Budapesti Közlöny, 1920. július (54. évfolyam, 148-174. szám)

1920-07-01 / 148. szám

Budapest, 1920. 148. szám. Csütörtök, Julius 1. BUDAPE­STI KÖZLÖNY, HIVATALOS LAP. Szerkesztőség: VII. kerület, Rákóczi-út 54. szám. Telefon : József 20—21. Kiadóhivatal: VII., Rákóczi-út 54. Athenaeum-épület. Telefon : József 13—91. Hivatalos hirdetések: Az első 10 szóért . 1 K SO f., minden további ló vagy kevesebb szóért 60 fillér. Ezenfelül beküldendő az esetleges nyugtabélyeg és az esetleg megküldendő lappéldány­ ára, egyenkint 2 K. Az iktatandó Hirdetmények díja előlegesen küldendő be. Magánhirdetések: Egy hatodhasábos nonpareille sor (azaz annak térfogata) egyszer beiktatva 1 K 60 f. Kétszer vagy többször beiktatva 10»/« engedmény. Előfizetési árak: Egész évre ...................... 360 korona. Félévre.............................1­00 korona. Negyedévre .................. 90 korona. Egyes szám ára ......... 2 korona. V. HIVATALOS RÉSZ. 1920. ÉVI XII. TÖRVÉNYCIKK a bányailletékekről. (Kihirdettetett az Országos Törvénytárban 1920. évi julius hó 1. napján.) Emlékezetül adom ezennel mindenki­nek, akit illet, hogy Magyarország nem­zetgyűlése a következő törvénycikket alkotta: 1. §• A még hatályban levő ausztriai ált. bánya­törvény szerint fizetendő mértékilleték minden 12.544 négyzetölet (45.116­4 négyzetmétert) ki­tevő rendes bányamérték és minden 32.000 négyzetöl (115.092­ 8 négyzetméter) területű kül­mérték után évenként az eddigi nyolc (8) korona helyett hatvannégy (64) koronában, a kettős bányamérték után pedig ennek megfelelően az eddigi tizenhat (16) korona helyett százhuszon­nyolc (128) koronában állapíttatik meg. A kisebb terjedelmű külmértékek, valamint a határkörök után ennek a mértékilletéknek az adományozott külmérték, illetve határköz területéhez mért és az első bekezdésben meg­jelölt külmértéki, illetve a határköznél bánya­­mértéki alapterület kiterjedéséhez viszonyított arányszerű része fizetendő, de a területi arány­­szerű kiszámításnál mutatkozó filléreket minden­kor koronára kell fölfelé kikerekíteni, s az egy külmérték után fizetendő évi bányailleték leg­kisebb összege tíz (10) koronában állapíttatik meg. A régi törvények, illetve az egyes bánya­megyei alapszabályok szerint adományozott külön­leges bánya- és külmértékek után évente fize­tendő illeték az eddigi nyolcszoros összegében állapittatik meg, de a kiszámításnál mutatkozó fillérek itt is mindenütt koronára kikerekitendők. 2. §. Az 1885. évi XIV. t.-c. szerint minden zárt kutatmány (szabadkutatás) után fizetendő évi felügyeleti illeték az eddigi (8) nyolc korona helyett hatvannégy (64) koronában állapíttatik meg. 3. §. A mértékilleték és a felügyeleti illeték leszállításának helye nincsen. 4. §. A mértékilleték két egyenlő félévi részletben minden év január és július 1-én esedékes és leg­később az illető év január és július havának 31-ig a bányakapitányság által megjelölt állam­­pénztárnál fizetendő. Az illetékfizetési kötelezettség az adományo­zást követő félévvel kezdődik és azzal a félévvel végződik, melyben a bánya- vagy külmérték a bányakapitányság előjegyzési könyveiben töröl­tetik. 5. §. A felügyeleti illeték a bányakapitányságnál (bányabiztosságnál) rovandó le, még­pedig: a) a zártkutatmány bejelentése alkalmával a bejelentéssel egyidejűleg arra az időszakra, melyre a zártkutatmány alapjául szolgáló kutatási enge­dély érvénye még kiterjed, de egy évnegyednél kisebb időszak a felügyeleti illeték kiszámításá­nál mindig egész évnegyednek veendő; b) a kutatási engedély meghosszabbítása alkal­mával, de még az illető kutatási engedély le­járta előtt egy egész évre. 6.§. Az esedékes felügyeleti illeték le nem rovása a zártkutatmányi bejelentés visszautasítását, ille­tőleg a fennálló zártkutatmány törlését vonja maga után. Ha a kutató új zártkutatmányi bejelentésnél a felügyeleti illetéket elkésve bár, de még a be­jelentés visszautasítása előtt fizeti le, a bejelen­tés — amennyiben az a törvényes kellékeknek megfelel — a fél kérelmére megerősítendő ugyan, de csak az illeték lefizetésének napjától számí­tandó s úgy a zártkutatmányi bejelentésről szóló bizonyítványban, mint a zártkutatmányi könyv­ben megfelelően kitüntetendő jogelsőbbséggel. 7­ §• Ha a felügyeleti illeték egyszerre több zárt kutatmány után esedékes és a fél nem az egész esedékes összeget fizeti le, akkor — amenyi­­ben a fizetési határidőn belül kifejezetten mást nem kérelmez a lefizetett összeg új bejelen­téseknél a bejelentés sorrendjében egymásután következő, már fennálló zártkutatmányoknál pedig az alapul szolgáló kutatási engedélyre történt rájegyzés sorrendjében egymásután követ­kező zártkutatmányokra számolandó el. A fel­ügyeleti illeték tekintetében ekként fedezetlenül maradó zártkutatmányi bejelentések visszauta­­sítandók, a fennálló zártkutatmányok pedig az alapul szolgáló kutatási engedély lejártával tör­lendők. 8. §■ Ha a fél egy már meglevő kutatási engedély alapján eszközölt akár egyes, akár többes zárt­kutatmányi bejelentésnél az esedékes felügyeleti illetéket hiányosan fizeti le, s ha ilyenkor a körülményekből valószínűnek látszik, hogy a hiányos befizetés csak tévedésből történt, akkor a bejelentőt rövid záros határidő kitűzése mel­lett a hiány pótlására kell felhívni. Ha a bejelentő e felhívásnak eleget tesz, ak­kor a zártkutatmányi bejelentést, illetve az összes zártkutatmányi bejelentéseket a bejelentés­től számítandó jogelsőbbséggel meg kell erősíteni. Ha pedig a bejelentő a felhívásnak nem tesz eleget, akkor az ilyen bejelentések elintézésénél az előző szakaszban foglalt rendelkezést kell megfelelően alkalmazni. 9. §• Oly bányamértékek, határkörök, vagy kül­mértékek után, amelyekre nézve a tulajdonos a jelen törvény életbelépése előtt illetékleszállítási kedvezményt nyert, az 1. §-ban meghatározott illeték a kedvezmény határidejének lejártáig az engedélyezett mérséklés arányába­­ fizetendő. Ahol a leszállítás határozatlan időre szól, ott a kedvezmény az 1920. év végével hatályát veszti. 10. §. A jelen törvény hatálybaléptekor fennálló zárt kutatmányok után az azok alapjául szolgáló kutatási engedély lejártáig terjedő időre a már lefizetett felügyeleti illeték és a jelen törvény szerinti felemelt felügyeleti illeték közötti külön­­bözetet nem kell megfizetni. 11. §• Ha a kutató a jelen törvény hatályba lépése­kor már fennállott kutatási engedélye követ­­kező első meghosszabbítása alkalmával a kuta­tási engedélyre jegyzett zárt kutatmányok után fizetendő felügyeleti illetéket a korábbi törvény­ben megállapított díjtétel szerint zójja le, ak­kor őt rövid záros határidő kitűzése mellett az illeték­különbözet utólagos befizetésére kell felhívni. Ha a kutató e felhívásnak nem tesz eleget, akkor a meghosszabitási kérelem elintézésénél a 7. §-ban foglalt rendelkezést kell megfelelően alkalmazni. 12. §. E törvény 1920. évi julius hó első napján lép életbe; életbelépésével az 1885. évi XIV. t.-c., valamint a mértékilleték díjtételére vonatkozó törvényes rendelkezés hatályát veszti, ellenben a mértékilleték előírására, nyilvántartására és behajtására vonatkozó eddigi rendelkezések a jelen törvényből folyó módosításokkal továbbra is érvényben maradnak. E törvény végrehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg. E törvénycikk kihirdetését ezennel el­rendelem, e törvénycikket, mint a nem­zet akaratát mind magam megtartom, mind másokkal is megtartatom. Kelt Budapesten, ezerkilencszázhuszadik évi június hó huszonegyedik napján. Horthy Miklós s. k. Magyarország kormányzója. Simonyi-Semadam Sándor s. k., m. kir. miniszterelnök. (P. H.) 1920. ÉVI XIII. TÖRVÉNYCIKK a kiviteli illetékről. (Kihirdettetett az Országos Törvénytárban 1920. évi julius hó 1. napján.) Emlékezetül adom ezennel mindenki­nek, akit illet, hogy Magyarország nem­zetgyűlése a következő törvénycikket alkotta : 1. §■ ' V ■' I A pénzügyminiszter felhatalmaztatik, hogy egyes áruk kivitele alkalmával kiviteli illetéket szedhessen. Azt, hogy mely áruk esnek kiviteli illeték alá, valamint a kiviteli illeték mértékét, a pénzügy­­miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve időnként rendelettel állapítja meg. A jelen szakasz alapján kibocsátott rendeletek a nemzetgyűlésnek utólagosan bemutatandók. 2. §. Felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az érdekelt miniszterekkel egyetértve nyomós köz­­gazdasági érdekekből egyes esetekben a kiviteli illetéket mérsékelhesse vagy annak beszedését teljesen mellőzhesse. 3. §. Az, aki a jelen törvény alapján kiadandó ren­deletek ellen vét, jövedéki kihágást követ el és amennyiben cselekménye súlyosabb büntető ren­delkezés alá nem esik, a h­atárvámtörvények és szabályok elleni kihágásokra érvényes büntető rendelkezések szerint büntetendő.

Next