Budapesti Közlöny, 1920. május (54. évfolyam, 100-122. szám)
1920-05-01 / 100. szám
1920 május 1. Budapesti Közlöny A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 44.644/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott rendeletével a magyar kormány 1919. évi 6.024/1919. I. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Sziráki Takarékpénztár részvénytársaság sziráki bef. cég az 1918. és 1919. üzletévekre vonatkozólag együttesen tartandó közgyűlését 1920. évi junius hó 30-ig elhalaszthassa. ______„ A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 44.647/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott rendeletével a magyar kormány 1919. évi 6.024. 1919. M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Magyar Agrár- és Járadékbank részvénytársaság budapesti bel. cég a 1918. és 1919. üzletévekre vonatkozólag együttesen tartandó közgyűlését 1920. évi junius hó 16ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 44.792/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott rendeletével a magyar kormány 1919. évi 6 024 3919. M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Részvénytársaság Diesel motorok számára budapesti bef. cég az az 1918. és 1919. üzletévekre vonatkozólag együttesen tartandó közgyűlését 1920. évi julius hó 31-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 44.794/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott rendeletével a magyar kormány 1919. évi 6.024. 1919. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Bofherr-Schrantz— Claiton-Schuttleworth magyar gépgyári művek részvénytársaság budapesti bel. cég az 1918/1919. üzletévekre vonatkozólag együttesen tartandó közgyűlését 1920. évi május hó 31-ig elhalaszthassa. ______ A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 44.848/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott rentoptjével a magyar kormány 1919. évi 6 024. 1919. AT E. sz. a. kibocsátott rendelete alapján Beengedte, hogy a Műszaki Unió részvénytársaság budapesti bel. cég az 1918/1919. üzletévekre vonatkozólag együttesen tartandó közlését 1920. évi junius hó 30-ig elhalaszthassa. ---------- i m. fclt belügyminiszternek ad a67. 1920. rés. számú rendelete. Valamennyi vármegyei b. első tisztviselőjének. Ij. Valamennyi rendőrkerületi m. kir. főkapitánynak. III. A budapesti m. kir. államrendőrség főkapitányának. Az 1920. évi április hó 24-én 1.167/1920. rés. szám alatt kelt rendeletem kiegészítése, illetőleg helyesbbitéseképen a következőket ren*8*. évi május hó első és második napjára az egész ország területére szóló hatálylyal általános szesztilalmat rendelek el. Ezeken a napokon tehát mindennemű szeszes italnak kimérése, eladása vagy bármi módon való forgalomba hozatala tilos. 1920. évi április hó harmincadikára, továbbá május hó elsejére és másodikára az általános zárórát éjjeli tíz órában állapítom meg. Egyúttal az internacionalista szervezetek jelvényét képező vörös zászlónak s ugyanilyen szinü díszítményeknek bármi vonatkozásban való használatát eltiltom.Az, aki e tilalmat megszegi, amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el s két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. E kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntető bíróságnak, a m. kir. államrendőrség működési területén pedig a m. kir. államrendőrségnek hatáskörébe tartozik Ez a rendelet azonnal életbelép. Budapest, 1920. évi április hó 30-án. Dr. Dömötör Mihály & m. kir. belügyminiszter. A magyar királyi pénzügyminisztérium 26.464. számú rendelete az utiholmik és átköltözködési ingóságok kivite lének szabályozása tárgyában. A magyar minisztérium múlt évi október hó 28-án kelt és a »Budapesti Közlöny« múlt évi 147. számában közzétett 5.510/M. E. számú rendeletének 8. §-ában nyert felhatalmazás alapján, hivatali elődömnek 1919. évi augusztus hó 26-án kelt és a »Budapesti Közlöny« múlt évi 97. számában közzétett 8.213/P. M. számú rendeletének hatályon kívül való helyezése mellett az érdekelt miniszter urakkal egyetértve a következőket rendelem: - Magyarország határán túl fekvő helyekre (ideértve az országnak ez idő szerint idegen igazgatás alatt álló területeit is) külön engedélyem nélkül kivihetők: 1. Az utazók holmiai, u. m. fehérnemű, ruházat, ágynemű, utazási eszközök, amennyiben ezek a tárgyak az utazók saját használatára valók és minőségükre nézve az utazók szükségletének és állásának, valamint egyéb viszonyainak megfelelnek. 2. Az átköltözködők (visszaköltözködők) szorosan vett átköltözködési tárgyai, amennyiben az átköltözők (visszaköltözők) ezeket a belföldön már használták, ezek saját használatukra valók, viszonyaiknak megfelelnek és a folytonoshasználat nyomait magukon viselik. 2. §. Az előző szakaszban foglalt könnyítés alól ki vannak véve, tehát az 1. szakaszban jelzett területekre csak külön miniszteri engedély mellett szállíthatók: a magyar kormánynak 1919. évi augusztus hó 9-én kelt és a Budapesti Közlöny múlt évi 80. számában közzétett 3.923/M. E. számú rendeletének, valamint a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úrnak a Budapesti Közlöny folyó évi 95-iki számában közzétett 32.085/111. számú rendeletének hatályban tartása mellett, a) az ott felsorolt tárgyak, u. m. nem élő művészek képzőművészeti alkotásai (festmények, grafikai művek, szobrok, kéziratok, nyomtatványok és oklevelek, a magyar művelődéstörténeti emlékek, egyházi és világi bútorzat, ruházat, faragvány, ötvösmű és felszerelési tárgyak), továbbá régészeti emlékek (leletek, érmek és pénzek), néprajzi, népművészeti tárgyak, természettudományi érdekű tárgyak és gyűjtemények, (u. m. bútorok, fa- és csontfaragványok, szövetfélék, agyag-, üveg-, ötvös-, bőr- és fémkauikák stb.), építészeti tervrajzok és műemléki felvételek ; b) élő művészeknek képzőművészeti alkotásai, u. m. olajfestmények pasztellek, metszetek, rézkarcok, grafikai művek, szobrok; c) a következő tárgyak, u. m. keleti szőnyegek, valódi (szőtt) gobelinek, továbbá ékszerek, drágakövek, arany- és ezüstneműek, krőgépek, távcsövek és látcsövek (az egyszerű színházi látcsövek kivételével), járművek, u. m. automobilók, motoros és lábbal hajtott kerékpárok, repülőgépek, hintók, kocsik és szekerek. 3. §. A jelen rendelet első szakaszának 2. pontjában említett átköltözködési holmikat a közlekedési vállalatok csak akkor vehetik fel külföldre vagy az országnak ez idő szerint idegen igazgatás alatt álló területre való elszállításra, ha valamely m. kir. vámhivatal (vámhivatali kirendeltség) a szállítmányt képező tárgyaknak az idézett 2. pontban körülírt jellegét a szállítmány feladása előtt vagy ennek alkalmával megállapította és ezt a körülményt a tárgyaknak a fél által kiállítandó jegyzékén vagy a fuvarlevelén igazolja. 4. §. A vámhivatalok (vámhivatali kirendeltségek) a jelen rendelet 3. §-a értelmében az 1. §. 2. pontjában említett átköltözködési holmik külön miniszteri engedély nélkül való kivitelének előfeltételét képező igazolást csak akkor állíthatják ki, ha a holmik tulajdonosa vagy ennek megbízottja megfelelő okmányokkal (lakáskijelentővel, községi bizonyítványnyal, beutazási engedélyyel) beigazolja, hogy valóban átköltözködés (visszaköltözköés) esete forog fenn. Ha az átköltözködési ingóságok közt tudományos szakkönyvek foglaltatnak, a vámhivatali igazolás csak akkor állítható ki, ha a fél ezeknek oly jegyzékét mutatja be, amelyen a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium igazolta, hogy a jegyzékben felsorolt könyvek kivitele ellen nem tesz észrevételt. 5. §. Ezen rendelet kihirdetése napján lép életbe, Budapest, 1920. évi április hó 24-én. Dr. báró Korányi Frigyes s. k. m. kir. pénzügyminiszter. 11966/920 „ LU 8zani, * 5 A m. kir. erdészeti szakiskola szabályzata. I. A szakiskola szervezete. 1. A szakiskola célja. 1. §• A szakiskolának az a célja, hogy rendszeres elméleti és főképen gyakorlati oktatás útján olyan egyéneket neveljen, akik szakismereteikkel és gyakorlati jártasságukkal az erdőgazdaságokban rájuk háramló feladatokat sikeresen elvégezni tudják; nevezetesen akik: a törvényes minősítésű erdőtisztek közvetlen irányítása, vezetése és felügyelete alatt álló rendszeres erdőgazdaságokban az erdészeti műszaki segédszolgálatot ellátni és az erdőgazdasági intézkedések végrehajtását sikeresen teljesíteni tudják ; b) más kisebb gazdaságokban pedig a megelőző új pontban említett feladatokon felül az összes erdőkezelési teendőknek sikeres teljesítésére alkalmasak. 2. Az oktatás iránya, anyaga és módja, 2. §. A szakiskola céljához képest az oktatás iránya és módja határozottan gyakorlati 3. §. Az oktatásnak ki kell terjeszkednie az összes erdőgazdasági munkálatoknak és az erdei terményeknek részletes megismertetésére ; az erdőgazdasági berendezések, gépek és eszközök használatának begyakorlására. Ezeken kívül a szakiskolában az erdőgazdasággal rokon gazdasági ágak, valamint az általános műveltség szempontjából szükséges tudnivalók ia taníttatnak. 4§. A gazdasági és műszaki ismeretek — tárgyuk rokonsága és összefüggése szerint csoportosítva — úgy taníttatnak, hogy az oktatás a gyakorlati kiképzéssel szoros és lehetőleg közvetlen kapcsolatba kerüljön. 5. §• Az erdőgazdasági munkákban való jártasság elsajátítása céljából a tanulók az erdészeti szakiskola gazdaságában rendszeresen előforduló, vagy az oktatás érdekében szükséges mindenféle munkában résztvenni kötelesek. Emellett gondot kell fordítani arra is, hogy a tanulók megfelelő nevelés és fegyelmezés útján jövő hivatásuk által megkívánt magatartást sajátítsanak el. A6. §: A halaszthatatlan teendőket és szolgálatokat az erre felváltva kirendelt tanulóknak vasárnapokon és ünnepnapokon is teljesíteniök kell. Emellett gondot kell fordítani a tanulók valláserkölcsi nevelésére is. 3. Felügyelet, vezetés, tanszemélyyzet. 7. 2. A m. kir. erdészeti szakiskola a m. kir. földmivelésügyi miniszer fenhatósága és közvetlen felügyelete alá tartozik. Az erdészeti szakiskolát saját igazgatója képviseli és vezeti. Az oktatást, valamint az erdészeti szakiskola gazdaságának vezetését és intézését az igazgató irányítása és közreműködése mellett az e célra rendelt erdőtiszti személyzet tagjai teljesítik a nem szorosan erdészeti tudnivalóknak (sok egészségtan-