvánitás. 920/1920. szám. A kaposvári járásbiróság közhírré teszi, hogy Fáth Antalné szül. Geders Mária somogyházságyi lakosnak a 28000/1919. I. M. számú rendelet értelmében előterjesztett kérelme folytán az állítólag eltűnt Fáth Antal somogyházságyi lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást a mai napon megindította, egyúttal részére ügygondnokul dr. Marton Ernő István ügyvédet kirendelte. Fáth Antal 1889 augusztus 15-én született Somogy­­hárságyon Fáth Antal és Wiener Katalin szülőktől. Nevezett foglalkozása földmives, vagyona nem volt. Fáth Antal a világháború kitörésekor a volt cs. és kir. 24. vadászzászlóalj 1. századához vonult be mint köz­legény, majd orosz fogságba esett s állítólag ott 1915 július 24-én Nikolik-Ussurysk községi kórházban elhalt. Felhív a járásbíróság mindenkit, akinek az eltűnt életbenlétéről tudomása van, hogy a bíróságot erről ezen hirdetmény kihirdetésétől számítandó 60 napon belül értesítse, mert amennyiben ez idő lejártáig ily bejelentés nem érkeznék, a biróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Kaposvár, 1920. évi március hó 3-án. A kaposvári járásbiróság. *447­1—1 Holtnaknyilvánitás. Pk. 1579/1. 1920. szám. A győri járásbíróság közhírré teszi, hogy Horváth Viktorné Czeglédi Brigitta nyulhegyi lakos részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet alapján előterjesztett kérelem folytán Horváth Viktor volt nyulhegyi lakos holtnak­­nyilvánítása iránt, aki Nyulfalun 1885 július 26-án szü­letett, nős Czeglédi Brigittával, gyermektelen, szülei néhai Horváth István és néhai Horgany Julianna, fog­lalkozása gazdálkodó, a nyúlhegyi 1. házszámu házas szőlőbirtok felében tulajdonosa, katonai szolgálatot tel­jesített a volt közös 19. sz. gyalogezredben mint köz­legény, utolsó tábori postaszáma 77, hadbavonult 1915 február 15-én, az orosz harctérre került, ahonnan 1915 szeptember 2-án írt utoljára, azóta életjelt nem adott magáról, állítólag a Loczod körüli harcokban elesett, az eljárást megindította és az eltűnt részére ügygond­nokul dr. Bolgár Sándor győri ügyvédet rendelte ki. A bíróság felhív mindenkit, hogy abban az eset­ben, ha az eltűnt életbenlétéről, tartózkodási helyé­ről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos egyéb körülményekről, így különösen arról lenne tudomása, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt jelentse be a bíróságnak, mert ha a megjelölt időpontig bejelentés nem érkezik, a bíróság az egyébként kiderített tények alapján fog a holtnaknyilvánitás kérdésében határozni. Győr, 1920. évi március hó 15. napján. A győri járás­­bíróság. 2623 1—1 Holtnaknyilvánitás. Pk. 386/1920. szám. A körmendi járásbiróság a Tóth József körmendi lakos holtnak­nyilvánitása iránt folyamatba tett ügyben felhív min­denkit, hogy abban az esetben, ha az eltű­ntnek állított Tóth Józsefnek, aki Újlak községben 1884 szeptember hó 3. napján néhai Tóth János és Farkas Julianna házasságából született, utoljára Körmend községben lakott, foglalkozása mezőgazdasági cseléd volt, ingó és ingatlan vagyona nincs, felesége 3 gyámokéval Kör­mend községben lakik, aki 1914. évi július 28. napján mint a volt 6. vártüzérezred közlegénye katonai szol­gálatra Komáromba bevonult, ugyanezen ezred kötelé­kével, (tábori postaszám 323.) az olasz harctérre került, ahol 1915 június hó 15-én Doberdo fonsikon,állítólag elesett, életbenlétéről, tartózkodó helyéről, halálának, vagy eltűnésének körülményeiről vagy arról tud, hogy az eltűnt a hirdetményben jelzett időn túl még életben volt, ezt a hirdetménynek a bíróságnál történt kifüggesztésétől számított 60 nap alatt a bíróságnál jelentse be, mert amennyiben a jelzett határidő alatt­­bejelentés nem érkezik, a biróság az egyébként kide­rített tények alapján határoz. Körmend, 1920 március hó 5. napján. A körmendi járásbiróság. 2624­1—1 Holtnaknyilvánitás. Pk. 1209/2. 1919. szám. A rétsági járásbíróság közhírré teszi, hogy Nagy Jánosné szül. Kramlik Anna szátoki lakos részéről a 28000/1919. I. M. számú rendelet 2. §-a alapján előterjesztett kérelem folytán az állítólag eltűnt Nagy János volt, szátoki lakos holtnak nyilvánítása iránt az eljárást a mai napon megindította. Az eltűnt 1894. évben Nagy János és Dobiás Anna szülőktől Szátokon született, az 1914 augusztus havá­ban történt mozgósításkor bevonult a beszterczebányai 16. honvéd gyalogezredhez, ahol a 4. század 3. sza­kaszában teljesített szolgálatot. Az orosz harctéren fogságba eset 1916-ban és abban az évben október havában adott módjára életjelt magáról, gyermek utána nem maradt. Felhívja a járásbíróság az eltüntet­és mindazokat, akiknek az eltűnt életbenléséról tudomásuk van, hogy a bíróságot az eltűnt életbe jéléről, tartózkodó helyéről, halálának vagy eltűnésének körülményeiről, vagy a holtnaknyilvánítás szempontjából fontos és egyéb körül­ményekről, így különösen arról, hogy az eltű­nt a hir­­­­detményben jelzett időn túl még életben volt, érte­­­­sítsék, egyszersmind közöljék azokat az adatokat, amelyekből az eltűnt életbenléte megállapítható, mert ellenkező esetben a bíróság az eltüntet a jelen hir­detménynek a Budapesti Közlönyben történt egyszeri beiktatását követő naptól számított 60 nap letelte után birósag fogja holtnak nyilvánítani. Ügygondnok kiren­delésének szüksége nem merült fel Rétság, 1920. évi február hó 18-án. A rétsági járásbiróság, 2625 1-1 Holt­aknyilvánitás Pk. 729/1920. szám. A szent­gotthárdi kir. járásbíróság közhírré teszi, hogy Urban Károlyné szül. Bauer Franciska rábafü­zesi lakos részé­ről a 28000/1919. I. M. sz. rendelet alapján előterjesz­tett kérelem folytán az állítólag meghalt Urbán Károly 1874-ben született, róm. kath. vallásu, nős, volt rába. 3

Next