Budapesti Közlöny, 1920. május (54. évfolyam, 100-122. szám)

1920-05-01 / 100. szám

a A kormányzó ur Ö Főméltósága hadifogságból visszatért alábbi tényleges álla­­ * ... fűzteje utólagos kinevezését méltóztatott : Mimtrni a dremni:­­ Ezen kinevezések csak akkor érvényesek, a kinevezéshez megkövetelt összes feltételek kinevezés napjával teljesítve voltak és az­­i­dők az 1919­ évi 52­ számú Rendeleti Kör­­­­ben (Szabályrendeletek) közzétett 14.550./evi. 100 számú rendelet értelmében kedvező eredmény­ül igazoltattak.­­ Az esetleg szükségessé váló helyesbítések közvetlen elöljáró parancsnokságok (hatóságok, intézetek stb.) által hozzám mielőbb közvetlenül kinevezések a volt honvéd és volt közös tisztek rangsorolásával semmiféle össze­függésben nincsenek. A volt honvédségnél. A tényleges állományban a gyalogságnál, századosokká. 1916. évi november hó 1-vel 1916. november 1.ei ranggal Oláry Sándor főhadnagyot a 4. volt honvéd gyalogezrednél;­­ 1917. évi november hó 1-vel 1917. november -­-ei ranggal a következő főhadnagyokat: Varga G­ézákt a 4., Szenzenstein Jánost a 17. volt hon­véd gyalogezrednél; főhadnagyokká; 1917. évi május hó 1-vel 1917. évi május hó 1.ei ranggal Hager Sándor hadnagyot a 17. volt honvéd gyalogezrednél; 1919. évi julius hó 1-vel 1917. évi május hó 1-ei ranggal Papoeey Elemér hadnagyot a 12. volt honvéd gyalogezrednél ; 1919. évi május hó 1-vel 1917 augusztus 1-ei ranggal Pápay András hadnagyot a 32. volt honvéd gyalogezrednél­­ volt közös hadseregben. A tényleges állományban a gyalogságnál: őrnagygy­á: 1915. évi november hó 1-vel 1915. november 1-ei ranggal Kárpáti Tibor századost a 38. volt-' közös gyalogezrednél; századosokká: 1916. évi november hó 1-vel 1916. november 1-ei ranggal rejtő ki Bene Rezső főhadnagyot a 2. volt közös gyalogezrednél; 1917. május hó 1-vel 1917. május hó 1-ei rang­gal Hajnal Gyula főhadnagyot a 2. volt közös gyalogezrednél; 1917. augusztus hó 1-vel 1917. augusztus 1-ei ranggal Seheirich István főhadnagyot a 46. volt közös gyalogezrednél , főhadnagyokká: 1917. május hó 1-vel 1917. május hó 1-ei ranggal a következő hadnagyokat: Magyar­y Kálmánt a 46., Darvas Bélla a 60. volt közös gyalogezrednél ,4 lova­sságnál főhadnagygyá: 1918. november hó 1.-vel 1918. november 1-ei ranggal Anker Sándor hadnagyot az 5. volt közös huszárezrednél Az igazságügyi tisztikarban, százados-hadbíróvá, 1917. évi november hó 1-ével 1917. évi no­­­vem­ber 1-ei ranggal Sillay Aladár főhadnagy­­hadbírót (sorol dr. Barza Livius százados-had­bíró elé). A kormányzó úr ö­nöméltósága folyó évi április hó 17-én Budapesten kelt elhatározásá­val Szép Sándor ezredes-hadbirónak, a meg­ejtett felülvizsgálat eredménye alapján mint rokkantnak, népfelkelési szolgálatra is alkal­matlannak, nyugállományba való helyezését el­rendelni méltóztatott. A magyar királyi kormány dr. piskárkosi Szilágyi Lajos volt országgyűlési képviselőt Bihar vármegye főispáni teendőinek ellátásával is megbízott törvényhatósági kormánybiztosivá kinevezte. A m. kir. igazságügyminiszter dr. Gebhardt Antal dombóvári kir. járásbirót a dombóvári kir. járásbírósághoz mint a fiatalkorúak bíró­ságához három év tartamára a fiatalkorúak túrájául kijelölte. A m. kir. igazságügyminiszter dr. Steiner Béla nagyatádi ügyvédet a kaposvári, Jánny Elek nyugalmazott kir. albirót a nyíregyházi, dr. Erőssy Aladár székesfehérvári kir. törvényszéki jegyzőt a székesfehérvári és dr. Kertész Jenő dombóvári gyakorló ügyvédet a szekszárdi kir. ügyészség kerületébe ügyészségi megbízottal ren­delte ki. A m. kir. igazságügyminiszter Strangos István szekszárdi kir. törvényszéki fogházfelügyelőt a paksi kir. járásbírósághoz irodatisztté nevezte ki. A m. kir. igazságügyminiszter dr. Kriszt Béla lengyeltóti királyi járásbirósági jegyzőt önálló működési körrel ruházta fel . Budapest, 1920. 100. szám Szombat, május 1. BUDAPESTI KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Szerkesztőség : VII. kerület, Rátkóczi-irt 54. szám. Telefon : József 20-21. Kiadóhivatal : VII.­ Rákóczi-út 54. Athraaeum-épület. Telefon : József 13—01. Hivatalos hirdetések : Az első 10 szóért I K 80 f., minden további 10 vagy kevesebb szóért 00 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendőt lappéldány ára, egyenkint 1 K. Az iktatandó hirdetmények dija előlegesen küldendő be. Magánhirdetések : Egy hatodhasábos nonpareille sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva I K GO 1. Kétszer vagy több­ször beiktatva lap/, engedmény. Egész évre......................... 180 korona. Félévre................................ 00 korona. Negyedévre ..... 43 korona. Egyes szám ára .............. 1 korona. Előfizetési árak: HIVATALOS RÉSZ. A magyar királyi igazságügyminiszter előterjesztésére Petheő János kolozsvári királyi törvényszéki birót a budapesti, dr. Richter Ferenc fehértemplomi királyi törvényszéki birót a szegedi, dr. Tydpay Igde szatmárnémeti királyi járásbirót a szolnoki, végül dr. Straubert Jenő korponai és dr. Meppes Ferenc újvidéki királyi járásbirákat a szegedi királyi ügyészség­­hez királyi ügyészekké kinevezem. Kelt Budapesten, 1920. évi április hó 24-én. Horthy s. k. Dr. Ferdinándy Gyula s. k. I A m. kir. minisztériumnak 3.074/1920. M. E. számú rendelete a só (konyhasó, kristálysó, marhasó és iparsó) árának újabb megállapítása és ezzel kapcsolatos tennivalók tárgyában. A magyar kormány a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvényes ren­delkezések alapján rendeli. A magyar minisztériumnak a só (konyhasó, kristálysó, marhasó és iparsó) árának megálla­pítása és ezzel kapcsolatos tennivalók tárgyában 384/1920. M. E. és 2.041/1920. M. E. szám alatt kibocsátott (a Budapesti Közlöny 1920. évi február 1-én megjelent 26. számában, ille­tőleg az 1920. évi március 19-én megjelent 65. számában kihirdetett) rendeletei hatályu­kat vesztik és helyükbe a következő rendelke­zések lépnek: 1. §• Az étkezésre használatos közönséges konyhasó (főtt só, darabos só vagy őrölt só) alapára métermázsánkint 800 korona. A Lucullus kris­­­­tálysó ára 750 grammot tartalmaz, dobozonkint 14 korona. *• §• A denaturált marhasó alapára sajtolva vagy poralakban métermázsánkint 400 korona, az ilyennek hiányában állattenyésztési célokra kiszol­gáltatott kősó ára métermázsánkint 550 korona. 3. §. A technikai célokra szolgáló 63 emberi élve­zetre nem alkalmas denaturált vagy tisztátalan iparsó alapára métermázsánkint 300 korona, a tiszta iparsóé 400 korona. Oly ipari üzemeknek, melyeknél a só nyers­anyagként kerül feldolgozásra, valamint más indokolt esetben a pénzügyminiszter a Sóelosztó Bizottság javaslatára az iparsó alapárából enged­ményt adhat. 4. §. Az 1., 2. és 3. §-ban megjelölt alapárak — a kristálysó kivételével — az állami sóhivataloknál vagy a Sóelosztó Bizottság rendelkezése alatt álló más sóraktáraknál csomagolatlan állapotban legalább egy métermázsányi mennyiségben kiszol­gáltatott sóra értendők. Egy métermázsánál kisebb mennyiségben történő kiszolgáltatás esetén az alapárak kilogrammonként 50 fillérrel emelkednek ; egy métermázsánál kisebb sómennyi­ségnek ekként kiszámított alapára azonban nem haladhatja meg az egy métermázsányi sómennyi­ségnek az 1., 2. és 3. §-ban megjelölt alapárát. A Sóelosztó Bizottság rendelkezése alatt álló raktárakból kiszolgáltatott só berakási és keze­lési költségei fejében az elosztó szerveknek a kincstár részéről járó költségmegtérítés összegét a Sóelosztó Bizottság javaslatára a pénzügymi­niszter külön állapítja meg. A fogyasztásra szánt konyhasóért és márha­­sóért a nagykereskedői, valamint a közvetlen fogyasztás célját szolgáló forgalomban követel­hető legmagasabb árakat az alábbiak figyelembe vételével Budapest fővárosban a tanács, a Buda­pesti Környék Közellátási Bizottságának műkö­dési területén ezt a bizottság a Sóelosztó Bizott­­ság hozzájárulásával, vidéken pedig a törvény­­hatóság első tisztviselője a pénzü­gyigazgatóság­­gal egyetértve állapítja meg. Ezeknek az áraknak megállapításánál az 1. és 2. §-ban megállapít

Next