Budapesti Közlöny, 1920. június (54. évfolyam, 123-147. szám)

1920-06-01 / 123. szám

1920 junius 1. Budapest« Közlöny­ nek vagy űztek, továbbá, hogy ha szülei látják el, milyen a vagyoni helyzete szüleinek, ha pedig születlen árva, illetőleg ha fentartásáról saját magának kell gondoskodnia, milyen a vagyoni helyzete önmagának; h) aki a maga (vagy iskoláztatja) költségén való ellátásra kíván felvétetni, kir. közjegyző előtt kiállított nyilatkozattal azt, hogy az érette járó ellátási költséget évenként 4000 (négyezer)­­koronát arra az időre, melyet az erdészeti szak­iskolánál tölt, szülője, gyámja vagy más hozzá­tartozója, illetőleg maga (vagy iskoláztatója) az erdészeti szakiskola pénztárába negyedévi eső­­sleges részletekben a kitűzött időre pontosan befizeti. 6. Azt, hogy a pályázók közül kik jelentkez­hetnek felvételre, a m. kir. erdészeti szakiskola tanszemélyzetéből alakított tanács állapítja meg. 7. A felvételre való alkalmasság és érdemes­ség sorrendjének megállapításánál elsőbbségben részesülnek azok: a) akiknek iskolai előképzettsége jobb; i) akik valamely törvényes minősítésű erdő­­­tiszt (erdőmérnök) vezetése alatt álló rendszeres erdőgazdaságban legalább egy teljes évig gya­korlati alkalmazásban állottak és ennek az idő­nek legalább felerészét a külső gazdasági teen­­­dők végzésénél töltötték;­­ c) akik erdő- vagy mezőgazdasággal foglalko­zóknak gyermekei vagy árvái. 1 8. A felvételre kijelöltek kötelesek a m. kir.­­ erdészeti szakiskolánál szeptember hó 1­5-ig­­megjelenni.­­ A pontos megjelenés elmulasztása a felvételre­­való igény elvesztésével járhat. 9. A felvételre jelentkezőket a m. kir. erdé­szeti szakiskola igazgatója szabályszerű orvosi­­vizsgálat és felvételi vizsga alá veti. Akit a m. kir. erdészeti szakiskola orvosa vala­mely ragályos vagy szakiskolai foglalkozás mellett­­ könnyen nem gyógyítható betegségben szenvedő­nek avagy hiányos testi szervezetűnek talál,­­annak felvételét meg kell tagadni. § 10. Azokat, akiknek felvétele ellen orvosi szem­­­­pontból kifogás nem merül fel, a szakiskola igaz­gatója felvételi vizsgára bocsátja. , A felvételi vizsga annak megállapítására szol­gál, hogy a jelentkező tényleg birtokában van-e azoknak az ismereteknek, amelyek-a középiskola negyedik osztályára megállapított követelmények­nek megfelelnek. Pályázni kívánók a felvételi vizsga tantár­gyaira és azok vizsgaanyagára nézve az erre vonatkozó »Tájékoztatókból nyerhetnek felvilá­gosítást. Ezt a »Tájékoztatóst — a válaszcím megadása mellett — hozzá intézett kérésre a­z m. kir. erdészeti szakiskola igazgatósága Tata (Komárom megye) a pályázni kívánóknak azon­nal megküldi.­­ 11. Azokat, akik a felvételi vizsgát sikeresen letették, az igazgató a m. kir. erdészeti szak­iiskolába befogadja és a tanulók törzskönyvébe bejegyezteti. 12. A tanulók az erdészeti szakiskola inter­­nátusában laknak és élelmeztetnek. 13. Az egyenruha jellegű öltözetet (kalapot, öltönyt, köpenyt és lábbelit) használatra az ■erdészeti szakiskola bocsátja ottartózkodásuk évei alatt a tanulók rendelkezésére.2 . A szükséges alsóruháról és egyéb ruházati­­kellékekről (ing, alsónadrág, kapca vagy haris­nya, zsebkendő stb.) a tanulóknak maguknak kell gondoskodniok. 14. Az oktatáshoz és gyakorlatokhoz szük­séges kellékekkel (tankönyvekkel, rajzeszközökkel,­­papírral és egyéb felszerelésekkel) a m. kir. erdészeti szakiskola látja el a tanulókat. Budapest, 1920. évi május hó 24-én. 3—1 M. kir. földmivelésügyi miniszter. A tanfolyam október hó elsején kezdődik és 2 évre terjed. A hallgatónők az intézetben laknak és ott teljes ellátásban részesülnek.­­Ingyenes helyre 15, fizetéses helyre — előze­tesen két egyenlő részletben fizetendő évi 400 korona díjjal —­3 hallgatónő vétetik fel. Pályázhatnak 22. életévüket még be nem töl­tött oly hajadon tanítónők, akiknek legalább jeles elemi népiskolai tanítónői oklevelük van. Ép, erős és egészséges szervezet annál inkább megkíván­­tatik, mert a gyakorlati és háztartási munkákban való részvétel alól felmentésnek helye nincs. A kérvényeket a m. kir. vallás- és közoktatás­­ügyi miniszterhez címezve, azon tanítónőképző­­intézetek igazgatóságaihoz kell benyújtani, mely intézeteknél folyamodók tanítónői oklevelüket, kap­ták. Már működésben levő tanítónők kérvényeiket a működésük helyére illetékes kir. tanfelügyelősé­­gekhez tartoznak benyújtani. A beérkezett kérvényeket a kir. tanfelügyelők, illetve a tanítónőképző-intézet igazgatója és a gazdaságtan előadója átvizsgálják s felvételre csak azokat az ép, erős és egészséges tanítónőket hozzák javaslatba, kik a gazdasági tanítónői pályára való rátermettségüknek már tanítónői szolgálatuk alatt is tanujelet adtak, illetve azokat, kik a tanítónőképző-intézet négy évfolyama alatt a háztartási teendők és kézimunka iránt leg­több hajlamot és kedvet mutattak. A kir.''tanfelügyelőségek, illetve az igazgatósá­gok a folyamodványokat és jelentésüket közvet­lenül a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter­­hez terjesztik fel; A gazdasági tanítónőjelölteket a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter kijelölése alap­ján a m. kir. földmivelésügyi miniszter veszi fel? Az 1 koronás bélyeggel ellátott kérvényekhez a következő okmányokat kell csatolni: a) születési anyakönyvi kivonat, b) tanítónői oklevél, c) erős és egészséges szervezetről, vala­mint testi és szellemi épségről szóló tiszti orvosi bizonyítvány, d) esetleg szolgálati bizonyítvány. Akik fizetéses helyre folyamodnak, még a községi elöljáróság előtt kiállított szülői vagy gyámi nyilatkozatot tartoznak kérvényükhöz csatolni, melyben a szülő vagy gyám kinyilatkoz­tatja, hogy az intézetbe felvett hallgatónő után járó évi élelmezési díjat szabályszerű időben megfizeti. Ingyenes helyis folyamodók részéről a szülők vagyoni állapotát és a kiskorú gyermekek számát feltüntető újabb keletű hiteles községi bizonyít­vány is csatolandó. A felvett hallgatónők jelentkezéskor gazda­sági irányú felvételi vizsgálatot tesznek , ezen­felül orvosilag megvizsgáltatnak, mert az inté­zet kötelékébe végérvényesen csak azok vétetnek fel, akik a gazdasági szaktanítónői pályára ezeken a vizsgálatokon is minden tekintetben alkalmasaknak találtatnak. Budapest, 1920. évi május hó 18-án. A miniszter helyett: Imre Sándor s. k., államtitkár. 3­ 3­ 47.595/VIII u. o. 1920. szám. Pályázati hirdetés a kecskeméti m. kir. gazdasági tanitónőképző­­intézetbe való felvételre. (Közzététetik a m. kir. vallás- és közoktatás­­ügyi miniszternek 1920. évi 47.595/VII. számú rendelete alapján.) A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a kecskeméti m. kir. gazdasági tanitónőképző-inté­­zetben az 1920/21-ik tanév első évfolyamába való­ felvételre folyó évi július hó 31-iki lejárattal ,pályázatot hirdet. HIVATALOS HIRDETMÉNYEK. MAGYAR KIR. ÁLLAMVASUTAK. A m. kir. államvasutak kezelése alatt álló kes­­kenyvágányu helyiérdekű vasutak forgalmá­ban felmerülő átrakási illetékek módosítása. 63945. C. III. 1920. szám. A magyar királyi állam­vasutak kezelésében levő helyiérdekű vasutak vona­lain 1912. évi szeptember hó 3-től érvényes helyi árudij­­szabáshoz 1920. évi február hó 1-vel kiadott XIII. pót­lék 39. oldalán a keskenyvágányu helyiérdekű vasutak forgalmában beszedendő átrakási illetékekre vonat­kozó K. 1. fejezet törlendő. Helyébe az alábbi lép érvénybe: A keskenyvágányú helyiérdekű vasutak állomá­saira vagy viszont átmenő küldemények után, ame­lyek Gilvács, Gyula, Gyulafehérvár, Hőlak—Trencsén- Teplicz, Marosvásárhely átrakó, Mezőméhes, Nagybecs­­kerek-Bégapart, Nagybecskerek-gyártelep, Nagyszeben, Parajd, átrakó Segesvár, Szatmárnémeti-gőzfürész, Torda és Újzsombolya állomásokon átrakatnak, a kö­vetkező átrakási illetékek szedetnek be: 1. testhordóknak nyergeléssel való átrakásért, ha csak egy hordó is legalább 200 kg. súlyú, az egész küldeményért 100 kg.-ként 1­20 K, 2. a 7 méternél hosszabb, vagy 500 kg.-nál súlyo­sabb tárgyakat tartalmazó küldemények átrakásáért (a kerékfenekű hordók kivételével) az egész külde­ményért 100 kg.-ként 180 K, 3. minden m­ás küldeményért 100 kg.-ként 50 fillér, de küldeményenként legalább 60 fillér. Ha az átrakásnál a vasút emelőrudat használ, akkor az átrakási­ illetékeken kívül a" »Vasúti Árudíjszabás« I. rész B) szakaszának D. 6. fejezet szerint a daru­pénz még külön beszedetik. Budapest, 1920 május hó. 1838 1—1 Az igazgatóság. Árverés. 1919. Pk. XIII. 231595. szám. Az 1881. évi LX. t.-c. 102., illetve az 1908. évi XLI. t.-c. 20. §-a értelmében közhirré teszem, hogy dr. Boda Ernő által képviselt Kemény József javára 250 korona és jár. ere­jéig a budapesti központi kir. járásbíróság 1919. évi fenti számú végzésével elrendelt kielégítési végrehaj­tás folytán végrehajtást szenvedőnél 1919. évi december hó 22. napján le- és felülfoglalt és 1250 K-ra becsült ingóságokra a budapesti központi kir. járásbiróság fenti számú végzésével az árverés elrendeltetvén, annak végrehajtást szenvedőnek Budapesten, VI. ker., Izabella­­utca 68/B. számú házban I. em. 18. ajtószámu lakásá­ban leendő megtartására határidőül 1920. évi junius hó 2. napjának déli 12 óráját tűzöm ki, amikor a biróilag le- és felülfoglalt bútorokat s egyéb ingóságo­kat a legtöbbet ígérőnek készpénzfizetés mellett, szük­ség esetén becsáron alul is el fogom adni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokra mások is kielégítési jogot szereztek volna, ezen árverést az 1908. évi XLI. t.­e. 20. §-a értelmében ezek javára is elrendelem. Budapest, 1920. évi május hó 1­8. napján. Szabó Gábor, kir. bírósági végrehajtó. 5043­1—1 Árverés. 1917. Pk. Vil­. 228151. sz. Dr. Rákos József és csatl­akozott társai dr. Dósa Ottó és Feldmann Józsefné végrehajtatók javára Róna Dezső végrehajtást szenvedő ellen 528, 131 és 93 korona követelés s jár. iránt a budapesti központi kir. járásbiróság előtt fenti szám alatt folyamatba tett végrehajtási ügyben a biróilag lefoglalt 1870 és koronára becsült ingóságokra az árverés elrendeltetvén, annak Budapesten, IX. ker. Ráday­ utca 59. szám V. em. 4. ajtó alatt leendő meg­tartására határidőül 1920. évi junius hó 1. napjának déli 12 órájára tűzetik, mikor is a lefoglalt bútorok, irógép és egyéb ingóságok a legtöbbet ígérőnek kész­pénz fizetés mellett, esetleg becsáron alul is eladatnak. Budapest, 1920. évi május hó 15. Dr. Forgács Tivadar, központi kir. járásbirósági végrehajtó. 5046­1—1 Árverések. Árverés. 1914. Pk. V. 287907. szám. Dr. Engel Simon ügyvéd által képviselt Klein Leopold végrehaj­tató javára 79 korona 10 fill. követelés és járulékai iránti ügyében a budapesti központi kir. járásbiróság előtt fenti szám alatt folyamatba tett végrehajtási ügy­ben biróilag lefoglalt és 1089 K-ra becsült ingóságokra az árverés elrendeltetvén, annak Budapesten, VII. ker., Népszínház­ utca 40. sz. a. leendő megtartására határidőül 1920. évi junius hó 2. napjának déli 12 órája tűzetik ki, mikor is a lefoglalt bútorok és egyéb ingóságok a legtöbbet ígérőnek készpénzfizetés mel­lett, esetleg becsáron alul is eladatnak. Budapest, 1920. évi május hó 15. napján Dr. Forgács Tivadar, köz­ponti kir.­­bírósági végrehajtó, 4980 l-i-l Hirdetmény. A magyar királyi postatakarékpénztár köz­hírré teszi, hogy 1920. évi május hó 31-én 1.217.837.000'— korona (4-----K) értékű posta­takarékpénztári jegy volt forgalomban. Budapest, 1920. évi május hó 31-én. Magyar királyi postatakarékpénztár. Felelős szerkesztő: BÁRSONY ISTVÁN.­ ­ A belügyminiszter Winkler Bódog, 1882. évi január hó 14. napján Szabadkán született okleveles jegyző kérelmére állítólag elveszett községi közigazgatási bizonyítványának ideig­lenes pótlása végett egyidejűleg kelt kiadvány­ban igazolta, hogy nevezett az időközben meg­szűnt budapesti községi közigazgatási tanfolyam vizsgabizottsága előtt az 1900. évi XX. t.­e. 1. §-ában megállapított községi közigazgatási vizsgát letette és képesittetett­. Csődönkivüli kényszeregyességek. Csi­dönkivüli kényszeregyesség. Ke. 1335/1920. szám. A veszprémi kir. törvényszék közhírré teszi, hogy Kellner Jenő bakonymagyarszentkirályi lakos keres­kedő, ki ellen Cs. 818/1918. sz. a. keresetére csőd nyittatott, kérelmére a csődönkivűli kényszeregyes­­ségi eljárást megindította és vagyonfelügyelőül Berger Mór bakonymagyarszentkirályi lakost nevezte ki. A hitelezőket felhivja, hogy követeléseiket 1920. évi junius 18. napjáig bezárólag a 4070/1915. M. E. sz. rendelet 28. §-ában meghatározott jogkövetkezmények terhe mellett jelentsék be és a tárgyalásra a követe­lésekről szóló eredeti okirataikat hozzák magukkal. Az egyességi tárgyalás határnapján­ az 1920. évi június hó 30. papjának délelőtt 9 óráját Schützle.

Next