Budapesti Közlöny, 1920. június (54. évfolyam, 123-147. szám)

1920-06-01 / 123. szám

2 A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 48.752/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott rendeletével a magyar kormány .1919. évi 6.024. 1919. M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Kella N. és unoka­­öcscse építési váll. részvénytársaság budapesti bej. cég az 1918. és 1919. üzletévekre vonatkozó­lag együttesen tartandó közgyűlését 1920. évi junius hó 30-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 48.808/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott rende­letével a minisztérium 1916. évi 269/M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy a Nemzeti Egyesült Textilművek részvény­­társaság budapesti bej. cég az 1918. üzletévre vonatkozó évi rendes közgyűlését 1920. évi szep­tember hó 30-ig elh­alasztó,f.13.s., a Kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi •*8.807/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott ren­deletével a magyar kormány 1919. évi 6.024. 1919. M. E. s­zám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy az Autometrograph r.-t. budapesti bej. cég az 1918. és 1919. üzlet­évekre vonatkozólag együttesen tartandó köz­gyűlését 1920. évi augusztus 31-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 48 916/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott rende­letével a magyar kormány 1919. évi 6.024/1919. M. E. szám alatt kibocsátott rendelete alapján megengedte, hogy az Újfehértói Takarékpénztár r.-t. ujfehértói bef. cég az 1918. és 1919. üzlet­évekre vonatkozólag együttesen tartandó közgyű­lését 1920. évi junius hó 30-ig elhalaszthassa. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter folyó évi 48.966/1920. K. M. 20. szám alatt kiadott ren­deletével a minisztérium 1916. évi 269/XL­I. szám alatt kibocsátott rendelete alapján meg­engedte, hogy a Szalónaki Bánya részvénytársa­ság szalónaki bef. cég az 1919. üzletévre vonat­kozó évi rendes közgyűlését 1920. évi szeptember 30-ig elhalaszthassa. Felhívás: Felhívom azokat a volt erdőén szakiskolai tanulókat, akik a háborúval kapcsolatos okok folytán tanulmányaikat ezideig be nem fejez­hették, hogy a királyhalmi erd­őri és vadőri iskolánál tanulmányaik folytatása, illetőleg befe­jezése céljából az ott folyamatban levő és augusz­tus hó végéig tartó tanfolyamra haladéktalanul jelentkezzenek annál is inkább, mert több ha­sonló célú tanfolyam megtartatni nem fog. A szükséges alsó és felső ruháról minden résztvevőnek magának kell gondoskodnia. Budapest, 1920. évi május hó 25-én. M. kir. földmivelésügyi miniszter. 13.600/1920. F. M. szám. Felhívás az államerdészeti tisztviselők gyermekeinek nevelését segélyező alapból az 192011921. tanévben kiosztható segélyek ügyében. A m. kir. földmivelésügyi minisztérium szol­gálati ügyköréhez tartozó államerdészeti tiszt­viselők gyermekeinek nevelését segélyező alapból az 1920/1921. tanévre szóló segélyek az 1915. évi 104.197. szám alatt jóváhagyott szabályzat 8. sza­kaszának 4. pontja értelmében 1920. évi május havában kerülnek kiosztásra. Az idézett szabályzat értelmében segélyben része­sülhetnek az állami erdészetnél (kincstári erdőknél, állami kezelésbe vett községi stb. erdőknél, erdő­­felügyelőségeknél, a selmeczbányai erdészeti főisko­lánál, az erdé­zeti szakiskolánál, az erdészeti kísérleti állomásnál és az erdőőri és vadőri isko­láknál) alkalmazott tényleges szolgálatban álló, nyugdíjazott és elhalt összes tisztviselőknek (erdő­­tiszteknek, erdészeti tanároknak, erdészeti mér­nököknek, kincstári erdészeti orvosoknak, erdőszám­­vevőségi tisztviselőknek, irodatiszteknek) mindkét nembeli gyermekei, illetőleg árvái, ha az alább fel­sorolt belföldi intézetek valamelyikének rendes tanulói közé az 1920/1921-ik tanévre felvetettek,­ továbbá amennyiben már megelőzőleg is isko­lába jártak volna, ha a tanulmányi előmenetelt igazoló bizonyítványaikban kitüntetett összes osztályzatoknak legalább fele kitűnő, jeles, igen jó vagy jó. Elégtelen osztályzat a segélyezést kizárja. Tornából, énekből, valamint az egyes nem köte­lező tantárgyakból nyert osztályzat az igényjogo­sultság megállapításánál nem jön számításba. A kérvényhez a folyamodás időpontját köz­vetlenül megelőző tanévről szóló végbizonyít­ványt kell csatolni, kivéve azt az esetet, ha a gyermek erről a tanévről ily bizonyítványt a saját hibáján kívül nem kaphatott, amely eset­ben kellő megokolással a még előbbi évi végbizo­nyítványt kell csatolni. Azok a tanintézetek, melyeknek rendes tanulói a szabályzat 21. §-a szerint segélyben részesíthetők, a következők: A) fiúgyermekek részére: 1. az erdészeti főiskola, 2. gimnáziumok, 3. reáliskolák, 4. a felső kereskedelmi iskolák, 5. tanítóképzők, 6. felső ipariskolák és 7. polgári iskolák. B) leánygyermekek részére: 1. leánygimnáziumok, 2. országos magyar iparművészeti iskola, 3. tanítónő-, óvónő- és nevelőnőképzők, 4. női kereskedelmi tanfolyamok, 5. felső női ipariskola, 6. felső leányiskolák, 7. polgári leányiskolák. C) mindkét nembeli gyermekek részére: 1. az elemi iskolák azzal a korlátozással, hogy a fiúgyermekek és az I—IV. osztályba járó leány­­gyermekek segélyben csak akkor részesülhetnek, ha megfelelő helybeli tanintézet hiányában másutt kénytelenek tanulni. Atyátlan-anyátlan árvák minden esetben szülői házon kívül tanulóknak tekintetnek; 2. siketnémák, vakok stb. oktatására szolgáló gyógypedagógiai intézetek és pedig tekintet nélkül a gyermekek éle­tkorára és előképzettségére. Más tanintézetek tanulói, a fentebb felsorolt tanintézetek rendkívüli, vendég- és magántanulói, nemkülönben a különböző időszaki (téli, esti stb.) tanfolyamok hallgatói segélyben nem részesít­hetők. A segélyek adományozása a folyamodó tisztviselő, illetve árva vagyoni viszonyainak számbavételével történik. Egyenlő igényjogosultság mellett előnyben, részesülnek az árvák s azok a tisztviselők, kiknek több ellátatlan gyermekük van, vagy akiknek hivatali székhelyén tanintézet nincs. A tisztviselő rendesen csak egy gyermek neve­lésére nyerhet segélyt; 2 gyermek, vagy rendkívüli esetben 3 gyermek után csak akkor, ha az illető­nek első esetben legalább 4, vagy a második eset­ben legalább 5, még szülői ellátást igénylő gyer­meke van. A segély a szabályzat értelmében mindenkor csak egy-egy­ tanévre szól. A segélyben részesülő a következő tanévben is részesülhet segélyben, de csak új kérvény alapján. Az alap a segélyeket minden év szeptember havától kezdve tíz egyenlő, havi részletben (a már letolt hónapokra visszamenőleg egys­ze­rre) szolgáltatja ki, de csak abban az esetben, ha a gyermek tényleg a fent elősorolt tanintézetek valamelyikében tanul és a gyermeknek az illető tanintézetbe megtörtént felvétele megfelelően igazolt­at­ik. A segélyezés iránt benyújtott kérvényekben ki kell tüntetni a folyamodó összes ellátatlan gyermekeinek számát és korát, a tanintézetet, melyet látogatnak, az esetleg élvezett ösztöndíj vagy más ilynemű állandó segély összegét s a kérvényhez csatolni kell az összes gyermekek legutolsó iskolai bizonyítványait, nemkülönben a szülők vagyoni állásáról szóló hatósági bizonyít­ványt, illetőleg atyátlan-any­átlan árváknál az árvaszék igazolványát. Az özvegyek, illetőleg árvák kérvényeiben még azt is ki kell tüntetni, hogy az özvegyi ellátás, illetőleg a nevelési járu­lék az új vagy még a régi nyugdíjtörvény alap­ján lett-e és mily összegben megállapítva ? Végül a kérvényben fel kell említeni azt is, hogy a szülő melyik gyermeke részére folyamodott se­­gélyért egyidejűleg az állami alkalmazottak gyer­ Budapesti közlöny 1920 Junius 1. mekeinek nevelését előmozdító segítségeket ki­osztó bizottsághoz. Felhívom az érdekelt szülőket, illetőleg gyámo­kat, hogy az alapból nyerhető segélyek ado­­mányozásá­a irányuló kérvényüket szabályszerű bélyeggel ellátva legkésőbb 1920. évi július hó 8-ig. »Az államerdészeti tisztviselők gyermekeinek nevelését segélyező alap intéző bizottságáéhoz (Budapest, V. kerület, Zoltán­ utca 16. szám) be­­küldték. Budapest, 1920. évi május hó. 5—1 M. kir. földmivelésügyi miniszter. Pályázati hirdetés a m. kir. .erdészeti szakiskola tanulóinak felvétele tárgyában. A Vadászerdőn (Temesvár mellett) fennállott s jelenleg Tata községben (Komárommegye) székelő m. kir. erdészeti szakiskola folyó 1920.­ év őszén kezdődő kétéves tanfolyamára pályázat nyittatik. A m. kir. erdészeti szakiskolának az a célja, hogy rendszeres iskolai­­ főképen gyakorlati oktatás útján olyan egyéneket neveljen, akik szaktudásukkal és gyakorlati jártasságukkal ké­pesek lesznek az erdőgazdaságokban rájuk biz­ható feladatokat sikeresen elvégezni s nevezete­sen, akik: , a) kötött forgalmú birtokoknak törvényes minő­­sítésű erdőtisztek (erdőmérnökök) közvetlen irá­nyítása, vezetése és felügyelete alatt álló rend­szeres erdőgazdaságában az erdészeti műszaki segédszolgálatot és az erdőgazdasági intézkedések végrehajtását megfelelően teljesíteni tudják; b) magánbirtokoknak nagyobb erdőgazdaságá­ban az előbb említett feladatoknak, a kisebb gazdaságokban pedig a megelőző a) pontban említett feladatokon felül az összes erdőkezelési teendőknek sikeres teljesítésére alkalmasak. A jelenleg Tata községben székelő m­. kir. erdészeti szakiskolába a folyó 1920. év szep­tember havában kezdődő két éves tanfolyamra a tanulók a következő szabályok szerint fognak felvétetni: . 1. A tanulók felvétele a most hirdetett pályázat útján és felvételi vizsga alapján tör­ténik. 2. A pályázónak sajátkezűleg irt és kellően felszerelt kérvényét közvetlenül a m. kir. erdé­szeti szakiskola igazgatóságához Tata (Komárom megye) kell küldenie és pedig legkésőbb folyó évi július hó 10-ig. 3. A pályázati határidőn túl beküldött (postára adott), valamint a megfelelően fel nem szerelt kérvények benyújtói felvételi kérelmük figyelembe­vételére nem számíthatnak. 4. A pályázati kérvényben meg kell említeni, hogy a pályázó a 12., 13. és 14. pont szerinti ellátást az erdészeti szakiskola internátusában az 5. h) pont értelmében saját költségére vagy az állam költségére kívánja-e? A kérvényt annak világos feltüntetésével kell keltezni és aláírni, hogy az elintézésről szóló értesítés milyen cím alatt s hova (vármegye, hely, utolsó postaállomás) küldessék. 5. A pályázónak következőket kell pályázati kérvényéhez csatolt hiteles irataival igazolnia: a) illetőségi bizonyítványnyal azt, hogy magyar állampolgár; b) anyakönyvi kivonattal azt, hogy a pályázat naptári évében legalább tizenhatodik életévét betölti, de a huszonegyedik életévébe még nem lép be; c) iskolai bizonyítványnyal azt, hogy a közép­iskola (gimnázium, reáliskola vagy polgári iskola) negyedik osztályát sikeresen elvégezte;­­ d) kincstári erdészeti, katonai vagy hatósági orvosi bizonyítványnyal azt, hogy ép, erős, egészséges és edzett testalkata és különösen jó látó-, halló- és beszélőképessége van; e) hatóság által kiállított erkölcsi bizonyít­­ványnyal azt, hogy a középiskola elhagyásától kérvényének benyújtásáig eltelt idő alatt ki­fogástalan magaviseletet tanúsított; f) aki valamely alkalmazásban áll (vagy állott) alkalmazójának vagy alkalmazója meg­bízottjának bizonyítványával azt, hogy az alkal­mazás mióta tart (meddig tartott) és mire ter­jed (miben állott) és ha erdészeti alkalmazásról van szó, az erdőbirtok a 7. b) pontban foglalt minősítés alá esik-e; g) hatóság által kiállított bizonyítványnyal azt, hogy szülei milyen állandó foglalkozást űz.

Next